A kitartó támogatást hálásan köszönjük! =:)

A közösségi média… NAGY, itthon elsősorban az alábbi három területen:

• közösségi oldalak: rch 84% (a teljes lakosságban 40%), 3,4 millió valós felhasználó (iwiw.hu, facebook.com, myvip.com, hotdog.hu, network.hu, myspace.com, hi5.com, baratikor.com, myclub.hu),
• videómegosztók: rch 68% (a teljes lakosságban 32%), 2,8 millió valós felhasználó (youtube.com, indavideo.hu, videa.hu, vimeo.com, video.google.com),
• blogok: rch 55% (a teljes lakosságban 26%), 2,2 millió felhasználó (blog.hu, freeblog.hu, blogter.hu, mommo.hu, twitter.com, blogger.com, blogol.hu, b13.hu).

Forrás: Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2010-06 (15+ belföldi közönség)

A netezéssel töltött idő 15%-át közösségi oldalakon töltjük, hasonlóan nagy szeletet csak a Google kereső szakít még ki. (Forrás: gIA, 2010-06)

Az egy látogató által a közösségi oldalakon eltöltött átlagos idő havonta közel 10 és negyed óra, a nők esetében több mint 11 és fél óra, a 15-24 évesek körében pedig közel 16 és negyed óra. Az egy látogató által eltöltött idő alapján a top tartalmak és szolgáltatások között elsősorban játék oldalakat, hírgyűjtőket, társkeresőket, videómegosztókat és az Index címlapot találjuk a közösségi oldalak és a Google mellett. (Forrás: gIA, 2010-06)

A három nagy közösségi oldal közül egyedül a Facebook növekszik. Az iWiW telítettséget ért el, napi 1,2-1,3 millió egyedi látogatóval stagnál (forrás: Webaudit). A MyVIP 2010 elejétől kezdve hanyatlik, míg januárban még átlagosan napi 600 ezer egyedi látogató kereste fel, addig augusztusban már csupán 420 ezer (forrás: Webaudit).

A Facebooknak globális szinten 500 millió felhasználója van, akik közül naponta csaknem 65 millióan „lájkolnak”. A hazai felhasználók száma a belső hirdetési rendszer adatai szerint átlépte az 1,8 milliót. A gIA júniusi adatai alapján a Facebookra látogató, 15 évnél idősebb hazai felhasználók száma még magasabb, közel 2,3 millió.

A közösségi média és a közösségi oldalak az élet egyre több területére terjeszkednek ki.

Mi motiválja a belépést, miért használjuk?

• baráti kapcsolatok fenntartása
• új barátok szerzése
• szociális nyomás (mindenki ott van)
• szórakozási vágy stb.

Egy amerikai tanulmány szerint a 18-34 éves nők egyharmada még reggel a fürdőszobába látogatás előtt, első tevékenységként a Facebookot ellenőrzi.

Mi a személyes haszon mindebből?

• folyamatosan képben lehetünk, hogy kivel mi történik (Facebook újítás augusztusban: értesítést kérhetünk pl. kiválasztott barátok státuszfrissítéseiről)
• nem maradunk le az új kapcsolatokról, gyermekáldásról, arról, hogy ki hol járt nyaralni
• egyre több rendezvény szerveződik a közösségi oldalakon (augusztus közepe óta már az iWiW-en is elérhetők az események)

Platform szinten is egyre több helyen használjuk:

• mobil: Facebook – 150 millió felhasználó
• táblagépek (iPad)
• tévé: online szolgáltatások, közösségi elemek beépülése a multimédiás tévékbe (Samsung, LG)

A közösségi szolgáltatások „össze vannak drótozva”, aminek alapja lehet pl. a Facebook vagy Twitter autentikáció használata és az ezen keresztül történő megjelenés az aktivitásfolyamban. Szintén ide kapcsolódnak a feljövőben lévő helyalapú szolgáltatások, amelyek segítségével konkrét helyhez kötődően oszthatjuk meg, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mi a véleményünk, mit ajánlunk (pl. Foursquare és Facebook Places).

A Facebook – bár kevesebb forgalmat terel a híroldalakra, mint a keresők – a legnagyobb „hírolvasó” alkalmazás az amerikai piacon. Ezzel megelőzi például a Google Newst. Ez éppen elég ok arra, hogy a híroldalak komolyan vegyék és a tartalmaikat minél könnyebben megoszthatóvá tegyék. Akit az érdekel, hogy éppen milyen hír pörög a Facebookon, számos oldalról tájékozódhat.

A hagyományos média persze nem csupán forgalom terelésre használhatja, hanem témák felkutatására is. Egy amerikai tanulmány szerint az (ottani) újságírók 65%-a keres sztorikat közösségi oldalakon.

Amellett, hogy hírforrás, számos egyéb előnye is lehet a közösségi médiának a hagyományos médiumok számára mint

• támogató eszköz (forgalom generálás megosztással és like-kal + ismertség építés),
• közösségteremtő eszköz (médiumokhoz kapcsolódó közösségek, hírek/közvetítések megvitatása) és
• sales eszköz (pl. előfizetés értékesítés).

A közösségi oldalak a közvetlen értékesítésnek is teret adhatnak, bizonyos cégek kifejezetten ilyen e-commerce megoldások kialakítására szakosodtak. Ez jelentheti például azt, hogy közvetlenül az aktivitás feedből vásárolható újság előfizetés, vagy a magazin tartalmai a hirdetésekkel együtt megjelennek.

A Facebook egyébként nem csak a „legnagyobb hírolvasó”, de a videónézők számát tekintve a 4. legnagyobb „videós” site is az USA-ban.

Mindezzel a médiafogyasztás egyre inkább közösségi élménnyé válik. A 3 képernyő pedig egyesíti a közösségit, a mobilt és a real-time-ot, és helytől független, on-demand médiafogyasztást biztosít. A hasonló érdeklődésű felhasználók a világ minden pontjáról összekapcsolódhatnak. Tartalomszolgáltatói oldalról hasonlóan fontos, hogy a különböző közösségi szolgáltatások beépítése tovább szélesíti az adott tartalommal elérhető fogyasztók körét.

