Ha eddig nem foglalkoztál a mobillal, most fogsz

Az elmúlt évek legnagyobb marketing közhelye volt a mobil éve, amit természetesen mindig az itt a mobil éve előzött meg, és a most már tényleg itt a mobil éve követett. Mindeközben a hétköznapi, normális emberek egyre több mobil eszközt vásároltak, és ezeket nem átallották egyre gyakrabban és egyre több célra használni. Most már kimondhatjuk, hogy a mobil infrastruktúra és a mobil tartalom végre ott tart, ahol a technológia, és bár a használat és a hirdetők költése között még mindig nagy szakadék tátong, végre az látszik, hogy a pénzek is megindultak. Ebben az anyagban a mobil fogyasztás trendjeinek áttekintése mellett elsősorban a kínálati oldalra fókuszálunk, bemutatva a nemzetközi és a hazai szereplők stratégiáját.

Mobilok mindenütt

Elképesztő mennyiségű mobil eszköz van a fogyasztók birtokában. Globális szinten jelenleg közel 2 milliárd okostelefonról és 1 milliárd tabletről beszélhetünk az eMarketer becslése szerint. A növekedés üteme értelemszerűen lassulni fog a következő években (lásd például a tablet piac megtorpanását), de nem a bővülés, csupán annak mértéke kérdéses. A növekedésben pedig igencsak jelentős szerepük lesz a kínai okostelefon gyártóknak, például a Huaweinek vagy a Xiaominak. Emellett természetesen a ma még a fejlődés elején járó viselhető eszközök területén is nagy ugrásra számíthatunk. “Ha eddig nem foglalkoztál a mobillal, most fogsz” bővebben

Figyelmen kívül hagyod a fogyasztó útjának felét?

Miért emeli le egy vásárló “A” márka fogkrémjét a polcról és miért kattint a vásárlás gombra “B” márka okostévéje alatt egy webáruházban? Ha kipróbálsz egy bolti kóstoltatáson egy új kekszet – de nem veszed meg, mert otthon már kifolyik az édesség a szekrényből – vajon befolyásolja-e a döntésedet legközelebb, amikor kifogy a készleted?

A fogyasztói döntéseket hosszú évekig magyaráztuk a hagyományos AIDA modellel, amely szerint a figyelemtől az érdeklődésen és vágyon át egyenesen a cselekvésig vezet az út. A reklám szerepe ebben a modellben az, hogy mindeközben alakítsa a fogyasztó véleményét. Ez a modell, amely egyébként egy eladási technikán alapult, már régen nem állja meg a helyét, hiszen a választás pszichológiája ennél lényegesen komplexebb és sokkal kevésbé lineáris.

Az elmúlt évtizedben számos kutatás vizsgálta a vásárlási folyamatot, illetve a technológia szerepét a döntésekben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztó útja nem elkezdődik és befejeződik, hanem sokkal inkább egy véget nem érő ciklusról van szó, ami újabb és újabb vásárláshoz vezet. A mai kommunikációs környezet is egyre sokrétűbb, komplexebb, és a fogyasztók egyre nagyobb szerepet játszanak más emberek vásárlási döntéseiben. Éppen ezért a fogyasztói út értelmezésének is ráncfelvarráson kell átesnie. “Figyelmen kívül hagyod a fogyasztó útjának felét?” bővebben

Így neteznek a hazai nők – ha egészségről van szó

Még áprilisban volt szerencsém előadni egy nőgyógyászoknak szóló konferencián, ahol arról beszéltem, hogy mennyien és hogyan használják a nők az internetet, különös tekintettel az egészségügyi információk szerzésére, illetve az orvosokról való tájékozódásra. Az előadás diái a Slideshare-en érhetők el.

Először is igyekeztem felülírni azokat a régi, de még ma is élő sztereotípiákat, amelyek az internetre „rétegmédiumként” tekintenek. A Nemzeti Olvasottsági Kutatás (2012/II.) adatai alapján tudjuk, hogy a magyarok kétharmada internetezik, és ez az arány a 15-24 évesek körében 90%, de a konferencia szempontjából legrelevánsabb 25-34 éves korosztályban is 81%. A gemius Ipsos Audience közönségmérés adatai (2013.01.) alapján ismeretes, hogy aki internetezik, az jellemzően naponta teszi ezt, a napi és havi internetezők száma között ma már nincsen jelentős különbség (4 millió napi vs. 4,8 millió havi valós felhasználó). Az internetezők fele – akár a havi, akár a napi adatokat vesszük alapul – nő. “Így neteznek a hazai nők – ha egészségről van szó” bővebben

Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”

Nemrég látott napvilágot a Gemius AdMonitor riportja (pdf), amely „A népszerűek és a kattintékonyak” címet viseli és 10 ország, köztük Magyarország display hirdetési piacát hivatott bemutatni. Sajnos a riport számos téves következtetés levonására alkalmas, amire a legékesebb bizonyíték a Mediainfón megjelent írás.

