Ha eddig nem foglalkoztál a mobillal, most fogsz

Az elmúlt évek legnagyobb marketing közhelye volt a mobil éve, amit természetesen mindig az itt a mobil éve előzött meg, és a most már tényleg itt a mobil éve követett. Mindeközben a hétköznapi, normális emberek egyre több mobil eszközt vásároltak, és ezeket nem átallották egyre gyakrabban és egyre több célra használni. Most már kimondhatjuk, hogy a mobil infrastruktúra és a mobil tartalom végre ott tart, ahol a technológia, és bár a használat és a hirdetők költése között még mindig nagy szakadék tátong, végre az látszik, hogy a pénzek is megindultak. Ebben az anyagban a mobil fogyasztás trendjeinek áttekintése mellett elsősorban a kínálati oldalra fókuszálunk, bemutatva a nemzetközi és a hazai szereplők stratégiáját.

Mobilok mindenütt

Elképesztő mennyiségű mobil eszköz van a fogyasztók birtokában. Globális szinten jelenleg közel 2 milliárd okostelefonról és 1 milliárd tabletről beszélhetünk az eMarketer becslése szerint. A növekedés üteme értelemszerűen lassulni fog a következő években (lásd például a tablet piac megtorpanását), de nem a bővülés, csupán annak mértéke kérdéses. A növekedésben pedig igencsak jelentős szerepük lesz a kínai okostelefon gyártóknak, például a Huaweinek vagy a Xiaominak. Emellett természetesen a ma még a fejlődés elején járó viselhető eszközök területén is nagy ugrásra számíthatunk. “Ha eddig nem foglalkoztál a mobillal, most fogsz” bővebben

Így neteznek a hazai nők – ha egészségről van szó

Még áprilisban volt szerencsém előadni egy nőgyógyászoknak szóló konferencián, ahol arról beszéltem, hogy mennyien és hogyan használják a nők az internetet, különös tekintettel az egészségügyi információk szerzésére, illetve az orvosokról való tájékozódásra. Az előadás diái a Slideshare-en érhetők el.

Először is igyekeztem felülírni azokat a régi, de még ma is élő sztereotípiákat, amelyek az internetre „rétegmédiumként” tekintenek. A Nemzeti Olvasottsági Kutatás (2012/II.) adatai alapján tudjuk, hogy a magyarok kétharmada internetezik, és ez az arány a 15-24 évesek körében 90%, de a konferencia szempontjából legrelevánsabb 25-34 éves korosztályban is 81%. A gemius Ipsos Audience közönségmérés adatai (2013.01.) alapján ismeretes, hogy aki internetezik, az jellemzően naponta teszi ezt, a napi és havi internetezők száma között ma már nincsen jelentős különbség (4 millió napi vs. 4,8 millió havi valós felhasználó). Az internetezők fele – akár a havi, akár a napi adatokat vesszük alapul – nő. “Így neteznek a hazai nők – ha egészségről van szó” bővebben

Lusta fiatal, nyiss számlát!

A Médiapiac-Kutatás konferencián mutattuk be az Ident projektet, amelyet a CEMP háza táján keletkező, nagy tömegű és változatos struktúrában előálló adattömeg megregulázására és feldolgozására hoztunk létre. Csak hogy a nagyságrendet érzékeltessem, a CEMP kiadványait naponta átlagosan 1,4 millió egyedi látogató keresi fel, akik 18 millió oldalletöltést generálnak (forrás: OPA, teljes forgalom, UC és PV, 2013. márciusi napi átlag).

A felhasználókról különböző típusú információkat gyűjtünk egyrészt folyamatos, másrészt ad hoc módon. A regisztrált adatbázisokból (Indapass, Shopline, Travelo stb.), ill. az Indapass-Facebook összekötésből adódóan a Facebookról elsősorban demográfiai adatokkal rendelkezünk. Emellett folyamatosan információt gyűjtünk az egyes felhasználók által fogyasztott tartalmakról, jelenleg kiadvány és rovat szinten (az Inda esetében kategóriák szerint), és az ezek alapján kialakítható érdeklődési körökről, illetve online aktivitásokról (pl. online vásárló, blogger, kommentelő, fórumozó stb.). Ezen kívül gyűjtünk adatokat a hirdetésekkel való kontaktusokról is. “Lusta fiatal, nyiss számlát!” bővebben

Online reklámköltés, 2012

A napokban érkeztek meg az első adatok a múlt évi online reklámköltésről. A Kantar Media reklámköltés-analízise az online reklámpiac „hagyományos” részéről, azaz az adatszolgáltatásban részt vevő kiadók és sales house-ok kiadványain futó kampányokról szolgáltat listaáras adatokat. Egyelőre tehát csak a display piac egy részére vonatkozóan rendelkezünk információkkal, a számok nem tartalmazzák a bevallásban részt nem vevők display típusú bevételeit (pl. Google Display Network), illetve a keresőhirdetést, apróhirdetési és email marketing (edm, hírlevél) költéseket. A teljes piacra vonatkozó, net és net-net áras IAB Adex becslések idén is tavasszal várhatók.