Közösségi médiával összedrótozott közvetítések:

• Obama beiktatása 2009. januárjában (összesen 21,3 millió néző – 1,3 millió konkurens néző, 600 ezer+ státusz frissítés, percenként 4 ezer ember kommentelt a Facebook CNN feedben)
• Jacko temetése 2009. júliusában (összesen 9,7 millió néző – 781 ezer konkurens néző)
• Díjátadók, gálák – pl. Oscar-díjátadó 2010. márciusában

Mire használhatják a hirdetők/brandek? (Forrás: Charlene Lee-Josh Bernoff: Groundswell, részletes infók egy korábbi posztunkban)

1. hallgatás/megfigyelés (kutatás): a fogyasztói párbeszédek monitorozása és insight-ok gyűjtése

• saját közösségek létrehozása
• közösségi média monitoring
• hazai monitoring szolgáltatások: Buzzmirror (Revision), Brand Tracker (Bizart), Brand Monitor
• nemzetközi monitoring szolgáltatások: Nielsen BuzzMetrics, Kantar Media Cymphony

2. beszélgetés (marketing): részvétel a kétirányú párbeszédben és annak ösztönzése

• vírusvideó
• blog
• közösség létrehozása
• részvétel felhasználói közösségekben

3. ösztönzés/stimulálás (sales)

• szóbeszéd (word-of-mouth) generálás

4. támogatás (support): annak lehetővé tétele, hogy a felhasználók egymást támogassák

• közösségi fórumok
• wikik

5. felkarolás (fejlesztés): a termékek és szolgáltatások javítása a felhasználók bevonásával

A reklámköltés kevésbé követi a felhasználói szokások változását, azaz nem vándorol az elért közönséggel és az eltöltött idővel arányosan a közösségi médiába. A közösségi oldalakon megjelenő hirdetésekre 2009-ben nemzetközi szinten 2,53 milliárd dollárt költöttek a hirdetők az eMarketer becslése szerint. (Összehasonlításképpen a teljes globális reklámköltés 55,2 milliárd dollár volt 2009-ben szintén az eMarketer szerint.) Érdemes megemlíteni, hogy a közösségi oldalakon tett céges aktivitások sok esetben nem fizetett hirdetések, hanem alkalmazások, illetve saját közösségek, melyeket esetleg egyáltalán nem is támogat hirdetés az adott oldalon. (Lásd még az online tevékenységek vs. a hirdetések befogadása ábrát a Power of Digital prezentáció 59. oldalán.)

Ha egy kampány akár csak részben közösségi elemekre épül, legtöbb esetben szüksége van hagyományos médiatámogatásra (beleértve az olyan hagyományossá vált online eszközöket is, mint a display vagy a keresőhirdetés), hogy értesüljenek róla a felhasználók, csatlakozzanak, részt vegyenek. Ha már beindult a dolog, akkor akkor a folyamat öngerjesztővé válhat, de el kell érni előtte azt az ismertségi és aktivitás szintet, ami ezt lehetővé teszi. Egy nemrég publikált tanulmány rámutatott, hogy általában azok a közösségi kampányok, amelyeknek erős hagyományos hirdetési hátszelük is van, sikeresebbek, mint a kisebb médiabüdzsével támogatott társaik.

Itthon a közösségi médiás kampányok kezdeti stádiumban vannak, amit az is bizonyít, hogy még a telco cégek is csak néhány ezres tagságú Facebook oldalakkal operálnak. Ha van átgondolt stratégia és legalább alap szintű mérés, az már a jobbik eset. A közösségi médiás elérhetőségek viszont egyre többször jelennek meg hagyományos kreatívokon.

Alkalmazások azóta sincsenek az iWiW-en, de már fel is tűnt egy újabb erre szakosodott cég a színen, a Division3. Nem meglepően ez is iWiW-közeli vállalkozás, az alkalmazások hivatalos “evangelistája”, Bártházi András (Wish) részvételével. Mind a Sodapop, mind a Divison3 egy-egy fejlesztőcég és gerilla ügynökség részvételével alakult meg: előbbit a Virgo és a Raygun hozta létre, utóbbit pedig a Wish és a ReVISION.

A Division3-mal kapcsolatos részletekről Bártházi Andrást és Kaizer Gábort kérdeztük.

Rabbit: Miért van szükség egy még nem is létező piacon rögtön két szereplőre?

András: Ami az iWiW alkalmazásokat illeti, részünkről nagy fantáziát látunk bennük, az egyik motivációja ez volt a Division3 alapításának. Ezzel együtt nem csak a magyar piacra fogunk dolgozni, célünk más platformok lefedése a Facebooktól a Netvibeson át az iPhone-ig, illetve más mobil platformokig a globális piacokon is.

Gábor: További gondolat, hogy mi nem csupán a widget-gadget fejlesztésre hegesztettük össze a Division3-at, hanem egyfajta full service interactive hotshopként szeretnénk megjelenni. Friss hír, hogy a ReVISION-höz csatlakozott független tanácsadóként egy nemzetközi ügynökségnél new york-i, szingapúri és hong kongi vezetői székeket megjárt szakember. Többek között talán az ő segítségével is, ki lehet lépni a globális piacra, és globális ügyfeleknek dolgozni. Véleményem szerint mindez érdemi piac, egyrészt egyre több márka jelenik meg widgeteken a közösségi térben, másrészt a widget platformok, networkok egyre markánsabban megfogható médiumként tűnnek fel.

Rabbit: Miben nyújtotok ti többet-jobbat-mást?

András: Esetünkben két olyan cég állt össze, melynek nagy tapasztalata van abban, amit betett a közösbe. A Wish részt vett az egyik jelentős – az iWiW platformja mögött levő OpenSocialhöz hasonlító – widget szabvány, a Netvibes Universal Widget API kialakításában, továbbá neves nemzetközi cégekkel (Craigslist, Amazon, Expedia, Whitepages, Channel 4…) dolgozott már együtt widget fejlesztésben is.

Gábor: A ReVISION pedig az egyetlen hazai kimondottan gerilla- és vírusmarketingra specializálódott ügynökség. Olyan márkáknak dolgozunk-dolgoztunk már, mint Nike, Subway, Coty parfümcég, Lego, easyHotel, AXN… mi ahhoz értünk, hogy hogyan lehet szóbeszédet, vírust, fogyasztói interakciókat generálni, és ha szükséges, mindezt akár beilleszteni az ügyfél integrált, klasszikus elemekkel rendelkező marketingmixébe. Vagyis pont ahhoz, ami egy közösségi widgetet működtetni tud.

Rabbit: A hirdetők és ügynökségek részéről láttok már érdeklődést? Ki az elsődleges célcsoportotok (direkt ügyfelek vs. ügynökségek)?

András: Igen, elég nagy az érdeklődés, már most is több céggel dolgozunk együtt iWiW alkalmazás fejlesztésén. Mind direktben ügyfelekkel, mind pedig ügynökségekkel szívesen együttműködünk.

Rabbit: Folytattok valamilyen edukációs tevékenységet?

Gábor: Természetesen. Bővebb információért iratkozz fel a hírlevelünkre. ;)

András: És persze szívesen megyünk el ügynökségekhez, potenciális ügyfelekhez beszélgetni, megmutatni nekik a lehetőségeket.

