Ennek apropóján érdemes a hazai legnagyobb közösségi oldalakra – iWiW, myVIP, HotDog – is vetni egy pillantást, és ezeken keresztül megvizsgálni, hogy hogyan állunk a közösségi média hirdetésekkel itthon. (A közösségi média mérésével foglalkozó dokumentum a közösségi oldalakat, a blogokat és a widgeteket/gadgeteket/alkalmazásokat sorolja a közösségi média körébe, ebben a posztban azonban a blogokkal – önkényesen – nem foglalkozunk.)

1. Közösségi hirdetések

A közösségi hirdetésekkel foglalkozó dokumentum definíciója szerint a közösségi hirdetések olyan felhasználói interakciókat tartalmazó online reklámok, amelyek megjelenítéséhez és megosztásához a felhasználók hozzájárultak. Ezek az interakciók a felhasználók személyével (kép/név) együtt megjelennek a hirdetés tartalmában. A közösségi hirdetés az alábbi információkat használja: profil adatok (nem, kor, lakóhely, érdeklődés, fotók stb.), kapcsolati háló, felhasználók közötti interakciós adatok. (Ezek a hirdetések általában az adott közösségi oldalon belül jelennek meg, de a dokumentumban előírt feltételek mellett külső oldalon is megjelenhetnek.) Ennek a kérdéskörnek viszonylag gyorsan a végére tudunk érni, mert ez a megoldás nem létezik Magyarországon.

A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy fut egy hirdetés mondjuk az iWiW-en (akár hagyományos bannerhelyen), amely pl. a korom és az érdeklődési köröm alapján megjelenít nekem hirdetést, rákérdezve benne, hogy meg fogom-e nézni pl. a Terminátor 4-et a moziban. Ha azt a választ jelölöm meg, hogy igen, és hozzájárulok a válaszom megosztásához, akkor ezt publikálja az aktivitás feedemben, pl. “Ingrid alig várja, hogy megnézhesse a Terminátor 4-et”. Ezzel együtt a célcsoportba tartozó iWiW-es barátaimnak már olyan formában jelenne meg ugyanez a hirdetés, benne a nevemmel és a fotómmal, hogy “Ingrid alig várja, hogy megnézhesse a Terminátor 4-et. És te?”. Az erre adott válasz pedig ismét terjedhet tovább az aktivitás feedben… (Még jobb, ha mondjuk egy alkalmazás is kapcsolódik hozzá, amelyben “terminátorizálhatom” magam, és így jelenít meg a hirdetésben.) Nem nehéz belátni, hogy mennyivel nagyobb hatást válthat ki egy ilyen reklám, mint mondjuk egy sima Terminátor 4 banner.

A HotDoggal kapcsolatban Palocsay Gézát, a Sanoma online hirdetési igazgatóját és Somodi Ircsi key account managert, az iWiW-vel kapcsolatban az alapító-tanácsadó Szabó Mártont és Pásztory Ádámot, az Origo AdHouse senior sales-esét, a myVIP-pel kapcsolatban pedig Holman Endrét, a General Media vezetőjét  kérdeztük, hogy mi a véleményük a közösségi hirdetésekről, és hogy tervben van-e ilyen megoldások bevezetése az oldalakon.

A Sanoma nyitottnak bizonyult a közösségi hirdetéseket illetően, bár konkrétumot nem sikerült megtudnunk az esetleges bevezetésre vonatkozóan. “Azt gondoljuk, hogy a display jövője abban rejlik, hogy minél inkább célozható hirdetéseket kell tudni megjelentetni és örömmel fogadunk minden ilyen irányú kezdeményezést, valamint vannak saját projektjeink is ebben a témában” – mondta Palocsay Géza.

Az iWiW esetében kevesebb nyitottságot tapasztaltunk, aminek elsődleges oka, hogy a korábbi, személyre szabottabb hirdetések is heves ellenállásba ütköztek a felhasználók részéről. “A Freemailen jelentek meg korábban olyan hirdetések, amelyek a felhasználói profilon megadott nevet használták fel. A felháborodás hatalmas volt…” – mondta el Pásztory Ádám. “Magyarországon egészen máshogy állnak hozzá a felhasználók a privacy kérdésekhez, mint mondjuk Amerikában vagy akár az Egyesült Királyságban. Elég csupán arra gondolni, ahogyan a Google Street View autókat fogadták… Itthon a megfigyeléstől való kollektív paranoia különösen jellemző. Éppen ezért nem valószínű, hogy nyitnánk a közösségi hirdetések irányába. A viselkedés alapú targetálás irányát viszont elképzelhetőnek tartom, illetve sok tartalék van még az appokban is” – tette hozzá Szabó Márton.

A közösségi hirdetések elől az iWiW-vel ellentétben a myVIP nem zárkózott el, sőt Holman Endre elmondása szerint bármelyik pillanatban bevethető rendszerük van ilyen reklámok futtatására.  “Nyitottak vagyunk mindenféle újdonság kialakítására, így a közösségi hirdetésekre is, illetve bármilyen olyan hatékony megjelenési formát lefejlesztünk, amire igény van. A közösségi hirdetések esetén fontos az aktivitás feed megléte is, aminek az elindítását szintén tervezzük. A myVIP-nek 2,5 millió regisztrált tagja van, és mind a hagyományos hirdetések, mind az egyedi reklámok bármilyen profil adatra és felhasználói szokásra targetálhatók. Szokás alatt például a felhasználók klubtagságait, oldalon belüli zenehallgatási vagy videónézési preferenciáit értem” – fejtette ki Holman Endre. “Az a tapasztalatunk, hogy a hirdetők még kevésbé igénylik az extrém targetálási lehetőségeket, ennek ellenére terveink közt szerepel viselkedés alapú célzás bevezetése, aminél a profil adatokon és klubtagságokon túl tartalomfogyasztási szokásokat, különböző reklámokra történő kattintási hajlandóságot – legyen az ETARGET hirdetés vagy flash banner -, és még számos egyéb szempontot figyelembe fogunk venni. Ezt a targetálási rendszert idővel a teljes portfolióra kiterjesztjük” – egészítette ki.

2. Oldalak, csoportok, klubok

A közösségi oldalakon persze a hagyományos és a közösségi hirdetések futtatásán túl is számos lehetőség áll(hat) rendelkezésre a hirdetők számára. Ennek legjobb példáit és mintáit a Facebookon láthatjuk, ahol is a Facebook oldalak (és csoportok), valamint az alkalmazások kínálnak remek lehetőségeket a hirdetőknek. A vizsgált hazai oldalak – iWiW, myVIP, HotDog – közül klubrendszer mindegyik esetben rendelkezésre áll, azonban a myVIP az egyetlen, ahol valóban aktív klubélettel és több szponzorált klubbal találkozhatunk. A médiatulajdonos láthatóan tesz ezért, alapítva és belső ajánlásokkal felduzzasztva olyan klubokat, melyeket később értékesít a hirdetőknek. Az iWiW fizetős üzleti klubrendszere és a klubok korlátozott funkcionalitása ennek finoman szólva sem kedvez, a HotDogon pedig – úgy tűnik -, egyáltalán nincsenek fókuszban ezek a közösségek.

“Nálunk a HotDogon a közösségek elsősorban a tartalmi magazinok körül alakulnak ki, melyeket akár a felhasználók, akár a hirdetők szerkeszthetnek. A feliratkozó felhasználók automatikusan kapják a magazinnal kapcsolatos friss hírleveleket és egy jelvényt is a profiljukra. Például a Malibu alkoholos témájú hirdetőnk saját magazint szerkeszt, melyet csak a belépett 18+-os felhasználók olvashatnak. Aki erre feliratkozik, az kap malibus jelvényt, valamint automatikus tájékoztatást a friss hírekről. A magazinhoz több sikeres nyereményjáték kapcsolódott és több ezer felhasználó iratkozott fel rá. De a Clean and Clear, a Jamba és a Pannon részére elkészített magazinok is jól pörögnek” – mondta Somodi Ircsi.

“A myVIP-en több, mint 10 ezer aktív klub él, ebből számos szponzorált. A klubok mind a kkv-knak, mind a multiknak  hatékony megjelenési formát nyújtanak, hiszen egy mini közösséget építenek ki a közösségi oldalon, melynek segítségével azonnali kapcsolatba léphetnek a fogyasztóikkal. Például Cocaine energiaital klubja a myVIP-en már egy hét után mérhető eredményeket hozott a cégnek az értékesítésben. A klubnak ma már közel 200 ezer tagja van, ahol külön a (felhasználók igényeit figyelembe véve) klubra kialakított sales promóciókat szerveznek, illetve folyamatosan értesítik a látogatókat a rendezvényeikről. Még kiemelkedőbb létszámú a Puma márka klub, mely már több, mint 400 ezer taggal bír. A közeljövőben számos új funkciót indítunk a klubokon belül, mert hatalmas az érdeklődés irántuk, és ezen a területen is szeretnénk a lehető legpontosabb célcsoportra szűrés lehetőségét biztosítani” – mondta el Holman Endre.

“Az erőszakos (branded) klubrendszer csak bizonyos szegmensekben, adott kor- és célcsoportok számára elfogadható. Az iWiW politológiai szakszóval élve, a centrumba pozícionálja magát, kerüli a szélsőségeket, a stigmatizáló hirdetési formákat. Ennek a visszafogottságnak valóban kicsit áldozata az iWiW klubrendszer kommunikációs eszközkészlete, de például a klubokra targetált hirdetési lehetőségek lefejlesztésében jó lehetőségeket látunk.” – fejtegette Pásztory Ádám.

