A keresőmarketing egyre felkapottabb témává válik, s az online reklámköltés egyre nagyobb részét hasítja ki magának. Persze messze állunk még a tőlünk nyugatabbra jellemző arányoktól (40%+), de a SEM szépen terjeszkedik. Az Arcus Search becslése szerint 2007-ben már 1 milliárd forintra tehető a keresőmarketingre elköltött hazai büdzsé.
A “nagyok” – szokás szerint – lassan ébrednek, s egyelőre kevéssé integrálják (online) marketing stratégiájukba a keresőoptimalizálás és -hirdetés eszközét. Erre a tényre világít rá az Arcus Search vadiúj, hiánypótló Láthatósági Tanulmánya, amely a tíz legnagyobb árbevételű cég és a tíz legnagyobb online költő keresőmarketing tevékenységét vizsgálja. (Az adatgyűjtést 2007 szeptemberében végezték a kollégák a legnagyobb piaci részesedésű Google keresőben.)
A tanulmány fontos tanulsága, hogy van mit fejlődni ezen eszközök használata terén (is), és a nagy cégeknek a keresőbeli versenytársai nem elsősorban az üzleti versenytársak, hanem tartalomszolgáltatók, webáruházak, kkv-k… A nagyokkal ellentétben a kisebb cégek rugalmasabban állnak a keresőmarketinghez (is), hiszen számukra az életben maradás múlhat azon, hogy megtalálják őket.
A PPC körkép azt mutatja, hogy az árbevétel szerinti top cégek egyike sem élt a keresőhirdetés adta lehetőségekkel a vizsgált időszakban (2007 szeptember), aminek oka egyrészt saját reputációjukba vetett hitük, másrészt a keresőhirdetés jelentőségének, hasznának fel nem ismerése lehet. Velük ellentétben a top online költők a keresőhirdetést illetően is aktívabbnak bizonyultak, de PPC tevékenységük nekik sem túl jelentős. Ami a módszereket illeti, vagy a cég minden termékét/szolgáltatását, vagy azoknak csak egy részét hirdették, általában újdonságokat vagy speciális termékeket.
A vitamin a SEO áttekintésben van, amelynél 8 szempont alapján vizsgálták a cégek site-jait:
- Google PageRank
- Az oldalak száma
- A linkpartnerek száma
- A főoldalon elhelyezett szöveges tartalom aránya
- Kulcsszó relevancia
- Belső felépítés (hivatkozások, meta adatok, url struktúra stb.)
- Dinamizmus (frissülési gyakoriság)
- A site optimalizálhatósága
A tanulmány számos adattal és grafikonnal szolgál arra vonatkozóan, hogy az egyes releváns kulcsszavakra mennyi találatot ad a Google, mely site-ok a fő versenytársak az előkelőbb találati helyekért, az egyes kulcsszavakra az adott oldal hányadik helyen szerepel; majd a fenti 8 szempont szerint elemzi az egyes oldalakat, rámutatva a hiányosságokra, fejlesztési irányokra és lehetőségekre.
Általánosan elmondható, hogy mindkét top 10 site-jai jó PR értékkel rendelkeznek, de ezeket nem minden esetben tudják aloldalaikra is átörökíteni. Az oldalak és linkpartnerek száma általában elmarad a versenytársakétól (mint említettem, elsősorban nem üzleti versenytársakkal kell megmérkőzniük ezen a területen). A főoldali szöveges tartalom aránya általában nem éri el az elégséges szintet (10%+), vagy ha eléri, akkor is kevéssé releváns. A kulcsszó relevanciával kevesebb esetben akadt probléma, ennek a szempontnak viszonylag jól megfeleltek a hirdetők. Ami a belső felépítést illeti, főleg a keresőket zavaró js menük, a meta adatok slendrián kitöltése és a túlbonyolított url struktúra jelentette a típushibákat. A dinamizmus kérdése ugyancsak fájó pont, hiszen a tartalmak frissülése a legtöbb site-nál esetleges és a hírekre korlátozódik. Az optimalizálhatóságot illetően eléggé szélsőséges értéket mutattak a site-ok. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ebből a szempontból sem volt mindegy, hogy ki fejlesztette az oldalt. =:)
Konkrét adatok, teljes tanulmány ügyében kéretik az Arcus Search-öt keresni.
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
Jó ötlet, de én inkább top netes kategóriák felől (hitel, szállás, …) közelítettem volna egy ilyen tanulmányban mint nagy cégek felől.
Először definiálva azok a kategóriák amelyekben nagy befolyást nyerhet az online marketing, utána elemezve a témában releváns nagy nevek előfordulása Google SERP és a PPC tekintetében.
Mondjuk a top hirdetők között főleg bankok és telco cégek vannak, így legalább két jelenetős kategóriát le is fed a tanulmány. Szvsz a te megközelítéseddel nagyrészt egy egészen más szegmens lenne az elemzés tárgya, amely viszont nem célcsoportja az Arcus-nak. Van itt ráció, kérem-szépen =:)
Tudom, a nagy megrendelőkre vadásztok, csak gondoltam kukacoskodok kicsit ;)
De egyébként tényleg a legtöbb kompetitív kulcsszóra keresve az látható, hogy felkészületlenek a nagyok, ha SEO és tartalom tekintetében nézzük(utazási irodák pl. nagyon elaludtak).
az a poén, hogy a nagyok ócska PR-rel is életben maradnak, sőt busás haszonra tesznek szert… így is, úgy is.. esetleg a mutatók mások.
Szerintem annyira új a piac itthon, hogy egy ügyes gimnazista ha nagyon vágja a Seo-t, Balatonkülsőalsóról is legyűrheti a nagyokat.Csakhogy mivel nincs neve a szakmában – megrendelést lesz nehéz szereznie.
Érdekességképpen az oldalam látogatottsága azzal sokszorozódott, hogy a web kettes eszközöket használtam, használtuk a tesómmal. Szakemberektől az hallottam , hogy működik és nagyon igaz.
Ez egészben a poén pedig az, hogy erre a blogra is a twitteren keresztül bukkantam…..
Lehet bennem a hiba, de az ilyen “globális” rangsorolásnak, nem sok értelmét látom.
Számomra olyan mint a popipar TOP40-e, igazából semmit nem mond. Viszont ha a haus, vagy a jazz képviselői közt, rangsorolunk akkor értelemet kap a dolog. Ezzel nem azt mondom, hogy a globális rendezés felesleges. Viszont releváns, sőt használhataó infót kevésbé ad!
Long Tail