A Digitális Mesterkurzus mögött a hazai digitális iparágat összefogó két legnagyobb szakmai szervezet, az IAB Hungary és a MAKSZ áll, melyeknek tagságába tartozik a hazai digitális piac összes fontosabb szereplője.

A képzés november 23-án indul és összesen négy egymást követő szombati napon tart. Minden nap négy témában mélyülhetnek el a résztvevők a stratégiai és taktikai tervezéstől a kutatásokon és reklámeszközökön át a weboldal építésig és persze mobilig. A képzés teljes programját megnézhetitek a honlapon. Yours Truly display hirdetés és blog témában lesz jelen.

Az előadók hamarosan felkerülnek a honlapra, de csak hogy lássátok, kikre számíthattok: Balatoni Emese (Sanoma), Barnóth Zoltán (MEC), Bognár Vera (Mediacom), Brindza Gábor (Madhouse), Csurgó Brigi (Mito), Fialka Krisztina (Hírek Média), Gandera Balázs (ACG), Havasi Zoltán (Kirowski), Jobbágy Tamás (MEC), Klenovszki János (NRC), Kovács Nándor (Kirowski), Kovács Péter (Google), Kozári István (Origo), Kuglicz Ákos (CEMP), Probáld Attila (HPS), Somogyi Máté (Neo), Stefanek László (PHD), Steff József (Sanoma), Szeder Péter (Fastbridge), Szépvölgyi Tamás (Sanoma), Szutor Ferenc (Adverticum), Török Judit (OMD), Tőrös Balázs (Fastbridge), Varga Zoltán (Vodafone), Vaszily Miklós (Origo), Ziegler Gábor (CEMP).

A kurzusra főként olyanok jelentkezését várjuk, akik a gyakorlatban foglalkoznak az online reklámozáshoz kapcsolódó feladatokkal, vagy céljuk, hogy ezen a területen helyezkedjenek el. Azon dolgozunk, hogy a képzés végén megszerzett oklevelet a nemzetközi társszervezeteink is elfogadják, így a Digitális Mesterkurzus – egyedülállóan a hazai oktatási piacon – nemcsak hazai viszonylatban, de külföldön is elismert oklevelet biztosítson.

Október 22-éig még Early Bird kedvezménnyel jöhettek – további infók és jelentkezés Digitális Mesterkurzus oldalán!

A Reklámfeszten Szabó Ákossal (Adaptive Media) és Balatoni Emesével (Adverticum) osztoztunk ezen a témán, Ákos az IAB Rising Stars/Branding Units formátumainak történetéről mesélt, Emese pedig stílszerűen egy interaktív kreatívba csomagolta a mondandóját, aminél jobb kifejezését nehezen tudom elképzelni annak, hogy mire is használhatók ezek a formátumok. Enjoy!

Ha nem jelenik meg a videó, kattints ide!

A Mediascope adatai szerint 426,9 millió európai internetezik, ami 65%-os penetrációt jelent. A tévénézéssel töltött idő átlagosan heti 16,8 óra, a régiókat külön tekintve Közép- és Kelet-Európában a legmagasabb, heti 17,7 óra, Észak-Európában a legalacsonyabb, heti 14 óra, Nyugat-Európában 16 óra, Dél-Európában pedig 16,7 óra. A kutatás adatai szerint rádiót az európaiak 64%-a hallgat legalább hetente, és ahol kevesebb tévét néznek, ott nagyobb arányban hallgatnak rádiót: Észak-Európában 85%, Nyugat-Európában 82%, Dél-Európában 68%, Közép- és Kelet-Európában 48% ez az arány. Hasonló a helyzet az újságok fogyasztásával is: az európai átlag 62%, Közép- és Kelet-Európában 56%, Dél-Európában 59%, Nyugat-Európában 70%, Észak-Európában 82% szokott legalább hetente újságot olvasni.

Az internethasználatban is megjelennek ezek a régiós különbségek, Közép- és Kelet-Európában 55%, Dél-Európában 61%, Nyugat-Európában 81%, Észak-Európában 87% internetezik legalább hetente. Az interneten eltöltött időben meglepő módon Közép- és Kelet-Európa jár az élen, heti 16,1 órával. Dél-Európában heti 13,8 órát, Nyugat-Európában 14 órát, Észak-Európában 14,8 órát töltenek a felhasználók egy héten internetezéssel. Ennek oka az internetezők demográfiai összetételében rejlik.

A hazai felhasználók 73%-a szokott online tévét nézni, ami megegyezik az európai átlaggal. 12% legalább naponta, 28% legalább hetente néz tévét online. Ez az arány Észak-Európában a legmagasabb (81%) és Dél-Európában a legalacsonyabb (65%). A hazai netezők 57%-a szokott rádiót hallgatni online (szemben a 67%-os európai átlaggal) és 89%-a olvas híreket az interneten (az európai átlag 91%). Mind rádióhallgatásban, mind hírolvasásban a Közép- és Kelet-Európai régió jár az élen (73%, ill. 96%), és Nyugat-Európa a sereghajtó (61%, ill. 86%).

Az internetre való csatlakozás leggyakrabban számítógépen keresztül történik, de az európai internetezők 37%-a, a magyarok 19%-a egynél több eszközt használ erre. Nem meglepően a második helyet a mobiltelefon, a harmadikat pedig a táblagép szerezte meg, a negyedi helyen a konzol áll. Az európaiak 21%-a a mobiljáról is csatlakozik az internetre legalább hetente és összesen 9,4 órát tölt el. Itthon még nem ennyire elterjedt a mobilról történő netezés, a hazaiak 11%-a (900 ezer fő) szokott legalább hetente netezni a telefonján keresztül és 5,3 órát tölt ezzel. Nem meglepően 84%-uk napközben használja a mobilját arra, hogy csatlakozzon a netre. Az európaiak 8%-a netezik táblagépen keresztül legalább hetente, míg a magyaroknak csupán 3%-a. Az internet elérése játékkonzolról az európaiak körében csaknem annyira elterjedt (6%), mint a táblagépen keresztül történő csatlakozás, itthon azonban 1% alatt marad ez az arány.

A médiumok együttes használata jellemző mind az európaiakra, mind a magyarokra. Az európaiak 48%-a használja az internetet tévénézés közben, míg a magyaroknak 49%. A médiumok együttes használatának aránya Észak-Európában a legmagasabb, 59%, Dél-Európában a legalacsonyabb, 39%.