Először is fontos leszögezni, hogy az AdMonitor adatainak forrását a gemiusDirectEffect (ügynökségi) és AdOcean (média-oldali) adserverek jelentik, amelyek nemcsak hogy nem fedik le a piacok egészét, de nem is reprezentálják azokat. A display piacot sem, nem hogy a teljes online reklámpiacot, melynek része a kereső-, apró- és email hirdetés is. Ami a display piacot illeti, a hazai ügynökségek a gDE-től eltérő hirdetéskiszolgáló rendszereket is használnak (pl. DoubleClick), a nagyobb kiadók, sales house-ok többsége pedig az Adverticum megoldását választotta (számos olyan display kampány van, amely nem ügynökségeken keresztül érkezik a médiatulajdonosokhoz), de jelen van a piacon többek között a BBelements és a MediaMind is. Tehát az egyes országok display piacainak egészéről, illetve az egyes szektorok hirdetési szokásairól általános következtetéseket levonni ezekből az adatokból nem lehet. Az olyan állítások, hogy „csaknem az összes magyar kampány” a legkevésbé sem állnak meg.

De a nagyobb gondok csak ezután következnek. “Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”” bővebben

Online közönségmérés 2013-tól: a gemius Ipsos Audience újdonságai

Múlt hónap közepén mutatta be az Ipsos a tendergyőztes, új gemius Ipsos Audience online közönségmérést. A Kreatívon egy elég részletes cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, így az alábbiakban a közönségmérés újdonságaival foglalkozom csak részletesebben.

A 2013. január 1-jén startoló közönségmérés legfontosabb változása, hogy a már meglévő webes mérés mellett magában foglalja a mobil és videós tartalmak mérését is. Emellett nagyon lényeges változást jelent az is, hogy az eddig csak a MédiaNavigátorban elérhető háttérváltozók használhatók lesznek a GemiusExplorerben is. (Sőt az adatbázis több szoftverbe is betölthető lesz, a GemiusExplorer és a MédiaNavigátor mellett például a Gemius elemző szoftverébe, a GemiusPlannerbe is, de akár a győztes konzorciumon kívüli szolgáltató szoftvere is használható lesz.) Fontos újdonságot jelent még az adatfeldolgozás sebességének gyorsulása: a jelenlegi másfél hónap helyett csak fél hónapot kell majd várni a közönségadatokra. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a kutató a sok kritikát kapó OPA helyett egy teljesen új felületen, a Webmetrics-en jeleníti majd meg a forgalmi adatokat. “Online közönségmérés 2013-tól: a gemius Ipsos Audience újdonságai” bővebben

Így netezünk mi – A Mediascope hazai eredményei

A Mediascope kutatás európai eredményeiről a Médiapiac hasábjain olvashattátok az összefoglalónkat, most pedig megérkeztek a hazai adatok is. Az eredményeket Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke mutatta be az IAB Hungary ma délelőtti rendezvényén.

Mediascope

A Mediascope adatai szerint 426,9 millió európai internetezik, ami 65%-os penetrációt jelent. A tévénézéssel töltött idő átlagosan heti 16,8 óra, a régiókat külön tekintve Közép- és Kelet-Európában a legmagasabb, heti 17,7 óra, Észak-Európában a legalacsonyabb, heti 14 óra, Nyugat-Európában 16 óra, Dél-Európában pedig 16,7 óra. A kutatás adatai szerint rádiót az európaiak 64%-a hallgat legalább hetente, és ahol kevesebb tévét néznek, ott nagyobb arányban hallgatnak rádiót: Észak-Európában 85%, Nyugat-Európában 82%, Dél-Európában 68%, Közép- és Kelet-Európában 48% ez az arány. Hasonló a helyzet az újságok fogyasztásával is: az európai átlag 62%, Közép- és Kelet-Európában 56%, Dél-Európában 59%, Nyugat-Európában 70%, Észak-Európában 82% szokott legalább hetente újságot olvasni. “Így netezünk mi – A Mediascope hazai eredményei” bővebben

Elő a pharmával!

