Az online médiaértékesítés jövője – RÖVIDEN

Ha nem volt türelmed végigolvasni a korábbi 25.000 karakteres “szösszenetet” a témáról, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a rövid, képes változatot, amit tegnap a Kürt NET-WORKS online kommunikációs képzés nyílt napján volt szerencsém előadni.

Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”

Nemrég látott napvilágot a Gemius AdMonitor riportja (pdf), amely „A népszerűek és a kattintékonyak” címet viseli és 10 ország, köztük Magyarország display hirdetési piacát hivatott bemutatni. Sajnos a riport számos téves következtetés levonására alkalmas, amire a legékesebb bizonyíték a Mediainfón megjelent írás.

Először is fontos leszögezni, hogy az AdMonitor adatainak forrását a gemiusDirectEffect (ügynökségi) és AdOcean (média-oldali) adserverek jelentik, amelyek nemcsak hogy nem fedik le a piacok egészét, de nem is reprezentálják azokat. A display piacot sem, nem hogy a teljes online reklámpiacot, melynek része a kereső-, apró- és email hirdetés is. Ami a display piacot illeti, a hazai ügynökségek a gDE-től eltérő hirdetéskiszolgáló rendszereket is használnak (pl. DoubleClick), a nagyobb kiadók, sales house-ok többsége pedig az Adverticum megoldását választotta (számos olyan display kampány van, amely nem ügynökségeken keresztül érkezik a médiatulajdonosokhoz), de jelen van a piacon többek között a BBelements és a MediaMind is. Tehát az egyes országok display piacainak egészéről, illetve az egyes szektorok hirdetési szokásairól általános következtetéseket levonni ezekből az adatokból nem lehet. Az olyan állítások, hogy „csaknem az összes magyar kampány” a legkevésbé sem állnak meg.

De a nagyobb gondok csak ezután következnek. “Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”” bővebben

Beszámoló: A hatékony kommunikáció napja

Viszonylag ritkán járok „offline-os” konferenciákra, úgyhogy több szempontból is kíváncsi voltam a Médiapiac által szervezett hatékony kommunikáció napjára. Egyrészt vártam, hogy mi az éppen aktuális „hivatalos álláspont” a stagnáló, csökkenő reklámpiacon, másrészt érdekelt, hogy a „sajnálatos helyzeten” való kesergés mellett, esetleg helyett milyen megoldások, jövőképek rajzolódnak ki, ki hogyan látja a saját szerepét és lehetőségeit. Az előadások többnyire azt voltak hivatottak alátámasztani, hogy náluk van a siker záloga, az ügynökségek esetében ezt elsősorban a szaktudás és kutatások képviselték, a médiumoknál pedig valamilyen olyan vélt vagy valós előny, amit fel tudnak mutatni. A szereplők többsége számára már egyértelművé vált, hogy a jövőt a tévé és az online (inkább digitális média) jelenti, de természetesen vannak olyanok is, akik még a tagadás szakaszában járnak ezzel kapcsolatban. Egyszer-egyszer kifejezetten az volt az érzésem, mintha az előadó azt remélné, hogy ha a mondókáját sokat ismételgeti, akkor valósággá válik. Beszámoló. “Beszámoló: A hatékony kommunikáció napja” bővebben

Márkaépítés online – IAB Branding Units

A múlt hónapban két alkalommal – a Reklámfeszten, illetve az MC Media Digital Day rendezvényén – is volt szerencsém előadni online márkaépítés témában, ebből a két nyúlfarknyi anyagból gyúrtam most össze egy hosszabbat, kiegészítve az IAB legfrissebb kutatási eredményeivel is:



A Reklámfeszten Szabó Ákossal (Adaptive Media) és Balatoni Emesével (Adverticum) osztoztunk ezen a témán, Ákos az IAB Rising Stars/Branding Units formátumainak történetéről mesélt, Emese pedig stílszerűen egy interaktív kreatívba csomagolta a mondandóját, aminél jobb kifejezését nehezen tudom elképzelni annak, hogy mire is használhatók ezek a formátumok. Enjoy! “Márkaépítés online – IAB Branding Units” bővebben

Az online médiatervezés és -értékesítés jövője

Az online hirdetési ökoszisztéma rengeteg változáson ment keresztül az utóbbi években. A klasszikus – hagyományos módon értékesített – display hirdetések piaca, amivel én is foglalkozom, egyre kisebb szeletét jelenti az online hirdetéseknek.

Az online médiatervezés „múltja”

Az online hirdetés indulásakor – bár akkor én még legfeljebb az egyetemre készültem – a médiatervezőknek viszonylag kevés oldal közül kellett választaniuk. A folyamat az offline médiavásárláshoz és a mai, továbbra is általános gyakorlathoz hasonlóan zajlott. A tervezők az oldalakkal direktben egyeztettek, többnyire telefonon vagy e-mailben, kialkudtak valamilyen árat a display hirdetésekre, általában idő vagy megjelenés (CPM, cost per mille/thousand, ezer megjelenés ára) alapon, és mind a tervezés, mind a riportolás „manuálisan” történt. A hirdetéseket olyan tartalmak környezetében helyezték el, amelyekről feltételezték, hogy a kampány célcsoportja fogyasztja. “Az online médiatervezés és -értékesítés jövője” bővebben

Szépséges utánpótlás: Brandstorm 2012

A tegnap délutánt a L’Orealnál töltöttem, ugyanis a Rabbitblog szerkesztősége a Brandstorm nemzetközi marketing üzleti játék hazai döntőjére volt hivatalos. Mivel mind az oktatás, mind a szépségápolás a szívügyeim közé tartozik, ez az esemény több szempontból is érdekes volt a számomra.

