A 2013. január 1-jén startoló közönségmérés legfontosabb változása, hogy a már meglévő webes mérés mellett magában foglalja a mobil és videós tartalmak mérését is. Emellett nagyon lényeges változást jelent az is, hogy az eddig csak a MédiaNavigátorban elérhető háttérváltozók használhatók lesznek a GemiusExplorerben is. (Sőt az adatbázis több szoftverbe is betölthető lesz, a GemiusExplorer és a MédiaNavigátor mellett például a Gemius elemző szoftverébe, a GemiusPlannerbe is, de akár a győztes konzorciumon kívüli szolgáltató szoftvere is használható lesz.) Fontos újdonságot jelent még az adatfeldolgozás sebességének gyorsulása: a jelenlegi másfél hónap helyett csak fél hónapot kell majd várni a közönségadatokra. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a kutató a sok kritikát kapó OPA helyett egy teljesen új felületen, a Webmetrics-en jeleníti majd meg a forgalmi adatokat.

A mobil mérés

A mobilon letöltött weboldalak, a mobilra optimalizált oldalak, illetve alkalmazások mérése ma is elérhető a gemiusTraffic analitikában, de ahhoz természetesen csak az adott médiatulajdonos fér hozzá. Sajnos a mobil mérőkódokra való átállás sem zajlott még le maradéktalanul, így vannak olyan médiatulajdonosok, amelyek a webes mérés kódjait terjesztették ki ezekre is, illetve egyes mobil felületek még nem is kerültek be a mérésbe. A mobil site és alkalmazás szintű forgalmi adatok jelenleg tehát nem érhetők el publikus vagy előfizetéses felületen a piaci szereplők számára, a közönségadatok szolgáltatása pedig nem volt része az eddigi közönségmérésnek. Sőt, egyelőre a Gemius más országban sem szolgáltat ilyen adatokat, igaz, Szlovákiában már elindult a mérés.

A jövőre induló mobil mérés a gemiusTraffic felületén elemezhető, real-time analitikát, a Webmetrics-en megjelenő, napi frissülésű forgalmi adatokat, illetve az elemző (GemiusExplorer) és elemző-tervező szoftverekben (GemiusPlanner, MédiaNavigátor stb.) elérhető havi közönségadatokat is magában fog foglalni. Az adatszolgáltatás kiterjed mind a mobilon letöltött hagyományos oldalakra és a mobilra optimalizált oldalakra, mind az Android, iOS és Windows Phone alkalmazásokra. Az adatszolgáltatás a weboldalak méréséhez hasonlóan domain szintű lesz.

A mobilon letöltött hagyományos oldalak forgalma eszköz alapján a mobil mérésbe sorol, a mobilra optimalizált oldallal együtt vagy attól elkülönítve is megjeleníthető lesz. Értékesítési és tervezési szempontból az utóbbi verzió lenne szerencsésebb, hiszen a hagyományos oldalon alap esetben a webes (és nem a mobil) hirdetések jelennek meg. Egy tartalom mobil oldala és alkalmazása számíthat külön domainnek, ez a megrendelői kör megállapodásának kérdése a kutatóval, de véleményem szerint már csak az értékesítési szempontok (pl. eltérő formátumok) miatt is érdemes külön megjeleníteni ezeket.

A mobilon megjelenő standard és arra optimalizált weboldalak valós felhasználószámának meghatározása a cookie-k hiánya miatt egy modellre fog épülni. Ennek részleteiről sajnos egyelőre nem rendelkezünk bővebb információval. Az alkalmazásoknál szerencsére nincsen ilyen gond, a cookie mindaddig él, amíg a felhasználó nem törli az appot.

A közönségadatok gyűjtése hasonlóan fog zajlani a webes mérés pop-up (cookie) paneljéhez, azaz a mérésben részt vevő oldalakon, alkalmazásokban véletlenszerűen jön majd fel a közönségmérés kérdőíve. A kérdőív a mobil felület jellemzőihez igazodik, csak korlátozott számú alap demográfiai változókra kérdez majd rá, gyorsan kitölthető, kevés adatforgalommal jár. A nem, kor, iskolai végzettség, illetve településtípus biztosan része lesz a kérdőívnek, ezeken felül legfeljebb 1-2 további változó várható. Igény esetén adatfúzióval megoldható a változók számának bővítése, de ehhez viszonylag kevés kemény demográfiai kapcsolóváltozót fog tartalmazni az adatbázis.

