Míg a magyar társadalom kétharmada különböző okok miatt nem internetezik, addig a 14 év fölötti tinik négyötöde használja a netet valamilyen gyakorisággal (WIP 2006). A náluk fiatalabbak internethasználatáról egyelőre nem rendelkezünk adatokkal, de talán a VMR Kids eredményeivel ezen a területen is okosabbak leszünk… (Talán.) Addig is érdemes a tinikre fókuszálni, akik néhány éven belül belépnek a hirdetők kedvenc korcsoportjába, s már most is jól látható, hogy a teljes internetező közönségtől eltérő jellemzőkkel bírnak. Ha azzal a prekoncepcióval indulunk el, hogy többet interneteznek, profibb felhasználók és a webkettő “éllovasai”, akkor nem is járunk messze a valóságtól. =:)
A 14-18 évesek – a VMR 2007 I. féléves kutatás szerint – a teljes heti internetező közönség mintegy ötödét (!) adják, számuk 453 ezer fő (a továbbiakban tinik alatt őket, a legalább heti szinten internetező 14-18 éveseket fogom érteni). Ebből is látható, hogy az internetezőkön belül nem elhanyagolható súllyal rendelkeznek. Online tevékenységeik és tartalomfogyasztásuk jelentősen eltér a teljes internetező közönségétől, ami még egy olyan kutatásból is kitűnik, amely alapvetően a hazai site-ok látogatására van kihegyezve.
A tinik közel négyötöde (!) otthoni internet hozzáféréssel rendelkezik, s hétköznaponként legalább 1-2 órát netezik. Közel harmaduk 3-4 órát, hatoduk több mint 5 órát tölt a számítógép és az internet előtt. A hétvégére még intenzívebb használat jellemző, ilyenkor több mint harmaduk legalább 5 órát netezik. A tinik érdeklődését illetően semmilyen meglepő információval nem szolgál a kutatás – a teljes internetező közönséghez hasonlóan őket is a mozi és a filmek érdeklik leginkább (négyötödüket foglalkoztatják), ezt pedig a számítástechnika és szórakoztató elektronika követi (kétharmadukat érdekli). A harmadik helyen a mobiltelefon és mobilkommunikáció áll, amely még a negyedik helyen álló könnyűzenét is maga mögé utasítja. Ez a szegmens eléggé műszaki érdeklődésű, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy 58,8%-os a fiúk aránya. A zenét a tudományos újdonságok és érdekességek követik, de a tiniket ez alacsonyabb arányban érdekli, mint a teljes internetező közönséget. Csaknem felüket foglalkoztatja a sport, illetve az autó-motor hírek, s több mint harmadukat a szépség és divat – ezekre a témákra affinisabbak a teljes internetező közönségnél.
Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mit csinálnak a tinik az interneten. Először is játszanak, azután VOIP-oznak (MSN, Skype), rádiót hallgatnak, chatelnek (MSN, chates oldal, Skype), fórumoznak, majd videókat töltenek fel, honlapot készítenek, blogot írnak… és persze socialnetworkingelnek. A VMR 2007 I. szerint a kutatásban szereplő hazai online médiumok közül a célcsoportot legnagyobb arányban a myVIP fedi le, ezt pedig a Google közbeékelődésével az iWiW követi. Médiafogyasztásuk annyiban tekinthető “hagyományosnak”, hogy a a teljes internetező közönséggel közel azonos arányban használják a Startlapot, s ha ingyenes emailről van szó, akkor – legalábbis a hazai oldalak közül – a Freemailt vagy Citromailt választják. Videókat ugyanakkor a YouTube-on, esetleg a Videán néznek, illetve jellemzően ezekre a helyekre töltik fel sajátjaikat. A magyar site-ok közül elsősorban a Honfoglalón és Startlapjátékon játszanak, saját oldalukat a G-Portálon vagy a HotDog-on hozzák létre. Ha online videóról van szó, akkor a YouTube mindent visz (60% fölötti reach!), ha viszont saját site-ot szeretnének, akkor a hazai megoldásokat preferálják – a Myspace messze alulmarad az említett hazai változatokkal szemben. Ezeket a srácokat nem érdeklik a „hagyományos” hírportálok, amilyen az Origo vagy az Index, helyettük inkább a tévécsatornák online változatait – TV2.hu, RTLKlub.hu – keresik fel. (Mert hát a net mellett a tévé a másik nagy kedvenc.) A „hagyományos” online újságok közül csak a gamer (Gamestar, Gamekapocs) és a zenével, szórakozással (Zene.hu), esetleg tanulással (Sulinet) és időszakosan a felvételivel kapcsolatos oldalak rúghatnak labdába.