Az európaiak heti 2,8 órát töltenek együttes tévénézéssel és internetezéssel (16%), itthon ez az idő heti másfél óra (10%). Fontos információ a médiacégek számára, hogy a tévét és internetet együttesen használó európaiak 33%-a, hazaiak 21%-a valamilyen a tévéprogramhoz kapcsolódó aktivitást végzett online. Leggyakrabban a szórakoztató, hír és dokumentum műsorok közben használják a netet mind az európaiak, mind a magyarok.

A Mediascope kutatás adatai alapján az európai netezők 41%-a szerint fontos, hogy a márkák hogyan kommunikálnak online. Az internet befolyásolja a márkaválasztást és a vásárlási döntést. Az európai netezők 47%, a magyarok 55%-a érez késztetést arra, hogy többet tudjon meg olyan termékről, amelynek a hirdetését látta az interneten. Az európai netezők 46%-a, a magyarok 41%-a gyakran felkeresi a kedvenc márkái weboldalát. Az európai netezők 30%-a, a hazaiak 34%-a inkább vásárol olyan terméket, amelynek márkáját követi közösségi oldalon. Az európai netezők 41%-a, a hazaiak 46%-a vallja azt, hogy egy márka online kommunikációja hatással van arra, hogy mit gondol a márkáról.

Az európai netezők 51%-a, a hazaiak 49%-a mondja, hogy az internet segítségére van abban, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat válasszon. A hazai internetezők számára az internet az elektronikai termékekkel (69%), biztosítással (58%), utazással (57%), pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal (55%) és mobil készülékekkel, előfizetésekkel kapcsolatban (51%) hozott vásárlási döntésekben a legfontosabb. Európában az utazási jegyek, elektronikai termékek, utazás és mobil készülékek, előfizetések állnak a toplista első öt helyén.

Az európai okostelefon használók 48%-a érdeklődik a hely alapú utalványok iránt, a hazai okostelefon tudaljdonosok esetében ez az arány 42%. Az európai okostelefonosok 41%-át, a hazaiak 31%-át érdekli a mobil alkalmazások letöltése. Az európai okostelefon használók 32%-a, a hazaiak 20%-a érdeklődik a QR kódok iránt. Bár a hazaiak 82%-a fent van a Facebookon (forrás: Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2011-03, 15+ belföldi közönség), a brandekhez való kapcsolódás a közösségi oldalakon keresztül csak a hazaiak 37%-át érdekli, hasonlóan az európai átlaghoz (38%). Az európai netezők 30%-a, a hazaiak 26%-a érdeklődik az iránt, hogy egy reklámkampányhoz kapcsolódó videó tartalmat nézzen meg. Az európai netezők 24%-a, a hazaiak 17%-a töltene fel videót vagy képet egy márka oldalára valamilyen kampány keretén belül.

A felhasználók számára az internet számos előnnyel jár. Az európai netezők 81%-a mondja, hogy az internet segít az életének menedzselésében, 63% szerint segít a barátokkal és rokonokkal való kapcsolattartásban, 44% számára segítséget ad a pénzügyek menedzseléséhez, a hazaiak körében ez az arány 77%, 61% és 53%.

Az online alapvető fontosságú a szórakozásban. Az európaiak 52%-a internetezik az esti tévés csúcsidőben, míg a hazaiak 61%-a (feltételezem, hogy ez a netezőkre vonatkozik). Ez az arány Észak-Európában a legmagasabb (74%) és Közép- és Kelet-Európában a legalacsonyabb (42%). Az európaiak 60%-a online hétvégén, míg a magyarok 62%-a. Ennek aránya szintén Észak-Európában a legmagasabb (83%) és Közép- és Kelet-Európában a legalacsonyabb (51%). A magyarok a legnagyobb arányban videóklipeket (89%), filmeket (72%), élő közvetítéseket (66%) néztek, zenét hallgattak (62%), tévét néztek (59%) és filmet töltöttek le (59%) már szórakozás céljából.

A mobiltelefonon legalább hetente végzett aktivitások közül a hazaiak körében az emailezés a legmagasabb arányú (22%), ezt követi a weboldalak látogatása (17%), a közösségi oldalak használata (16%) és a zenehallgatás vagy -letöltés (12%). A mobilon végzett aktivitásokban a hazaiak elmaradnak az európai átlagtól.

A Mediascope eredményei szerint az európai netezők 43%-a naponta látogat közösségi média oldalakat, 40%-a híroldalakat, 18% fogyaszt videós tartalmakat, míg a hazai netezők körében 47%, 36%, illetve 22% ez az arány. Fontos megemlíteni, hogy ez a kutatás megkérdezésen alapul, nem pedig mérésen, így csak a tudatos médiafogyasztást veheti figyelembe, és egyéb torzító tényezőkkel is számolni kell. A legnagyobb különbség egyébként a banki és pénzügyi oldalak látogatásában van, az európai netezők 16%-a, a hazaiaknak viszont mindössze 8%-a látogat ilyen tartalmakat napi rendszerességgel. Ha a legalább havi szinten látogatott tartalmakat vizsgáljuk, akkor az európai netezők számára a hír (78%), a közösségi média (70%) és a videós tartalmak (67%) végeztek az élen, a hazaiak körében a közösségi média (80%), a videó (78%) és hír tartalmak (73%).

A Mediascope eredményei alátámasztják, hogy az internet gazdagítja a fogyasztói kommunikációt. Az európaiak 95% kommunikált már emailen keresztül, 62%-a fórumozott, 61%-a blogolt már, a hazai netezők körében 99%, 63% és 61% ez az arány. Ha a napi aktivitást vizsgáljuk, akkor persze más képet kapunk, az európai netezők 74%-a emailezik, 9%-a fórumozik és 8%-a blogol, itthon 88% emailezik, a fórumozás és blogolás aránya pedig megegyezik az európai átlaggal. Havi szinten az európai nerezők 93%-a emailezik, 38%-a fórumozik és 32%-a blogol, a hazaiak körében az emailezés aránya 98%-os, a fórumozásé 34%, a blogolásé pedig megegyezik az európai átlaggal.

