Pár hónapja olvastam egy posztot a ReadWriteWeben a fenti témában, és arra gondoltam, érdemes lenne a hazai és hazaiak által látogatott külföldi közösségi hálókat is megvizsgálni demográfiai szempontból. Most jutottam el odáig, hogy meg is tegyem, méghozzá négy hazai és három külföldi oldal, nevezetesen az iWiW, myVIP, Barátikör és HotDog, illetve a Hi5, MySpace és a Facebook hazai látogatóira vonatkozóan. “A közösségi hálók közönsége” bővebben
Kategória: Kutatás
Csak a magyar, az megy?
Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)
Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)
Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. “Csak a magyar, az megy?” bővebben
Látogatószám vs. reklámköltés
Koronix vetette fel a kérdést, hogy a nyári időszakban (aka uborkaszezon) visszaesik-e a hazai internetezők száma vagy aktivitása, s ha igen, ezt az online reklámköltés mennyire arányosan követi. “Látogatószám vs. reklámköltés” bővebben
K&V: Mire használhatók a kutatások?
Az Ad Plannerről szóló írásom végén ígértem, hogy külön is kitérek arra, mire használhatók az internetező közönséget és online tartalomfogyasztásukat vizsgáló kutatások, és mire nem. “K&V: Mire használhatók a kutatások?” bővebben
Kipróbáltuk: Google Ad Planner
Az Ad Planner a Google június végén bevezetett, ingyenesen elérhető szolgáltatása, amely a médiatervezést hivatott segíteni. Ma reggel – ahogyan a Csiripen is beszámoltunk róla – sokunkhoz megérkezett a várva várt hozzáférés. Íme az első tapasztalatok. “Kipróbáltuk: Google Ad Planner” bővebben
Kutatások
A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:
- az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
- a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
- a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).
A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)
“Kutatások” bővebben
D4 bl0gg3rz
A Kreatívban megjelent Neo-lista, majd helyesbítés és “alulról jövő kezdeményezés“, na meg persze az idei Goldenblog kapcsán ismét előtérbe kerültek “a bloggerek”. Szerencsére egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a bloggerek azok az exhibicionista alakok, akik a magánéletüket a weben élik és személyes naplójukat ott publikálják. Az énblog és szakmai blog elkülönítés egyre világosabb a fejekben. Néhány kivételtől eltekintve talán az is kitisztul, hogy a blog nem műfaj, hanem platform, amely lehetőséget ad arra, hogy bárki könnyen pubikálhasson. De van valamilyen közös jellemzőjük azoknak az embereknek, akik blogot írnak? “D4 bl0gg3rz” bővebben
“Adathalászó” reklámok
Most olvastam egy cikket a médiainfón, ami a szerencsétlen “Az internetezők ódzkodnak az adathalászó reklámoktól” címet kapta. Maga a cikk egy egyébként két hetes hírrel foglalkozik a forrásra való hivatkozás nélkül, ráadásul egészen félrevezető módon. Megér néhány mondatot a tisztázása. ““Adathalászó” reklámok” bővebben
Online reklámpiac még 1x
Részt vettem a mai MRSZ sajtótájékoztatón, melyen közzétették a 2007-es évre vonatkozó becslést a nettó reklámköltésről. Az elhangzott információk jól kiegészítik az előző posztomban található adatokat. A minket, “onlájnosokat” is érintő főbb bejelentéseket Konrád korrektül összefoglalta, egy-két gondolattal érdemes csak kiegészíteni. “Online reklámpiac még 1x” bővebben
Online reklámpiac
A tavalyi év sikerposztja egyértelműen az online reklámpiacról szóló írás volt a Rabbitblogon. Az “online reklámpiac” keresésre továbbra is első helyen szerepel a gugliban és a múlt évben összesen kb. ezren olvasták el. Ezen a sikeren felbuzdulva idén is összefoglalom a múlt évi “eseményeket”. “Online reklámpiac” bővebben