A táblagépek nem fognak külön megjelenni a mérésben: a böngészőből érkező forgalom a webes (nem a mobil!) mérésbe számolódik (a tablet böngészők tudják kezelni a cookie-kat), az alkalmazásokból érkező forgalom pedig a mobil applikációk mérésébe kerül.

Érdekes kérdés, hogy lehet-e majd a webes és mobil (illetve videós) forgalmat együtt elemezni, azaz például keresztlátogatottságot nézni a mobil és webes felületek között. Ez a megrendelői konzorcium döntésének kérdése, az elvi lehetősége megvan annak, hogy az adatokat egy adatbázisban publikálják. (A másik verzió, hogy a webes, mobil és videós mérés külön-külön adatbázisokban jelenik meg, így természetesen nem lehet majd keresztlátogatottságot elemezni.)

A videómérés

A videós tartalmak mérése a Gemius már ismert, de a piac által jelenleg kevésbé használt gemiusStream szolgáltatásán fognak alapulni. (A teljes funkcionalitású változat az ára miatt nem volt népszerű, az egyszerűsített lejátszó gomb mérés pedig nem jelentett komoly hozzáadott értéket a médiatulajdonosok számára.) A gemiusStream egy videós analitikai rendszer, amely real-time adatszolgáltatással támogatja majd a médiatulajdonosokat a videók fogyasztásának elemzésében, ilyen módon segítve a tartalomgyártást. A gemiusStream jelenleg is támogatja a legtöbb piacon lévő nyílt, illetve zárt forráskódú lejátszót.

Az analitikai adatok a gemiusStream felületén jelennek meg, míg a forgalmi adatok a webes és mobil méréshez hasonlóan, napi frissítéssel a Webmetrics-en, a közönségadatok pedig a több szoftverben is elemezhető havi közönségmérési adatbázisban. A Webmetrics-en és a közönségadatbázisban a videós tartalmakra vonatkozóan valós felhasználó, stream (letöltés), session (látogatás) és idő adatok jelennek meg.

A mobil adatokhoz hasonlóan egyelőre kérdéses az is, hogy a videós tartalmak mérése a webes forgalmi adatokkal együtt vagy külön jelenjen meg a Webmetrics felületén és a közönségmérési adatbázisban. Mivel mindkét esetben “webes felületen” fogyasztott tartalmakról van szó, az adatbázisok fúziója lényegesen egyszerűbb (lenne), mint a mobilos mérés esetében.

Megrendelői döntés kérdése, hogy a beágyazott videókat és az eredeti forrást hogyan kezelje a kutatás: egyben, külön, vagy egyben, de szétbonthatóan. Ennek technikai korlátja nincsen.

A tartalmak megjelenítésénél itt is a domain szint az alap, amit úgy lehet értelmezni, hogy a videót kiszolgáló oldal domainje. A stream adatbázisban mindenképp meg tud jelenni a tartalom domain szinten, azaz pl. az Indavideón összesen hány stream volt, mennyi idő, stb. De ha a piac felállít egy egységes tematikát, és ezt a kódolásnál is követi, akkor megbontható pl. felhasználók által előállított vs. szerkesztőségi tartalmakra vagy tematikus kategóriákra (autós/állatos/vicces stb.) is a domainen belül.

A beágyazások kezelése más szempontból is érdekes kérdés. A webes mérésben jelenleg el vannak különítve a mérőkóddal mért (piros) és a csak szoftverpanellel mért (fekete) adatok. A videók esetében viszont a beágyazások miatt nem feltétlenül egy domain van, és nem is feltétlenül mérőkóddal mért az az oldal, ahová a videót beágyazták.

