• A display reklámköltés nagyobb mértékben növekszik, mint a teljes online hirdetési piac.*
• A display piac növekedése nem elsősorban a régi nagy neveknek (Yahoo, AOL) köszönhető.
• A display hirdetések növekedésének első számú forrását a videó jelenti, de azért a hagyományos bannerekre sem kell keresztet vetni.
• A direkt válasz továbbra is fókuszban van, ezzel összhangban erőteljesen terjednek a teljesítmény alapú modellek.
• A márkaépítésére fordított pénzek aránya egyre növekedni fog az online reklámköltésen belül, de van néhány hátráltató tényező (pl. hirdetési környezet, privacy problémák, túl komplex, sokszereplős piac).
• A kreatívnak a hatékony online márkaépítésben legalább akkora szerepe van, mint az offline hirdetéseknél.
• A konverziók a display és a keresőhirdetés mixéből származnak, de az egyes eszközök súlya iparáganként (és célonként) változó.
• A display hirdetés keresést (is) generál.
• Még mindig az átkattintás a leggyakrabban használt online mutatószám, annak ellenére, hogy a display kampányok esetében kevésbé használható.
• A targetálási opciók közül még mindig a klasszikus demográfiai célzás a legelterjedtebb.

* A hazai piac szerkezete ettől eltér, s bár folyamatosan csökken a display részesedése (2009-ben 59%-os volt az IAB becslése szerint), még mindig lényegesen nagyobb, mint az USA-ban (tavaly 35%). A hazai online piac 2008-ban 42%-kal növekedett, ezen belül a display piac 30%-kal, 2009-ben a teljes piaci növekedés 7%-os volt, a display piac stagnálása mellett. Az online reklámpiac egyébként mindkét országban a teljes reklámtortának kb. 14%-át tette ki 2009-ben.

A konferencia legszórakoztatóbb előadását kétségkívül a mitós Pőcze Balázs, és volt munkatársa, Szántó András tartotta arról, hogy milyen érvekkel lehet leszerelni a “mérges embereket”, akik különböző vélt vagy valós érvekkel próbálják elszabotálni a mobilos alkalmazások fejlesztését. Ha néhány érvre szorulsz, hogy visszaverd az olyan szólamokat, hogy “ez csak egy hype”, “alig vannak itthon okostelefonok”, “ez aztán nem fog vírusként terjedni”, “néhány percet játszanak vele, utána nem érdekli majd őket” vagy “tuti, hogy ezzel nem lehet pénzt keresni”, akkor lapozd át az alábbi prezentációt.

Szórakoztató és tanulságos előadást tartott a konferencián Doranksy is, aki a webvideó korszakainak gyors összefoglalása után arról beszélt, hogy milyen változások várhatók ezen a területen. Saját összefoglalójában írja, hogy “az exponenciálisan növekedő médiában azok a cégek lesznek képesek növekedni és életben maradni, akik ugyanazzal a tempóval lesznek képesek tartalmat produkálni – leginkább videó megosztó oldalak -, vagy olyan márkákat birtokolnak, amelyek felé a felhasználók gravitálnak és olyan üzleti modelljük van, ami csak részben a webből akarja eltartani magát, ugyanis a weben szerintem jelen pillanatban üzletileg megtérülő módon mozgóképes tartalmat publikálni nagyon nehéz – ha egyáltalán lehetséges -. Leginkább televíziós társaságok rendelkeznek azzal az erőforrással, hogy a most még ingyenes webet mozgóképes tartalom piacán a Youtube mellett helyet foglaljanak és ha nem riadnak vissza a homályos jövőtől, akkor kiépíthetnek olyan következő generációs márkákat és modelleket, amik közép-távon nyereséges irányba vihetik el ezeket a próbálkozásokat”. Azaz a kérdésben Matyi is hozzánk hasonló álláspontot képvisel.

Varga Karcsi (Medián webAUDIT) a legnézettebb videós híranyagok statisztikáit vizsgálva arra kereste a választ, hogy mi a sikeres videós hírszolgáltatás titka és mitől függ a nézők száma és összetétele. Válaszai pedig a következők:

1. A feldolgozott téma: időben és térben korlátozottak a lehetőségek, ezért előre tervezhető vagy hosszan tartó események, történések választhatók videóhír témaként; sok múlik a szerencsén.
2. Az alkalmazott hangnem, stílus: a mozgókép tág teret biztosít a kifejezésmód megválasztásában.
3. Az anya-site közönsége: a beágyazásnak köszönhetően más site-ok közönsége is elérhetővé válhat.
4. A videóhoz irányító út, valamint a címválasztás, a szövegkörnyezet: figyelemkeltő cikkekbe ágyazva több féle úton több féle közönséghez is eljuthat egyazon videóhír.

