Kreatív megoldások

A médiatervezésben kreatívnak lenni nem egyszerű. Nem (feltétlenül) azért, mert a médiatervezők annyira fantáziátlanok és/vagy kontraszelekcióval jutottak a helyükre… Számos akadálya van a sohasem vagy legalábbis ritkán látott, innovatív(abb) megoldásoknak.

Az első ilyen az ár. Ha valamilyen egyedi, kreatív megoldás jut az eszünkbe, azoknak általában igencsak megkérik az árát – hiszen bele kell nyúlni az adott oldalba, esetleg meg is változtatva annak dizájnját, illetve bizonyos esetekben külön fejlesztői munkára is szükség van (alkalmazások, kalkulátorok, önálló rovatok, szolgáltatások stb.). Kérdés, hogy mennyi pénzből kell gazdálkodni, van-e büdzsé erre.

A második a rugalmatlanság – általában nem a sales, hanem a szerkesztőség részéről. A nagyobb médiumok esetében az oldalakba való “belenyúlás” a szerkesztőség heves ellenállásába szokott ütközni, több kör egyeztetést igényel – s a végén lehet, hogy nem lesz az egészből semmi.

A harmadik az idő tényező, ami szorosan kapcsolódik az előző kettőhöz. A fejlesztésekhez, egyeztetéshez, alkudozáshoz idő kell – ami a legritkább esetben áll rendelkezésre. A nagyobb médiumoknál ezekben a kérdésekben túl sokan illetékesek ahhoz, hogy gyorsan és gördülékenyen menjenek a dolgok. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a kisebb médiumoknál a gyorsaság, rugalmasság és idő tényező fontos előnyt jelenthet, ahogyan azt pl. a feminások nagyon jól felismerték. A probléma, hogy kevésbé tudnak mögé rakni médiatámogatást, usereket – s míg ez nincs meg, kevésbé értékesek a hirdetőknek.)

A negyedik nehézség, hogy ha az ügyfél elfogad is egy innovatívabb megoldást, a médiatervezők és a kreatívkészítők közötti egyeztetés döcögős lehet. (Itt elsősorban nem arról az ideális esetről van szó, ha a média és a kreatív is egy ügynökség kezében van.) A kreatívkészítőkhöz sok esetben csak olyan paraméterek jutnak el, hogy mekkora lehet a kreatív pixelben és Kbyte-ban – így pedig a leadott anyag messze kerül a médiatervező eredeti elképzelésétől. Így kerül lila szponzoráció egy piros oldalra, így nem illeszkedik a kreatív koncepció és üzenet egy oldal profiljához, célközönségéhez, így lesz “kocka” alakú a layer és így kerül ugyanaz az üzenet a “szinkron” kreatívokba. (Egyes kreatívkészítők hozzá nem értéséről most nem is beszélnék, hiszen korábban dohogtam már rajta egy sort.)

Ha már a kreatívokat is sikerült (viszonylag) elfogadható minőségben begyűjteni, még mindig jöhet egy ötödik, szerencsére ritkábban felbukkanó akadály: a médiatulajdonos mégiscsak visszadobja az anyagot, mert technikailag mégsem tudja megoldani a kihelyezést vagy a szerkesztőség mégis beint. A sales exkuzálja magát, az ügyfél csalódott, amit az sem enyhít különösebben, ha nem kell fizetnie a megjelenés valamilyen redukált formájáért (értsd: a szponzorációnak csak bizonyos elemei kerülnek ki vagy más, egyszerűbb kreatív fut helyette). A különlegesebb megjelenéseket sokszor a médiatulajdonosok házon belül állítják össze az ügyfél által leadott kreatív elemekből – ilyenkor az igényel több időt és több kör egyeztetést, míg az ügyfél el is fogadja azt. És itt megint visszatértünk az idő és az egyeztetés problematikájához…

Az ötödik akadály, hogy ezek a megoldások sokszor nem mérhetőek és/vagy nem hoznak azonnali, látható eredményeket. Egy szponzorációra (általában) viszonylag kevesen kattintanak, nem generál különösebb forgalmat, főleg nem eladást, a márkaépítő hatás pedig nem mérhető közvetlenül. Ha valamilyen alkalmazásról/szolgáltatásról van szó, akkor pedig legfeljebb azt tudjuk megmondani, hogy mennyien látták, mennyien használták, ha videóról beszélünk, akkor hányszor töltötték le stb. Kockázatos lehet tehát ezekkel tervezni, hiszen nem biztos, hogy kézzel fogható eredményeket tudunk felmutatni az ügyfélnek.

Egy további, hatodik nehézséget jelenthet, amit feljebb már érintettem, hogy a speciálisabb megoldások mögé médiatámogatást kell tenni, hogy minél többen találkozzanak azzal a szponzorációval, alkalmazással, videóval. Nagyon klassz, hogy egy tematikus rovatban (pl. Otthon és kert) van egy kalkulátorunk (pl. falfestékhez), de általában ezek a rovatok kisebb látogatottsággal rendelkeznek – éppen ezért fontos, hogy minél több felhasználót tereljünk oda. Ezt általában támogató bannerekkel, text linkekkel, tartalmi modulokkal szokták megoldani. Ha mondjuk videó hirdetésünk van, és csak feltöltjük a megosztó site-okra, jó eséllyel nem fogják felkapni a felhasználók. Meg kell támogatni ajánlókkal, forgalmas helyek playereiben megfuttatni stb. stb.

Az a médiatulajdonos, amely nem rendelkezik elég felhasználóval az adott oldalon, illetve a tágabb portfoliójában, és ezek egy részét nem tereli a támogatott rovatba, alkalmazáshoz, videóhoz, az nem lesz elég értékes a hirdető számára. A médiatámogatásnál pedig megint csak a hagyományos megoldásokhoz tértünk vissza – amik egyébként a különleges megjelenés többlet költsége mellett további büdzsét igényelnek. Szép dolog, ha egy márka pl. indít egy blogot, de rövid távon csak hagyományos megoldásokkal tudja látogatottá tenni – és kérdés, hogy megéri-e.

A fent felsorolt okokból adódóan igencsak nehéz kreatívkodni a médiatervezésben, ezért annyira gyakoriak a jól bevált, hagyományos megoldások…

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!

Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!