Az európai netezők 81%-a használt már személyes vagy szakmai közösségi oldalt. Ez az arány a Közép- és Kelet-Európai régióban a legmagasabb, 87%, és Nyugat-Európában a legalacsonyabb, 73%. A közösségi médiában végzett tevékenységek közül a hazaiak között a legnagyobb arányú az emailek, illetve a státusz frissítések és üzenetek olvasása. Ami a márkákkal kapcsolatos, legalább havi aktivitásokat illeti, a hazaiak 43%-a lájkolt valamilyen brandet, ill. 12%-a panaszkodott valamilyen márka vagy szolgáltatás miatt (utóbbiban messze alatta maradunk a 20%-os európai átlagnak). A valaha végzett aktivitások közül a márkák lájkolása (70%), a márkával/termékkel kapcsolatos panasz (41%) és a cégnek történő direkt panasz tétel (38%) végzett az élen a hazai netezők körében, de látszik, hogy a hazaiak – legalábbis ebből a szempontból – kevésbé aktív panaszkodók, mint más európai társaik.

Az interneten a hazaiak legnagyobb arányban könyvet (45%), elektronikai terméket (33%), nyaralást (24%), utazási jegyet (23%), illetve ruhákat (22%) vásárolnak. A konverziós arány a cd-k, blu-ray lemezek, autókölcsönzés, könyvek és dvd-k esetében a legmagasabb.

Összefoglalóan elmondható, hogy az internet egyre fontosabbá válik más médiumok – tévé, rádió, újságok – fogyasztásában is. Az internet elérése mostmár nem csupán a hagyományos módon, számítógépen keresztül történik, hanem egyéb eszközökön, mobilon, táblagépen és játékkonzolon keresztül is. Az internet befolyásolja az emberek képét a márkákról és termékekről, amiben még van további potenciál. Az emberek egyre gyakrabban párhuzamosan néznek tévét és használják az internetet, a bővülő táblagép használat pedig tovább növeli ezt a médiakonvergenciát.

A Mediascope kutatás az európai offline és online médiafogyasztási szokásokat, fogyasztói és e-kereskedelmi trendeket vizsgálja. A 2012-es kutatás a korábbi 15 helyett immár 28 országra terjed ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törököszág, Egyesült Királyság, Ukrajna.

A Mediascope kutatás omnibusz és online módszertan szerint készül, összesen 28.500 online és 22.200 omnibusz interjúval. Piacmérettől függően legalább 1.000 online és 500-3.000 omnibuszos adatfelvétel történik. Az idei kutatás adatfelvétele 2012 februárjában történt. A minta kor, nem, iskolai végzettség és regionális eloszlás szerint reprezentálja az európai lakosságot. Az omnibusz kutatás során az offline és online médiafogyasztást vizsgálják, míg az online kutatással főként az online médiafogyasztási szokások területén fúrnak mélyebbre. A kutatást az SPA Future Thinking irányítja, helyi kutatási partnerekkel együttműködve. A hazai minta mérete az online kutatásban 1.000 fő, az omnibusz kutatásban 500 fő volt, előbbit a Global Park / GMI, utóbbit az IMAS International bonyolította le.

A Digital Day egybként az alig egy éves szerb IAB második rendezvénye volt és az ottani sajtóvisszhangja alapján nagyon jól sikerült. Amit ebből én is láttam, az az, hogy a helyi piac szereplői szépen feltöltötték az előadótermet. A program maga tükrözte a piac fejlettségének a szintjét, nagyon általános, inkább bevezető jellegű előadások voltak. A program ebből a szempontból tényleg jól volt összeállítva, hiszen az európai hirdetési piaci kérdésektől a régiós áttekintésen át a viselkedés alapú targetálásig és Google display hirdetésekig nagyon sok mindenről volt szó. Igazán mély szakmai ismereteket nem szerezhettek a jelenlévők, de feltehetőleg nem is tart még ott a piac, hogy erre legyen igény. Bevezetőnek és IAB tagtoborzónak viszont nagyon is jó volt a dolog, ahogy hallottam.

Alain Heureux, az IAB Europe elnöke az európai online hirdetési piac kihívásairól és lehetőségeiről beszélt, részletesen bemutatva az IAB-t és kifejezetten az IAB Europe-ot is. Ezen belül szó esett többek között az IAB rendszeres kutatásairól (AdEx reklámköltési riport, Do you CEE regionális riport, MC DC, Mediascope, CCB). A pozitívumok oldalán Alain a fogyasztókat és a reklámköltés növekedését említette. 2012-ben várhatóan már meghaladja az európai online költés az egyesült államok-belit, a passzív közönségből pedig egyre inkább aktív felhasználó lesz: az MC DC kutatás eredményei szerint 44%-uk részt akar venni a termékek, ill. reklámok előállításában. A kihívások pedig leginkább a jogi és bizalmi kérdésekben jelentkeznek. A felhasználók a “megfigyelés”, illetve az adatok kezelése miatt aggódnak elsősorban. 37%-uk nem használ hely alapú szolgáltatás a digitális magánszférával kapcsolatos aggodalmak miatt. (Ezekről a témákról egyébként részletesen lesz szó az Interacton, több órás panelbeszélgetések keretében.) Alain bemutatta az IAB önszabályozó kezdeményezését, a Your Online Choices-t is. Emellett a lehetőségek témakörén belül szó esett az üzleti insight-ok gyűjtéséről, a médiamix “digitalizálódásáról”, arról, hogy a tévé és az internet együttes használata növeli a hatékonyságot, illetve hogy a közösségi média hogyan segítheti a hirdetőket az ötletek tesztelésében, illetve a fogyasztókkal való kapcsolat erősítésében.

Hasonló áttekintő előadást tartott Ionel Naftanaila is a viselkedés alapú targetálásról, szintén az IAB Europe képviseletében. Elmondta, hogy az OBA, azaz online behavioural advertising azon a feltételezésen alapul, hogy a hasonló érdeklődésű emberek hasonlóan viselkednek. A viselkedés alapján pedig szándékot, érdeklődést tanulnak az ilyen rendszerek. Az OBA előnyei a médiatulajdonos oldaláról az eladatlan inventory kihasználása, az ügynökség vagy ügyfél oldaláról a kedvezőbb áron elért jobb eredmény, a felhasználó oldaláról pedig a releváns(abb) hirdetés. A fő probléma persze, hogy mindez a felhasználó oldalán a digitális magánszféra megsértését jelentheti, hiszen “valaki követi”, ami ellen olyan sokat nem is tehet. Emiatt szabályozási oldalról is erős nyomás alatt vannak a piaci szereplők. A net változásainak gyorsasága miatt az önszabályozás lenne a legjobb a piacnak, ennek hatékonyságát azonban a szabályozók, jelen esetben az Európai Bizottság felé is bizonyítani kell. Az önszabályozás működésének kulcsa pedig a figyelmeztetés, a megértetés-informálás és a választási lehetőség (opt-out) biztosítása.