Ha jobban megnézzük, a tinik tényleges online médiafogyasztása és érdeklődési köre között eltérés van – lehet, hogy érdekli őket a mozi, a számítástechnika vagy a mobilok, de kevésbé jellemző rájuk az ilyen irányú online tartalomfogyasztás. Sokkal inkább preferálják az olyan oldalakat, ahol valamit csinálni lehet, játszani, zenét hallgatni, kommunikálni, ahol online közösség van, vicces videók stb.
A VMR kutatás nyilvánvalóan távol áll tőle, hogy a tinik teljes online aktivitásáról képet adjon, de ezekből az adatokból is jól látható, hogy sokkal fogékonyabbak a webkettőre, s várhatóan később is tudatosabb, „profibb” felhasználók lesznek. Ők nem passzív befogadók, hanem aktív részesek. Ha érdeklik őket a hírek, RSS-ből fogják olvasni. Feltűnő, hogy számos kedvelt tevékenységük nem kapcsolódik hazai online tartalomszolgáltatókhoz: ilyen a VOIP és a chat, de akár a játék és a rádióhallgatás is. Idejük nagy részét biztosan nem online magazinok olvasgatásával töltik, hanem aktívan, tartalmat teremtve és megosztva. Innentől már csak egy kérdés marad: Ki a fene fog itt a bannerekre kattintgatni?
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
nem szeretnék nagyképűnek tűnni, de ez nektek újdonság ??? meg ehhez kutatás kell ??? úristen.
el kell menni bármilyen iskolába és eltölteni 10 percet a gépteremben logika aka. jpé
Nem arról van szó, hogy újdonság, csak “az én azt láttam egy iskolai gépteremben…” nem hivatkozási alap =:)
Mai élmény: egy tini nem küld át nekem egy fájlt e-mailben, csak msn-en lenne hajlandó. Amúgy gmail chat-en beszélünk, tehát a levelezőkliens ott van kéznél…
miért kell, hogy hivatkozási alap legyen? mi különbség a logika plusz tapasztalat útján megszerzett tudás és egy szimpla mintavétel által közölt információ közt? miért tartod (ha tartod) fontosabbnak az utóbbit? a fenti publikációd szuperjó !! tényleg. csak a témáján lepődtem meg. mert szerintem ez mind evidens. ahogy a következők is:
az 50 év feletti korosztály minimális %-a használja az internetet. aki használja az javarészt skypera, freemailra, még kevesebb %uk iwiwre és esetleg hírportál olvasásra. interneten való tájékozatlanságukból adódóan kattintanak mindenre ami villog, ugrik, pörög és elhisznek nagyjából mindent , ami le van írva. (tölts le csengőhangot ingyen, ő kattint, megya fizetős oldalra, ott megad hitelkártyaszámot , hisz oda van írva hogy az ingyenes csngőhangszolgáltatáshoz biztonsági okból ezt meg kell tenni stb.stb.stb. – természetesen szuperextrém példa). hirdetők szempontjából ők kiválóak, mert jó a CT arányuk. a vásárló erő már más kérdés, de valószínűsíthető, hogy java részük tud költeni is , ha akar (hisz számítógépe van és vett internetet is – szűk budgetjű családoknál ez sajnos úri huncutság).
nos, eköré is lehet tenni hosszú elemzést, meg kutatást, de sima logika. és bár lehet, hogy nem hivatkozási alap, de a végeredmény ugyanaz :-)
A kutatások egyik nagy előnye, hogy lehet rájuk hivatkozni, így van “valami” az állításaink mögött. :) Nem mindegy, hogy kinek és hogy milyen célból készül egy anyag. Egy ügyfélnek szánt prezentációban pl. nem mutatna túl jól, hogy mi így és így gondoljuk, de ezt semmivel sem tudjuk alátámasztani. Ja, és konkrét adatokat sem tudunk mondani – de hidd el nekünk, mert mi tudjuk. Honnan? Hát láttuk, kiköveztettük, józan paraszti eszünk van meg piacismeretünk, sok. Amúgy a piacismeret meg honnan van? Nem csak abból, amit megcsináltunk, hanem a kutatásokból meg esettanulmányokból stb. is…
Szóval a kutatás szerintem arra jó, hogy (jó esetben) általánosan elfogadott (tudományos) módszerekkel készül, igazolja (vagy nem) a prekoncepciókat és konkrét, kézzel fogható adatokkal is szolgál. A te példádnál maradva: meg tudjuk mondani, hogy az 50 felettiek pontosan hány százaléka használja a netet, milyen tevékenységeket végeznek, mennyivel jellemzőbb vagy kevésbé jellemző rájuk valami, mint a teljes internetező közönségre vagy a nem internetezőkre. stb. stb.
A fenti postot még jó néhány konkrét adattal kiegészíthettem volna, de attól tartok, hogy megint fenékbe rúgnak, mint az online piacos írás kapcsán. :)
Senki, és ez a legjobb az egészben. Végre kénytelenek leszünk tovább lépni.