Tudom, rémes ez a szóvicc, de sajnos kihagyhatatlan, főleg annak fényében, hogy az utóbbi két hónapom a pharma jegyében telt. A Professional Publishing – többek között a Kreatív és a Medical Tribune kiadója – felkért arra, hogy vényköteles gyógyszerek termékmenedzserei részére az ePharma Communication képzés keretein belül oktassak online médiatervezést.

Amikor elkezdtem felkészülni a versenytársfigyeléssel és az orvosoknak való hirdetéssel kapcsolatos részekre, akkor rövid úton rá kellett jönnöm, hogy a dolog még sokkal komplikáltabb, mint amilyennek elsőre tűnt. Nagyon speciális b2b kommunikációról van ugyanis szó a gyógyszercégek és az orvosok között.

Leginkább nem szabad – A gyógyszeripari reklámok szabályozása

Ismeretes, hogy a gyógyszeripari hirdetésekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, amiből a „laikusok” (ami alatt most a pharmában kevésbé járatos, hirdetéssel foglalkozó szakembereket értem) általában annyit szoktak tudni, a fogyasztók felé csak nem vényköteles (otc) termékeket lehet hirdetni, abból is azokat, amelyek nem részesülnek tb támogatásban és a hirdetésben meg kell jelennie a kockázatokról és mellékhatásokról szóló kötelező szövegnek. Azt is szokták (szoktuk) tudni, hogy a nem vényköteles, nem tb támogatott termékek hirdetésén túl a gyógyszercégek arculati kommunikációjára is van lehetőség. “Elő a pharmával!” bővebben

IAB Serbia: Digital Day 2012

A múlt héten egy igen rövid kiruccanást tettünk Szerbiába a korábban már beharangozott Digital Day apropójából, ami több szempontból is érdekes volt a számomra. Egyrészt sosem jártam még Belgrádban (meg úgy egyáltalán Szerbiában sem), másrészt a helyi piaccal kapcsolatban is szert tettem némi közvetlen tapasztalatra. Bár nevezzük inkább benyomásnak, hiszen ennyire rövid idő alatt legfeljebb azt lehet szerezni. Nem számítottam ugyan metropoliszra, de Belgrádban tényleg igazi poszt-szocialista és a helyi események által kissé megtépázott városkép fogadott. Ebbe a képbe tökéletesen beleillett az a hely is, ahol az ebédeltünk: csak dohányzó része volt és lefelejtették a csirkét az angol étlapról, így a vegetáriánus kolleginának új rendelést kellett leadnia. Mindezzel együtt egyébként megvan a helynek a maga hangulata, sajnálom, hogy csak átfutottunk rajta.

A Digital Day egybként az alig egy éves szerb IAB második rendezvénye volt és az ottani sajtóvisszhangja alapján nagyon jól sikerült. Amit ebből én is láttam, az az, hogy a helyi piac szereplői szépen feltöltötték az előadótermet. A program maga tükrözte a piac fejlettségének a szintjét, nagyon általános, inkább bevezető jellegű előadások voltak. A program ebből a szempontból tényleg jól volt összeállítva, hiszen az európai hirdetési piaci kérdésektől a régiós áttekintésen át a viselkedés alapú targetálásig és Google display hirdetésekig nagyon sok mindenről volt szó. Igazán mély szakmai ismereteket nem szerezhettek a jelenlévők, de feltehetőleg nem is tart még ott a piac, hogy erre legyen igény. Bevezetőnek és IAB tagtoborzónak viszont nagyon is jó volt a dolog, ahogy hallottam.

Alain Heureux, IAB Europe

“IAB Serbia: Digital Day 2012” bővebben

Meglestük: GfK AdWare – W4 Reporter és W4 Probe

A múlt héten a GfK-nál jártam egy szoftverbemutató prezentáción, ahol Suzan Hoogland mutatta be az online médiatervezéshez fejlesztett W4-et, annak is külön az elemzési (Reporter) és tervezői (Probe) modulját.