Rabbit: A Sodapop a tevékenységét elsősorban az iWiW köré építi. Szerintetek érdemes másban is gondolkodni jelen pillanatban, hazai viszonylatban?

Gábor: A Facebook a maga 100 ezres és egyre növekvő magyar felhasználói számával is már kritikus tömeg.

András: Attól függ, ki a célközönsége az alkalmazásnak. Míg az iWiW-en az online elérhető felhasználók közül bármelyik célcsoport megszólítható, addig a Facebook-on egyelőre inkább a geek közösség található meg. Amennyiben az alkalmazás minél szélesebb kört szeretne elérni, vagy ha ezt a közösséget szeretné megszólítani, akkor a Facebook alkalmazás fejlesztésen is érdemes lehet elgondolkodni. Speciális esetben szóba jöhet még Netvibes és iGoogle, esetleg iPhone alkalmazások fejlesztése is. Amennyiben a megrendelőnek szüksége van rá, egy komplex csomagot tudunk számára átnyújtani – akár az alkalmazások, widgetet, gadgetek készítésén felül is, igény szerint lefedve kampányának más elemeit is (akár filmes produkcióról, akár kreatív fejlesztésről, akár weboldal kivitelezésről legyen szó).

5. Facebook hirdetések

5.1. Facebook oldalak (Facebook Pages)

A hivatalos leírás szerint a Facebook oldalak ingyenes jelenlétet tesznek lehetővé az oldalon a helyi vállalkozások, márkák, termékek, zenekarok, szervezetek számára. A felhasználók “rajongóként” (tagokként) csatlakozhatnak az egyes oldalakhoz, és velük az oldalak tulajdonosai interakcióba léphetnek. Az oldalakon számos hasznos funkció érhető el, többek között zene- és videólejátszó, diszkográfia, értékelések, turné dátumok, üzenőfal stb. Az oldalakhoz tetszőleges számban csatlakozhatnak tagok. Az oldalak profitálhatnak a news feed virális hatásából, s mindez különféle riportoló eszközök segítségével követhető. Az oldalakat a keresőmotorok indexelik, és a felhasználói profilokkal ellentétben publikusan elérhetők a Facebookra be nem jelentkezettek számára is. A Facebook oldalakhoz alkalmazások is hozzáadhatók, s ezek szabadon monetizálhatók. A Facebook oldalakat a felhasználók kereséssel érhetik el, illetve ismerőseik news feedjéből értesülhetnek róluk, amennyiben azok csatlakoznak, illetve aktivitást fejtenek ki az oldalon.

A Facebook oldalakkal kapcsolatban ők maguk adtak ki egy remek dokumentumot, amely részletesen tárgyalja a Facebook oldalakkal kapcsolatos tudnivalókat és best practice-t.

A dokumentum szerint a sikeres Facebook jelenlét kulcsa a vállalkozások számára, ha a cég személyességét hangsúlyozzák, rendszeresen frissítik a Facebook oldalt, élnek a news feed adta lehetőségekkel, kiválasztják/elkészítik a legmegfelelőbb alkalmazást, és az oldalt a Facebook hirdetések segítségével is promotálják. (Utóbbi már sugallja, hogy hivatalos dokumentumról van szó. – a szerk.)

A Facebook oldalak több szempontból is különböznek a felhasználói profiloktól: először is mindenki számára láthatók (a felhasználói profilok csak a Facebookra bejelentkezettek számára, illetve beállításoktól függően csak networkbe vagy ismerősök közé tartozók számára láthatók). A Facebook oldalaknak tetszőleges számú rajongójuk/tagjuk lehet, míg a felhasználóknak csak ötezer (ismerősük). A felhasználók (akár) jóváhagyás nélkül csatlakozhatnak Facebook oldalakhoz, míg az ismeretségeket a felhasználói profilok esetében egyesével jóvá kell hagyni. A Facebook oldal az összes tagnak küldhet üzenetet, a felhasználók azonban ezt nem tehetik meg egyszerre minden ismerősükkel. A Facebook oldal adminisztrátora egyébként nem láthatja a tagok profil oldalait.

A Facebook oldalak különböznek a Facebook csoportoktól is. Azoknál jobban személyre szabhatók tartalommal és alkalmazásokkal, feltűnőbben látszanak a felhasználói adatlapokon, nincs limitálva a rajongóknak egyszerre küldhető üzenetek száma, viszont a tagok nem hívhatják meg ismerőseiket az oldalra, ahogyan a csoportok esetében ez lehetséges. A csoportok egyébként 2008 tavasza óta oldallá alakíthatók.

A Facebook oldalak több módon is elérhetők: a keresőbe beírva, a tagok profil oldaláról, a news feedből és mini-feedből, külső linkekről vagy keresőkből (a Facebook oldalakat indexelik a keresőmotorok), az oldalak dashboardjáról, események segítségével (melyekre a tagok meghívhatják ismerőseiket), egyéb megosztással, ajánlással.

A Facebook oldalak számos hasznos funkcióval fel vannak szerelve:

• mini-feed – a felhasználói profilokhoz hasonlóan itt is a legutóbbi változásokat jeleníti meg
• fotók – nemcsak profilkép állítható be, de engedélyezhető, hogy a felhasználók is feltölthessenek képeket az oldalra (a cég is feltölthet képeket pl. az alkalmazottakról, eseményekről, fogyasztókról, hogy a személyes vonalat hangsúlyozza), ezek feltagelhetők, kommentelhetők, és persze aktivitásokat generálnak
• események – az eseményekre – megnyitók, leárazások, “boldog órák” stb. – a tagok meghívhatók, és RSVP-zhetnek, amivel további aktivitásokat generálnak a news feedbe
• jegyzetek (blog) – megemlíthetők a sajtómegjelenések, díjak, új termékek stb., de importálhatók külső blogposztok is
• videó – promók, nyilvános események, felvételek, iroda, üzlet stb. témában
• fórum (discussion board) – megvitathatók a céggel, termékekkel, eseményekkel kapcsolatos ügyek (csak az oldal tagjai indíthatnak új témát)
• fal – nyilvános üzenőfal
• szemle (review) – a felhasználók véleményt írhatnak a cégről, termékekről stb.
• egyéb alkalmazások – nem minden alkalmazás adható hozzá Facebook oldalhoz

2009 nyarára a Facebook nyereményjáték alkalmazás bevezetését is tervezi az oldalak számára.