A Kantar Media adatai szerint a listaáras reklámköltés a múlt évben – szponzorációval együtt – összesen 698,45 milliárd Ft volt, amiből az online 34,14 milliárddal, azaz 4,9%-kal részesedett. Ezek listaáras számok, amelyek természetesen erősen torzítanak a tévé, azaz a legtöbb bevételt elérő és legnagyobb kedvezményeket adó médiatípus irányába. Az online reklámköltés aránya az IAB net-net áras becslése szerint 2011-ben 18,8% volt, és 2012-ben ennél várhatóan magasabb lesz.

Az online listaáras reklámköltés a 2011-es 30,83 milliárdról 2012-ben 34,14 milliárdra nőtt, ami 10,7%-os, a mindkét évben bevallók bázisán 10,5%-os növekedést jelent. Ezek a számok biztatóbbak, mint a múlt évi mínuszok, de tényleges növekedést sajnos aligha jelentenek. “Online reklámköltés, 2012” bővebben

Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”

Nemrég látott napvilágot a Gemius AdMonitor riportja (pdf), amely „A népszerűek és a kattintékonyak” címet viseli és 10 ország, köztük Magyarország display hirdetési piacát hivatott bemutatni. Sajnos a riport számos téves következtetés levonására alkalmas, amire a legékesebb bizonyíték a Mediainfón megjelent írás.

Először is fontos leszögezni, hogy az AdMonitor adatainak forrását a gemiusDirectEffect (ügynökségi) és AdOcean (média-oldali) adserverek jelentik, amelyek nemcsak hogy nem fedik le a piacok egészét, de nem is reprezentálják azokat. A display piacot sem, nem hogy a teljes online reklámpiacot, melynek része a kereső-, apró- és email hirdetés is. Ami a display piacot illeti, a hazai ügynökségek a gDE-től eltérő hirdetéskiszolgáló rendszereket is használnak (pl. DoubleClick), a nagyobb kiadók, sales house-ok többsége pedig az Adverticum megoldását választotta (számos olyan display kampány van, amely nem ügynökségeken keresztül érkezik a médiatulajdonosokhoz), de jelen van a piacon többek között a BBelements és a MediaMind is. Tehát az egyes országok display piacainak egészéről, illetve az egyes szektorok hirdetési szokásairól általános következtetéseket levonni ezekből az adatokból nem lehet. Az olyan állítások, hogy „csaknem az összes magyar kampány” a legkevésbé sem állnak meg.

De a nagyobb gondok csak ezután következnek. “Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”” bővebben

Elő a pharmával!

Tudom, rémes ez a szóvicc, de sajnos kihagyhatatlan, főleg annak fényében, hogy az utóbbi két hónapom a pharma jegyében telt. A Professional Publishing – többek között a Kreatív és a Medical Tribune kiadója – felkért arra, hogy vényköteles gyógyszerek termékmenedzserei részére az ePharma Communication képzés keretein belül oktassak online médiatervezést.

Amikor elkezdtem felkészülni a versenytársfigyeléssel és az orvosoknak való hirdetéssel kapcsolatos részekre, akkor rövid úton rá kellett jönnöm, hogy a dolog még sokkal komplikáltabb, mint amilyennek elsőre tűnt. Nagyon speciális b2b kommunikációról van ugyanis szó a gyógyszercégek és az orvosok között.

Leginkább nem szabad – A gyógyszeripari reklámok szabályozása

Ismeretes, hogy a gyógyszeripari hirdetésekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, amiből a „laikusok” (ami alatt most a pharmában kevésbé járatos, hirdetéssel foglalkozó szakembereket értem) általában annyit szoktak tudni, a fogyasztók felé csak nem vényköteles (otc) termékeket lehet hirdetni, abból is azokat, amelyek nem részesülnek tb támogatásban és a hirdetésben meg kell jelennie a kockázatokról és mellékhatásokról szóló kötelező szövegnek. Azt is szokták (szoktuk) tudni, hogy a nem vényköteles, nem tb támogatott termékek hirdetésén túl a gyógyszercégek arculati kommunikációjára is van lehetőség. “Elő a pharmával!” bővebben

IAB Hungary Adex 2011: nettó online reklámköltési adatok

A mai Médiapiac konferencián jelentette be az IAB a hivatalos online reklámköltési adatokat, így a listaáras, részleges display adatok mellett megvannak a teljes piacra vonatkozó, hivatalos nettó számaink is. Az adatok, ahol lehet, önbevalláson alapulnak, ami az így le nem fedett területekre vonatkozóan kontrollált szakmai becsléssel egészül ki. Az IAB partnere az Adex adatok szolgáltatásában a MAKSZ, illetve a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is a PwC.