Ez miért ne változna később? 12 évesen én se az Indexet olvasgattam, hanem gagyi honlapokat csináltam, meg mp3-akat töltöttem le. Ha a tini felnő, érdekelni fogja a gázáremelés, felmegy az indexre. Ha ő is fizetőképes kereslet lesz, megnézi a műszaki oldalakat, hogy melyik tv-t vegye meg a családnak, hogy kajára is maradjon pénze, és ne is menjen tönkre 1 év után, ha utazni akar, meg fog nézni szállásfoglaló, és utazási oldalakat. Most semmi dolga, és semmi felelősége, és nem dönt semmiben, jó hogy játszani fog az interneten, de nem hiszem, hogy 30 évesen a hotdog.hu-n fog chatelni.
Persze, igazad van abban, hogy más dolgok is érdeklik majd őket, de ők már a nettel meg a webkettes megoldásokkal szocializálódnak. Ilyen módon másfajta tartalomfogyasztási és médiahasználati szokásaik alakulnak ki, mint a “mai” átlagos netezőnek, és ez nem fog nyomtalanul eltűnni, amikor felnőnek. Alapvetően tudatosabb felhasználók lesznek, akiknek igényük van az interakcióra, részvételre. Szerintem =:)
Nekem csak egy dolog nem stimmel. Ha a rabbit féle VMR kiolvasás igaz, akkor azt is látni kell, hogy ezek a tinik baromira nem töltenek ki egy 100 kérdésből álló kérdőívet, több mint egy fél órán keresztül, főleg ha azt feltételezzük, hogy ők nem a kattintó társadalomhoz tartoznak. És ezzel nagyjából József sírnak lenne igaza,de sajnos nincs mert ugye kell valami, amire támaszkodunk, még akkor is ha annak annyi köze sincs a valósághoz, mint hogy józan paraszti ésszel kikövetkeztetjük, hogy egy tizenéves mit csinálhat a neten. (aztán meg kijön a vmr-ből, hogy amúgy népszabit olvas :))
De nem kell izgulnunk, mert a tévénél ez hatványozottan igaz. Ott olyan kutatás van, ami a digitális tévé bekösözntével kártyavárszerűen fog összeomlani, és addigra az interernetet még ennél is százszor pontosabban lehet még mérni. Addig meg nézzük a kisnunokatestvérünket mit csinál a neten, szinte biztos, hogy a haverjai is ugyanazt nyomják.
Szerintem simán belefér egy tininél is, hogy elmondja a véleményét, jelen esetben kitöltsön egy kérdőívet, amiért cserébe ráadásul mindenféle kütyüt lehet nyerni… =:) (A magam részéről képtelen vagyok egy ilyen kilóméteres adatfelvételben részt venni, dehát magunkból sosem indulhatunk ki =:)) A mellékelt ábra pedig mégiscsak azt mutatja, hogy a vmr elég jól igazolja, amit a tapasztalat is mutat.
maradjunk annyiban, hogy azért a vmr is megnézi gondolom, hogy mi jön ki a végén.
de azért ne legyen illúzióink, ez nagyon távol van a pontos méréstől, főleg úgy hogy nem magunkból indulunk ki.a vmr szerintem nagy vesztes lesz, mert egyelőre amit nyújt az kábé olyan, mint amit az adverticum tudott (reméljük most új időszámítás kezdődik), kábé, hogy legyen valami. biztos vagyok benne, hogy a közelgő konkorenciaharc harc hatására átgondolják a miriad létjogosultságát, és akkor még azt is pontosabban fogjuk tudni talán, hogy ezek a gyerekek valóban azokat az oldalakat nézik-e, mint kis unokatestvéreink.:)
Olvasgattam és nézegettem.. most írok is :)
Amúgy fiatalabb koromban én is résztvettem ilyen agyamdobom félórán keresztül.. de nem jutottam be a protekciós csoportba, ahol nem csak 5 rugót fizettek (utalványban) .. ők anno 10-et kaptak.. szal engem most is lehetne még motiválni 5 rugóért félórára tesztet tölteni.. szóljatok! :) Persze ez egyszer volt.. aztán csak csoki.. meg kóla.. és sohatöbbé nem mentem.. :x
A fiatalok viselkedése változik, de szerintem csak annyiban, hogy már 9 éves gyerek html oldalt ír.. sokkal jobb felhasználók lesznek, de ez azzal is jár, hogy sokkal magasabb követelményeik lesznek.. de ettől még gyerek és lesz felnőtt is.. sokszor hittük “bezzeg az én időmben” .. aztán úgymond csak eszközök és kommunikációs csatorna változik.. de minden uaz .. ahogyan nézzük .. ;)
szocioarc
– nekem te nem mutogatol! :)