Klub funkcionalitás az iWiW-en, myVIP-en és a HotDogon

3. Alkalmazások

A három oldal közül a külsősök által is fejleszthető alkalmazásokat eddig csak az iWiW vezette be, melynek jelentőségéről korábban már  megemlékeztünk (iWiW alkalmazások). A sok lehalással és lassúsággal együtt vannak sikersztorik, pl. a több mint 1,1 millió telepítést megért Egymás szemében, a több mint 250 ezer felhasználót érdeklő Csajok és pasik, illetve a több mint 90 ezer telepítéses Videótelefon. A profibb Facebook appok színvonalától persze még messze vagyunk, de a fejlesztők száma, illetve jellemzően anyagi lehetőségei is korlátozottabbak.

Pásztory Ádámtól megtudtuk, hogy ugyan “rövid idő telt el az alkalmazások bevezetése óta, de azt látjuk, hogy jót tettek az iWiW-nek. A widget új, interaktív felhasználási élménnyel ajándékozza meg a tagokat, az alkalmazások növelik a szájt látogatottságát. A hirdetők számára ez azért fontos üzenet, mert olyan egyedi, friss szponzorációs és display megjelenési lehetőségeket alakíthatunk ki a számukra, ahol kiemelkedő hatékonysággal futtathatják kampányaikat és erősítik hirdetéseik ‘engagement’ képességét.”

A Sanoma egyelőre egyáltalán nem tervezi az alkalmazások bevezetését a HotDogra. “Egyelőre ezeknél az alkalmazásoknál több hatékonyabb eszközt látunk. Amíg ez a technológia nem szállít a jelenleginél fejlettebb megoldásokat vagy nem tudunk róla többet, addig nem tervezzük a bevezetésüket ilyeneknek” – mondta Palocsay Géza.

A HotDoghoz hasonlóan a myVIP-en sem várható a külső fejlesztésű alkalmazások bevezetése. “Mi a felhasználók felé nyújtott – általunk fejlesztett – funkciókban látjuk a nagyobb lehetőséget. Ezt igazolja az oldalletöltések száma is: napi egyedi látogatószámban közel felét hozza a myVIP az iWiW-ének, viszont a napi oldalletöltések száma már közel azonos a Webaudit adatai alapján. Tervezzük egyébként egy pontrendszer bevezetését, amellyel a felhasználók különböző prémium szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, így például részletes adatokhoz a profiljuk megtekintését illetően, illetve tágabb lehetőségeket kapnak rejtett módban való bejelentkezés esetén is” – mondta Holman Endre.

4. Egyéb megoldások

Legkevésbé rugalmas hirdetési felületnek a legnagyobb közösségi oldalt, az iWiW-et tartjuk, azzal együtt is, hogy több mint két éves “halogatás” után végre meglépték az alkalmazások és azokkal együtt az aktivitás feed bevezetését. (Az emailes értesítések mellett az aktivitás feed az, ami a közösségi oldalak újabb és újabb felkeresésére ösztönöz és interakciót generál, aki lemond erről az eszközről, az szvsz nagy hibát követ el. – a szerk.)

Az iWiW-en elérhető hirdetési megoldásokról korábban már írtunk, ezért most csak azt emeljük ki, hogy ezek általában a display típusú megjelenések különböző fajtái, melyek kevés profiladat alapján targetálhatók, személyes adatokkal nem perszonalizálhatók, azaz  nem vagy alig tudják kihasználni a megadott adatokban, illetve a kapcsolatokban rejlő targetálási és interakciós lehetőségeket. Az egyedibb megoldások megvalósítása pedig legtöbbször akadályokba ütközik, jobb esetben “csak” rendkívül időigényes. Lassan mozgó és óvatos monstrum az iWiW, ami valamelyest érthető is, hiszen – hazai viszonylatban – irdatlan felhasználói tömeg van rajta, ami általában eleve “konzervatívvá” tesz, és a tömeg sohasem trendkövető (“az új sz@r, vissza a régit!”).

“Ezt a sok szomorúságot részben ellensúlyozza a friss hír, miszerint az iWiW-en működésbe lépett a szabadszavas targetálás, aminek segítségével a profil oldalon található adatokra, kifejezésekre célozhatnak a hirdetők.” – tudtuk meg Pásztory Ádámtól.

A myVIP ezzel szemben sokkal rugalmasabb, ők azok, akik “bármit” megcsinálnak, és árban is hajlandók lemenni. Számos olyan megoldás érhető el náluk, amely másoknál nincsen meg, ilyen pl. a belépés utáni oldalon a targetált, általában regisztráció gyűjtésére irányuló kérdőív, a kilépőgomb átirányítás (kilépés után a hirdető oldalára jutnak a felhasználók), a választható oldal dizájn, profil adatokra és érdeklődésre (klub tagságra) targetálható videóhirdetések, belső videópályázat stb. stb. Holman Endre elmondása szerint ősszel tervezik a multiplay közösségi játék oldal integrálását a myVIP-be, és ezzel együtt targetálható játékhirdetéseket. Az egyedi hirdetések mellett elérhetők a “nagy és agresszív” jelzővel illethető kreatívok, legyen az interstitial vagy egész oldalasra kinyíló banner. A myVIP-et egyébként elég gyakran használják egyéb oldalak látogatószámának kampányhoz kötődő növelésére is. A jelmondat akár az is lehetne, hogy amit nem lehet az iWiW-en, azt lehet a myVIP-en…

Ha a Sanoma felületeit tekintjük, akkor a HotDog az, ahol a legtöbb egyedi megoldást lehet megvalósítani, és nem zárkóznak el az egészen agresszív méretű és megjelenésű kreatívoktól sem (pl. elsötétülős, teljes oldalas layer). “Törekszünk arra, hogy minél targetáltabb hirdetéseket jelenítsünk meg a felhasználók számára, a nemrég bevezetett profil oldali bannerek minden regisztrációs mezőben kitöltött témakörre célozhatók, kétféle kreatívval. Hasonlóan pontos elérést tesznek lehetővé a regisztrált felhasználóknak küldött DM-ek is, amik akár 10% fölötti átkattintási arányt is el szoktak érni” – mondta el Somodi Ircsi. “A hagyományostól eltérő hirdetési megoldást jelentenek nálunk a nemrég indított márkajelvények, amelyekből kategóriánként egyet választhatnak maguknak a felhasználók, s megjelenik a profiloldalukon. A jelvények linkelhetők és egyből a hirdető oldalára juttatnak. Ez egy nagyon jó információs eszköz a hirdetőknek, hiszen láthatják, hogy mennyire elfogadott a termékük a felhasználóink között. A másik legjobb beépülő megoldást a saját fejlesztésű közösségi flash játékok jelentik, ahol a játékok is az ügyfél üzenetére vannak szabva és körülöttük is van hely grafikus hirdetések elhelyezésére. A flash játékokon 20 ezer körüli játékos szokott lenni 2-3 hét alatt” – tette hozzá Ircsi. “Illetve bevezettünk még célzott kérdőíveket is a HotDogon” – egészítette ki Géza.

Mérés

Az alábbi táblázatban áttekinthető, hogy az IAB közösségi média mérésre vonatkozó ajánlásának mely mérőszámai érhetők el az egyes hazai közösségi oldalakon.

* A médiatulajdonos által fejlesztett funkciókra/alkalmazásokra vonatkozóan.

Forrás: Origo, General Media, Sanoma

Összegzés

A fentiek alapján látható, hogy a hazai közösségi oldalakon csak részben vagy egyáltalán nem érhetők (még?) el azok a megoldások, amelyek “nyugaton” már bevettek, akár a közösségi hirdetésekre, akár a márkázott alkalmazásokra gondolunk. Emellett azonban látszik, hogy a helyi viszonyoknak, és az adott oldalak közönségének megfelelő, hagyományos (elsősorban display) hirdetésektől eltérő megoldások bevezetésével is aktívan foglalkoznak a hazai médiatulajdonosok, elsősorban a fiatalabb közönséget célzó és elérő közösségi oldalakon.

Néhány dolgot azonban sikerült kiszagolni.

Az iWiW alkalmazásokból alapvetően két fajta lesz – legalábbis “tulajdonosi” szempontból – a saját (origós) és a külső fejlesztésű appok. Ezekhez részben eltérő hirdetési megoldások társulnak majd.

A saját appok esetében adja magát a lehetőség, hogy szponzorációs formában is értékesítsék a felületeket. Ebben a konstrukcióban az adott alkalmazás brandingelve lesz, a mellette lévő rotálódó reklámfelület vagy kikerül az oldalból vagy fixen a hirdetőé lehet. Ehhez a megoldáshoz médiatámogatás is társul, amely azt garantálja, hogy az alkalmazást adott számú felhasználó fogja megtekinteni. Az ehhez használt eszközök pedig az aktivitás feed, a szokásos tartalmi modulok (kb. “pr lead”: képpel, címmel, rövid szöveggel), kiemelt pozíciók a különböző alkalmazások listájában, illetve hagyományos, célcsoportra targetált display hirdetések (bannerek). (Úgy tudjuk, hogy az alkalmazások élesedésével az aktivitás feed is ki fog kerülni a mostani eldugott helyéről.)

