Natív hirdetések: mini esettanulmány

A „natív hirdetésekről” már említést tettem a trendfigyelő posztban. Bár ezt a fogalmat sokan sokféleképpen értelmezik, a legtöbb vélemény szerint olyan hirdetési megoldásokról van szó, amelyek egy oldalon vagy applikációban beépülnek a tartalmi vagy dizájn környezetbe. Maga a kategória nem új és persze nem is online-specifikus, már a printben is számos példáját láthattuk és láthatjuk a mai napig. A szerkesztőségi és a szponzorált tartalom, illetve a fizetett, saját és szerzett média egyre inkább összemosódik, ami nem csupán jogi szempontból tartogat kihívásokat, hanem szerkesztőségi és mérési szempontból is, de erről már szintén megemlékeztem.

Ebben a posztban egy mini esettanulmányt mutatok be, amely remek példája a natív hirdetéseknek. Számos hirdetés és kisebb-nagyobb együttműködés futott nálunk a Makeup Blogon, de a legkomplexebb pont a karácsony előtti hónapra esett és a Bellissima Magic Style melegített kefe bevezetéséhez kapcsolódott. “Natív hirdetések: mini esettanulmány” bővebben

Az online médiaértékesítés jövője – RÖVIDEN

Ha nem volt türelmed végigolvasni a korábbi 25.000 karakteres “szösszenetet” a témáról, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a rövid, képes változatot, amit tegnap a Kürt NET-WORKS online kommunikációs képzés nyílt napján volt szerencsém előadni.

Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”

Nemrég látott napvilágot a Gemius AdMonitor riportja (pdf), amely „A népszerűek és a kattintékonyak” címet viseli és 10 ország, köztük Magyarország display hirdetési piacát hivatott bemutatni. Sajnos a riport számos téves következtetés levonására alkalmas, amire a legékesebb bizonyíték a Mediainfón megjelent írás.

Először is fontos leszögezni, hogy az AdMonitor adatainak forrását a gemiusDirectEffect (ügynökségi) és AdOcean (média-oldali) adserverek jelentik, amelyek nemcsak hogy nem fedik le a piacok egészét, de nem is reprezentálják azokat. A display piacot sem, nem hogy a teljes online reklámpiacot, melynek része a kereső-, apró- és email hirdetés is. Ami a display piacot illeti, a hazai ügynökségek a gDE-től eltérő hirdetéskiszolgáló rendszereket is használnak (pl. DoubleClick), a nagyobb kiadók, sales house-ok többsége pedig az Adverticum megoldását választotta (számos olyan display kampány van, amely nem ügynökségeken keresztül érkezik a médiatulajdonosokhoz), de jelen van a piacon többek között a BBelements és a MediaMind is. Tehát az egyes országok display piacainak egészéről, illetve az egyes szektorok hirdetési szokásairól általános következtetéseket levonni ezekből az adatokból nem lehet. Az olyan állítások, hogy „csaknem az összes magyar kampány” a legkevésbé sem állnak meg.

De a nagyobb gondok csak ezután következnek. “Még mindig itt tartunk? “AdMonitor az display piacrúl”” bővebben

Beszámoló: A hatékony kommunikáció napja

Viszonylag ritkán járok „offline-os” konferenciákra, úgyhogy több szempontból is kíváncsi voltam a Médiapiac által szervezett hatékony kommunikáció napjára. Egyrészt vártam, hogy mi az éppen aktuális „hivatalos álláspont” a stagnáló, csökkenő reklámpiacon, másrészt érdekelt, hogy a „sajnálatos helyzeten” való kesergés mellett, esetleg helyett milyen megoldások, jövőképek rajzolódnak ki, ki hogyan látja a saját szerepét és lehetőségeit. Az előadások többnyire azt voltak hivatottak alátámasztani, hogy náluk van a siker záloga, az ügynökségek esetében ezt elsősorban a szaktudás és kutatások képviselték, a médiumoknál pedig valamilyen olyan vélt vagy valós előny, amit fel tudnak mutatni. A szereplők többsége számára már egyértelművé vált, hogy a jövőt a tévé és az online (inkább digitális média) jelenti, de természetesen vannak olyanok is, akik még a tagadás szakaszában járnak ezzel kapcsolatban. Egyszer-egyszer kifejezetten az volt az érzésem, mintha az előadó azt remélné, hogy ha a mondókáját sokat ismételgeti, akkor valósággá válik. Beszámoló. “Beszámoló: A hatékony kommunikáció napja” bővebben

Márkaépítés online – IAB Branding Units

A múlt hónapban két alkalommal – a Reklámfeszten, illetve az MC Media Digital Day rendezvényén – is volt szerencsém előadni online márkaépítés témában, ebből a két nyúlfarknyi anyagból gyúrtam most össze egy hosszabbat, kiegészítve az IAB legfrissebb kutatási eredményeivel is:



A Reklámfeszten Szabó Ákossal (Adaptive Media) és Balatoni Emesével (Adverticum) osztoztunk ezen a témán, Ákos az IAB Rising Stars/Branding Units formátumainak történetéről mesélt, Emese pedig stílszerűen egy interaktív kreatívba csomagolta a mondandóját, aminél jobb kifejezését nehezen tudom elképzelni annak, hogy mire is használhatók ezek a formátumok. Enjoy! “Márkaépítés online – IAB Branding Units” bővebben

Az online médiatervezés és -értékesítés jövője

Az online hirdetési ökoszisztéma rengeteg változáson ment keresztül az utóbbi években. A klasszikus – hagyományos módon értékesített – display hirdetések piaca, amivel én is foglalkozom, egyre kisebb szeletét jelenti az online hirdetéseknek.