Az eseményen végigvonult egy geg arról, hogy a szülők, nagyszülők generációja mennyire érti az illető foglakozását. Tóth Gergely a Heineken stratégiai kommunikációs menedzsere és az esemény egyetlen hazai előadója szerencsére nem volt nehéz helyzetben ebből a szempontból, hiszen a sört mindenki érti. Gergő kiemelte, hogy a digitális nem egy külön terület, hanem a többi aktivitással együtt, azok részeként jelenik meg. Elmondása szerint a Heineken az emberek közötti párbeszédek indítója és része szeretne lenni, amire mutatott is számos hazai és nemzetközi példát:

• Star Player – barátokkal játszható sportfogadás app
• Serenade Your Date – randira hívó, testre szabható szerenád videó
• Like for Ballon – like-ért lufi aktivitás Brazíliában
• Soproni Emelem Poharam – a márka rajongói feltölthették a Facebookra, hogy mire emelik a poharukat, ami egy Széll Kálmán téri outdoor felületen is megjelent (4 millió poszt született a témában és 30.000 új like-ot hozott a márkának)
• Kívánságok a vízilabda válogatottnak – az uszodában, a medence mellett jelentek meg a rajongók üzenetei
• U-Code – felragasztható QR kódos üzenetek fesztiválra Lengyelországban (5000 kinyomtatott QR kód)
• Human Equalizer – saját tánc performasz egy klipben, amely Facebookon megosztható a barátokkal
• Gösser Sörfutár – egy Facebook alkalmazáson keresztül lehetett igényelni az ingyenes alkoholmentes, citromos söröket
• Hol sörözz? a Porton: Sopronit árusító bárokban beváltható sörkupont lehetett szerezni barátok meghívásáért cserébe

Marta Klepka a Gemius Do You CEE riportjának régiós és szerbiai eredményeit mutatta be, sajnos egyelőre csak a 2010-es számok alapján. (A 2011-es CEE riport most készül, az IAB AdEx riportot pedig az Interacton mutatják majd be.) A Gemius adatai szerint az internet penetráció 50%-os Szerbiában, ami összesen 2,7 millió valós felhasználót (15 évnél idősebb belföldi netezőt) jelent. Így a szerbiai penetráció valamelyest alatta marad a CEE régiós átlagnak (55%). A szerb online reklámköltés 2009-ről 2010-re 35%-kal növekedett. 2011-re vonatkozóan egy 6,4 millió eurós display  és 1,75 millió eurós PPC (Google és Facebook) piaci becslés hangzott el. Az egy netezőre eső reklámköltés 2,4 euró volt 2010-ben Szerbiában, amivel az ország a szűkebb régiós piacon sereghajtó, de megelőzi például Ukrajnát és Romániát. Az online költés aránya a teljes reklámtortából mindössze 3,6%. A szerb piac fejlettsége nagyjából a 2007-es horvát állapotnak felel meg. Egy felhasználó átlagosan 186 oldal tölt le egy hónapban, és 4 óra 20 percet tölt online, a mérésben azonban tudomásom szerint csak a mérőkódos oldalak szerepelnek (azaz nincsen szoftver paneljük, amely lehetővé tenné a mérőkóddal nem rendelkező oldalak – pl. Google és Facebook – mérését). A leglátogatottabb oldalak közé főként híroldalak és szórakoztató tartalmak tartoznak, de népszerűek a bulvár oldalak és fórumok is. A netezők között nem meglepően a férfiak, fiatalabbak, iskolázottak és nagyvárosiak felülreprezentáltak. További infók Marta prezentációjában:

A Celtra és a Google prezentációja némileg termékbemutató jelleget öltött. Az ismerős, bubis logójú Celtra rich mediás mobil hirdetésekkel foglalkozik, főleg abból láthattunk példákat Matevz Klasnjek előadása során, hogy a különböző szereplők ezeket hogyan hasznosíthatják. Stefan Ehrhardt pedig a Google display hirdetési megoldásait mutatta be, konkrétan az Ad Plannert, az AdWords-ot (Display Network), a Display Ad Buildert és a Google Analytics-et.

Sajnos az utolsó két előadáson már nem vettünk részt, mert indultunk haza. Az egyiket Claude Spasevski tartotta (Marnie Digital) a fogyasztói engagementről a közösségi hálókon, a másikat pedig Rupert Slade (PhD) az online világról és hirdetésről, illetve a média jövőjéről. Állítólag Rupert stand-up comedy-be hajló előadása volt a konferencia legjobbja, sajnálom, hogy lemaradtam róla.

Bár szakmai szempontból sokat nem fejlődtem, egyáltalán nem bánom, hogy részt vettem az eseményen és kicsit közelebbről is megnézhettem egy szomszédos piacot.

Külön köszönet Gabinak (IAB Serbia) és Endrének (IAB Hungary és a család barátja) a meghívásért, illetve a kedves kollégáknak, akik szállították a nyulat. Fotók: IAB Serbia @ Facebook

Media Hungary – május 8-9., Siófok. Azt hiszem, az idén tizenhetedszer megrendezésére kerülő Media Hungary-t senkinek sem kell bemutatni, ez az a rendezvény, amin nagyjából mindenki tiszteletét teszi, aki ebben a szakmában dolgozik. (A másik ilyen az őszi Internet Hungary.) Az idei téma “A pénz beszól”, azaz hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem egyszerű a hosszú távú célokra, új modellekre és koncepciókra koncentrálni, azokat sokszor a rövid távú haszonszerzés, a munkahely megtartásának kényszere és egyéb kevésbé nemes célok szorítják háttérbe. A konferencia programja a jelenre és a jövőre való koncentrálás közötti egyensúly megtalálására helyezi a hangsúlyt. Emellett idén kiemelt szerepet kapnak a mobil eszközök és a Facebook is.

IdejaX – május 11-12., Umag. Az IdejaX egy nemzeti hirdetési fesztivál, amelyet a horvát reklámügynökségek szövetsége (HURA) és a helyi IAB szervez. A rendezvényen az előző év legjobb horvát online és offline kreatív munkáit mutatják be és választják ki. Emellett a fesztivál a szakmai eszmecserének is fóruma kíván lenni. A rendezvényre számos nemzetközi előadót várnak, többek között a Forrestertől, Google-től és Digitas-tól.