Itt nem teljesen világos, hogy csupán a canvas view-ra való eljuttatásra vagy tényleges alkalmazás telepítésre vállalnak majd garanciát. Mindez persze további kérdéseket is felvet: Aki már telepítette korábban, az majd csak úgy észreveszi, hogy márkázott lett, vagy felhívják erre a figyelmét? Vagy: Csak a canvas view lesz átmárkázva vagy a profil box is?

Úgy tudjuk, hogy a szponzoráció listaárát az első három hónapban bevezető jelleggel 700 ezer-1 millió Ft/hó közé tervezik beállítani alkalmazástól függően, de hogy ezért cserébe mennyi canvas view-ra irányítás vagy alkalmazás telepítés jár, az még kérdéses.

A vizuális típusoknak íme egy minta szponzorált alkalmazásra:

A szponzoráció végén pedig az alkalmazás visszatér “civil” életéhez:

A fenti Telekocsi alkalmazás egyébként arra szolgál majd, hogy az autós utazás költségeit megosszák egymással az utazók akár belföldi, akár külföldi útról van szó.  Ha valaki autóval utazik, utasokat keres, ha valakinek nincs autója, de utazna valahova, autóst kereshet a rendszerben.

A külső fejlesztők által készített alkalmazások számára alapvetően médiatámogatás lesz vásárolható. A médiatámogatás elemei azonosak a feljebb felsoroltakkal, az árazást pedig a hirdető által igényelt megtekintésszám mennyisége határozza majd meg. Valószínűleg közép- és hosszú távon kialakítanak majd „API-kóstolási” csomagokat. Ezen kívül – főleg direkt ügyfelek számára – terveznek egy olyan csomagot bevezetni, amely fix összegért egyrészt bizonyos kontaktusszámot, másrészt médiatámogatást biztosít majd. Ennek részletei még eléggé homályosak.

Írtunk róla korábban, hogy melyek azok a témák, amelyekre csak előzetes egyeztetéssel és/vagy együttműködés formájában készülhetnek alkalmazások, de érdemes feleleveníteni: az ÁSZF szerint olyan alkalmazások, melyek célja vagy eszköze a toborzás, direkt tranzakciókra való buzdítás – fogadás, nyereményjáték stb.-, ill. apróhirdetés, álláshirdetés, aukció, pénzügyi szolgáltatások, utazás és ezek termékszintre lebontott elemei. Ezekben az esetekben a fenti a szponzorációs megoldáshoz hasonlóan havi díjat állapítanak meg, és az együttműködés tartalmazhat médiatámogatást is. Az ilyen megjelenések ára az alkalmazás és a tranzakciók jellegétől függően változhat, de mindig fixdíjas. Azaz a tranzakciókból származó bevételre épülő bevételmegosztást – az előzetes információkkal és várakozásokkal ellentétben – nem vállalnak majd. (Feltehetőleg  technikai és adminisztratív szempontok miatt.) A bevezető időszakban pár százezres forintos tételre számíthatnak a hirdetők.

A „kintről jövő” alkalmazás tulajdonosa vásárolhat „bannermentes keretet”, azaz kizárhatja a canvas view-ról a hirdetéseket, melyeket egyéb esetben értékesíthet az Origo. Ennek árazása még folyamatban van.

Fontos, hogy a posztban szereplő megjelenések árát az Origo az első 3 hónapos bevezető időszakra állapítja meg, ezután a tapasztalatok alapján változhat az árazás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nagy durranás és sikertörténetek lesznek, akkor a viszonylag szemérmes árak szépen felkúsznak majd. Ami biztos, hogy az elején érdemes lecsapni a lehetőségre, mert biztosan nagy érdeklődés fogja övezni az alkalmazások bevezetését, ami pr érték szempontjából sem utolsó.

Alkalmazások azóta sincsenek az iWiW-en, de már fel is tűnt egy újabb erre szakosodott cég a színen, a Division3. Nem meglepően ez is iWiW-közeli vállalkozás, az alkalmazások hivatalos “evangelistája”, Bártházi András (Wish) részvételével. Mind a Sodapop, mind a Divison3 egy-egy fejlesztőcég és gerilla ügynökség részvételével alakult meg: előbbit a Virgo és a Raygun hozta létre, utóbbit pedig a Wish és a ReVISION.

A Division3-mal kapcsolatos részletekről Bártházi Andrást és Kaizer Gábort kérdeztük.

Rabbit: Miért van szükség egy még nem is létező piacon rögtön két szereplőre?

András: Ami az iWiW alkalmazásokat illeti, részünkről nagy fantáziát látunk bennük, az egyik motivációja ez volt a Division3 alapításának. Ezzel együtt nem csak a magyar piacra fogunk dolgozni, célünk más platformok lefedése a Facebooktól a Netvibeson át az iPhone-ig, illetve más mobil platformokig a globális piacokon is.

Gábor: További gondolat, hogy mi nem csupán a widget-gadget fejlesztésre hegesztettük össze a Division3-at, hanem egyfajta full service interactive hotshopként szeretnénk megjelenni. Friss hír, hogy a ReVISION-höz csatlakozott független tanácsadóként egy nemzetközi ügynökségnél new york-i, szingapúri és hong kongi vezetői székeket megjárt szakember. Többek között talán az ő segítségével is, ki lehet lépni a globális piacra, és globális ügyfeleknek dolgozni. Véleményem szerint mindez érdemi piac, egyrészt egyre több márka jelenik meg widgeteken a közösségi térben, másrészt a widget platformok, networkok egyre markánsabban megfogható médiumként tűnnek fel.

Rabbit: Miben nyújtotok ti többet-jobbat-mást?

András: Esetünkben két olyan cég állt össze, melynek nagy tapasztalata van abban, amit betett a közösbe. A Wish részt vett az egyik jelentős – az iWiW platformja mögött levő OpenSocialhöz hasonlító – widget szabvány, a Netvibes Universal Widget API kialakításában, továbbá neves nemzetközi cégekkel (Craigslist, Amazon, Expedia, Whitepages, Channel 4…) dolgozott már együtt widget fejlesztésben is.

Gábor: A ReVISION pedig az egyetlen hazai kimondottan gerilla- és vírusmarketingra specializálódott ügynökség. Olyan márkáknak dolgozunk-dolgoztunk már, mint Nike, Subway, Coty parfümcég, Lego, easyHotel, AXN… mi ahhoz értünk, hogy hogyan lehet szóbeszédet, vírust, fogyasztói interakciókat generálni, és ha szükséges, mindezt akár beilleszteni az ügyfél integrált, klasszikus elemekkel rendelkező marketingmixébe. Vagyis pont ahhoz, ami egy közösségi widgetet működtetni tud.

Rabbit: A hirdetők és ügynökségek részéről láttok már érdeklődést? Ki az elsődleges célcsoportotok (direkt ügyfelek vs. ügynökségek)?

András: Igen, elég nagy az érdeklődés, már most is több céggel dolgozunk együtt iWiW alkalmazás fejlesztésén. Mind direktben ügyfelekkel, mind pedig ügynökségekkel szívesen együttműködünk.

Rabbit: Folytattok valamilyen edukációs tevékenységet?

Gábor: Természetesen. Bővebb információért iratkozz fel a hírlevelünkre. ;)

András: És persze szívesen megyünk el ügynökségekhez, potenciális ügyfelekhez beszélgetni, megmutatni nekik a lehetőségeket.

Rabbit: A Sodapop a tevékenységét elsősorban az iWiW köré építi. Szerintetek érdemes másban is gondolkodni jelen pillanatban, hazai viszonylatban?

Gábor: A Facebook a maga 100 ezres és egyre növekvő magyar felhasználói számával is már kritikus tömeg.

András: Attól függ, ki a célközönsége az alkalmazásnak. Míg az iWiW-en az online elérhető felhasználók közül bármelyik célcsoport megszólítható, addig a Facebook-on egyelőre inkább a geek közösség található meg. Amennyiben az alkalmazás minél szélesebb kört szeretne elérni, vagy ha ezt a közösséget szeretné megszólítani, akkor a Facebook alkalmazás fejlesztésen is érdemes lehet elgondolkodni. Speciális esetben szóba jöhet még Netvibes és iGoogle, esetleg iPhone alkalmazások fejlesztése is. Amennyiben a megrendelőnek szüksége van rá, egy komplex csomagot tudunk számára átnyújtani – akár az alkalmazások, widgetet, gadgetek készítésén felül is, igény szerint lefedve kampányának más elemeit is (akár filmes produkcióról, akár kreatív fejlesztésről, akár weboldal kivitelezésről legyen szó).

5. Facebook hirdetések

5.1. Facebook oldalak (Facebook Pages)

A hivatalos leírás szerint a Facebook oldalak ingyenes jelenlétet tesznek lehetővé az oldalon a helyi vállalkozások, márkák, termékek, zenekarok, szervezetek számára. A felhasználók “rajongóként” (tagokként) csatlakozhatnak az egyes oldalakhoz, és velük az oldalak tulajdonosai interakcióba léphetnek. Az oldalakon számos hasznos funkció érhető el, többek között zene- és videólejátszó, diszkográfia, értékelések, turné dátumok, üzenőfal stb. Az oldalakhoz tetszőleges számban csatlakozhatnak tagok. Az oldalak profitálhatnak a news feed virális hatásából, s mindez különféle riportoló eszközök segítségével követhető. Az oldalakat a keresőmotorok indexelik, és a felhasználói profilokkal ellentétben publikusan elérhetők a Facebookra be nem jelentkezettek számára is. A Facebook oldalakhoz alkalmazások is hozzáadhatók, s ezek szabadon monetizálhatók. A Facebook oldalakat a felhasználók kereséssel érhetik el, illetve ismerőseik news feedjéből értesülhetnek róluk, amennyiben azok csatlakoznak, illetve aktivitást fejtenek ki az oldalon.