Az online médiatervezés „múltja”

Az online hirdetés indulásakor – bár akkor én még legfeljebb az egyetemre készültem – a médiatervezőknek viszonylag kevés oldal közül kellett választaniuk. A folyamat az offline médiavásárláshoz és a mai, továbbra is általános gyakorlathoz hasonlóan zajlott. A tervezők az oldalakkal direktben egyeztettek, többnyire telefonon vagy e-mailben, kialkudtak valamilyen árat a display hirdetésekre, általában idő vagy megjelenés (CPM, cost per mille/thousand, ezer megjelenés ára) alapon, és mind a tervezés, mind a riportolás „manuálisan” történt. A hirdetéseket olyan tartalmak környezetében helyezték el, amelyekről feltételezték, hogy a kampány célcsoportja fogyasztja. “Az online médiatervezés és -értékesítés jövője” bővebben

Online közönségmérés 2013-tól: a gemius Ipsos Audience újdonságai

Múlt hónap közepén mutatta be az Ipsos a tendergyőztes, új gemius Ipsos Audience online közönségmérést. A Kreatívon egy elég részletes cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, így az alábbiakban a közönségmérés újdonságaival foglalkozom csak részletesebben.

A 2013. január 1-jén startoló közönségmérés legfontosabb változása, hogy a már meglévő webes mérés mellett magában foglalja a mobil és videós tartalmak mérését is. Emellett nagyon lényeges változást jelent az is, hogy az eddig csak a MédiaNavigátorban elérhető háttérváltozók használhatók lesznek a GemiusExplorerben is. (Sőt az adatbázis több szoftverbe is betölthető lesz, a GemiusExplorer és a MédiaNavigátor mellett például a Gemius elemző szoftverébe, a GemiusPlannerbe is, de akár a győztes konzorciumon kívüli szolgáltató szoftvere is használható lesz.) Fontos újdonságot jelent még az adatfeldolgozás sebességének gyorsulása: a jelenlegi másfél hónap helyett csak fél hónapot kell majd várni a közönségadatokra. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a kutató a sok kritikát kapó OPA helyett egy teljesen új felületen, a Webmetrics-en jeleníti majd meg a forgalmi adatokat. “Online közönségmérés 2013-tól: a gemius Ipsos Audience újdonságai” bővebben

Márkaépítés online – Interact prezentációk

Az idei Interact egyik kiemelt témája az online márkaépítés volt. Az ehhez kapcsolódó egyik leghasznosabb anyag a prémium hirdetési formátumokról szóló panelbeszélgetésen bemutatott prezentáció volt. Ennek első része egy a Millward Brown Dynamic Logic MarketNorms kutatására támaszkodó másodelemzésben azt mutatja be, hogy az egyes kreatív méretek hogyan hatnak öt márkamutató – támogatott márkaismertség, online reklámismertség, üzenet társítása, márka kedveltsége, vásárlási szándék – alakulására. Az újabb formátumok közül a billboardot, wall papert és half page hirdetést vizsgálták, míg a hagyományos formátumok közül a medium rectangle, leaderboard és wide skyscraper formátumot. A prezentáció többi része a MarketNorms fontosabb 2011-es eredményeit mutatja be, a mutatókat javító kreatívtervezési és egyéb tanácsokkal.

Emellett számos esettanulmányt mutattak be az előadók: “Márkaépítés online – Interact prezentációk” bővebben

Így netezünk mi – A Mediascope hazai eredményei

A Mediascope kutatás európai eredményeiről a Médiapiac hasábjain olvashattátok az összefoglalónkat, most pedig megérkeztek a hazai adatok is. Az eredményeket Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke mutatta be az IAB Hungary ma délelőtti rendezvényén.

Mediascope

A Mediascope adatai szerint 426,9 millió európai internetezik, ami 65%-os penetrációt jelent. A tévénézéssel töltött idő átlagosan heti 16,8 óra, a régiókat külön tekintve Közép- és Kelet-Európában a legmagasabb, heti 17,7 óra, Észak-Európában a legalacsonyabb, heti 14 óra, Nyugat-Európában 16 óra, Dél-Európában pedig 16,7 óra. A kutatás adatai szerint rádiót az európaiak 64%-a hallgat legalább hetente, és ahol kevesebb tévét néznek, ott nagyobb arányban hallgatnak rádiót: Észak-Európában 85%, Nyugat-Európában 82%, Dél-Európában 68%, Közép- és Kelet-Európában 48% ez az arány. Hasonló a helyzet az újságok fogyasztásával is: az európai átlag 62%, Közép- és Kelet-Európában 56%, Dél-Európában 59%, Nyugat-Európában 70%, Észak-Európában 82% szokott legalább hetente újságot olvasni. “Így netezünk mi – A Mediascope hazai eredményei” bővebben