Ács Tamás (Gemius) a hazai és CEE régiós mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról mutatott be adatokat, emellett pedig az RTL Klub tévés és az RTL Most online nézettségével foglalkozott részletesen. Az előbbi témáról még várható “nagyanyag” itt a blogon, ezért most csak az utóbbival kapcsolatban osztunk meg néhány érdekes adatot.

Míg a Barátok közt adásait a tévében kb. 1,5 millióan követik, addig az online epizódok mindössze 30-40 ezres nézettséget érnek el. A Heti Hetes egyik 1 milliós nézettségű adása pedig alig több mint 13 ezer látogatót vonzott az RTL Most-on a műsort követő egy hétben. Az adatok alapján látszik, hogy az RTL Most keddi látogatottsága a hétfő esti Győzike Show és Showder Klub adások miatt ugrik meg. Az RTL Most iránti érdeklődés hét közben a napi rendszerességgel sugárzott műsorok magas látogatottsága miatt nagyobb. Az RTL Most napi látogatottsági görbéje nagyon hasonlít a tévénézési görbe alakjára, az esti főműsoridőben a legmagasabb a nézés.

Ezzel szemben az Indexvideó esetében a munkaidő kezdetekor nő meg a nézés, és egészen estig viszonylag egyenletesen alakul. Az RTL Most-on a Rubi és a Barátok közt sorozatok után látható egy nagy növekedés a nézésben, többnyire ez a két műsor hozza a legtöbb látogatót.

A konferenciáról egyébként Dávid kollégám két részben tudósított a CEMP blogon.

Ahhoz hogy a webvideó mennyire menő manapság, nem férhet kétség, ugyanakkor nem nehéz belátni, hogy a különböző – user generated, profi tévés és szerkesztett (fél)profi – tartalmak jogilag, minőség és reklámpotenciál szempontjából egyaránt eltérő kategóriába tartoznak. A hazai és külföldi példák mellett a cikk kitér a webvideó gyártás költségeire, illetve a lehetséges üzleti modellekre, ezen belül a hirdetési lehetőségekre is. A cikk a webvideós (hirdetési) megoldások körüli problémákkal – műszaki és mérési sztenderdek, valamint a “műfaj valódi arcának” hiánya – zárul. Nagyon jó kis összefoglalás, ami mögött láthatóan több éves gyakorlat áll. Ha még nem tettétek, olvassátok el.

A szülinapi újjászületés örömére a nyúl egy rövid prezentációval kedveskedik nektek, amiben a hazai közösségi média legfrissebb adatait mutatja be. Fogadjátok szeretettel =:)

Update: Mivel a prezi kikerült a Rabbitblog olvasók berkeiből, sőt áttételesen még az Index nyitóra is kijutott, szükségesnek érzünk néhány apró kiegészítést tenni. Bár a forrásokat a prezentációban is feltüntettük, fontos kiemelni, hogy az adatok három különböző helyről származnak: a heti internetező közönséget vizsgáló VMR-ből, a gIA augusztus havi adatbázisából, illetve az aktuális Miner.hu statisztikákból. Utóbbi alapján becsültük a hazai aktív blogok számát, amire azért volt szükség, mert ezek a Blogter adatait nem tartalmazzák (ezért is alkalmaztuk itt a ~ jelölést).

A Blogter Videobombjának, majd az Econet Freevlogjának 2006 nyári indulása után az ősz a többiek tolongásával telt. Persze manapság is akadnak még, akik feltalálják a spanyolviaszt, illetve több webkettes szolgáltatást vegyítve próbálnak valami újat kihozni. (Mivel ez nem kémia, ez általában nem sikerül nekik.)

A “nagyok” természetesen itt is előnyt élveznek, hiszen adott a médiatámogatás: a húzó tartalmakról átküldenek jó pár felhasználót, mondjuk portál nyitó oldali befűzéssel, playerek elszórásával forgalmas szolgáltatások kilépő oldalain vagy – nyilván ingyenes – kampánnyal a portfolió site-jain. (A kisebbek számára az “eladjuk magunkat valamelyik nagynak” stratégiája tűnik működéképesnek.) A forgalom tehát megvan, már csak az a kérdés, hogy hogyan tovább.

Legkézenfekvőbb alternatívának a hirdetési bevétel látszik. A helyzet azonban az, hogy a hagyományos hirdetések botrányosan teljesítenek a webkettes oldalakon. Ugyanaz a felhasználó, aki az origón lekattintja a bannereket, belép az iWiW-re és elfelejti ezt a jó szokását. (A fifikásabb rich mediának azért még van esélye.)

A webkettes (vagy annak szánt) oldalakon a felhasználók elszöszmötölnek a dolgaikkal, ismerőst keresnek, videót néznek, szupergagyi oldalakat barkácsolnak, miegymás, és közben ignorálják a hagyományos hirdetéseket. Ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek beépülnek az oldal szerkezetébe, azaz elsőre nem hatnak hirdetésnek vagy amelyek elkerülhetetlenek a felhasználó számára, ha tartalmat akar fogyasztani – jelen esetben videót szeretne nézni. Ideális esetben ezek a hirdetések nem bosszantják, nem zavarják meg (nagyon) a tartalomfogyasztásban, targetáltak, azaz az ő érdeklődésére – vélhetően – számot tartanak.