A Facebook oldalakkal kapcsolatban ők maguk adtak ki egy remek dokumentumot, amely részletesen tárgyalja a Facebook oldalakkal kapcsolatos tudnivalókat és best practice-t.

A dokumentum szerint a sikeres Facebook jelenlét kulcsa a vállalkozások számára, ha a cég személyességét hangsúlyozzák, rendszeresen frissítik a Facebook oldalt, élnek a news feed adta lehetőségekkel, kiválasztják/elkészítik a legmegfelelőbb alkalmazást, és az oldalt a Facebook hirdetések segítségével is promotálják. (Utóbbi már sugallja, hogy hivatalos dokumentumról van szó. – a szerk.)

A Facebook oldalak több szempontból is különböznek a felhasználói profiloktól: először is mindenki számára láthatók (a felhasználói profilok csak a Facebookra bejelentkezettek számára, illetve beállításoktól függően csak networkbe vagy ismerősök közé tartozók számára láthatók). A Facebook oldalaknak tetszőleges számú rajongójuk/tagjuk lehet, míg a felhasználóknak csak ötezer (ismerősük). A felhasználók (akár) jóváhagyás nélkül csatlakozhatnak Facebook oldalakhoz, míg az ismeretségeket a felhasználói profilok esetében egyesével jóvá kell hagyni. A Facebook oldal az összes tagnak küldhet üzenetet, a felhasználók azonban ezt nem tehetik meg egyszerre minden ismerősükkel. A Facebook oldal adminisztrátora egyébként nem láthatja a tagok profil oldalait.

A Facebook oldalak különböznek a Facebook csoportoktól is. Azoknál jobban személyre szabhatók tartalommal és alkalmazásokkal, feltűnőbben látszanak a felhasználói adatlapokon, nincs limitálva a rajongóknak egyszerre küldhető üzenetek száma, viszont a tagok nem hívhatják meg ismerőseiket az oldalra, ahogyan a csoportok esetében ez lehetséges. A csoportok egyébként 2008 tavasza óta oldallá alakíthatók.

A Facebook oldalak több módon is elérhetők: a keresőbe beírva, a tagok profil oldaláról, a news feedből és mini-feedből, külső linkekről vagy keresőkből (a Facebook oldalakat indexelik a keresőmotorok), az oldalak dashboardjáról, események segítségével (melyekre a tagok meghívhatják ismerőseiket), egyéb megosztással, ajánlással.

A Facebook oldalak számos hasznos funkcióval fel vannak szerelve:

• mini-feed – a felhasználói profilokhoz hasonlóan itt is a legutóbbi változásokat jeleníti meg
• fotók – nemcsak profilkép állítható be, de engedélyezhető, hogy a felhasználók is feltölthessenek képeket az oldalra (a cég is feltölthet képeket pl. az alkalmazottakról, eseményekről, fogyasztókról, hogy a személyes vonalat hangsúlyozza), ezek feltagelhetők, kommentelhetők, és persze aktivitásokat generálnak
• események – az eseményekre – megnyitók, leárazások, “boldog órák” stb. – a tagok meghívhatók, és RSVP-zhetnek, amivel további aktivitásokat generálnak a news feedbe
• jegyzetek (blog) – megemlíthetők a sajtómegjelenések, díjak, új termékek stb., de importálhatók külső blogposztok is
• videó – promók, nyilvános események, felvételek, iroda, üzlet stb. témában
• fórum (discussion board) – megvitathatók a céggel, termékekkel, eseményekkel kapcsolatos ügyek (csak az oldal tagjai indíthatnak új témát)
• fal – nyilvános üzenőfal
• szemle (review) – a felhasználók véleményt írhatnak a cégről, termékekről stb.
• egyéb alkalmazások – nem minden alkalmazás adható hozzá Facebook oldalhoz

2009 nyarára a Facebook nyereményjáték alkalmazás bevezetését is tervezi az oldalak számára.

Az oldalakon tett felhasználói aktivitások – tagság, komment a falon, fórum hozzászólás, esemény RSVP stb. – megjelennek a news feedben, újabb és újabb felhasználókat elérve. A Facebook oldalak tagjainak üzenetek küldhetők, melyek rich mediás csatolmányokat vagy linkeket is tartalmazhatnak, és az inbox “updates” füle alatt találhatók meg. A felhasználók ezeket az értesítéseket kikapcsolhatják, ezért célszerű odafigyelni az értesítések tartalmára és gyakoriságára. Személyes információ akkor használható fel további célokra, ha ehhez az oldal készítője külön engedélyt kér és kap a tagoktól.

Az oldalak tagjairól többféle statisztika áll rendelkezésre (”Insights”), kor, nem és aktivitás szerinti bontás kérdezhető le, ami segítséget adhat arra vonatkozóan, hogy a hirdetéseket mely célcsoportra érdemes targetálni, kik fogékonyak az üzenetre. Az adatok exportálhatók pl. Excelbe is.

A Facebook oldalak tagadhatatlan előnye, hogy a közönség már helyben van, nem is akármilyen számban. (A Facebook felhasználók száma a napokban érte el a 175 milliót.) Emellett a felhasználók látják a news feedben, ha ismerőseik csatlakoznak egy oldalhoz, illetve azon valamilyen aktivitást tesznek. A Facebook oldalon a közösség menedzsmentjének nagyobb része, pl. a spammerek kizárása a Facebook gondja. Ugyancsak előny, hogy a fejlesztési költség minimális, hiszen a Facebook oldalak indítása ingyenes és csak a releváns appok készítése kerül pénzbe, de ez elenyésző egy teljes rendszer lefejlesztéséhez, illetve a forgalom megszerzéséhez képest. A Facebook oldalak indítása egyszerű és gyors, fejlesztőt nem is feltétlenül igényel.

A másik oldalon, a Facebook oldalakkal szemben és egy saját közösség mellett áll, hogy egy Facebookon belüli közösség csak addig él, ameddig a Facebook is, illetve a Facebook alkalmazás platform szabályaihoz kell igazodni. Ennél is fontosabb, hogy az adatok tulajdonosa a Facebook, nem pedig az adott oldal készítője. Nem utolsó sorban pedig a konkurencia is jelen van az oldalon, így könnyedén lemásolhatja az ötleteket, míg egy külső, önálló site-on megvalósított fejlesztéseket legfeljebb hónapok, esetleg évek alatt tudja adaptálni.

A legnépszerűbb Facebook oldal továbbra is Barack Obamáé, őt követi a Coca-Cola, a Nutella, a Pizza, az ötödik helyezett pedig Ronaldo.

A Facebook oldalak egyébként várhatóan néhány héten belül új külsőt kapnak, és a felhasználói profilokhoz hasonlóbb megjelenésük lesz.

Talán nem hat újdonságként, hogy a Facebook oldalak iWiW-es kistestvérét a 2008 januárjában bevezetett Klubrendszer jelenti, amely kevesebb funkciót kínál, ráadásul üzleti felhasználók számára nem is ingyenes: 5 ezer Ft egyszeri regisztrációs díjat és tagonként, havonta 18 Ft-ot kell fizetni. Ha az aktivitás folyamban is megjelennek majd a klubtagságok, illetve aktivitások, illetve a klubok oldalaihoz is lehet majd appokat adni, az talán ebbe a halott rendszerbe is életet tudna lehelni.

5.2. Facebook Beacon, Facebook Connect

A Facebook 2007 novemberében vezette be a Beacont, amellyel a Facebook felhasználók külső site-okon tett aktivitásai (bizonyos online kereskedőknél történő vásárlásai) “Közösségi hirdetésként” megjelentek a profiljukon. A cél az volt, hogy egy új ajánlási rendszer, tulajdonképpen automatikus word-of-mouth alakuljon ki. A próbálkozás hamar megbukott, hiszen a Facebook így olyan információkat kezdett gyűjteni, melyekhez előzetesen nem kért engedélyt a felhasználóktól, ráadásul opt-out módon, azaz ha valaki “elfelejtette” letiltani, akkor megjelentek a profilján. A Facebook alapító Mark Zuckerberg egy hónappal a bevezetés után nyilvánosan kért elnézést a történtek miatt. Magát a megoldást egyébként nem szüntették meg, de a kritikát figyelembe véve megváltoztatták.

A hivatalos leírás alapján a Facebook Beacon a (Facebook oldal nélküli) mini-feedben és news feedben megjelenő közösségi megosztást teszi lehetővé, igazodva a felhasználók erre vonatkozó beállításaihoz. A programban részt vesz többek között az AllPosters.com, a CBS Interactive, az eBay, a Joost, a NYTimes.com, a Sony Online Entertainment LLC, a Sony Pictures, a STA Travel, aTripAdvisor, a Travelocity, a WeddingChannel.com és a Zappos.com. A külső site-okon tett aktivitások abban az esetben jelennek meg a Facebookon, ha azt az adott site-on majd pedig a Facebookra bejelentkezve is jóváhagyja a felhasználó. A felhasználók beállíthatják, ha egyáltalán nem vagy csak bizonyos site-ok esetében szeretnének ilyen aktivitásról információt adni.