Az oldalakon tett felhasználói aktivitások – tagság, komment a falon, fórum hozzászólás, esemény RSVP stb. – megjelennek a news feedben, újabb és újabb felhasználókat elérve. A Facebook oldalak tagjainak üzenetek küldhetők, melyek rich mediás csatolmányokat vagy linkeket is tartalmazhatnak, és az inbox “updates” füle alatt találhatók meg. A felhasználók ezeket az értesítéseket kikapcsolhatják, ezért célszerű odafigyelni az értesítések tartalmára és gyakoriságára. Személyes információ akkor használható fel további célokra, ha ehhez az oldal készítője külön engedélyt kér és kap a tagoktól.

Az oldalak tagjairól többféle statisztika áll rendelkezésre (”Insights”), kor, nem és aktivitás szerinti bontás kérdezhető le, ami segítséget adhat arra vonatkozóan, hogy a hirdetéseket mely célcsoportra érdemes targetálni, kik fogékonyak az üzenetre. Az adatok exportálhatók pl. Excelbe is.

A Facebook oldalak tagadhatatlan előnye, hogy a közönség már helyben van, nem is akármilyen számban. (A Facebook felhasználók száma a napokban érte el a 175 milliót.) Emellett a felhasználók látják a news feedben, ha ismerőseik csatlakoznak egy oldalhoz, illetve azon valamilyen aktivitást tesznek. A Facebook oldalon a közösség menedzsmentjének nagyobb része, pl. a spammerek kizárása a Facebook gondja. Ugyancsak előny, hogy a fejlesztési költség minimális, hiszen a Facebook oldalak indítása ingyenes és csak a releváns appok készítése kerül pénzbe, de ez elenyésző egy teljes rendszer lefejlesztéséhez, illetve a forgalom megszerzéséhez képest. A Facebook oldalak indítása egyszerű és gyors, fejlesztőt nem is feltétlenül igényel.

A másik oldalon, a Facebook oldalakkal szemben és egy saját közösség mellett áll, hogy egy Facebookon belüli közösség csak addig él, ameddig a Facebook is, illetve a Facebook alkalmazás platform szabályaihoz kell igazodni. Ennél is fontosabb, hogy az adatok tulajdonosa a Facebook, nem pedig az adott oldal készítője. Nem utolsó sorban pedig a konkurencia is jelen van az oldalon, így könnyedén lemásolhatja az ötleteket, míg egy külső, önálló site-on megvalósított fejlesztéseket legfeljebb hónapok, esetleg évek alatt tudja adaptálni.

A legnépszerűbb Facebook oldal továbbra is Barack Obamáé, őt követi a Coca-Cola, a Nutella, a Pizza, az ötödik helyezett pedig Ronaldo.

A Facebook oldalak egyébként várhatóan néhány héten belül új külsőt kapnak, és a felhasználói profilokhoz hasonlóbb megjelenésük lesz.

Talán nem hat újdonságként, hogy a Facebook oldalak iWiW-es kistestvérét a 2008 januárjában bevezetett Klubrendszer jelenti, amely kevesebb funkciót kínál, ráadásul üzleti felhasználók számára nem is ingyenes: 5 ezer Ft egyszeri regisztrációs díjat és tagonként, havonta 18 Ft-ot kell fizetni. Ha az aktivitás folyamban is megjelennek majd a klubtagságok, illetve aktivitások, illetve a klubok oldalaihoz is lehet majd appokat adni, az talán ebbe a halott rendszerbe is életet tudna lehelni.

5.2. Facebook Beacon, Facebook Connect

A Facebook 2007 novemberében vezette be a Beacont, amellyel a Facebook felhasználók külső site-okon tett aktivitásai (bizonyos online kereskedőknél történő vásárlásai) “Közösségi hirdetésként” megjelentek a profiljukon. A cél az volt, hogy egy új ajánlási rendszer, tulajdonképpen automatikus word-of-mouth alakuljon ki. A próbálkozás hamar megbukott, hiszen a Facebook így olyan információkat kezdett gyűjteni, melyekhez előzetesen nem kért engedélyt a felhasználóktól, ráadásul opt-out módon, azaz ha valaki “elfelejtette” letiltani, akkor megjelentek a profilján. A Facebook alapító Mark Zuckerberg egy hónappal a bevezetés után nyilvánosan kért elnézést a történtek miatt. Magát a megoldást egyébként nem szüntették meg, de a kritikát figyelembe véve megváltoztatták.

A hivatalos leírás alapján a Facebook Beacon a (Facebook oldal nélküli) mini-feedben és news feedben megjelenő közösségi megosztást teszi lehetővé, igazodva a felhasználók erre vonatkozó beállításaihoz. A programban részt vesz többek között az AllPosters.com, a CBS Interactive, az eBay, a Joost, a NYTimes.com, a Sony Online Entertainment LLC, a Sony Pictures, a STA Travel, aTripAdvisor, a Travelocity, a WeddingChannel.com és a Zappos.com. A külső site-okon tett aktivitások abban az esetben jelennek meg a Facebookon, ha azt az adott site-on majd pedig a Facebookra bejelentkezve is jóváhagyja a felhasználó. A felhasználók beállíthatják, ha egyáltalán nem vagy csak bizonyos site-ok esetében szeretnének ilyen aktivitásról információt adni.

A Beacon “bukása” után durván egy évvel, 2008 november végén a Facebook bevezette a Facebook Connectet, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a Facebook accountjukkal jelentkezzenek be más oldalakra, és lássák ismerőseik aktivitásait is ezeken az oldalakon. Azaz a Facebook identitásukat, kapcsolati hálójukat és privacy beállításaikat magukkal vihetik a weben. Ha elsőre a Beacont idézi is, annál lényegesen távolabbra mutat.

Így például bárki értesítheti a Facebookos ismerőseit arról, ha megnéz egy videót, meghívhatja őket, hogy nézzék és vitassák meg közösen. Obama beiktatását például így kísérhették (és kommentálhatták) végig milliók a CNN és a Facebook megállapodásának köszönhetően.

5.3. Közösségi hirdetések (Social Ads), Engagement hirdetések

A hivatalos leírás szerint a közösségi hirdetések egyrészt a felhasználó ismerőseinek közösségi aktivitásain, másrészt megadott felhasználói adatok szerinti targetáláson alapszanak. A hirdetések a news feedben szponzorált tartalomként vagy a site jobb oldalán jelennek meg. A közösségi hirdetések megjelenés (CPM) vagy átkattintás (CPC) alapon vásárolhatók, illetve liciten és relevancián alapulnak. A Facebook banner hirdetéseit a Microsoft értékesíti és szolgálja ki, 728×90-es leaderboard és a 160×600-as wide skyscraper vásárolható rajtuk keresztül.