A kibővített közönség adatbázis

A kibővített, fúziós közönségadatbázis több, mint 500 háttérváltozót tartalmaz majd. Tudomásunk szerint a fúzió a NOK adatbázisával történik majd. Fontos újdonságot jelent a kibővített adatbázis esetében, hogy a mérőkóddal nem mért weboldalak már nemcsak a gemiusExplorerben jelennek meg, hanem az egyéb elemző és tervező szoftverekben is. Érdekes kérdés, hogy az elemző-tervező szoftverek mennyire lesznek alkalmasak a tervezői munka hatékony támogatására, és használatuk át fog-e menni a napi gyakorlatba.

Nem tartozik szorosan a kibővített adatbázis témájához, de érdemes megemlíteni, hogy a kutatásban 2013-tól nem a havi, hanem – a korábbi tenderkiírásnak megfelelően – a napi adatok lesznek alapértelmezettek. Ez változást hoz majd a top oldalak sorrendjében: azok az oldalak lesznek majd az élen, amelyeknek a napi látogatottsága magas, és hátrébb sorolódnak azok, amelyeknek a napi látogatottsága alacsonyabb, de például a közösségi médiából vagy a keresőből havi szinten sok – de nem állandó, napi szintű – látogatót szereznek. Ez a megoldás egyébként a mi (értsd: CEMP Sales House) értékesítési struktúránknak jobban megfelel, mert az idő alapon eladott felületekben a fix napok jellemzőek. Igencsak ritka, hogy egy kampány valamilyen site összes oldalán egy hónapig fusson, így a havi adatokkal való munka magában hordozta ezt a torzítást.

A másik változás, hogy ezentúl viselkedés alapú célcsoportképzésre is lesz lehetőség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a weboldalak látogatása kombinálható lesz más változókkal. Ilyen módon létre lehet majd hozni az Index látogatók vagy az Index látogató nők célcsoportját. Az, hogy a site-ok látogatására vonatkozó változók esetében napi vagy havi használatot vesznek-e majd alapul, szintén az eldöntendő kérdések közé tartozik.

A Webmetrics

Az ügynökségek nem sokat érzékeltek abból a “harcból”, ami médiaoldalon tört ki annak idején a Webauditot váltó, alapvető forgalmi adatokat megjelenítő OPA bevezetése kapcsán. Bár nagyon sokat fejlődött az OPA a gIA Szakmai Bizottság és a kutató közös munkája során, sajnos a mai napig nem állt elő egy olyan felhasználóbarát felület, amit az érintett szerkesztőségi munkatársak többsége teljes mellbedobással tudna támogatni. Éppen ezért a magam részéről üdvözlöm a döntést, hogy az új közönségmérés része egy új forgalmi felület, a Webmetrics is, amit rendes magyarok módjára természetesen cs-vel ejtünk.

A Webmetrics az OPA-hoz hasonlóan napi frissítésű lesz és – mint feljebb említettem – a weboldalak mellett a mobil és videós forgalmi adatok is megjelennek rajta. Az OPA egyik legnagyobb – a megrendelői szerződésben rögzített RU és estRU mutatók megjelenítéséből adódó – hátránya az új oldalak és rovatváltozások rugalmatlan és lassú követése volt, az új felület azt ígéri, hogy ez gyorsabban fog menni. A megrendelői kör körében végzett igényfelmérés alapján várhatóan a hálózatos (kiadók, sales house-ok) nézetben megmarad a tisztított elérés számot nyújtó megoldás (ahogyan a jelenlegi OPA-ban is van), de a weboldalas nézet ettől elválhat és rugalmasan lehet kezelhető: nem (feltétlenül) adna tisztított adatot, viszont cserébe a jelenleginél sokkal rövidebb – akár 24-36 óra – átfutással jelenhetne meg egy-egy új oldal vagy rovat. (A közönségmérési adatbázisba az első teljes mért hónap adatai tudnak bekerülni, ahogyan eddig is.)

