Idén ismét részt vettem a L’Oreal Brandstorm marketing versenyének hazai döntőjén. Ez a verseny arról szól, hogy egyetemisták és főiskolások egy L’Oreal marketingmenedzser bőrébe bújhatnak, és a megadott brief alapján terméket terveznek, illetve marketing stratégiát dolgoznak ki. A Brandstorm verseny nemzetközi szinten 21, itthon 11 éves múltra tekint vissza, és egyedülálló tanulási és szakmai előrelépési lehetőséget jelent a résztvevőknek, a L’Oreal számára pedig természetesen tehetségkutató és utánpótlás-szervező eszközt. A L’Oreal vezetőségéből álló zsűri által legjobbnak ítélt csapat Párizsban, a nemzetközi döntőn is prezentálhatja az ötletét, és ott a dobogós csapatok a rengeteg élmény és tapasztalat mellett egy több ezer euró értékű utazást is kapnak egy általuk választott helyre. Folytatás →
Még áprilisban volt szerencsém előadni egy nőgyógyászoknak szóló konferencián, ahol arról beszéltem, hogy mennyien és hogyan használják a nők az internetet, különös tekintettel az egészségügyi információk szerzésére, illetve az orvosokról való tájékozódásra. Íme az előadás diái:
Először is igyekeztem felülírni azokat a régi, de még ma is élő sztereotípiákat, amelyek az internetre „rétegmédiumként” tekintenek. A Nemzeti Olvasottsági Kutatás (2012/II.) adatai alapján tudjuk, hogy a magyarok kétharmada internetezik, és ez az arány a 15-24 évesek körében 90%, de a konferencia szempontjából legrelevánsabb 25-34 éves korosztályban is 81%. A gemius Ipsos Audience közönségmérés adatai (2013.01.) alapján ismeretes, hogy aki internetezik, az jellemzően naponta teszi ezt, a napi és havi internetezők száma között ma már nincsen jelentős különbség (4 millió napi vs. 4,8 millió havi valós felhasználó). Az internetezők fele – akár a havi, akár a napi adatokat vesszük alapul – nő. Folytatás →
A Médiapiac-Kutatás konferencián mutattuk be az Ident projektet, amelyet a CEMP háza táján keletkező, nagy tömegű és változatos struktúrában előálló adattömeg megregulázására és feldolgozására hoztunk létre. Csak hogy a nagyságrendet érzékeltessem, a CEMP kiadványait naponta átlagosan 1,4 millió egyedi látogató keresi fel, akik 18 millió oldalletöltést generálnak (forrás: OPA, teljes forgalom, UC és PV, 2013. márciusi napi átlag).
A felhasználókról különböző típusú információkat gyűjtünk egyrészt folyamatos, másrészt ad hoc módon. A regisztrált adatbázisokból (Indapass, Shopline, Travelo stb.), ill. az Indapass-Facebook összekötésből adódóan a Facebookról elsősorban demográfiai adatokkal rendelkezünk. Emellett folyamatosan információt gyűjtünk az egyes felhasználók által fogyasztott tartalmakról, jelenleg kiadvány és rovat szinten (az Inda esetében kategóriák szerint), és az ezek alapján kialakítható érdeklődési körökről, illetve online aktivitásokról (pl. online vásárló, blogger, kommentelő, fórumozó stb.). Ezen kívül gyűjtünk adatokat a hirdetésekkel való kontaktusokról is. Folytatás →
A prémium szó olyan gyakran hagyja el a szánkat mostanában, hogy lassan felvehetjük a bullshit bingóba. Prémium tartalom. Prémium közönség. Prémium hirdetési felület. Nap mint nap használjuk ezt kifejezést és leginkább valamilyen magas(abb) minőséget, illetve ebből adódóan magasabb árat értünk alatta. Egységes definíciója nincsen, így könnyen mást és mást érthetünk alatta és persze lehet az aktuális érdekeknek megfelelően használni. De mi is az a prémium? Az alábbiakban igyekszem összefoglalni, hogy milyen kritériumai lehetnek egy prémium hirdetési felületnek. Folytatás →
Ma vált publikussá az IAB Hungary Adex online reklámköltés becslése 2012-re vonatkozóan. Az adatok alapján a hirdetők összesen net 35,65 milliárd Ft-ot költöttek digitálisra, így 14%- kal bővült az online reklámpiac. Az online reklámköltés arányát előzetesen 22%-ra becsülte az IAB.