A Beacon “bukása” után durván egy évvel, 2008 november végén a Facebook bevezette a Facebook Connectet, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a Facebook accountjukkal jelentkezzenek be más oldalakra, és lássák ismerőseik aktivitásait is ezeken az oldalakon. Azaz a Facebook identitásukat, kapcsolati hálójukat és privacy beállításaikat magukkal vihetik a weben. Ha elsőre a Beacont idézi is, annál lényegesen távolabbra mutat.

Így például bárki értesítheti a Facebookos ismerőseit arról, ha megnéz egy videót, meghívhatja őket, hogy nézzék és vitassák meg közösen. Obama beiktatását például így kísérhették (és kommentálhatták) végig milliók a CNN és a Facebook megállapodásának köszönhetően.

5.3. Közösségi hirdetések (Social Ads), Engagement hirdetések

A hivatalos leírás szerint a közösségi hirdetések egyrészt a felhasználó ismerőseinek közösségi aktivitásain, másrészt megadott felhasználói adatok szerinti targetáláson alapszanak. A hirdetések a news feedben szponzorált tartalomként vagy a site jobb oldalán jelennek meg. A közösségi hirdetések megjelenés (CPM) vagy átkattintás (CPC) alapon vásárolhatók, illetve liciten és relevancián alapulnak. A Facebook banner hirdetéseit a Microsoft értékesíti és szolgálja ki, 728×90-es leaderboard és a 160×600-as wide skyscraper vásárolható rajtuk keresztül.

Egyébként egyik fél sem töri magát, hogy promózza ezt a lehetőséget, sem a Facebookon, sem a Microsoft oldalán nem könnyű rábukkanni. A Microsoft Advertisingnál egy negyedik almenüben – vagy egyszerűbben kereséssel – lehet rábukkanni a Facebook hirdetésekre. A megállapodás egyébként később keresővel is bővült.

A már említett Facebook dokumentum kiemeli, hogy a Facebook oldalak (és persze külső site-ok is) promotálhatók a Facebook hirdetéseken keresztül, melyek a news feedben és a jobb oldalsávban egyaránt megjelenhetnek. A hirdetések ország, állam, város, nem, kor, érdeklődési kulcsszó, végzettség, munkahely, politikai nézet, kapcsolati státusz szerint targetálhatók, azaz messzebbre merészkednek, mint amit a hazai jogszabályok lehetővé tesznek. A szűkítések után a Facebook megmutatja a célcsoport méretét. Egy-egy kulcsszóra történő targetálás abban az esetben érhető el, ha legalább 2 ezer felhasználói profilon szerepel. A Facebook hirdetések címe 25 karakter, szövege 135 karakter lehet, melyhez 110×80 px kép rendelhető. A hirdetések megjelenés (CPM) és átkattintás (CPC) alapon vásárolhatók, a minimum napi büdzsé 5 dollár. A CPM alapon vásárolt hirdetések a news feedben nem jelennek meg. A rendszeren belül lehetőség van több hirdetés futtatására és ezek optimalizciójára.

A Facebookon – mint az előző bekezdésben vázoltuk – számos targetálási opció érhető el, ami azonban nem a megfelelő körültekintéssel (és tapintattal) alkalmazva kifejezetten káros is lehet. Előfordult például, hogy pont egy Washington Postos újságíró túlsúlyát addig forszírozták, hogy ez végül egy ezzel kapcsolatos cikk megírásához vezetett. 2008 júniusában egyébként bevezették a hirdetések értékelésének rendszerét, amellyel az efféle irreleváns vagy csak simán bosszantó és sértő hirdetések kiszűrhetők.

Az iWiW-es hagyományos hirdetési megoldásokról már írtunk korábban, de itt is fontos megemlíteni, hogy a Facebook banner hirdetésekhez hasonlóan a targetálás itt is csak nem, kor és lakóhely alapján történhet. (És itt is hasonló érdektelenség övezi őket. – a szerk.) Az elszámolási alap viszont idő, megjelenés, átkattintás, illetve elért egyedi látogató egyaránt lehet. A 2008 második félévére ígért kulcsszavas targetálás azóta sem valósult meg.

A múlt héten jelent meg az a hír, hogy az Etarget megállapodást kötött a Facebookkal, magyarországi, csehországi és szlovákiai felhasználóknak megjelenített szöveges és grafikus hirdetésekre vonatkozóan. A hirdetések a fotók oldalain jelennek meg, s egyelőre nem targetáltak.

A Facebook 2008 augusztusában vezette be az ún. engagement hirdetéseket, melyek a közösségi hirdetésektől elsősorban abban különböznek, hogy aktív részvételt várnak el a felhasználótól, s erről aktivitást generálnak a news feedbe. Az engagement hirdetéseknek három típusa érhető el:

• kommentelhető standard és videó hirdetések, esemény hirdetések, Facebook oldal ajánlók, szavazások, melyek news feed aktivitást generálnak
• új virtuális ajándékok, melyek a nyitó oldalról küldhetők, mindig publikusan érkeznek, s news feed aktivitást generálnak
• rajongói hirdetések, mellyel termékek és szolgáltatások iránti érdeklődésüket fejezhetik ki a felhasználók, s melyhez a márkák hirdetéseket kapcsolhatnak

Az engagement hirdetések a belépés után nyitó oldalon, “Sponsor” felirattal jelennek meg és arra ösztönzik a felhasználót, hogy csináljon valamit a hirdetéssel, például kommenteljen vagy RSVP-zzen. Ha a felhasználó megteszi a kívánt aktivitást, akkor ez megjelenik a news feedben is.

A Facebook hirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb problémát az jelenti, hogy nem egyszerű több hirdetés egymáshoz viszonyított hatékonyságát tesztelni (pl. nincs konverziómérés), illetve az egész rendszer a személyes, nem pedig az üzleti felhasználásnak kedvez.

Egyéb források, ajánlott olvasmányok:

• Wikipedia / Facebook
• The Facebook Marketing Bible
• Facebook témájú Delicious linkjeim

Ha offline hívő vagy, ezt a négyrészes posztsorozatot csak itt, csak most le is töltheted pdf-ben.

2. Mini-feed, news feed

A felhasználói aktivitásokat (kapcsolatok, profil változások, események stb.) megjelenítő mini-feedek bevezetésére 2006 szeptemberében került sor a Facebookon. A felhasználók azonban váratlan felháborodással fogadták az új fícsört, melyet a privacy elleni támadásként éltek meg. A Facebook egyébként azonnal reagált a történtekre és nagyobb kontrollt biztosított a mini-feed beállításaiban.

(A mini-feed a saját profil oldalon látható, saját változásokat, eseményeket jeleníti meg, a news feed pedig a belépés utáni nyitó oldalon jelenik meg, és az ismerősökkel kapcsolatos fontosabb történéseket mutatja.)

Amikor egy felhasználó csatlakozik egy Facebook oldalhoz, RSVP-zik egy eseményre, megoszt fényképeket, telepít egy alkalmazást stb., az automatikusan megjelenik a mini-feedben, illetve az ismerősök news feedjében, így az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy minél több felhasználó értesüljön egy adott oldalról, alkalmazásról.

A Facebook hirdetésekkel kapcsolatos “szakirodalom” nem győzi hangsúlyozni a feedek jelentőségét a disztribúciós folyamatban. Kérdés, hogy az iWiW esetében ez a hatás mennyire fog érvényesülni, hiszen tudomásunk szerint korántsem terveznek olyan erőteljes jelenlétet az aktivitások számára, mint amennyire a Facebook kiemeli őket. Az iWiW-en a felhasználó aktivitásaiból várhatóan egyszerre 4 db lesz látható a belépés utáni kezdőoldalon, illetve lesz egy külön oldal is csak az aktivitásoknak.

3. Ajándékok (Gifts)

A Facebook platform bevezetése előtt, 2007 februárjában jelent meg az online ajándékbolt, melyben egy dollárért lehet ajándékokat küldeni. (2008 októbere óta különbözhet az ajándékok ára.) A Facebook ajándékok nagy kedveltségnek örvendenek, és megjelennek annak a profilján, aki kapta őket. Az ajándékok szponzorációjával a hirdetők ingyenes ajándékküldést biztosíthatnak a felhasználóknak, és a kiemelt ajándék a nyitó oldalon is megjelenik.

Az ajándékok szponzorációja egyébként kedvelt megoldás a hirdetők körében. Az Indiana Jones legutóbbi részének kampányában például 250 ezer kalapot szponzoráltak, melyek néhány órán belül el is fogytak. A Ben&Jerry’s a szokásos “Free Cone Day” eseményét promotálta ezzel a megoldással, 500 ezer virtuális tölcsért szétosztva. A Facebook ajándékok a tömeges elérés mellett alacsony árukkal hódítanak a hirdetők körében.

Vajon az iWiW-es ajándékboltot ki csinálja meg?

4. Apróhirdetés (Marketplace)

Közvetlenül az alkalmazás platform bevezetése előtt, 2007 májusában jelent meg a Marketplace, amelyen ingyenes apróhirdetések helyezhetők el. Ezek hasonlóak a Craigslisthez, azonban elsősorban abban különböznek attól, hogy a hirdetések csak abban a networkben érhetők el, amelybe a feladója is tartozik.

Ilyen funkció természetesen az iWiW-en is van, “lakossági” apróhirdetők számára.

Holnap végre rátérünk a közösségi hirdetésekre, ezen belül is a Facebook oldalakra, a Facebook Beaconre, Facebook Connectre, a hagyományos hirdetési megoldásokra és az engegement hirdetésekre.