Interact – május 30-31., Barcelona. Töredelmesen bevallom, hogy az összes itt beharangozott esemény közül erre vagyok leginkább kíváncsi. Az Interactot az IAB Europe szervezi, idei témája pedig a “Digital Brandscape”, amire sajnos frappáns fordítás nem jut az eszembe. Ezen az eseményen a szakma nagyjai gyűlnek majd össze megvitatni az iparág ügyeit, ügyfél, kreatív, európai bizottsági, média és technológia szolgáltatói oldalról egyaránt.

Az első nap délelőttjén IAB Europe belső programok lesznek, délután pedig kettéválik a program, az egyik szekció a digitális brandscape-re vonatkozó legfrissebb kutatásokkal foglalkozik, a másik pedig a szabályozási kihívásokkal, pl. a digitális magánszféra és viselkedés alapú hirdetések ügyével. A legfontosabb témák május 30-án:

• Public Affairs panel: a digitális magánszférával kapcsolatos kihívások és azok hatása mérésre, riportolásra és célzásra,
• az AdEx Benchmark kutatási eredmények első adatai az összeurópai online hirdetési piacról, idén már beleértve a mobil hirdetést is,
• a rendezvényen nyilvánosságra hozott, 28 európai piac médiafogyasztásával foglalkozó Mediascope Europe eredményeinek megbeszélése,
• Big Data panel: hogyan definiálja újra az adatok használata a hirdetési piacot,
• a digitális brandscape mérésének vitája hirdetői, kiadói és kreatív oldaról,
• online branding példák az IAB UK Brand Trilogy tanulmányaiból (Maggi, Starbucks, Lucozade).

Az esti gálán pedig kihirdetik a IAB Europe Research és a MIXX Awards győzteseit, azaz a legjobb európai digitális média kutatási projekteket és a legjobb online kamányokat.

A második napon a vitaindítót Peter Blackshaw, a Nestlé nemzetközi digitális vezetője és Lothar Höcker, a P&G globális digitális médiavásárlási vezetője mondja majd. Még ebéd előtt még lesz egy panel, amelynek témája, hogy a prémium hirdetési formátumok hogyan járulnak hozzá a márkamutatók alakulásához. Délután pedig számos európai és nemzetközi esettanulmányra lehet számítani a Promote Iceland, a Holler (pl. Dunhill), illetve a Microsoft Advertising képviselőjétől. Igor Beuker, a La Comunidad digitális ügynökség alapítója zárja majd a konferenciát egy gondolatébresztő előadással nyolc metatrendről, amelyek örökre megváltoztatják a digitális világot.

Az Interact konferenciáról elsősorban a Médiapiac hasábjain fogok írni, de témától függően biztosan lesz olyan is, ami itt kerül terítékre. Stay tuned.

Az IAB Adex adatai szerint a teljes nettó online reklámköltés 2011-ben 30,4 milliárd Ft volt, ami a teljes reklámpiac 18,8%-át jelenti, és 12%-os növekedést az előző évhez képest. Az online reklámtortán belül a display szegmens gyakorlatilag stagnált, így 1%-os növekedéssel 15 milliárd Ft-on zárt. Ez azt jelenti, hogy a “hagyományos” médiatulajdonosoknál, sales house-oknál bekövetkezett csökkenést – elsősorban – a Google és Facebook display kampányok hozták fel az előző éves szintre.

A search 31%-os növekedéssel 9,8 milliárd Ft-ra nőtt, a listing 17%-os bővüléssel 4,67 milliárd Ft, az email pedig 5%-os növekedéssel 0,95 milliárd Ft. Az online reklámköltésben a direkt és indirekt (ügynökségi) költés aránya 32% vs. 68%. Az online mellett külön szakértői becslés készült a mobil (display és non-display) reklámpiacról, amelyet 740 millió Ft-ra tett az IAB. Így a teljes digitális reklámköltés 31,14 milliárd Ft-ra tehető.

Az MRSZ módszertani újításához igazodva net-net adatokat is szolgáltatott az IAB, ez alapján az online reklámköltés 28,5 milliárd Ft-ra tehető. Érdemes megemlíteni, hogy az online költések egy jelentős részénél – pl. a search nagy része – a nettó vs. net-net felosztás nem értelmezhető. Elsősorban a display szegmensben van értelme ennek az adatnak, ahol egyébként a direkt és indirekt bevételekre vonatkozóan is van IAB becslésünk.

Az IAB Hungary első nettó reklámköltési becslése a 2008-as évre vonatkozóan jelent meg, s ekkor történt a 2007-es, MRSZ által becsült és publikált online reklámköltési adat korrekciója is. Az IAB Adex nettó (!) reklámköltési becslést tartalmaz, azaz a hirdetők által elköltött összeget (ügynökségi munkadíjjal együtt), nem pedig a média oldalon keletkező net-net reklámbevételt. A költésbecslés hátteréről, módszertanának változásairól érdemes elolvasni a Médiapiac vonatkozó cikkét.

Az IAB Adex alapján a nettó online reklámköltés 2010-ben 27,3 milliárd Ft volt, amivel az online 15,9%-os részesedést szerzett a teljes reklámtortából. Az online reklámköltés 3,9 milliárd Ft-tal nőtt az előző évhez képest, ami 16,8%-os bővülést jelent. A mobil hirdetési piac 4,2%-kal, 500 millió Ft-ra növekedett.

Az online reklámtorta legnagyobb szeletét továbbra is a display hirdetések adják, bár részesedésük az előző évi 59,1%-ról 54,6%-ra csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy stagnál vagy csökken a display piac, csupán annyit, hogy egyéb szegmensek nagyobb mértékben tudtak növekedni. A display piac 7,9%-kal (1,1 milliárd Ft-tal) bővült az előző évhez képest.

A második legnagyobb szeletet a keresőhirdetések teszik ki, melyek 43,8%-os növekedés mellett 27,4%-os részesedést szereztek a teljes online reklámköltésből. A listing hirdetések piaca 14,3%-kal bővült az előző évhez képest, részesedése a teljes költésből 14,7% volt. Az email hirdetési piac 5,9%-kal növekedett, s így aránya az online reklámtorta 3,3%-át tette ki. További számok és adatok az alábbi IAB Hungary prezentációban.

A fenti reklámköltési riportból nyert képet árnyalta tovább Ziegler Gábor, a CEMP értékesítési igazgatója és az IAB elnökségének tagja (egyébként pedig főnököm) a mai Mfor „Online marketing trendek 2011” konferencián tartott előadásában. Gábor elsősorban azzal foglalkozott, hogy mik a sokszor kissé lenézett és lesajnált, de egyébként sok lehetőséget rejtő (és íme a Pretty Woman dia magyarázata – a szerk.) display piac növekedésének mozgatói.