Zárójelben: Feltételezzük, hogy a kampánnyal szeretnénk valamilyen hatást elérni, nem csupán AV-t vagy CT-t realizálni. Illetve bízunk benne, hogy ezek a hazai videómegosztó szolgáltatások belátható időn belül nem csak az internetezők kb. 15%-ához jutnak el, és legalább a YouTube szintjét elérik, melyet a hazai havi internetező közönség kb. 30%-a látogat, médiatámogatás nélkül, ugye.

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után végre rá is térek a post tárgyára, a hazai videómegosztókra és a (nem hagyományos) hirdetési lehetőségekre. A videómegosztókkal kapcsolatban a legfontosabb adatok a látogatottság, a nem és korcsoport, esetleg – ha elérhető ilyen adat – ESOMAR státusz szerinti látogatói összetétel. Ugyancsak tanulságos infó az oldalak indulása – melyik médiatulajdonos mikor eszmélt, hogy ebből a bizniszből ő sem maradhat ki. A hirdetési lehetőségeknél az alábbiakat vettem sorra:

• Kiemelt videó ajánló: a videó ajánlása a “hot” videók között vagy egyéb, kiemelt helyen
• Pre-roll/post-roll ad: a videók előtt vagy után, a playeren belül lejátszodó hirdetések
• Stand-by-image: a player leálltott állapotában látszó kép hirdetés
• Video overlay: a videó lejátszása közben a playerben megjelenő, majd bezáródó, kis méretű layer hirdetés
• Szponzoráció: oldal átszínezés, saját csatorna, logóval ellátott vagy brandingelt media player stb.

A hazai videómegosztó oldalaknak utánanézni nem is egyszerű vállalkozás, ugyanis a Webaudit-féle látogatottsági adatok csak a Freevlog és a Pörkölt esetében publikusak. Ha pedig a médiaajánlatra vagyunk kíváncsiak, akkor sem járunk jobban, mert használhatóval csak az Indavideón és a Pörköltön lehet találkozni, ezek is főként a banner hirdetéseket részletezik. Mindez utal arra, hogy gyerekcipőben jár az ezektől eltérő eszközök használata, s nem előre kialakított és publikált árazás, hanem egyedi dealek jellemzőek. Az elérhető adatok hiányossága miatt főként a médiatulajdonosok önbevallására hagyatkoztam. Az eredményeket – az oldalak indulásának sorrendjében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Nagy újdonságok nem derülnek ki: a hazai videómegosztók tipikus látogatója a huszonéves, ESOMAR AB státuszú férfi. Látható, hogy azokon az oldalakon, amelyeket portál kiemelés támogat (és kevesebb a cicis néni), valamivel alacsonyabb a fiatalok és a férfiak aránya. (Az Indavideo lóg csak ki a sorból, de az Index látogatói is jellemzően férfiak.) A látogatottsági adatokból látszik, hogy mennyit ér az Index vagy az Origo háttértámogatása, illetve az egyedi tartalom (Webcsatorna).

Ami a hirdetési lehetőségeket illeti, jó ha a legrégebb óta jelen lévő eszközök (kiemelt videó, pre- és post-roll ad) elérhetőek. Az Econet ebből a szempontból a többiek előtt jár, kisebb (online) médiatulajdonosként sokkal rugalmasabb, illetve jobban követi a nemzetközi trendeket (video overlay). Hasonló rugalmasság jellemző az ab&c Targetre is. A hagyományos (banneres) megoldásokhoz leginkább az Origo ragaszkodik. Ezzel szemben az Index (szinte) mindenre hajlandó, ha a hirdetőnek elég vastag a pénztárcája. A Webcsatorna profilja eltér a többiekétől, a hirdetési lehetőségek is eszerint alakulnak (pl. product placement). Zárójel: a Sanomának ugyancsak sürgős volt múlt ősszel a videómegosztó oldal, s az lassan már egy éve a piacon van, de még mindig nem értékesítik a felületeit…

A tanulság mindebből annyi, hogy egyelőre az Indavideo az egyetlen hazai videómegosztó szolgáltatás, amelynek sikerült számottevő látogatottságot szereznie, s ebben jelentős szerepe van az index-es linkeléseknek. A többi nagy médiatulajdonosnál (Origo, Sanoma) inkább a “nekünk is van ilyenünk” funkcióját töltik be. A látogatottsági adatokat, illetve tartalom-specifikus reklámmegjelenések lehetőségét ha nem is rejtegetik, de nem teszik egykönnyen elérhetővé. Nagy áttörés mostanában nem várható – főleg egy olyan piacon, ahol az internet még mindig “új” médiumnak számít és az ügyfeleknek a CT fogalmát kell elmagyarázni…