1. Alkalmazások (Applications)

A Facebookon való megjelenés egyik legizgalmasabb formáját az alkalmazások jelentik. A Facebook alkalmazás platformja 2007 májusában nyílt meg, azaz ettől az időponttól kezdve van lehetőség appok fejlesztésére. 2008 januárja óta az alkalmazások bármely külső site-on is elhelyezhetők. A Facebookon jelenleg több, mint 52 ezer alkalmazás érhető el, s naponta átlagosan 140 új születik. A Facebook tagok 95%-a kipróbálta már az alkalmazásokat legalább egyszer. Bízunk benne, hogy a hazai, iWiW-es közönség is hasonlóan nyitott lesz az alkalmazások használatára, illetve hogy a hazai fejlesztők értelmes, vonzó megoldásokkal rukkolnak majd elő.

Az alkalmazásokat talán már nem szükséges különösebben bemutatni, a hirdetők számára azért jelentenek többet bármely Facebook oldalnál és hirdetésnél, mert a felhasználók bevonásának és szórakoztatásának egy lényegesen mélyebb formáját valósít(hat)ják meg, és egy-egy jól sikerült alkalmazás nagyon gyorsan terjedhet a virális csatornákon (meghívás, aktivitás folyam, profil box megjelenés). Persze nem könnyű olyan (brandelt) alkalmazást fejleszteni, amely hosszabb távon is képes fenntartani az érdeklődést.

2008 júliusában meghirdetett “Great Apps Program” szerint az alkalmazásoknak az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük, hogy kiérdemeljék ezt a címet:

• értelmes: közösségi, hasznos, kifejező, megnyerő,
• megbízható: biztonságos, tiszteletteljes, őszinte,
• jól megtervezett: tiszta, egyszerű, stabil.

A Facebook alkalmazások bevezetése és monetizálása a Facebookon elérhető célközönség feltérképezésével, illetve természetesen az app elkészít(tet)ésével és tesztelésével kezdődik. Az app terjesztésének legalapvetőbb módja a saját telepítés és a barátoknak történő ajánlás. Ha az app arra érdemes, akkor a hangadó bloggerek és újságírók figyelmét is felkelti. Emellett ott vannak a “hagyományos” lehetőségek is, a Facebookon (illetve egyéb helyen) való hirdetés, Facebook oldalhoz adás stb. Az appok terjedésében nagyon fontos szerepet játszanak az aktivitások (x telepítette, illetve ezt és ezt csinálta vele típusú feedek).

Az appok monetizálására a Facebookon számos út van, ezek egyike az alkalmazás oldalán affiliate linkek és bannerek, hirdetési hálózatokhoz tartozó reklámok, illetve saját hirdetések elhelyezése. (A profil oldalon látható alkalmazásban legfeljebb szponzorált linkek helyezhetők el.) Facebook alkalmazásokban történő hirdetésekkel több ad network is foglalkozik, például a Social Media, Offerpal Media, Super Rewards, AdParlor, Buddy Media, RockYou, Cubics, AOL-Platform, VideoEgg, és az elmaradhatatlan Google AdSense. A hirdetések CPM, CPC, CPA és CPI (cost-per-installation, az app telepítésének költsége szerint) vásárolhatók. Friss fejlemény, hogy a Facebook is megkezdte a maga ad networkjének tesztelését. Az appok esetében persze nemcsak a hirdetések, hanem tranzakciók (pl. az appon keresztül történő vásárlások) is szerepet kaphatnak.

A Facebookon mindezek a lehetőségek teljesen ingyen (!) érhetők el az alkalmazások fejlesztői számára, a Facebook maga nem részesedik sem az alkalmazások oldalán elhelyezett hirdetések bevételeiből, sem a tranzakciókból. Pedig az a hír járja, hogy van olyan fejlesztő, aki havonta 1 millió dollár bevételt termel velük.

A hazaiak minden bizonnyal ebből is okulva találták ki azt a rendszert, hogy az iWiW alkalmazások canvas nézetében elhelyezett hirdetések csak az AdNetwork rendszerén keresztül jelenhetnek meg, s a tranzakciós alapú alkalmazások bevételéből is részesedést kérnek majd. (A profil nézetben megjelenhet például a cég logója és szlogenje, de nem helyezhető el hirdetés és nem mutathat ki link az iWiW-ről.) Azt hallottuk, hogy a tranzakciós appok esetében hirdetői csomagot lehet majd vásárolni, aminek része az alkalmazások feltelepítése utáni költség, illetve a csomag fennmaradó összegével az alkalmazást reklámozza az iWiW felületén az Origo. A hirdetési bevételek esetében 70%-a az AdNetworköt illeti majd, s csupán 30% marad a fejlesztőnél. A canvas területén kívül az Origo adhat majd el hirdetéseket, külön megállapodással azonban lehet bannermentes.

A hazaiak nagyobb szigort érvényesítenek a témákat illetően is, csak a velük történő külön megállapodással fejleszthetők az alábbi alkalmazások:

• listing típusú hirdetések: álláshirdetés, apróhirdetés,
• aukció,
• pénzügyi szolgáltatások: biztosítás, banki szolgáltatások stb.,
• utazási ajánlatokat közzétevő, üzleti jellegű témák,
• ezek termékszintre lebontott elemei, pl.: ingatlanapró, utasbiztosítás stb.,
• közvetlen pénzmozgást elősegítő tranzakciós alkalmazás, azaz bármilyen olyan alkalmazás, amiből termék vagy szolgáltatás rendelhető meg,
• olyan alkalmazás, amelyben szerepel direkt link pénzmozgást elősegítő tranzakciós szolgáltatásra vagy termékre, oldalra,
• nyereményjáték,
• olyan alkalmazás, amelyben szerepel direkt nyereményjátékra mutató link.

Ugyancsak erősebb lesz a kontroll az iWiW esetében az appok megjelenése során. Az alkalmazások engedélyezése három lépcsős folyamat eredménye, üzleti, jogi és technikai szempontból ellenőrzik és hagyják jóvá őket. Az alkalmazás fejlesztése előtt van lehetőség a koncepció egyeztetésére, hogy ne fordulhasson elő, hogy kész alkalmazást nem engedélyeznek.

A hazai törvényi szabályozással összhangban az iWiW-en nem jelenhetnek majd meg olyan alkalmazások, amelyek szenzitív adatokat kérnek be és kezelnek (faji eredet, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, politikai vélemény vagy pártállás, vallásos vagy más világnézeti meggyőződés, érdekképviseleti szervezeti tagság, egészségi állapot, kóros szenvedélyek, a szexuális élet, bűnügyi személyes adat).

Az iWiW esetében az alkalmazás fejlesztőjének külön adatkezelési nyilatkozatot kell készítenie, ha az API-n keresztül elérhető adatokon felül egyéb személyes vagy kapcsolati adatot kér be az alkalmazás, ha felnőtt (18+) kategóriájú, illetve ha az alkalmazás személyes adatot tárol. A kapcsolati háló adatai semmiképpen sem tárolhatók.

Az alkalmazások támogatására a Facebookhoz hasonlóan az iWiW-en is be lehet majd vetni különféle eszközöket. Lesz lehetőség targetált támogatóbannerek futtatására, illetve a listaoldalon kategória szponzorációra. Használható lesz egyedi, az alkalmazást kívülről is közvetlenül elérő url (az alkalmazás felvételére mutató link vagy az alkalmazásban található termékre mutató paraméterezett link), azaz pl. egy banner hirdetésben is megjelenhet majd az alkalmazás telepítésére buzdító üzenet. Lesz lehetőség kiemelt értesítés küldésére is.

Kissé megkésett monetizálási próbálkozásként a Facebook 2008 november végén bevezette a Verified App Programot. Azok az alkalmazások, melyek megfelelnek a követelményeknek és fejlesztőik kifizetnek évente 375 dollárt, “pecsétet” és speciális helyet kapnak az alkalmazások közt, több üzenetet, értesítést, kérést küldhetnek a felhasználóknak, erőteljesebb láthatóságot kapnak a news feedben, illetve valamennyi ingyenes hirdetési lehetőség is a rendelkezésükre áll. Ugyanakkor, írja Arrington a feljebb linkelt posztban, a Facebook régen ígért fizetési rendszere, amely lehetővé tenné bizonyos alkalmazások fizetőssé tételét, továbbra sem került bevezetésre.

Mindezt azzal a gondolattal egészíteném ki, hogy nem árt tényleg jól átgondolni az üzleti modellt, méghozzá előzetesen, mert az utólagos “szigorítások” mindig felhördülést okoznak. Ami korábban ingyen volt, azért nem akar senki szívesen fizetni.