Az IAB Adex adatai szerint a teljes nettó online reklámköltés 2011-ben 30,4 milliárd Ft volt, ami a teljes reklámpiac 18,8%-át jelenti, és 12%-os növekedést az előző évhez képest. Az online reklámtortán belül a display szegmens gyakorlatilag stagnált, így 1%-os növekedéssel 15 milliárd Ft-on zárt. Ez azt jelenti, hogy a “hagyományos” médiatulajdonosoknál, sales house-oknál bekövetkezett csökkenést – elsősorban – a Google és Facebook display kampányok hozták fel az előző éves szintre. “IAB Hungary Adex 2011: nettó online reklámköltési adatok” bővebben

Szépséges online reklámköltések, 2011

Az online reklámpiac egészéről szóló posztban már volt szó róla, hogy a tavalyi év nem a növekedésről szólt. Az engem leginkább érdeklő szépségápolás szektorán belül pedig jelenetős, mintegy 14,8%-os csökkenés következett be a listaáras online reklámköltésben 2010-ről 2011-re.

(Az adatok forrása a Kantar Media Adex, az online médiatulajdonosok, sales house-ok önbevallásán alapuló listaáras reklámköltési adatbázis. Ennek értelmezési kérdéseiről szintén a hivatkozott posztban volt szó, ezért most nem térünk ki rá külön.)

A szépségápolás szektorán belül ez a csökkenés elsősorban a nagyobb cégek – Procter & Gamble, Henkel, Unilever, Glaxo-SmithKline – büdzsévágásához volt köthető. A költését növelő Beiersdorf, Johnson & Johnson, L’Oreal és Coty ezt nem tudta ellensúlyozni. A szépségápolás szektorában listaáron összesen 849,55 millió Ft-ot költöttek el online a hirdetők.

Ha a teljes reklámpiacot tekintjük, a szépségápolás szektorán belül 3,5%-kal csökkent a reklámköltés, így listaáron összesen 62,54 milliárd Ft-ot költöttek el a hirdetők. Legnagyobb részesedése természetesen a tévének van, ahol a listaáras büdzsé 90%-át költötték el, a második pedig messze lemaradva a print, ahol a listaáras költés 6%-a realizálódott. A legtöbb pénzt – nem meglepően – a tévéből (de nem a kábeltévéből) és a sajtóból vonták ki a hirdetők, és a kábeltévén és mozin kívül sehol sem növelték a költésüket. Az online részedese a listaáras költésből mindössze 1,36%, ami valszínűleg net-net sem éri el az 5%-ot.

A szektor legnagyobb online hirdetői 2011-ben a Procter & Gamble, a Beiersdorf, az Unilever, a Johnson & Johnson, a L’Oreal, a Coty és az SCA Hygiene Products voltak.

Forrás: Kantar Media Adex, online listaáras reklámköltés, szépségápolás szektor, részleges hirdetői lista, 2010-2011 (ezer Ft-ban)

“Szépséges online reklámköltések, 2011” bővebben

Online reklámköltés, 2011

A tavalyi év nem sikerült túl jól. Ez nagyjából mindenki megtapasztalhatta, aki az online piacon dolgozik, legalábbis annak “hagyományos” média vagy ügynökségi oldalán (a hirdetőkről nem is beszélve). Bár a hivatalos, IAB-s net online reklámköltési számok csak március végén érkeznek, nagy meglepetésre nem nagyon számíthatunk ezzel kapcsolatban.

Az első teljes adatsor, a Kantar Media listaáras reklámköltés-analízise viszont már elérhető a múlt évről. Minden évben kifejtem, hogy a listaáras adatok elemzésének több hátulütője is van. Az egyik ugyebár, hogy listaárakról van szó, amelyek az utóbbi pár évben egyre csak távolodnak a ténylegesen kifizetett net-net összegektől, a másik az, hogy ezek a számok a médiumok önbevallásán alapulnak, így magukban hordozzák a pr bevallás csábítását és veszélyét, a harmadik pedig, hogy a piacnak egyre kisebb részét fedik le, a display-en belül is csak azokat, akik hajlandók bevallani a listaáras bevételeiket. A display piacon ráadásul egyre erősödnek a nemzetközi versenytársak, név szerint a Google és a Facebook, és ez persze nemcsak a ppc költéseket érinti, hanem erőteljesen nyírbálja a hagyományos médiatulajdonosok reklámbevételeit is.

Na de nézzük, mit mutatnak a Kantar Media Adex reklámköltési adatai múlt évre! “Online reklámköltés, 2011” bővebben

Digitália

Az utóbbi idők szakmai konferenciatermése után kifejezetten üdítő volt a Médiapiac által szervezett Digitália. Ez egy olyan konferencia volt, ahol nem folyton az motoszkált az ember fejében, hogy az elhangzottakat már olvasta valahol vagy – horribile dictu – viszonylag kevés erőbefektetéssel akár maga is össze tudta volna rakni az anyagot. “Digitália” bővebben