Médiatervező opcióval bővül a gemius/Ipsos Audience

A kutatások összehasonlításánál érintettük, hogy készülőben van a webAUDIENCE (pontosabban kezelő szoftvere, a MEMRI) médiatervezői modulja, azonban béta állapota miatt még nem érdemes vele foglalkozni. Várható volt, hogy a másik oldal, a Gemius és Szonda Ipsos páros is előrukkol majd hasonló megoldással. A múlt heti workshopjukon bejelentették, hogy 2009 II. negyedévétől a Média Navigátor online kampányok tervezésére is alkalmas lesz. A részletekről Kovács Marcit, a Szonda Ipsos kutatásvezetőjét kérdeztük. “Médiatervező opcióval bővül a gemius/Ipsos Audience” bővebben

Módszertan sarok, 1. rész

Több ízben írtunk már a hazai internetező közönséget vizsgáló kutatásokról, a kutatásmódszertani megközelítést azonban eddig nem kockáztattuk meg. Ennek több oka is  van, melyek közül a legfontosabb, hogy nem érezzük magunkat kellő háttértudással felvértezettnek. Több irányú nyomásra azonban szerkesztőségünk mégis úgy döntött, hogy erre a területre is bemerészkedik, nem restelltük azonban megnevezett és meg nem nevezett szakértők véleményét kikérni. “Módszertan sarok, 1. rész” bővebben

Nagy kutatás teszt – gemius/Ipsos Audience vs. webAUDIENCE

A korábbi, kutatásokról szóló posztok folytatásaként ezúttal a gemius/Ipsos Audience és a webAUDIENCE kutatást hasonlítjuk össze. “Nagy kutatás teszt – gemius/Ipsos Audience vs. webAUDIENCE” bővebben

Kutatás prezentációk (Internet Hungary)

Szerencsére a kutatócégek minden évben hasznos adatokat felvonultató prezentációkkal készülnek az Internet Hungary-re, s ezek fel is szoktak kerülni a hivatalos oldalra. Idén is elkezdtek felkúszni az első prezentációk, ezek közül szemezgettünk néhány hasznos darabot. “Kutatás prezentációk (Internet Hungary)” bővebben

Csak a magyar, az megy?

Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)

Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)

Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. “Csak a magyar, az megy?” bővebben

Kutatások

A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:

  1. az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
  2. a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
  3. a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).

A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)
“Kutatások” bővebben