A W4 a Who, Where, When, What (az interneten) rövidítése. A W4 Reporter fő előnye a könnyű használhatóság és intuitív felület, a fejlett vizualizáció (interaktív grafikonok és színezett táblázatok), az, hogy ad hoc és állandó riportok készítésére is nagyon alkalmas, és hogy nyers adatokkal dolgozik (saját célcsoportok, site-csoportok definiálhatók). A W4 Probe fő előnye szintén a könnyű használhatóság, több terv tekinthető át egyszerre, igazodik az online tervezéshez (targetálás, gyakoriság, kattintások), illetve preferencia alapján optimalizál.

Az online médiatervezés, azon belül is a klasszikus display kampányok tervezése továbbra is úgy kezdődik, hogy a célcsoportunk online médiafogyasztási szokásait elemezzük. Ez praktikusan havi és/vagy napi elérés és affinitás szerint sorba rendezett site-ok, rovatok nézegetését szokta jelenteni, amikor is azt elemezzük, hogy melyek azok a felületek, amelyek a leghatékonyabban érik el a célcsoportot (magas reach és affinitás index), illetve megfelelő tartalmi környezetet és/vagy pontos targetálási lehetőségeket kínálnak.

Erre leggyakrabban a hivatalos online közönségméréshez, a gemius Ipsos Audience-hez csomagolt gemiusExplorer szoftvert használjuk. Ez elérés és affintiás rankingek futtatására, illetve a keresztlátogatottság elemzésére alkalmas elsősorban, már az ehhez a munkafázishoz szorosan kapcsolódó kereszttáblás célcsoportelemzést nem teszi lehetővé. [Frissítés: Az Ipsos tájékoztatása szerint ezt már tudja a gemiusExplorer is.] Ezt elvileg a MédiaNavigátor szoftverben lehet vizsgálni, amely egyébként online kampányok tervezésére is alkalmas, azonban – itt nem részletezendő okok miatt – ennek a használata nem tudott átmenni az online médiatervezés gyakorlatába.

Maga a szoftver persze csak egy része a dolognak, kell lennie egy megfelelő adatbázisnak mögötte. Az hogy ez melyik lesz, az az online közönségmérési tenderen dől el. A GfK által bemutatott szoftvert ettől függetlenül érdemes tekinteni, hiszen más adatbázis is elemezhető benne, nem csupán az általuk a Mediánnal közösen készített közönségmérés, így független a nyertes pályázattól.

Az ismét hosszúra nyúlt bevezető után nézzük meg, mit tud ez a szoftver! “Meglestük: GfK AdWare – W4 Reporter és W4 Probe” bővebben

Médiapiac és Kutatás konferencia: reklámköltés és esettanulmányok

A viszonylag eseménytelen téli időszak után ismét beköszöntött a pörgősebb oktatási és konferenciaszezon. A héten a Médiapiac konferenciáján, pontosabban konferenciáin (Médiapiac és Kutatás) jártam Tapolcán. Kifejezetten kellemes élmény volt, mert bár több százan voltak, mégsem az az ezres létszám volt, ahol az emberek már egymást tapossák, és egy óra alatt lehet kijutni a mosdóba, mert mindig szóba “kell” elegyedni valakivel. Nem volt ott “mindenki”, de mégis pont annyian, hogy bármikor legyen egy régi ismerős, akivel jól el lehet beszélgetni.

Ami a programot illeti, nekem elsősorban az első napi reklámköltési bejelentések és a második napi esettanulmányok voltak érdekesek, de ezen a ponton be kell vallanom, hogy az első nap délutánját többnyire a folyosón beszélgetve töltöttem. (Szerencsére a Médiapiac részletesen beszámolt az eseményekről.) Sajnos a program mindkét nap erősen megcsúszott, így számomra eléggé nehéz volt követni, hogy mi mikor lesz és egy idő után fel is adtam. Nagyon jó lenne egy olyan felület, ami mondjuk mobilra (is) optimalizált és legalább nagyjából követhető a program változása. Azt viszont kifejezetten jónak tartom, hogy a második napon kb. ebédig tartott a program, hiszen olyankor már a többség távozik és csak néhány kitartó ember marad lent a végéig, mert mondjuk a főnöke késő délután fog szerepelni valamelyik műsorszámban.

A reklámköltési bejelentésre most nem térek ki részletesen, az online költés hivatalos IAB adatait a rabbitblog azonnal közölte (reményeim szerint elsőként), a teljes reklámpiaci adatok pedig elolvashatók a Médiapiacnál. A friss számokon túl az a dolog érdekessége, hogy idén először az MRSZ nem net, hanem net-net költést becsült. “Médiapiac és Kutatás konferencia: reklámköltés és esettanulmányok” bővebben