Az online reklámköltésre vonatkozó másik forrásunk a Kantar Mediának (korábban TNS Media Intelligence) a médiumok önbevallására épülő, listaáras (!) költéseket tartalmazó Adex Reklámköltés-analízise. A Kantar Media adatai  szerint 2010-ben a bevalló médiatulajdonosok display hirdetési felületein (bannerek, szponzorációk, szöveges hirdetések) elköltött listaáras reklámbüdzsé összesen 31 milliárd Ft volt, ami 29%-os növekedést jelent az előző évhez képest. 2009-ben és 2010-ben már gyakorlatilag nem volt eltérés a bevalló médiumok körében (az AB&C Target 2009-ben megszűnt), így ezzel a torzító tényezővel most nem kell számolnunk.

Az első két legtöbbet költő szektor továbbra is a pénzintézet, biztosítótársaság, illetve a távközlés, melyek közül az utóbbi a 2009-es büdzsé vágás után 2010-ben mintegy 67,5%-kal növelte költését. A harmadik helyet a könyvkiadás, tömegtájékoztatás szektor szerezte meg 51%-os bővüléssel. A közlekedési eszközök szektora megtartotta negyedik helyét, az ötödik helyre pedig a kultúra, szabadidő, szórakozás szektor érkezett, 65,9%-os bővüléssel.

A top szektorok közül a legnagyobb költésnövelést a kereskedelem, háztartási gép és kisgép, a gyógyászat, gyógyhatású készítmény, a távközlés és a kultúra, szabadidő, szórakozás szektor hajtotta végre, de 50% körüli bővülés volt a könyvkiadás, tömegtájékoztatás és a szépségápolás szektorban is. A teljes reklámpiaci költésben élen álló gyógyászati és FMCG szektorban még mindig viszonylag alacsony az online share, de az adatok alapján látszik, hogy végre ezek a hirdetők is kezdenek egyre nagyobb költéseket allokálni az online csatornára.

A top 15 szektor listaáras online reklámköltése
Forrás: Kantar Media Adex, ezer forintban, médiumok önbevallása alapján

A Kantar Media adatai szerint továbbra is a Vodafone a legnagyobb hazai online hirdető (a display szegmensben, az önbevalló médiatulajdonosok felületein). Az újonnan megjelenő, rengeteget költő (mégis önállóságát vesztő) Djuice rögtön a második helyen landolt a top hirdetők rangsorában, míg anyacége, a Telenor az ötödik helyet szerezte meg. Harmadik helyen a tavalyi második helyezettet, a T-Mobile-t találjuk, a negyedik helyet pedig az egy évvel korábban hatodik OTP szerezte meg. A tavalyi top 15-ök közül az Emfeszt, CIB-et, Samsungot, Porsche Hungáriát és Opelt búcsúztattuk, új érkezők a már említett Djuice, illetve az Axa, a Unilever, a Betclick és az FHB. (A Betclick kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az online sportfogadással foglalkozó cégek, főleg a foci vb-hez kapcsolódóan, viszonylag nagy online költésekkel jelentek meg, ugyanakkor a hazai szabályozás miatt – mint tiltott szerencsejáték – nem kevés fejtörést okoztak a médiatulajdonosoknak.)

A top 15 hirdető listaáras online reklámköltése
Forrás: Kantar Media Adex, ezer forintban, médiumok önbevallása alapján

A médiatulajdonosi toplista élén az Origo Adhouse-t találjuk. Mivel 2009-ben az AdNetwork külön szerepelt az adatbázisban, az előző évi posztunk megírásakor a CEMP Sales House vezette a 2009-es médiatulajdonosi listát. Cégcsoportos szinten, azaz a NetMédiával és a Napival együtt mind 2009-ben, mind 2010-ben a CEMP a legnagyobb listaáras bevételt elérő hazai médiatulajdonos. Az Origót és a CEMP Sales House-t a Sanoma követi (közéjük ékelődik a pr bevallás éllovasa, a General Media). A következő két helyet a médiatulajdonosoktól független legnagyobb sales house-ok, az Adaptive Media és az EvoMedia foglalják el.

Médiatulajdonosok / sales house-ok listaáras online reklámbevétele
Forrás: Kantar Media Adex, ezer forintban, médiumok önbevallása alapján

Megjegyzés:

A Kantar Media (korábban TNS Media Intelligence) Adex Reklámköltés-analízis adatainak elemzésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az online hirdetési piacnak csak egy részét fedik le, nem tartalmazzák a display-től eltérő – search, edm, listing – reklámköltéseket.

Az Adex a médiatulajdonosok önbevallásán alapul, s továbbra is vannak olyan szereplők, amelyek nem jelentik költésüket, s sajnos olyanok is vannak, akik láthatóan pr célokra próbálják használni ezeket az adatokat. Amennyiben ilyen „túlvallás” történik, az sajnos befolyásolhatja a szektoriális, illetve hirdető szerinti toplistákat is. Ugyancsak torzító hatása lehet a bevallott médiumok körének (felvásárlások, értékesítési együttműködések stb.).

Az Adex-ben szereplő listaáras bevételek becslésünk szerint a display piac 70-80%-ára, a teljes online reklámpiacnak pedig kb. 40%-ára vonatkozóan szolgáltatnak adatokat.

A listaárakból adott kedvezmények eléggé változatosak, ahogyan az egyes médiatulajdonosok rugalmassága is, így sok esetben nehéz tényleges net-net bevételeket becsülni a listaáras adatok alapján.

A Kantar Media utólag korrigálta a 2009-es adatait, illetve ebben az évben már nem kellett a vizsgált médiumok körét a minkét évben bevallókra szűkíteni, ezért a fenti posztban szereplő adatok eltérhetnek a múlt évi posztunkban szereplő számoktól.

A szerző a CEMP Sales House munkatársa.

Az IAB tudomásunk szerint dolgozik egy olyan negyedéves bevalláson, ami a korábbi Magyar Online Hirdetési Index (MOHI) újraélesztése lesz. A MOHI bevallói a nagyobb hazai médiatulajdonosok voltak, akik a saját net-net hirdetési bevételeikre vonatkozóan, negyedéves rendszerességgel szolgáltattak adatot, melyet egy független szereplő összesített, s ezt az összesített számot kommunikálták. A MOHI bevallók eredetileg csak a display, majd 2008-tól a search (csak a bevallók felületein keletkező, tartalomhálózati hirdetésekből származó!) bevételükre vonatkozóan szolgáltattak adatokat. A bevallók köre a display szegmensben lefedte piaci szereplők döntő részét, de az összesített adat természetesen soha nem a piac egészére vonatkozott.