Egyébként egyik fél sem töri magát, hogy promózza ezt a lehetőséget, sem a Facebookon, sem a Microsoft oldalán nem könnyű rábukkanni. A Microsoft Advertisingnál egy negyedik almenüben – vagy egyszerűbben kereséssel – lehet rábukkanni a Facebook hirdetésekre. A megállapodás egyébként később keresővel is bővült.

A már említett Facebook dokumentum kiemeli, hogy a Facebook oldalak (és persze külső site-ok is) promotálhatók a Facebook hirdetéseken keresztül, melyek a news feedben és a jobb oldalsávban egyaránt megjelenhetnek. A hirdetések ország, állam, város, nem, kor, érdeklődési kulcsszó, végzettség, munkahely, politikai nézet, kapcsolati státusz szerint targetálhatók, azaz messzebbre merészkednek, mint amit a hazai jogszabályok lehetővé tesznek. A szűkítések után a Facebook megmutatja a célcsoport méretét. Egy-egy kulcsszóra történő targetálás abban az esetben érhető el, ha legalább 2 ezer felhasználói profilon szerepel. A Facebook hirdetések címe 25 karakter, szövege 135 karakter lehet, melyhez 110×80 px kép rendelhető. A hirdetések megjelenés (CPM) és átkattintás (CPC) alapon vásárolhatók, a minimum napi büdzsé 5 dollár. A CPM alapon vásárolt hirdetések a news feedben nem jelennek meg. A rendszeren belül lehetőség van több hirdetés futtatására és ezek optimalizciójára.

A Facebookon – mint az előző bekezdésben vázoltuk – számos targetálási opció érhető el, ami azonban nem a megfelelő körültekintéssel (és tapintattal) alkalmazva kifejezetten káros is lehet. Előfordult például, hogy pont egy Washington Postos újságíró túlsúlyát addig forszírozták, hogy ez végül egy ezzel kapcsolatos cikk megírásához vezetett. 2008 júniusában egyébként bevezették a hirdetések értékelésének rendszerét, amellyel az efféle irreleváns vagy csak simán bosszantó és sértő hirdetések kiszűrhetők.

Az iWiW-es hagyományos hirdetési megoldásokról már írtunk korábban, de itt is fontos megemlíteni, hogy a Facebook banner hirdetésekhez hasonlóan a targetálás itt is csak nem, kor és lakóhely alapján történhet. (És itt is hasonló érdektelenség övezi őket. – a szerk.) Az elszámolási alap viszont idő, megjelenés, átkattintás, illetve elért egyedi látogató egyaránt lehet. A 2008 második félévére ígért kulcsszavas targetálás azóta sem valósult meg.

A múlt héten jelent meg az a hír, hogy az Etarget megállapodást kötött a Facebookkal, magyarországi, csehországi és szlovákiai felhasználóknak megjelenített szöveges és grafikus hirdetésekre vonatkozóan. A hirdetések a fotók oldalain jelennek meg, s egyelőre nem targetáltak.

A Facebook 2008 augusztusában vezette be az ún. engagement hirdetéseket, melyek a közösségi hirdetésektől elsősorban abban különböznek, hogy aktív részvételt várnak el a felhasználótól, s erről aktivitást generálnak a news feedbe. Az engagement hirdetéseknek három típusa érhető el:

• kommentelhető standard és videó hirdetések, esemény hirdetések, Facebook oldal ajánlók, szavazások, melyek news feed aktivitást generálnak
• új virtuális ajándékok, melyek a nyitó oldalról küldhetők, mindig publikusan érkeznek, s news feed aktivitást generálnak
• rajongói hirdetések, mellyel termékek és szolgáltatások iránti érdeklődésüket fejezhetik ki a felhasználók, s melyhez a márkák hirdetéseket kapcsolhatnak

Az engagement hirdetések a belépés után nyitó oldalon, “Sponsor” felirattal jelennek meg és arra ösztönzik a felhasználót, hogy csináljon valamit a hirdetéssel, például kommenteljen vagy RSVP-zzen. Ha a felhasználó megteszi a kívánt aktivitást, akkor ez megjelenik a news feedben is.

A Facebook hirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb problémát az jelenti, hogy nem egyszerű több hirdetés egymáshoz viszonyított hatékonyságát tesztelni (pl. nincs konverziómérés), illetve az egész rendszer a személyes, nem pedig az üzleti felhasználásnak kedvez.

Egyéb források, ajánlott olvasmányok:

• Wikipedia / Facebook
• The Facebook Marketing Bible
• Facebook témájú Delicious linkjeim

Ha offline hívő vagy, ezt a négyrészes posztsorozatot csak itt, csak most le is töltheted pdf-ben.

2. Mini-feed, news feed

A felhasználói aktivitásokat (kapcsolatok, profil változások, események stb.) megjelenítő mini-feedek bevezetésére 2006 szeptemberében került sor a Facebookon. A felhasználók azonban váratlan felháborodással fogadták az új fícsört, melyet a privacy elleni támadásként éltek meg. A Facebook egyébként azonnal reagált a történtekre és nagyobb kontrollt biztosított a mini-feed beállításaiban.

(A mini-feed a saját profil oldalon látható, saját változásokat, eseményeket jeleníti meg, a news feed pedig a belépés utáni nyitó oldalon jelenik meg, és az ismerősökkel kapcsolatos fontosabb történéseket mutatja.)

Amikor egy felhasználó csatlakozik egy Facebook oldalhoz, RSVP-zik egy eseményre, megoszt fényképeket, telepít egy alkalmazást stb., az automatikusan megjelenik a mini-feedben, illetve az ismerősök news feedjében, így az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy minél több felhasználó értesüljön egy adott oldalról, alkalmazásról.

A Facebook hirdetésekkel kapcsolatos “szakirodalom” nem győzi hangsúlyozni a feedek jelentőségét a disztribúciós folyamatban. Kérdés, hogy az iWiW esetében ez a hatás mennyire fog érvényesülni, hiszen tudomásunk szerint korántsem terveznek olyan erőteljes jelenlétet az aktivitások számára, mint amennyire a Facebook kiemeli őket. Az iWiW-en a felhasználó aktivitásaiból várhatóan egyszerre 4 db lesz látható a belépés utáni kezdőoldalon, illetve lesz egy külön oldal is csak az aktivitásoknak.

3. Ajándékok (Gifts)

A Facebook platform bevezetése előtt, 2007 februárjában jelent meg az online ajándékbolt, melyben egy dollárért lehet ajándékokat küldeni. (2008 októbere óta különbözhet az ajándékok ára.) A Facebook ajándékok nagy kedveltségnek örvendenek, és megjelennek annak a profilján, aki kapta őket. Az ajándékok szponzorációjával a hirdetők ingyenes ajándékküldést biztosíthatnak a felhasználóknak, és a kiemelt ajándék a nyitó oldalon is megjelenik.

