Címke: viselkedés alapú targetálás

Lusta fiatal, nyiss számlát!

A Médiapiac-Kutatás konferencián mutattuk be az Ident projektet, amelyet a CEMP háza táján keletkező, nagy tömegű és változatos struktúrában előálló adattömeg megregulázására és feldolgozására hoztunk létre. Csak hogy a nagyságrendet érzékeltessem, a CEMP kiadványait naponta átlagosan 1,4 millió egyedi látogató keresi fel, akik 18 millió oldalletöltést generálnak (forrás: OPA, teljes forgalom, UC és PV, 2013. márciusi napi átlag).

A felhasználókról különböző típusú információkat gyűjtünk egyrészt folyamatos, másrészt ad hoc módon. A regisztrált adatbázisokból (Indapass, Shopline, Travelo stb.), ill. az Indapass-Facebook összekötésből adódóan a Facebookról elsősorban demográfiai adatokkal rendelkezünk. Emellett folyamatosan információt gyűjtünk az egyes felhasználók által fogyasztott tartalmakról, jelenleg kiadvány és rovat szinten (az Inda esetében kategóriák szerint), és az ezek alapján kialakítható érdeklődési körökről, illetve online aktivitásokról (pl. online vásárló, blogger, kommentelő, fórumozó stb.). Ezen kívül gyűjtünk adatokat a hirdetésekkel való kontaktusokról is. “Lusta fiatal, nyiss számlát!” bővebben

Viselkedés alapú célzás (behavioral targeting)

A viselkedés alapú célzással érintőlegesen már foglalkoztunk a targetálási opciókról szóló posztunkban. A témával kapcsolatban publikus, magyar nyelvű anyag nem áll rendelkezésre, ezért érdemesnek tartjuk összegyűjteni a fontosabb tudnivalókat.

A viselkedés alapú targetálás olyan hirdetésmegjelenítést foglal magában, amely a felhasználó korábbi viselkedésén, pl. böngészési előzményein, keresésein, vásárlásain alapul. A viselkedés alapú célzás a fogyasztók és a hirdetők érdekeivel összhangban azt a célt szolgálja, hogy minél relevánsabb és minél kevésbé tolakodó hirdetések jelenjenek meg a felhasználók számára. A felhasználó a hirdetéseknek köszönhetően ingyenesen fogyaszthat tartalmat, a viselkedés alapú célzással pedig testre szabott reklámot, s így lényegesen kevesebb irreleváns hirdetést kap.

Cookie thief

Sütilopás? – képünk illusztráció =:) (forrás: Cute Overload)

A viselkedés alapú targetálás leggyakrabban sütiket használ, amelyek kis méretű szöveges fájlok, melyeket a weblapkiszolgáló szerver küld és a böngésző tárol a felhasználó gépén, s melyek olyan információk megőrzésére alkalmasak, hogy a felhasználó milyen oldalakat és tartalmakat nézett meg, mikor és mennyi ideig tett látogatást egy oldalon, milyen keresőszavakat írt be, milyen hirdetésekre kattintott, milyen beállításokat tett, milyen elemek találhatók a kosarában stb.

A viselkedés alapú targetálás például (pdf) az alábbi módon működhet: a felhasználó egy utazási oldalon repülőjegyet keres New Yorkba, de végül nem vásárol. Később felkeresi egy – az utazási oldallal azonos networkbe tartozó – helyi lap online változatát, ahol sporthíreket olvas, s itt kap egy olyan hirdetést, amely az adott városból New Yorkba szóló repülőjegyet reklámoz. Ha ennél szofisztikáltabb a viselkedés alapú targetálás, akkor figyelembe veheti azt is, hogy a felhasználó nem csupán New York, hanem egy sportág iránt is érdeklődik, s ennek megfelelő hirdetést jeleníthet meg. “Viselkedés alapú célzás (behavioral targeting)” bővebben

Targetálási opciók

Éppen szörföltem a globális interweben, amikor a Dynamic Logic oldalán belefutottam egy az online hirdetések célzásával kapcsolatos dokumentumba (pdf), amely rövid, de informatív és tanulságos összefoglalót ad a különböző targetálási opciókról.

Az online hirdetés sokat hangoztatott előnye a pontos célozhatóság, ugyanakkor a hirdetők a célcsoportjuk szélesebb elérése érdekében gyakran lemondanak erről, s nagy látogatottságú felületeket, pl. portál nyitó oldalakat választanak. (Ilyenkor legtöbb esetben a nagyobb meddőszórás ellenére is alacsonyabb fajlagos költségekkel lehet számolni.) A targetálásnál az jelenti a kihívást, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely úgy használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy költséghatékony is marad: azaz a lehető legjobb eredményt éri el a legkisebb veszteség mellett. (A targetálási felárakkal együtt a hirdetés költséghatékonyabban teljesít, mint kevesebb – és olcsóbb – targetálási opcióval.)
“Targetálási opciók” bővebben