A közösségi hálók közönsége

Pár hónapja olvastam egy posztot a ReadWriteWeben a fenti témában, és arra gondoltam, érdemes lenne a hazai és hazaiak által látogatott külföldi közösségi hálókat is megvizsgálni demográfiai szempontból. Most jutottam el odáig, hogy meg is tegyem, méghozzá négy hazai és három külföldi oldal, nevezetesen az iWiW, myVIP, Barátikör és HotDog, illetve a Hi5, MySpace és a Facebook hazai látogatóira vonatkozóan. “A közösségi hálók közönsége” bővebben

Mihez kezdjek a site-ommal? (3. rész)

A sales house-ok részletes bemutatása után – a sorozat utolsó részeként – rá is térhetünk arra, hogy mit nyújt a belépő oldalak számára a tagság, s mit kell vállalniuk érte. “Mihez kezdjek a site-ommal? (3. rész)” bővebben

Mihez kezdjek a site-ommal? (2. rész)

Az előző poszt az online sales house-okhoz való csatlakozás alapvető feltételeivel foglalkozott, most pedig az egyes – általam önkényesen választott =:) – szereplők részletes bemutatása következik. “Mihez kezdjek a site-ommal? (2. rész)” bővebben

Mihez kezdjek a site-ommal? (1. rész)

Több kisebb oldal tulajdonosa keresett már meg azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen a site-jával, pontosabban hogyan tudna hirdetőkre szert tenni. Ilyenkor el szoktam mondani, hogy ügynökségi oldalról milyen elvárásokat támasztunk egy-egy hirdetési felülettel szemben, és azt, hogy szakmai felkészültség és kapcsolatok híján érdemes valamelyik sales house-hoz csatlakozni.

De milyen lehetőségek vannak? Mik a feltételek? Kinél érdemes próbálkozni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a poszt-sorozat, sorra véve, hogy az egyes sales house-oknak milyen elvárásaik vannak a site-okkal szemben, milyen speciális terjeszkedési irányvonaluk van, s mit nyújtanak a belépő oldalaknak. “Mihez kezdjek a site-ommal? (1. rész)” bővebben

Csak a magyar, az megy?

Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)

Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)

Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. “Csak a magyar, az megy?” bővebben

Wall-E kontra médiaügynökség

A kutatások használhatóságáról szóló posztomban érintettem azt a kérdést, hogy miben segíthetik a szoftverek az online médiatervezői munkát. Csiszi tovább gondolta a dolgot, és egyenesen arra kérdezett rá, hogy létezhet-e olyan rendszer, ami kiváltja a médiaügynökségeket:

“Mit kellene tudnia, milyen közegben kéne léteznie (pl automatizált foglalás/elszámolás) egy rendszernek, ami ki akarná váltani a médiaügynökségeket? Mi az, ami miatt ez nem tud ma működni? Tehát mi lenne az a fekete doboz, aminek megmondanám kik a célcsoportom, mit szeretnék elérni és mennyi pénzem van rá, az pedig elhelyezi a hirdetésem X helyen?

Ha ilyen létezne, az javítana a hatékonyságon, és ha igen, hol/hogy? Esetleg jobban előtérbe kerülne a long tail vékonyabb vége, az automatizáltság, és ezáltal az egyeztetés szükségtelensége miatt?

Vagy mik azok az apsektusok, amik miatt a médiatervezőt sosem válthatja le Wall-E?” “Wall-E kontra médiaügynökség” bővebben

Látogatószám vs. reklámköltés

Koronix vetette fel a kérdést, hogy a nyári időszakban (aka uborkaszezon) visszaesik-e a hazai internetezők száma vagy aktivitása, s ha igen, ezt az online reklámköltés mennyire arányosan követi. “Látogatószám vs. reklámköltés” bővebben

Miről olvasnál szívesen?

Koronix dobott fel ma egy olyan ötletet, hogy milyen jó lenne, ha az olvasók valamilyen módon befolyásolhatnák az általuk látogatott oldalak tartalmát. Pontosabban olyan témákat vethetnének fel, amikről szívesen olvasnának. Ezen felbuzdulva szondáznék egyet, hogy van-e olyan, amiről szívesen olvasnátok a Rabbitblogon. “Miről olvasnál szívesen?” bővebben

K&V: Mire használhatók a kutatások?

Az Ad Plannerről szóló írásom végén ígértem, hogy külön is kitérek arra, mire használhatók az internetező közönséget és online tartalomfogyasztásukat vizsgáló kutatások, és mire nem. “K&V: Mire használhatók a kutatások?” bővebben