Bízom benne, hogy a Webmetrics egy egyszerű, jól kezelhető felület lesz, amin már a jelenleginél kevesebb és egyértelműbb adatsorok jelennek meg. (Jelenleg elérhető napi szinten UC = unique cookie, estRU = becsült valós felhasználó és RU = valós felhasználó adat, mindez belföldre, külföldre és teljes forgalomra, amit ember legyen a talpán, aki tud értelmezni. Az UC egyébként a nyers cookie adat, ami pont a korrigálás hiánya miatt csak napi szinten érhető el. Az RU adatok már 15 évnél idősebb közönségre vonatkoznak, napi, heti és havi szinten, a sima RU a már publikált közönségadatbázisból származik, az estRU pedig historikus adatok alapján becsült RU szám, amíg nincs hivatalos RU adat. Tegyük gyorsan hozzá, hogy az RU a havi közönségmérési adatbázisban csak 15 évnél idősebb belföldi látogatókat jelent, míg az OPA-n van ugye külföldi forgalom is. Szóval ezt a mutató kavalkádot mindenképpen érdemes lenne tisztítani.)

Az előző tender fontos és fájdalmas tanulsága volt, hogy ennek a főleg médiatulajdonosok által használt felületnek jóval nagyobb figyelmet kell kapnia. Az igényfelmérés – ahogyan említettem – már elkezdődött a kutató részéről, a specifikációra pedig nagyon oda kell figyelnünk, hogy egy jól használható, lehetőleg kompromisszum-mentes felülettel tudjunk dolgozni az elkövetkező három évben.

Ipsos-Gemius. Mintha egy ókori görög egy ókori rómaival szövetkezne.
Ez lenne a digitális jövő 2010-ben? :) – H.A.

Update: A Medián levele és Novák Péter válaszlevele után a MAKSZ állásfoglalásával lezártnak tekinthetjük a tender ügyét. (via Nop @ Keresőmarketing nap)

Hónapok óta vártuk az online közönségmérési tender győztesének hivatalos kihirdetését (ami természetesen pont a szabadságunkra esett – a szerk.), míg végre megjelent a hír, hogy a Gemius-Ipsos páros nyert. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hazai piac (azaz az ügynökségek és a médiatulajdonosok/sales house-ok) a szerződéskötés időpontjától kezdve a két kutatócég forgalmi (gemiusTraffic) és közönség (gemius/Ipsos Audience) adatait fogadják el, szemben elsősorban a Medián webAUDIT-tal és a Medián-GfK-féle webAUDIENCE-szel, másodsorban pedig a Nielsen Online-nal, amelynek egyelőre itthon nincs meg a bevezetett közönségmérési szolgáltatása.

Mit jelent ez? A piaci szereplők ezentúl nem a webAUDIT-ot nézik majd a látogatottsági adatok – egyedi látogatók, látogatások, oldalletöltések – miatt, hanem a gemiusTraffic-et vagy annak nyilvános felületét, amely jelenleg az opa.gemius.hu alatt érhető el, de hamarosan a realtime.gemius.hu új oldal váltja majd fel. A site-ok közönségének vizsgálatához, célcsoport elemzésekhez és az online médiafogyasztási szokások vizsgálatához pedig a gemius/Ipsos Audience az elfogadott, nem pedig a webAUDIT adatokon alapuló webAUDIENCE.

A részletekről Kovács Marcival, az Ipsos kutatásvezetőjével beszélgettünk.

Megtudtuk, hogy a gemiusTraffic webanalitikai rendszer, amely a gemius/Ipsos Audience mérőkódos forgalmi adatait szolgáltatja, mind motorjában, mind kezelőfelületében hamarosan megújul, ami természetesen a tartalomszolgáltatókat érinti leginkább. (Hozzá kell tenni, hogy akik korábban a webAUDIT-ot használták, azoknak hosszú évek gyakorlata után kell majd megbarátkozniuk az új rendszerrel.)