Az ajándékok szponzorációja egyébként kedvelt megoldás a hirdetők körében. Az Indiana Jones legutóbbi részének kampányában például 250 ezer kalapot szponzoráltak, melyek néhány órán belül el is fogytak. A Ben&Jerry’s a szokásos “Free Cone Day” eseményét promotálta ezzel a megoldással, 500 ezer virtuális tölcsért szétosztva. A Facebook ajándékok a tömeges elérés mellett alacsony árukkal hódítanak a hirdetők körében.

Vajon az iWiW-es ajándékboltot ki csinálja meg?

4. Apróhirdetés (Marketplace)

Közvetlenül az alkalmazás platform bevezetése előtt, 2007 májusában jelent meg a Marketplace, amelyen ingyenes apróhirdetések helyezhetők el. Ezek hasonlóak a Craigslisthez, azonban elsősorban abban különböznek attól, hogy a hirdetések csak abban a networkben érhetők el, amelybe a feladója is tartozik.

Ilyen funkció természetesen az iWiW-en is van, “lakossági” apróhirdetők számára.

Holnap végre rátérünk a közösségi hirdetésekre, ezen belül is a Facebook oldalakra, a Facebook Beaconre, Facebook Connectre, a hagyományos hirdetési megoldásokra és az engegement hirdetésekre.

1. Alkalmazások (Applications)

A Facebookon való megjelenés egyik legizgalmasabb formáját az alkalmazások jelentik. A Facebook alkalmazás platformja 2007 májusában nyílt meg, azaz ettől az időponttól kezdve van lehetőség appok fejlesztésére. 2008 januárja óta az alkalmazások bármely külső site-on is elhelyezhetők. A Facebookon jelenleg több, mint 52 ezer alkalmazás érhető el, s naponta átlagosan 140 új születik. A Facebook tagok 95%-a kipróbálta már az alkalmazásokat legalább egyszer. Bízunk benne, hogy a hazai, iWiW-es közönség is hasonlóan nyitott lesz az alkalmazások használatára, illetve hogy a hazai fejlesztők értelmes, vonzó megoldásokkal rukkolnak majd elő.

Az alkalmazásokat talán már nem szükséges különösebben bemutatni, a hirdetők számára azért jelentenek többet bármely Facebook oldalnál és hirdetésnél, mert a felhasználók bevonásának és szórakoztatásának egy lényegesen mélyebb formáját valósít(hat)ják meg, és egy-egy jól sikerült alkalmazás nagyon gyorsan terjedhet a virális csatornákon (meghívás, aktivitás folyam, profil box megjelenés). Persze nem könnyű olyan (brandelt) alkalmazást fejleszteni, amely hosszabb távon is képes fenntartani az érdeklődést.

2008 júliusában meghirdetett “Great Apps Program” szerint az alkalmazásoknak az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük, hogy kiérdemeljék ezt a címet:

• értelmes: közösségi, hasznos, kifejező, megnyerő,
• megbízható: biztonságos, tiszteletteljes, őszinte,
• jól megtervezett: tiszta, egyszerű, stabil.

A Facebook alkalmazások bevezetése és monetizálása a Facebookon elérhető célközönség feltérképezésével, illetve természetesen az app elkészít(tet)ésével és tesztelésével kezdődik. Az app terjesztésének legalapvetőbb módja a saját telepítés és a barátoknak történő ajánlás. Ha az app arra érdemes, akkor a hangadó bloggerek és újságírók figyelmét is felkelti. Emellett ott vannak a “hagyományos” lehetőségek is, a Facebookon (illetve egyéb helyen) való hirdetés, Facebook oldalhoz adás stb. Az appok terjedésében nagyon fontos szerepet játszanak az aktivitások (x telepítette, illetve ezt és ezt csinálta vele típusú feedek).

Az appok monetizálására a Facebookon számos út van, ezek egyike az alkalmazás oldalán affiliate linkek és bannerek, hirdetési hálózatokhoz tartozó reklámok, illetve saját hirdetések elhelyezése. (A profil oldalon látható alkalmazásban legfeljebb szponzorált linkek helyezhetők el.) Facebook alkalmazásokban történő hirdetésekkel több ad network is foglalkozik, például a Social Media, Offerpal Media, Super Rewards, AdParlor, Buddy Media, RockYou, Cubics, AOL-Platform, VideoEgg, és az elmaradhatatlan Google AdSense. A hirdetések CPM, CPC, CPA és CPI (cost-per-installation, az app telepítésének költsége szerint) vásárolhatók. Friss fejlemény, hogy a Facebook is megkezdte a maga ad networkjének tesztelését. Az appok esetében persze nemcsak a hirdetések, hanem tranzakciók (pl. az appon keresztül történő vásárlások) is szerepet kaphatnak.

A Facebookon mindezek a lehetőségek teljesen ingyen (!) érhetők el az alkalmazások fejlesztői számára, a Facebook maga nem részesedik sem az alkalmazások oldalán elhelyezett hirdetések bevételeiből, sem a tranzakciókból. Pedig az a hír járja, hogy van olyan fejlesztő, aki havonta 1 millió dollár bevételt termel velük.

A hazaiak minden bizonnyal ebből is okulva találták ki azt a rendszert, hogy az iWiW alkalmazások canvas nézetében elhelyezett hirdetések csak az AdNetwork rendszerén keresztül jelenhetnek meg, s a tranzakciós alapú alkalmazások bevételéből is részesedést kérnek majd. (A profil nézetben megjelenhet például a cég logója és szlogenje, de nem helyezhető el hirdetés és nem mutathat ki link az iWiW-ről.) Azt hallottuk, hogy a tranzakciós appok esetében hirdetői csomagot lehet majd vásárolni, aminek része az alkalmazások feltelepítése utáni költség, illetve a csomag fennmaradó összegével az alkalmazást reklámozza az iWiW felületén az Origo. A hirdetési bevételek esetében 70%-a az AdNetworköt illeti majd, s csupán 30% marad a fejlesztőnél. A canvas területén kívül az Origo adhat majd el hirdetéseket, külön megállapodással azonban lehet bannermentes.

A hazaiak nagyobb szigort érvényesítenek a témákat illetően is, csak a velük történő külön megállapodással fejleszthetők az alábbi alkalmazások:

• listing típusú hirdetések: álláshirdetés, apróhirdetés,
• aukció,
• pénzügyi szolgáltatások: biztosítás, banki szolgáltatások stb.,
• utazási ajánlatokat közzétevő, üzleti jellegű témák,
• ezek termékszintre lebontott elemei, pl.: ingatlanapró, utasbiztosítás stb.,
• közvetlen pénzmozgást elősegítő tranzakciós alkalmazás, azaz bármilyen olyan alkalmazás, amiből termék vagy szolgáltatás rendelhető meg,
• olyan alkalmazás, amelyben szerepel direkt link pénzmozgást elősegítő tranzakciós szolgáltatásra vagy termékre, oldalra,
• nyereményjáték,
• olyan alkalmazás, amelyben szerepel direkt nyereményjátékra mutató link.