Az “új MOHI” – mely jelenleg az IAB keretein belül folyó adatgyűjtésben él tovább – mind a négy szegmensre vonatkozóan kért be adatot, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a bevallók eleve a piacnak csak egy részét fedik le. A display hirdetések terén a piacnak egy nagyobb részét, de a listings-ben, search-ben és eDM-ben csupán egy kisebb szeletet. A új MOHI adatait tudomásunk szerint a PwC könyvvizsgáló cég összesíti, és valószínűnek tartjuk, hogy ezekre az adatokra hivatkozik a Médiapiac cikke. Fontos leszögezni azt is, hogy a PwC nem becsül semmit, ők csak adatokat összesítenek az IAB számára.

Az IAB becslések, amik eddig napvilágot láttak – a MOHI-val szemben – net bevételeket (nem a 15%-os ügynökségi jutalékkal is csökkentett net-netet) becsülnek, s mind a négy szegmensre, s az azokban tevékenykedő összes szereplőre, a teljes piacra vonatkozóan. Ilyen módon a MOHI-féle, az adatszolgáltatók körére korlátozódó és részleges net-net bevallási számok, ill. az IAB teljes piacra vonatkozó net becslése között értelemszerűen nagy lesz a különbség.

Nem tűnt el semmi sehova, csak éppen az utánajárás helyett fontosnak tűnt egy ilyen téves és káros cikket gyorsan megjelentetni. Médiapiac, shame on you!

A legfontosabb hír a számunkra, hogy az IAB becslése szerint az online piac – a várakozásokkal ellentétben – nem csökkent, sőt 6,9%-kal növekedett az előző évhez képest. A teljes nettó online reklámköltés 23,3 milliárd Ft volt, amivel az internet 14,4%-os részesedést hasított ki a teljes reklámtortából. (A mobil hirdetési piac mérete 2009-ben 480 millió Ft volt.)

Nettó reklámköltés, 2009

A teljes reklámpiac 19,2%-kal, 162,02 milliárd Ft-ra csökkent, s a legnagyobb veszteségeket nem meglepően a rádiós (-30,1%), közterületi (-29,7%) és print (-27,8%) reklámpiac szenvedte el. Az offline csatornák közül a tévé az előbbi három területnél lényegesen kisebb mértékben, 16,5%-kal csökkent az előző évhez képest. Az internet mellett egyedül a mozi hirdetések tudtak növekedést felmutatni (+8,1%), ennek a piacnak a mérete azonban eltörpül a többi mellett.

Ha az online reklámtorta szeleteit tekintjük, a legnagyobb részt továbbra is a display hirdetések teszik ki, arányuk azonban a tavalyi 63%-ról 59%-ra csökkent. Maga a display költés összege stagnált, ami azt jelenti, hogy a kisebb szereplőknek ki kellett pótolniuk a két nagy – Origo, Sanoma – már említett veszteségét.

A listing hirdetések piaca szintén stagnált, ami azt jelenti, hogy a feltehetően csökkenő ingatlan, állás és autós listázásokat más források (aukciós oldalak? árukeresők?) pótolták.

Az online hirdetési piac bővülése főleg a keresőhirdetés növekedésének köszönhető, amely az előző évi 17%-os részesedését 2009-ben 22%-ra növelte, 5,1 milliárd Ft-os költést realizálva.

Az email hirdetés szintén növekedett 2008-hoz képest, így 2009-ben már 4%-os részesedésre tett szert.

Az online reklámtorta, 2009

(A költések összegét a megadott százalékok alapján számítottuk ki,
ha hozzájutunk pontosabb adatokhoz, frissítjük a grafikont.)

A hazai internetezőkről számos hasonló adattal rendelkezünk, érdemes azonban megvizsgálni, hogy miben térünk el az európai átlagtól.

1. Az online töltött idő (7. dia)

Az MCDC kutatás adatai szerint a magyarok az európai átlagnál naponta valamivel kevesebb ideig interneteznek, azaz valamivel nagyobb a napi 2 óránál kevesebbet, és valamivel kisebb a 2 óránál többet online töltők aránya.

2. Az internethasználat gyakorisága (8. dia)

A hetente csupán 2 vagy kevesebb napot internetezők aránya megegyezik az európai átlaggal, a 3-5 napon internetezők aránya magasabb, a 6-7 napon internetezőké viszont valamivel alacsonyabb, mint az európai átlag. A heti internetezők 60%-a szinte minden nap, 94%-a pedig legalább heti 3 napon internetezik. Azaz aki már egyszer rákapott a netezésre, eléggé gyakran teszi azt.

3. Otthoni internetkapcsolat (9. dia)

A hazai heti internetezők 90%-a szélessávú otthoni internetkapcsolattal rendelkezik, ami valamivel magasabb, mint az európai átlag. A heti internetezőknek pedig csupán 3%-a nem rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel.

4. Wi-fi kapcsolat (10. dia)

Sokkal nagyobb a különbség a drótnélküli internetkapcsolatot illetően, ugyanis a hazaiaknak csupán a 19%-a használ wi-fit, szemben a 49%-os európai átlaggal.

5. Okostelefonok használata (11. dia)

Hasonló a helyzet az okostelefonok birtoklása terén is, itthon az internetezők 9%-a, európai átlagban viszont 14%-a használ okostelefont vagy PDA-t.

6. Online tevékenységek (12-14. dia)

Nem meglepően a leggyakoribb online tevékenység mind itthon, mind európai átlagban az információkeresés és a hírolvasás, utóbbit minimálisan alacsonyabb arányban űzzük, mint az európai átlag. Jobban le vagyunk maradva a termékekkel, szolgáltatásokkal, márkákkal, cégekkel vagy boltokkal kapcsolatos információkeresés terén (63% vs. 74%), s kifejezetten sereghajtók vagyunk az online bankolásban (26% vs. 52%). Jellemző azonban, hogy az európai átlagnál többet játszunk és többet chatelünk (chatszobákban és/vagy közösségi oldalakon).

