A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:
- az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
- a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
- a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).
A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)
Az alábbi táblázat általános információkat tartalmaz a VMR és a gIA kutatásról.
| Kutatás |
Visitor Media Research (VMR) |
Gemius Ipsos Audience (gIA) |
| Kutatócég |
NRC |
Gemius + Szonda Ipsos |
| Kutatás kezdete |
2001 |
2006 augusztus |
| Kutatás gyakorisága |
féléves |
folyamatos (havi adatbázisok, ezen belül napi/heti/havi adatok) |
| Módszer |
online tracking megkérdezés |
paneles kutatás + mérőkódos mérés |
| Minta nagysága |
10 000 fő |
szoftver panel: 4 000 fő, |
| Mérőkódos mérés |
nincs |
van (gemiusTraffic) |
| Súlyozás |
TNS-NRC InterBus (offline) |
Szonda Ipsos |
| Real-time adatszolgáltatás |
nincs |
nincs (azonban a mérőkódos mérés eredménye a résztvevő site-ok számára elérhető) |
| Vizsgált népesség |
14-69 éves heti internetező közönség |
15+ belföldi közönség |
| Szoftver |
Miriad, SPSS |
Gemius Explorer |
| Kutatásban szereplő oldalak száma |
168 (portálok rovatai nélkül), |
1023 (látogatószámmal), |
| Változók száma |
401 + oldalak látogatása |
26 |
| Változók |
nem, kor(csoport), végzettség, településtípus, megye, aktivitás, foglalkozás, munkaterület, munkahely típusa, személyes havi nettó jövedelem, családi állapot, háztartásnagyság, gyermekek száma a háztartásban, háztartás egy főre eső jövedelme, ESOMAR státusz, főkereső, vagyontárgyak, személygépkocsi, érdeklődés, internethasználat gyakorisága, számítógép használata otthon, internethasználat helye, otthoni internet hozzáférés, internetezéssel töltött idő, kezdőoldal, online tevékenységek: vásárlás, fizetés, banking, vásárlás előtti infókeresés, chatelés, fórumozás, blog olvasás, blog írás, VOIP, körlevelek továbbküldése, társkeresés, fizetős letöltés, videó feltöltés, rádióhallgatás, tévénézés, ingyenes játék, szerencsejáték, távmunka, álláskeresés, apróhirdetések böngészése, aukciózás, hivatali ügyek intézése, RSS használat; lakossági folyószámla, bank, bankkártya, attitűd (márka, minőség, divat, reklám stb.), üdülés, fogyasztás (édesség, ital, alkohol, cigaretta stb.), tévénézéssel töltött idő, tévécsatornák nézésének gyakorisága, rádióhallgatással töltött idő, rádiócsatornák hallgatásának gyakorisága, napilapok olvasása, hetilapok olvasása, havilapok, magazinok olvasása stb. |
nem, korcsoport, iskolai végzettség, háztartásnagyság, gyermekek száma, háztartás ellátottsága, személyes ellátottság, személygépkocsi, főbevásárló, főkereső, megye, településtípus, ESOMAR státusz, aktivitás, foglalkozás, településnagyság, régió, munkahely ágazata, alkalmazottak száma, internet-hozzáférési helyek (2), internethasználat gyakorisága, újságolvasás gyakorisága, tévénézés gyakorisága, rádióhallgatás gyakorisága, utazik külföldre |
Az alábbiakban pedig az egyes kutatások pro és contra érveit vetem össze.
| Kutatás |
Visitor Media Research (VMR) |
Gemius Ipsos Audience (gIA) |
| Pro |
|
|
| Contra |
|
|
A fenti táblázatok alapján látszik, hogy a két kutatás nem annyira alternatívája, sokkal inkább kiegészítője egymásnak. A kutatások eltérő jellege, fókusza miatt igazából a WebAudience-t és a gIA-t lenne érdemes összehasonlítani, de az előbbiről sajnos nem érkeznek infók, sem demo hozzáférés. Addig is a gIA szépen terjeszkedik mind média, mind ügynökségi oldalon…
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
A véleményalapú kutatásokkal (Ön milyen gyakrán látogatja, olvassa, fogyasztja……? az a gond általánosságban, hogy Magyarországon nem vagy csak nagyon kevesen foglalkoznak a válaszadási aránnyal.
Tehát lehet, hogy egy kérdezőbiztos 100 címre becsönget, de csak egy helyen töltik ki a kérdőívet. Tehát egy 100 fős mintához 10000 lakásba kell becsöngetnie. A válaszadási arány ez esetben 1%. Az interneten úgyan az ez a helyzet. Rengetegen látják a kérdőív felhívására buzdító bannert, edm-et, de ehhez képest csak kevesen töltik ki. (Ha hosszú, akkor sokan félben is hagyják a kitöltést). Itt a nagykérdés ugye az, hogy a demográfiai tényezők mellett (ezt problémát súlyozással könnyen meg lehet oldalni) eltérnek-e a kitöltők a nem kitöltőktől a vizsgálat tárgyát illetően? Például, ha politikai kutatásoknál 1%-os lenne a válaszadási arány, akkor akár nagy meglepetés is lehet az előrejelzés és az eredmény között. Persze vannak olyan területek, ahol a válaszadási arány kevésbé számít, de ezzel az a gond, hogy nehéz megmondani látatlanban, hogy hol és mennyire is fontos.
A gyakorlatban a válaszadási arány példától említettől azért jóval magasabb: 10%, 20%, 30%, 40%…… Az 50-70% válaszadási arány egyes felmérések esetében akár minimum követelmény is lehet, de ez esetben jóval több költségre kell számítani. Ezzel arra akartam rávilágítani, hogy a módszertani kérdések és azok szigorú betartása fontos szempont a felmérések pontosságát illetően.