Ugyancsak erősebb lesz a kontroll az iWiW esetében az appok megjelenése során. Az alkalmazások engedélyezése három lépcsős folyamat eredménye, üzleti, jogi és technikai szempontból ellenőrzik és hagyják jóvá őket. Az alkalmazás fejlesztése előtt van lehetőség a koncepció egyeztetésére, hogy ne fordulhasson elő, hogy kész alkalmazást nem engedélyeznek.

A hazai törvényi szabályozással összhangban az iWiW-en nem jelenhetnek majd meg olyan alkalmazások, amelyek szenzitív adatokat kérnek be és kezelnek (faji eredet, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, politikai vélemény vagy pártállás, vallásos vagy más világnézeti meggyőződés, érdekképviseleti szervezeti tagság, egészségi állapot, kóros szenvedélyek, a szexuális élet, bűnügyi személyes adat).

Az iWiW esetében az alkalmazás fejlesztőjének külön adatkezelési nyilatkozatot kell készítenie, ha az API-n keresztül elérhető adatokon felül egyéb személyes vagy kapcsolati adatot kér be az alkalmazás, ha felnőtt (18+) kategóriájú, illetve ha az alkalmazás személyes adatot tárol. A kapcsolati háló adatai semmiképpen sem tárolhatók.

Az alkalmazások támogatására a Facebookhoz hasonlóan az iWiW-en is be lehet majd vetni különféle eszközöket. Lesz lehetőség targetált támogatóbannerek futtatására, illetve a listaoldalon kategória szponzorációra. Használható lesz egyedi, az alkalmazást kívülről is közvetlenül elérő url (az alkalmazás felvételére mutató link vagy az alkalmazásban található termékre mutató paraméterezett link), azaz pl. egy banner hirdetésben is megjelenhet majd az alkalmazás telepítésére buzdító üzenet. Lesz lehetőség kiemelt értesítés küldésére is.

Kissé megkésett monetizálási próbálkozásként a Facebook 2008 november végén bevezette a Verified App Programot. Azok az alkalmazások, melyek megfelelnek a követelményeknek és fejlesztőik kifizetnek évente 375 dollárt, “pecsétet” és speciális helyet kapnak az alkalmazások közt, több üzenetet, értesítést, kérést küldhetnek a felhasználóknak, erőteljesebb láthatóságot kapnak a news feedben, illetve valamennyi ingyenes hirdetési lehetőség is a rendelkezésükre áll. Ugyanakkor, írja Arrington a feljebb linkelt posztban, a Facebook régen ígért fizetési rendszere, amely lehetővé tenné bizonyos alkalmazások fizetőssé tételét, továbbra sem került bevezetésre.

Mindezt azzal a gondolattal egészíteném ki, hogy nem árt tényleg jól átgondolni az üzleti modellt, méghozzá előzetesen, mert az utólagos “szigorítások” mindig felhördülést okoznak. Ami korábban ingyen volt, azért nem akar senki szívesen fizetni.

Az Allfacebook blogon jelent meg nemrégiben 13 jótanács arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet sikeres appokat bevezetni. Ezek tanulságul szolgálhatnak az iWiW alkalmazások fejlesztői számára is, persze erősen érződik rajtuk, hogy egy már hosszabb ideje működő rendszerről van szó, sok-sok alkalmazással. A tippek éppen ezért úgy kezdődnek, hogy másolj le egy másik appot, illetve vigyél valamilyen csavart egy már létező, népszerű appba, ami jelen esetben leginkább úgy értelmezhető, hogy nézd meg milyen alkalmazások pörögnek más közösségi oldalakon és ezeket másold le vagy adaptáld. Ezekhez kapcsolódik a meglévő alkalmazások lefordítása más nyelvre, de ez ebben az esetben ugyancsak a lemásolást vagy adaptációt jelenti. A többi tanács pedig:

• készíts ünnepekhez kapcsolódó alkalmazásokat,
• kínálj (niche) ajándékokat (az iWiW-en nyilván “bármi” lehetne, hiszen új a platform),
• az alkalmazás posztoljon meglepő/felháborító mini-feed történetet (nálunk persze kezdetben az is bőven elég lesz, ha jól megfogalmazottak),
• integráld a barátok értékelését,
• hozz létre olyan alkalmazást, amely kedvelt rajongói oldalhoz kapcsolódik,
• készítsd el tévés vetélkedők online változatát,
• készíts kulturális irányultságú alkalmazást (ez is nyilván a multikulti Facebook esetében bír nagyobb jelentőséggel),
• hozz létre értékelő rendszert,
• készíts olyan appokat, melyekkel a felhasználók exkluzív közösségek tagjaivá válhatnak,
• készíts kreatív kvízeket.

Szintén megoldás, ha egy cég megvásárol egy befutott appot. Ezt tette például a TripAdvisor, amely a Where I’ve been alkalmazásra tette rá a kezét. Az alkalmazásban a felkeresett helyek megosztásán és utazási tippeken túl már repülőjegyet is lehet vásárolni.

Egy kanadai telco cég olyan alkalmazást vezetett be, amely szimbolikusan jelenítette meg a cég legújabb akcióját, melynek keretében öt kiválasztott számmal ingyen lehetett telefonálni és sms-ezni. Az app megjelenésében és koncepciójában illeszkedett a cég egyéb reklámaktivitásaihoz, és az egyik, felhasználók által kedvelt megoldáson, a barátok rangsorolásán alapult. Az appban egyébként egy akvárium volt, ahol a felhasználó – az első hal – választhatott 5 társat az ismerősei közül, s ezután kapta meg a cég üzenetét az akcióról.

A Coca Cola egyik alkalmazása a CokeTag, amely egy testre szabható, flash-alapú bookmark widget, mely a felhasználók által megadott kedvenceket linkeli. A widget a we8 projektet promotálta, amely a kóla Olimpia szponzorációjához kapcsolódott, hasznos, egyszerű és könnyen terjeszthető, kevésbé reklámszagú alkalmazásként.

Nemrég kevert nagy port a Burger King alkalmazása, amely 10 barát “feláldozása” árán ingyenes Whopper szendvicset ígért. Az alkalmazást rekordgyorsasággal telepítették mintegy 20 ezren, és meg is szabadultak összesen 200 ezer “barátjuktól” az ingyen junkfoodért. Az alkalmazást – látván a kapcsolati hálók “leépülését” – privacy aggályok miatt gyorsan levette a Facebook, ezzel együtt emlékezetes és ügyes megoldás volt.