Az Allfacebook blogon jelent meg nemrégiben 13 jótanács arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet sikeres appokat bevezetni. Ezek tanulságul szolgálhatnak az iWiW alkalmazások fejlesztői számára is, persze erősen érződik rajtuk, hogy egy már hosszabb ideje működő rendszerről van szó, sok-sok alkalmazással. A tippek éppen ezért úgy kezdődnek, hogy másolj le egy másik appot, illetve vigyél valamilyen csavart egy már létező, népszerű appba, ami jelen esetben leginkább úgy értelmezhető, hogy nézd meg milyen alkalmazások pörögnek más közösségi oldalakon és ezeket másold le vagy adaptáld. Ezekhez kapcsolódik a meglévő alkalmazások lefordítása más nyelvre, de ez ebben az esetben ugyancsak a lemásolást vagy adaptációt jelenti. A többi tanács pedig:

• készíts ünnepekhez kapcsolódó alkalmazásokat,
• kínálj (niche) ajándékokat (az iWiW-en nyilván “bármi” lehetne, hiszen új a platform),
• az alkalmazás posztoljon meglepő/felháborító mini-feed történetet (nálunk persze kezdetben az is bőven elég lesz, ha jól megfogalmazottak),
• integráld a barátok értékelését,
• hozz létre olyan alkalmazást, amely kedvelt rajongói oldalhoz kapcsolódik,
• készítsd el tévés vetélkedők online változatát,
• készíts kulturális irányultságú alkalmazást (ez is nyilván a multikulti Facebook esetében bír nagyobb jelentőséggel),
• hozz létre értékelő rendszert,
• készíts olyan appokat, melyekkel a felhasználók exkluzív közösségek tagjaivá válhatnak,
• készíts kreatív kvízeket.

Szintén megoldás, ha egy cég megvásárol egy befutott appot. Ezt tette például a TripAdvisor, amely a Where I’ve been alkalmazásra tette rá a kezét. Az alkalmazásban a felkeresett helyek megosztásán és utazási tippeken túl már repülőjegyet is lehet vásárolni.

Egy kanadai telco cég olyan alkalmazást vezetett be, amely szimbolikusan jelenítette meg a cég legújabb akcióját, melynek keretében öt kiválasztott számmal ingyen lehetett telefonálni és sms-ezni. Az app megjelenésében és koncepciójában illeszkedett a cég egyéb reklámaktivitásaihoz, és az egyik, felhasználók által kedvelt megoldáson, a barátok rangsorolásán alapult. Az appban egyébként egy akvárium volt, ahol a felhasználó – az első hal – választhatott 5 társat az ismerősei közül, s ezután kapta meg a cég üzenetét az akcióról.

A Coca Cola egyik alkalmazása a CokeTag, amely egy testre szabható, flash-alapú bookmark widget, mely a felhasználók által megadott kedvenceket linkeli. A widget a we8 projektet promotálta, amely a kóla Olimpia szponzorációjához kapcsolódott, hasznos, egyszerű és könnyen terjeszthető, kevésbé reklámszagú alkalmazásként.

Nemrég kevert nagy port a Burger King alkalmazása, amely 10 barát “feláldozása” árán ingyenes Whopper szendvicset ígért. Az alkalmazást rekordgyorsasággal telepítették mintegy 20 ezren, és meg is szabadultak összesen 200 ezer “barátjuktól” az ingyen junkfoodért. Az alkalmazást – látván a kapcsolati hálók “leépülését” – privacy aggályok miatt gyorsan levette a Facebook, ezzel együtt emlékezetes és ügyes megoldás volt.

Persze az appok korántsem jelentenek garanciát a sikerre, mint ahogyan azt a Facebookon a legnagyobb hirdetők is megtapasztalták. Az alkalmazások sikertelenségének oka sokszor a stratégiai szemlélet hiánya, az appok bonyolultsága, az interakció hiánya vagy a brand túlzott hangsúlya.

A Facebook 2008 júliusától tesztelt és végül szeptemberben elindított, kommunikáció központú redizájnjával az appok kevésbé hangsúlyosak az oldalon, nagy részük a profil nézetben külön fül alá került. A profil box-ok sem kerülnek már fel automatikusan, csak utólagos hozzáadásukra van lehetőség. Az alapbeállítás szerint az alkalmazás posztolhat aktivitásokat, de nem küldhet email értesítéseket. Nem mellesleg a Facebook a redizájn után még gyorsabb növekedési pályára állt, és 2008 végére átlépte a havi 200 milliós egyedi látogatószámot.

Az iWiW alkalmazások egyébként a régi Facebook dizájnhoz hasonlóan a profil adatok alatt fognak megjelenni.

A Facebook Connect, amelyről később még lesz szó, az appok történetének egy új fejezetét nyitja meg, amelytől számottevő bevételt is remélhet a site.

Holnap az aktivitás értesítésekkel, a virtuális ajándékbolttal, illetve az apróhirdetésekkel foglalkozunk.

A Facebook és az iWiW között persze lényeges eltérések vannak, kezdve az elért felhasználók számával és a Facebook nemzetköziségével. A szolgáltatások megjelenése és funkciói között – nem meglepően – ugyancsak lényeges eltéréseket találunk, és azt a szolgáltatás-kavalkádot, amit a Facebook nyújt, várhatóan meg sem közelítheti majd az iWiW. (A Facebook Platform vs. OpenSocial eltérés inkább a fejlesztők számára érdekes.)

Ugyancsak tény, hogy a Facebookkal ellentétben az iWiW csaknem egy teljes piacot lefed, hiszen a hazai internetező közönség legalább kétharmada-háromnegyede – a Webaudit adatai alapján havi 2,9 millió egyedi látogató – megfordul rajta minimum havi rendszerességgel. A Facebook hirdetési szűrője alapján kb. 100 ezer magyar felhasználója van az oldalnak, azaz ebből a szempontból ő a “kistestvér”.

Az iWiW a Facebookkal ellentétben teljesen tele van aggatva hagyományos hirdetéssel (bannerek, displayek, miegymás), és ezt a modellt egészítik most ki az appok, illetve a hozzájuk kapcsolódó reklámlehetőségek, tovább növelve az inventory-t és elvileg a hirdetésből származó bevételeket is. Kérdés persze, hogy beindul-e az app biznisz, és ha igen, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben elvon-e a banner hirdetésektől vagy inkább plusz bevételként jelentkezik majd. A látogatók érdeklődésének fenntartásában, a site-on eltöltött idő növelésében viszont egyenesen az egyetlen útnak tűnik az API megnyitása.

A Facebook folyamatosan próbálkozik újabb és újabb megoldásokkal, hogy a forgalmához mérhető részt hasíthasson ki a reklámköltésekből is, kevés sikerrel. (Pedig érdeklődésben nincs hiány, állítólag a vezető cégek 59%-a jelen van rajta Facebook oldallal.) Az iWiW-et ezzel szemben egy tudatosabb sales stratégia és a lehetőség szerint semmit se adjunk ingyen megközelítése vezeti.

Ezzel együtt érdemes áttekinteni a Facebook hirdetési megoldásait, amelyek nem kevés ötletet adhattak / adhatnak a hazaiaknak is, és fontos tanulságok levonását is segítik.

Szokásunkhoz híven nem álltunk meg 30 ezer karakter alatt, ezért az olvasók idegeit minél kevésbé borzolandó, négy részben jelentetjük meg a poszot. A mai bevezető után holnap az alkalmazásokról, holnapután az aktivitás feedekről, ajándékokról és apróhirdetésekről, az utána következő napon pedig a fizetős hirdetésekről lesz szó.

Az eddig sem volt titok, hogy OpenSocial alapokon építkeznek. Az alkalmazások első körben nem túl sok infóhoz férhetnek majd hozzá: az authentikációhoz (ki van belépve :), a felhasználók nevéhez, thumbnailjéhez, illetve első szintű ismerőseihez. Fejlesztői szempontból érdekes, hogy az alkalmazásokhoz tartozó adattárolás történhet az iWiW-en. Az appokhoz kapcsolódóan aktivitás folyam generálódik, hasonlóan a Facebook minifeedjéhez. Egyelőre ennyi az alap készlet, de hamarosan érkeznek a notifikációk, illetve REST API (ez utóbbinak most nem vagyok hajlandó utánanézni :).

A gyakorlatban az iWiW-re felkerül egy Alkalmazások menüpont, amely egy gadget katalógusra vezet. Az alkalmazások kapnak egy saját oldalt (canvas view), illetve hozzáadás esetén felkerülnek a felhasználók adatlapjára (profile view).

A fejlesztői portál (dev.iwiw.hu), amely egyelőre nem publikus, a regisztráció, alkalmazás menedzsment és blog mellett teret ad a tesztelésnek (300 tesztfelhasználós “homokozó”), illetve a best practice megosztásának (saját wiki formájában). A fejlesztés és homokozós teszt után kell majd jóváhagyáson átesnie az appoknak, ami után élesben kikerülnek az iWiW-re. Az fejlesztői portál megnyitásához verseny is kapcsolódik majd 2008 decemberétől (1. forduló).

Mindebből látható, hogy a meetupos környezethez híven szinte teljes mértékben fejlesztői fókuszú volt a mai bejelentés. Vannak kérdések, amik szempontomból sokkal érdekesebbek, és bízom benne, hogy az újságíró kollégák jól kifaggatják majd őket holnap:

• Melyek lesznek azok a widget témák, amiknek a megvalósítására nem lesz lehetőségük a külső fejlesztőknek (pl. álláshirdetés, apróhirdetés, miegymás)?
• És mik azok, amikre az iWiW gyorsan ráveti magát és másnak már nem lesz terepe?
• Mennyire és milyen feltételekkel lehet majd használni az appok által begyűjtött adatokat?
• Lehetnek-e olyan appok, amik tranzakciós alapúak (pl. webshopra mutatnak)?
• Ha lehetnek, hogyan oszlanának meg a bevételek?
• Egyáltalán hogyan képzelik el a már emlegetett bevétel megosztást?
• Lehetnek-e hirdetési tartalmú, illetve szponzorált gadget-ek?
• Ha lehetnek, milyen feltételekkel? Kell-e fizetni értük? (ha nem áll mögöttük tranzakció, a bevételmegosztás nyilván nem értelmezhető)
• Milyen szempontok játszanak szerepet az alkalmazások engedélyezésében, hogyan, ki által zajlik majd ez?
• Társul valamilyen sales stratégia is ehhez vagy csak durr bele, majd lesz valami?