Be kell vallanom, hogy a Brandstorm engem eddig teljesen elkerült, pedig nem kevesebb, mint 20 éves múltra tekint vissza és itthon is 2006 óta működik. A játék lényege, hogy a főiskolások, egyetemisták kipróbálhatják magukat L’Oreal termékmenedzserként. Idén 40+ ország 50.000 hallgatója vesz részt benne, ami jól mutatja, hogy igencsak komoly megmérettetésről van szó. “Szépséges utánpótlás: Brandstorm 2012” bővebben

Elő a pharmával!

Tudom, rémes ez a szóvicc, de sajnos kihagyhatatlan, főleg annak fényében, hogy az utóbbi két hónapom a pharma jegyében telt. A Professional Publishing – többek között a Kreatív és a Medical Tribune kiadója – felkért arra, hogy vényköteles gyógyszerek termékmenedzserei részére az ePharma Communication képzés keretein belül oktassak online médiatervezést.

Amikor elkezdtem felkészülni a versenytársfigyeléssel és az orvosoknak való hirdetéssel kapcsolatos részekre, akkor rövid úton rá kellett jönnöm, hogy a dolog még sokkal komplikáltabb, mint amilyennek elsőre tűnt. Nagyon speciális b2b kommunikációról van ugyanis szó a gyógyszercégek és az orvosok között.

Leginkább nem szabad – A gyógyszeripari reklámok szabályozása

Ismeretes, hogy a gyógyszeripari hirdetésekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, amiből a „laikusok” (ami alatt most a pharmában kevésbé járatos, hirdetéssel foglalkozó szakembereket értem) általában annyit szoktak tudni, a fogyasztók felé csak nem vényköteles (otc) termékeket lehet hirdetni, abból is azokat, amelyek nem részesülnek tb támogatásban és a hirdetésben meg kell jelennie a kockázatokról és mellékhatásokról szóló kötelező szövegnek. Azt is szokták (szoktuk) tudni, hogy a nem vényköteles, nem tb támogatott termékek hirdetésén túl a gyógyszercégek arculati kommunikációjára is van lehetőség. “Elő a pharmával!” bővebben

Színjárás jelzés

Bár millióegy alkalmazás van rá, reggelente az Indexen szoktam megnézni, hogy milyen idő lesz. Ez nagyjából eligazít, hogy milyen melegen öltözzek, de abban aztán semmit sem segít, hogy mégis mit vegyek fel. Amikor a harmadik ruhát teszem vissza a szekrénybe vagy azon kapom magam, hogy teljesen feketébe öltöztem, akkor már tudom, hogy ez nem az én napom. Talán erre az égető, általában nőket érintő problémára vezethető vissza, hogy nagyon megtetszett a Pimkie legutóbbi digitális projektje, a Color Forecast.

Color Forecast a Pimkie-től

A Color Forecast pontosan az, aminek elsőre hangzik, egy “színjárás” jelző, amely azt mutatja meg, hogy az emberek milyen színeket viselnek három nagy divatvárosban, Párizsban, Milánóban és Antwerpenben. Úgy működik a dolog, hogy a városokban egy-egy kamerát állítottak fel, amely az utcát figyeli, konkrétan a mozgó objektumokat, kihagyva az álló autókat és fákat. A kamera előtt elsétáló emberekről vett színmintát pedig feldolgozza és megjeleníti az alkalmazás. Grafikonon láthatók a népszerű színek valós időben, az előző napokra óránkénti bontásban, az előző hétre és hónapra pedig napi bontásban. Magával a márkával pedig úgy van összekötve, hogy az egyes színekhez ruhákat ajánlanak a Pimkie kínálatából.

Színhez ruhák

A Color Forecast április végén egyébként iPhone app formájában is elérhető lesz.

Nem mondom, hogy mostantól csak ez alapján öltözöm, de az ötlet tetszik, még azzal együtt is, hogy valójában nem előre jelez színeket, mint arra eredetileg számítottam, illetve hogy sokakkal együtt magam is szeretem azt hinni, hogy nem mások hatására választom meg az öltözetemet (pedig de).

via L2 és Mashable

Digitális IQ index: szépségápolás

Ha bizonyos szektorok online marketingje ügyében próbálok kutakodni, akkor általában körbenézek az L2-nél is. Remek éves riportjaik vannak többek között divat és szépségápolás témában, de mondjuk a turizmus vagy a pharma iránt érdeklődők sem fognak csalódni, ha ellátogatnak hozzájuk. A riportok ingyenesen letölthetők és tele vannak okosságokkal. Még tavaly ősszel látott napvilágot a szépségápolási fókuszú digitális IQ indexük. Ez a riport egy igazi kincsesbánya azok számára, akik a szépségápolási szektor online marketingjére kíváncsiak.

A riport néhány adat megadásával ingyenesen letölthető

A riport az alapján rangsorolja a márkákat és gyártókat, hogy milyen a “digitális IQ-juk”. A pontszámok 40%-át a webes megjelenés (funkcionalitás és tartalom, illetve a brand megjelenése), 30%-át a digitális marketing aktivitások (kereső, display, email), 20%-át a közösségi média jelenlét (Facebook, YouTube, Twitter), 10%-át pedig a mobil megjelenés adja. A pontszámok alapján 5 kategóriát alakítottak ki, a legfelső, “zseni” szint 140 ponttól, a legalsó, “gyenge” szint 70 pont alatt kezdődik. A riportban 55 szépségápolási márka digitális IQ-ját vizsgálták meg. “Digitális IQ index: szépségápolás” bővebben