Persze az appok korántsem jelentenek garanciát a sikerre, mint ahogyan azt a Facebookon a legnagyobb hirdetők is megtapasztalták. Az alkalmazások sikertelenségének oka sokszor a stratégiai szemlélet hiánya, az appok bonyolultsága, az interakció hiánya vagy a brand túlzott hangsúlya.

A Facebook 2008 júliusától tesztelt és végül szeptemberben elindított, kommunikáció központú redizájnjával az appok kevésbé hangsúlyosak az oldalon, nagy részük a profil nézetben külön fül alá került. A profil box-ok sem kerülnek már fel automatikusan, csak utólagos hozzáadásukra van lehetőség. Az alapbeállítás szerint az alkalmazás posztolhat aktivitásokat, de nem küldhet email értesítéseket. Nem mellesleg a Facebook a redizájn után még gyorsabb növekedési pályára állt, és 2008 végére átlépte a havi 200 milliós egyedi látogatószámot.

Az iWiW alkalmazások egyébként a régi Facebook dizájnhoz hasonlóan a profil adatok alatt fognak megjelenni.

A Facebook Connect, amelyről később még lesz szó, az appok történetének egy új fejezetét nyitja meg, amelytől számottevő bevételt is remélhet a site.

Holnap az aktivitás értesítésekkel, a virtuális ajándékbolttal, illetve az apróhirdetésekkel foglalkozunk.

A Facebook és az iWiW között persze lényeges eltérések vannak, kezdve az elért felhasználók számával és a Facebook nemzetköziségével. A szolgáltatások megjelenése és funkciói között – nem meglepően – ugyancsak lényeges eltéréseket találunk, és azt a szolgáltatás-kavalkádot, amit a Facebook nyújt, várhatóan meg sem közelítheti majd az iWiW. (A Facebook Platform vs. OpenSocial eltérés inkább a fejlesztők számára érdekes.)

Ugyancsak tény, hogy a Facebookkal ellentétben az iWiW csaknem egy teljes piacot lefed, hiszen a hazai internetező közönség legalább kétharmada-háromnegyede – a Webaudit adatai alapján havi 2,9 millió egyedi látogató – megfordul rajta minimum havi rendszerességgel. A Facebook hirdetési szűrője alapján kb. 100 ezer magyar felhasználója van az oldalnak, azaz ebből a szempontból ő a “kistestvér”.

Az iWiW a Facebookkal ellentétben teljesen tele van aggatva hagyományos hirdetéssel (bannerek, displayek, miegymás), és ezt a modellt egészítik most ki az appok, illetve a hozzájuk kapcsolódó reklámlehetőségek, tovább növelve az inventory-t és elvileg a hirdetésből származó bevételeket is. Kérdés persze, hogy beindul-e az app biznisz, és ha igen, ez a jelenlegi gazdasági helyzetben elvon-e a banner hirdetésektől vagy inkább plusz bevételként jelentkezik majd. A látogatók érdeklődésének fenntartásában, a site-on eltöltött idő növelésében viszont egyenesen az egyetlen útnak tűnik az API megnyitása.

A Facebook folyamatosan próbálkozik újabb és újabb megoldásokkal, hogy a forgalmához mérhető részt hasíthasson ki a reklámköltésekből is, kevés sikerrel. (Pedig érdeklődésben nincs hiány, állítólag a vezető cégek 59%-a jelen van rajta Facebook oldallal.) Az iWiW-et ezzel szemben egy tudatosabb sales stratégia és a lehetőség szerint semmit se adjunk ingyen megközelítése vezeti.

Ezzel együtt érdemes áttekinteni a Facebook hirdetési megoldásait, amelyek nem kevés ötletet adhattak / adhatnak a hazaiaknak is, és fontos tanulságok levonását is segítik.

Szokásunkhoz híven nem álltunk meg 30 ezer karakter alatt, ezért az olvasók idegeit minél kevésbé borzolandó, négy részben jelentetjük meg a poszot. A mai bevezető után holnap az alkalmazásokról, holnapután az aktivitás feedekről, ajándékokról és apróhirdetésekről, az utána következő napon pedig a fizetős hirdetésekről lesz szó.

Az első tanulság, hogy a nők a MySpace (és myVIP) kivételével minden oldalon többségben vannak, s valamivel magasabb arányban képviseltetik magukat, mint a teljes internetező közönségen belül. A Facebook és a Hi5 a “legnőiesebb”, mindkét oldal esetében 60% fölött van a nők aránya.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Kevésbé meglepő, hogy a közösségi oldalak látogatóinak kb. fele a 15-24 éves korosztályból kerül ki, ami alól csak az iwiw jelent kivételt. Az iwiwen majdnem “mindenki” fent van (rch 76%), ami azt eredményezi, hogy korcsoportok szempontjából csaknem teljesen leképezi az internetező közönségen belüli kormegoszlást (az idősebb korcsoport persze itt is valamivel kisebb arányban képviselteti magát, mint a teljes közönség esetében). A “legfiatalosabb” oldal a MySpace és a Facebook.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Életkorukból is adódóan átlag felett reprezentáltak az általános és középiskolások a közösségi oldalak látogatói körén belül. Ez alól két kivétel van, a főiskolások és egyetemisták által kedvelt Facebook, illetve az iwiw, amely végzettség szempontjából is – többé-kevésbé – az internetező közönségen belüli arányokat követi.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Aki a fővárosiak túlsúlyát várta a közösségi oldalak látogatóin belül, csalódnia kell, mert csak a Facebook és a MySpace esetében felülreprezentáltak a budapestiek. A myVIP és a Barátikör, illetve még a Hi5 is, kifejezetten kedveltebb a vidékiek körében. A községekben élő látogatók aránya a Barátikör, a myVIP és a HotDog esetében a legmagasabb.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

Az ESOMAR státuszt tekintve nem meglepően a “budapesti, egyetemista” háló, a Facebook viszi a prímet, ahol a látogatók több mint fele AB státuszú. A vidéki internetezők által kedvelt Barátikör és myVIP esetében viszont éppen a DE státuszúak aránya magasabb az átlagosnál.

Forrás: Szonda Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2008-04 (15+ belföldi közönség)

A tanulság pedig annyi, hogy bár a közösségi hálók közönsége alapvetően eléggé fiatalos, az internetezők legnagyobb része (rch 83%) elérhető valamelyik közösségi oldalon, és az egyes oldalaknak megvan a saját jellemző közönségük.