Update (dec. 5.): Reveal cikkek, még mindig sok kérdőjellel:

• Helyszíni beszámolós: Indul az iWiW API – ha geek vagy, fogj neki homokozni!
• Fejlesztőket kérdezős: Itt az iWiW fejlesztői portál
• Origós hivatalos: Külső alkalmazások felé nyit az iWiW
• HWSW-s fejlesztős: Már nem csak telefonkönyv, hanem alkalmazásplatform is az iWiW
• Kreatívos reklámos: Felpörgetné az Iwiwet az Origo

Az API nyitás a gyakorlatban annyit jelent, hogy lehet majd az iWiW-re különféle alkalmazásokat fejleszteni. Azaz túl lehet lépni a rendelkezésre álló – mondjuk a Facebookhoz hasonlítva – meglehetősen korlátozott számú fícsörökön. Kontroll és szigorú szabályozás ide vagy oda, ez a fejlesztés alapvető változásokat fog hozni, már csak azért is, mert a leglátogatottabb hazai site-ot érinti. Ha megindul az alkalmazások fejlesztése, az újabb lendületet adhat majd a jelen pillanatban finoman szólva is kevéssé izgalmas iWiW-nek: az ismerősök bekattogtatásán és képnézegetésen (és immár feltagelésen :) túl is érdemes lehet felmenni a site-ra, s akár (még) hosszabb ideig elidőzni ott.

Hirdetési szempontból ez hatalmas potenciált jelent, hiszen jelen pillanatban a hazai internetezők ~74%-a havonta, ~56%-a pedig hetente legalább egyszer megfordul az iWiW-en. Egy felhasználó átlagosan hetente 1 óra 20 percet, havonta 4 és fél órát áldoz az életéből arra, hogy az iWiW-en ténykedjen. Az iWiW-en tehát nemcsak sokan vannak, hanem hosszú időt is töltenek a felhasználók. Tanulságos adat, hogy az iWiW-nél több időt egy-egy felhasználó csak néhány site-on tölt, jellemzően játék oldalakon (Klánháború, Travian, Ikariam stb.), társkeresőkön (Lovebox, Freelove), az Index nyitón, illetve természetesen a Google keresőn. (Az adatok forrása: gIA, 2008-08.) Ha lesz miért felmenni (elnézést), az eltöltött idő további növekedése várható.

Jelen pillanatban az iWiW leginkább image hirdetések futtatására alkalmas, és főleg hagyományos hirdetési felületekkel operál. A hagyományos bannereken túl kedvelt a login oldal patkó alakú hirdetése, a személyes kezdőoldal main bannere (az a nagy középen :), időnként feltűnnek szinkron bannerek a Kit ismerhetek oldalon (két bannerban összehangolt animáció fut), ritkábban egyedi szponzorációs megoldások a hangulatcsúszkánál, üzenőfalnál stb.

Emellett elérhető klubrendszer is, amely nyilván akkor használható, ha a hirdetőnek folyamatosan van mondanivalója a klubtagok számára, szolgál valamilyen előnyökkel a tagság stb. Ezek közül csak a Coke Club volt – számomra – elég látványos ahhoz, hogy megüsse az ingerküszöböt. Ezen felül van persze egy kilépő oldalunk is, ahol különféle ajánlók is számításba jöhetnek hirdetési felületekként.

Nem titok, hogy az iWiW-en nem kattintják halálra a hirdetéseket a felhasználók, sőt egészen közömbösek tudnak lenni irántuk. (Általánosságban én nem temetném a bannereket, különös tekintettel az interaktív kreatívokra.) Ebben a közegben a felhasználók figyelmének felkeltésére jelen pillanatban az egyedi megoldások, illetve a nagy méretű, interaktív bannerek alkalmasak. Ennek oka elsősorban valószínűleg az, hogy a hirdetések nem a megfelelő tudatállapotban érik a felhasználót – azaz éppen teljesen irrelevánsak a számukra. Pl. ha egy szempillaspirált hirdetek, egy női oldal szépség rovatában sokkal nagyobb érdeklődéssel számolhatok, mintha az iWiW-en jelenek meg vele, akár célcsoportra szűrve. Míg az előbbi oldalra azért ment a felhasználó, hogy szépségtippeket kapjon, az iWiW-re azért érkezett, hogy ellenőrizze a volt pasija adatlapját, megnézze fő “konkurenciája” új fotóit, elolvassa a neki küldött belső üzenetet, feltöltse a legújabb bulifotóit stb.

Emellett fontos megemlíteni, hogy sajnos nagyon kevés targetálási opció használható az iWiW-en – kor, nem, lakóhely -, a beharangozott szabadszavas célzás sajnos nem került bevezetésre. (A behavioral pedig egészen futurisztikus gondolat :) A targetálás ráadásul annyival meg is drágíthatja a hirdetést – ha nem a megfelelő elszámolási alapot választjuk-, hogy jobban megéri szőnyegbombázni. (Persze a kampánycéloknak megfelelően az iWiW-en is meg lehet találni azokat a felületeket, eszközöket, amelyek [költség]hatékonyak.)

Ezt az állóvizet tudják majd felkavarni a “külsősök” által fejlesztett alkalmazások. Remélhetőleg a hirdetők (ügynökségei) is be fogják dobni magukat ezen a téren, belátva, hogy igazából ez lesz az egyetlen reális lehetőség arra, hogy ezen a felületen a felhasználók figyelmét megszerezzék, bevonják és szórakoztassák őket. És ne felejtsük el, hogy a hazai internethasználók háromnegyedét elérjük itt! Persze szükség lesz arra, hogy a kreatívosok is elszakadjanak a banner-szemlélettől és olyan alkalmazásokat találjanak ki, amelyek a felhasználók számára ténylegesen érdekesek, hasznosak, szórakozatóak – így velük időt töltsenek, kitegyék a profiljukra, azaz végső soron önként támogassák a hirdetőt. (Az appok aka widgetek reklámcélú felhasználásáról lásd a Fogjátok és widgetek című posztot.)

Remélem, hogy a technikai háttér kialakítása mellett folyamatosan dolgoznak azon is, hogy a sales szempontok is érvényesüljenek, s meglegyen a kidolgozott modell, mire megnyitják az API-t. A Webisztán poszt érintette, hogy bevétel megosztás várható az appok fejlesztői és az oldal tudajdonosa között, ami sokak számára jelenthet majd kellő motivációt a fejlesztéshez.

A második és harmadik számú közösségi site – myVIP és Barátikör – véleményem szerint elég nagy hibát követett el, hogy nem játszotta ki az API-kártyát, és hagyta, hogy a magenta mamut lépje meg ezt előbb. Ugyanez vonatkozik az Indanetre is, amelynek jóval előbb és eleve app támogatással kellett volna megjelennie, hogy tudjon nyújtani valamilyen pluszt a többi általános közösségi oldallal szemben. Így valami nagyon ütőssel kell(ene) előállniuk, hogy labdába rúghassanak…

Az első tanulság, hogy a nők a MySpace (és myVIP) kivételével minden oldalon többségben vannak, s valamivel magasabb arányban képviseltetik magukat, mint a teljes internetező közönségen belül. A Facebook és a Hi5 a “legnőiesebb”, mindkét oldal esetében 60% fölött van a nők aránya.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Kevésbé meglepő, hogy a közösségi oldalak látogatóinak kb. fele a 15-24 éves korosztályból kerül ki, ami alól csak az iwiw jelent kivételt. Az iwiwen majdnem “mindenki” fent van (rch 76%), ami azt eredményezi, hogy korcsoportok szempontjából csaknem teljesen leképezi az internetező közönségen belüli kormegoszlást (az idősebb korcsoport persze itt is valamivel kisebb arányban képviselteti magát, mint a teljes közönség esetében). A “legfiatalosabb” oldal a MySpace és a Facebook.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Életkorukból is adódóan átlag felett reprezentáltak az általános és középiskolások a közösségi oldalak látogatói körén belül. Ez alól két kivétel van, a főiskolások és egyetemisták által kedvelt Facebook, illetve az iwiw, amely végzettség szempontjából is – többé-kevésbé – az internetező közönségen belüli arányokat követi.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Aki a fővárosiak túlsúlyát várta a közösségi oldalak látogatóin belül, csalódnia kell, mert csak a Facebook és a MySpace esetében felülreprezentáltak a budapestiek. A myVIP és a Barátikör, illetve még a Hi5 is, kifejezetten kedveltebb a vidékiek körében. A községekben élő látogatók aránya a Barátikör, a myVIP és a HotDog esetében a legmagasabb.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Az ESOMAR státuszt tekintve nem meglepően a “budapesti, egyetemista” háló, a Facebook viszi a prímet, ahol a látogatók több mint fele AB státuszú. A vidéki internetezők által kedvelt Barátikör és myVIP esetében viszont éppen a DE státuszúak aránya magasabb az átlagosnál.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

A tanulság pedig annyi, hogy bár a közösségi hálók közönsége alapvetően eléggé fiatalos, az internetezők legnagyobb része (rch 83%) elérhető valamelyik közösségi oldalon, és az egyes oldalaknak megvan a saját jellemző közönségük.