A két legnagyobb szegmens, a display és a search egyaránt növekedett. A display piac mérete 16,789 milliárd Ft volt, ami 12%-os növekedést és 47%-os részesedést jelent. A display piac a 2009-es pofon után láthatóan kezd magához térni, ami nemcsak a nemzetközi szereplők – Google, Facebook – térnyerésének köszönhető, hanem a hazaiak erősödésének is. A search piac mérete 27%-os növekedéssel 12.433 milliárd Ft, részesedése 35% volt. A search piac bővülésének üteme ugyan lassult az előző évekhez képest, de továbbra is ez a szegmens növekedett a legnagyobb mértékben.
A listing piac 4,653 md Ft-tal stagnált és 13%-ot tett ki az online reklámtortából. Az email 7%-kal csökkent, ami 0,88 milliárd Ft-os költést és 2,5%-os részesedést jelent.
A mobil reklámköltésben módszertani változás, hogy az adatok mobil direktet (sms, mms stb) már nem tartalmaznak, viszont – display mellett – mobil search adatot igen. A mobil reklámköltés így 0,896 milliárd Ft volt, ami 2,5%-os részesedést jelent. Ha a 2011-es mobil display-t a 2012-es mobil display + search-csel hasonlítjuk össze, akkor a bővülés mértéke 245%-os.
Az Adex metodikája lehetővé teszi net-net becslés megadását is: az ügynökségi jutalék levonásával 33,6 md Ft-ra becsülte az IAB a piacot. Az online reklám aránya ez alapján kerül majd meghatározásra, amikor az MRSZ teljes reklámpiacra vonatkozó becslései is napvilágot látnak.
A e-Pharma képzés nyomán kissé beszippantott a gyógyszeripar, legutóbb a Kreatív Gyógyszerkommunikációs Konferenciáján volt szerencsém előadni. A téma az volt, hogy érdemes-e saját médiát építeni, amire persze nincsen általános válasz, de a rendelkezésre álló 20 percben igyekeztem körbejárni a főbb szempontokat, amik segíthetnek a döntésben.
A napokban érkeztek meg az első adatok a múlt évi online reklámköltésről. A Kantar Media reklámköltés-analízise az online reklámpiac „hagyományos” részéről, azaz az adatszolgáltatásban részt vevő kiadók és sales house-ok kiadványain futó kampányokról szolgáltat listaáras adatokat. Egyelőre tehát csak a display piac egy részére vonatkozóan rendelkezünk információkkal, a számok nem tartalmazzák a bevallásban részt nem vevők display típusú bevételeit (pl. Google Display Network), illetve a keresőhirdetést, apróhirdetési és email marketing (edm, hírlevél) költéseket. A teljes piacra vonatkozó, net és net-net áras IAB Adex becslések idén is tavasszal várhatók.
A Kantar Media adatai szerint a listaáras reklámköltés a múlt évben – szponzorációval együtt – összesen 698,45 milliárd Ft volt, amiből az online 34,14 milliárddal, azaz 4,9%-kal részesedett. Ezek listaáras számok, amelyek természetesen erősen torzítanak a tévé, azaz a legtöbb bevételt elérő és legnagyobb kedvezményeket adó médiatípus irányába. Az online reklámköltés aránya az IAB net-net áras becslése szerint 2011-ben 18,8% volt, és 2012-ben ennél várhatóan magasabb lesz.
Az online listaáras reklámköltés a 2011-es 30,83 milliárdról 2012-ben 34,14 milliárdra nőtt, ami 10,7%-os, a mindkét évben bevallók bázisán 10,5%-os növekedést jelent. Ezek a számok biztatóbbak, mint a múlt évi mínuszok, de tényleges növekedést sajnos aligha jelentenek. Folytatás →
A „natív hirdetésekről” már említést tettem a trendfigyelő posztban. Bár ezt a fogalmat sokan sokféleképpen értelmezik, a legtöbb vélemény szerint olyan hirdetési megoldásokról van szó, amelyek egy oldalon vagy applikációban beépülnek a tartalmi vagy dizájn környezetbe. Maga a kategória nem új és persze nem is online-specifikus, már a printben is számos példáját láthattuk és láthatjuk a mai napig. A szerkesztőségi és a szponzorált tartalom, illetve a fizetett, saját és szerzett média egyre inkább összemosódik, ami nem csupán jogi szempontból tartogat kihívásokat, hanem szerkesztőségi és mérési szempontból is, de erről már szintén megemlékeztem.
Ebben a posztban egy mini esettanulmányt mutatok be, amely remek példája a natív hirdetéseknek. Számos hirdetés és kisebb-nagyobb együttműködés futott nálunk a Makeup Blogon, de a legkomplexebb pont a karácsony előtti hónapra esett és a Bellissima Magic Style melegített kefe bevezetéséhez kapcsolódott. Folytatás →
Az előző év talán nem hozott fergeteges újdonságokat, de számos kezdeményezés és trend volt, ami ekkor ért be. Az online reklámozás szempontjából az alábbiakat tartom leginkább meghatározónak.