Online videó nézésben, podcast hallgatásban és vodcast nézésben az európai átlaghoz hasonlóan állunk, messze lemaradunk azonban akkor, ha valamiért fizetni kell (pl. zeneletöltés: 3% vs. 9%) vagy ha nem csupán passzív tartalomfogyasztásról van szó (pl. videó feltöltés: 5% vs. 12%). Az európai átlagnál kevesebb online rádiót vagy streaming zenét hallgatunk, viszont az ingyenes zeneletöltést sokkal nagyobb arányban (24% vs. 17%) gyakoroljuk.

Ami az olyan közösségi aktivitásokat illeti, mint a fórumozás, illetve a státuszüzenetek, egyedül a fórumolvasásban teljesítettünk jobban, mint az európai átlag. A Facebook gyors terjedésével viszont a státuszüzenetek frissítése és másokénak a figyelése is egészen biztosan növekedett tavaly nyár óta.

7. Közösségi oldalak használata (15-16. dia)

A közösségi oldalakon való jelenlét – nem meglepő módon, és főként az iWiW-nek köszönhetően – jóval magasabb (81%) az európai átlagnál (65%). Szintén nem meglepően a közösségi oldalak rendszeres használata a 15-24 évesek körében a leggyakoribb, s a kor előrehaladtával (legalábbis 55 éves korig) mind a rendszeres használat, mind a kipróbálás aránya csökken. Megfigyelhető azonban, hogy a rendszeres (legalább heti) használat kb. kétszer olyan magas az 55 évnél idősebbek (feltehetően főleg a nyugdíjasok) körében, mint a 35-54 évesek között. A közösségi oldalak feltehetőleg a családtagokkal való kapcsolattartás egyik fontos elemévé váltak az 55 évnél idősebbek körében.

8. Online identitás (17. dia)

A kutatás adatai szerint a hazaiak valamivel nagyobb arányban aktív tagjai online fórumoknak vagy közösségeknek, mint az európai átlag, s körülbelül azonos arányban vezetnek blogot vagy tartanak fent személyes weboldalt. Azaz ha közösségi média stratégiában gondolkodunk, erre érdemes építenünk. (Ezen a dián a korábbi 80%-os közösségi oldali tagság helyett 60% szerepel, feltételezésünk szerint az utóbbi szám a heti használatot jelentheti.)

9. Digitális kommunikáció (18. dia)

A barátokkal és családtagokkal folytatott kommunikáció során a hazaiak körében az sms(/mms) és főleg a chatelés, ill. a közösségi oldalakon küldött direkt vagy chat üzenetek elterjedtebbek, mint európai átlagban. Az emailes és VOIP kapcsolattartás aránya viszont valamivel alacsonyabb, mint az európai átlag, mindezzel együtt mindkettő közötte van a legnépszerűbb online kapcsolattartási módoknak a hazai internetezők körében is.

10. Keresés és információforrások (19-20.dia)

Ami a keresési szokásokat illeti, a hazaiak a hobbijukkal és személyes érdeklődésükkel kapcsolatos dolgokra keresnek legnagyobb arányban, ezt követi a zenék, filmek és képek letöltése (!), a hírekhez kapcsolódó információk, valamint az iskolához vagy munkához kapcsolódó anyagok keresése.

Az adatok alapján elmondható, hogy az európai átlagnál sokkal többet keresünk zene, film és képletöltésekhez kapcsolódóan, illetve olyan termékekre, amiket már megvásároltunk, valamint sokkal hajlamosabbak vagyunk arra is, hogy mások profilját ellenőrizgessük.

Érdekes adat egyébként, hogy – szemben az európai átlaggal – alig valamivel kisebb arányban keresünk olyan termékekre, amiket már megvettünk, mint olyanokra, amiket meg szeretnénk vásárolni. Ugyancsak az európai átlagnál kevesebbet keresünk olyan boltokra, ahol bizonyos terméket vagy szolgáltatásokat szeretnénk megvásárolni.

Új termékek és szolgáltatások beszerzésénél leginkább az összehasonlító oldalakra, a rokonok és barátok tanácsára, valamint a gyártó hivatalos oldalára támaszkodunk, mindhárom esetben jóval az európai átlag feletti mértékben. Szintén fontos tájékozódási forrást jelentenek az üzletekben az eladókkal folytatott beszélgetések, illetve a weboldalakon olvasott felhasználói értékelések.

Az európai átlagnál kisebb mértékben támaszkodunk a weboldalakon a szakemberek értékelésére és az üzletekben, újságokban, tévében, ill. az interneten látott promóciókra. Az európai átlagnál sokkal kevésbé támaszkodunk a tévében és sajtóban látott információkra, illetve a keresőtalálatokra – a vizsgált területek közül ez utóbbiakra támaszkodnak a hazai netezők a legkisebb arányban.

11. E-kereskedelem (21. dia)

A e-kereskedelem területén – nem meglepően – messze elmaradunk az európai átlagtól. 59% azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy mennyi alkalommal vásároltak online az elmúlt egy évben, s csupán 5% azoké, akik legalább 6 alkalommal vásároltak. Az e-kereskedelem területén mutatkozó elmaradottságunk az egyik fő gátja annak, hogy a tranzakció alapú modellek (pl. affiliate networkök) el tudjanak terjedni hazánkban.

12. Kapcsolati marketing (22. dia)

A hazaiak az európai átlaghoz hasonlóan nem bánják, ha promóciós ajánlatokat vagy kuponokat kapnak azoktól a cégektől, ahol már korábban vásároltak, illetve ha egy cég proaktívan küld testreszabott termékinformációkat. Az európai átlagnál jobban szeretjük, ha egy weboldal a hasonló érdeklődésű felhasználók vásárlásai alapján ajánl a számunkra termékeket, s valamivel kevésbé kedveljük, ha a saját korábbi vásárlásaink alapján teszi ezt.

13. A jó online hirdetés (23. dia)

A jó online hirdetésnek a hazaiak szerint elsősorban okosan kreatívnak (bármit jelentsen is ez :), másodsorban szórakoztatónak vagy viccesnek kell lennie. Kevésbé fontos, hogy érdekes információt adjon a felhasználó számára.

(A prezentációban előfordul, hogy nem megfelelő cím vagy kérdés szerepel egy-egy dián, ezeket nem javítottuk, a prezentációt a kapott formában töltöttük fel.)

Az Európára vonatkozó, két publikus riport a már hivatkozott MCDC oldalról tölthető le.

Köszönjük az IAB Hungary-nek, hogy a tagok mellett a Rabbitblog olvasók számára is elérhetővé tette a kutatás adatait.