A látogatottsági adatok publikus felülete, az opa.gemius.hu, ahogyan a bevezetőben említettük, megszűnik, helyére várhatóan 2010 első negyedévében a realtime.gemius.hu oldal lép. (Hasonló oldal működik Dániában is, amely a realtime.fdim.dk alatt érhető el.) A webAUDIT-tal ellentétben a Gemius oldala nem a cookie-k alapján fogja az egyedi látogatószámokat megjeleníteni, hanem a 15 évnél idősebb közönségre vonatkozó, két hónappal korábbi gIA adatok alapján becsült valós felhasználó értéket mutatja majd. (Mivel a webAUDIT a teljes közönséget mutatta, értelemszerűen kevesebb felhasználót fogunk ebben a rendszerben látni. Ettől a gyerekek még ugyanúgy netezni fognak. ;) Ez tehát nem „a hivatalos” látogatottsági adat, hanem becslés, a már nem becslésen alapuló valós látogatószámok a vonatkozó gIA adatbázisban jelennek majd meg.

A realtime oldal publikus felületén közel valós időben, egy órás késleltetéssel lesznek láthatók az előző napra, hétre, hónapra vonatkozó oldalletöltési, látogatási és becsült valós felhasználói adatok. Az adatok a mérőkóddal mért oldalakról minimum domain szinten elérhetők lesznek, de a médiatulajdonosok saját döntésük szerint rovat szintű adatokat is megjeleníthetnek. Sajnos az oldal trendkövetésre nem lesz alkalmas, mert mindössze 75 napra visszamenőleg tárolja az adatokat, cserébe viszont gyors működést ígér. Ezen a felületen a közönség összetételére vonatkozó adatokat nem fogunk látni. (A gIA vásárlói számára több funkció és részletesebb adatok lesznek elérhetők.)

A korábbiakhoz képest a legnagyobb változást az eddig elérhető 27 változó számának kb. 600-ra emelése jelenti. A jelenlegiek (lásd a hivatkozott poszt végén a táblázatot) mellett elérhetők további életmóddal, attitűdökkel, érdeklődéssel, szabadidő eltöltéssel, üdüléssel, jövedelemmel és vagyonnal (autó, lakás, mobilszolgáltató, pénzügyi termékek, számítógéphasználat stb.), illetve médiafogyasztással kapcsolatos változók is.

Az adatfelvétel a korábbi gyakorlattal megegyezően pop-up kérdőívvel történik a mérőkóddal ellátott oldalakon (pop-up/cookie panel) és a szoftver panellel az egyéb oldalakon. Az így nyert adatbázist a 27 változó mentén fuzionálják a Nemzeti Médiaanalízis adatbázisával, amely adatainak felvételénél szintén szerepelnek a vonatkozó kérdések. A site-ok látogatására vonatkozó adatokat nem használják a fúzióhoz. (A site-ok látogatása adott a mérőkódos mérés esetén, s a Médiaanalízisben is szerepel kérdés kb. 30 site látogatására vonatkozóan, utóbbi esetben azonban a válaszadásnál a megkérdezettek az emlékezetükre hagyatkoznak. Ennek torzító hatásairól a VMR kapcsán tettünk említést.) A gIA esetében használt constrained fúziós eljárást egyébként az ELTE-TTK matematikai intézete dolgozta ki az Ipsos számára.

A későbbiekben – néhány hónapos távlatban – a videónézési adatok is elemezhetővé válnak majd, ami elsősorban a szerkesztett, profi, esetleg félprofi videókat szolgáltató médiatulajdonosoknak (RTL Klub, TV2, Index Videó stb.) jöhet jól. A tervek szerint első körben csak a videóindításokat fogják mérni, mert a magyar piac  (például a dán vagy  cseh piaccal ellentétben) egységesen egyelőre nem hajlandó megfizetni egy gemiusStream szintű mérés integrálását a rendszerbe. Persze a videótartalmaikból megélni kívánó és részletesebb mérésre (pl. időfaktor) igényt tartó médiatulajdonosok részére biztosítják a kutató cégek a gemiusStream mérés lehetőségét. (Az ezzel kapcsolatos kérdések persze nem csupán itthon várnak megválaszolásra.)

A gemius/Ipsos Audience adatai egyrészt a gemiusExplorerben, másrészt a MédiaNavigátorban elérhetők és elemezhetők. Fontos különbséget jelent azonban, hogy előbbi szoftverben továbbra is csak a 27 változós adatbázis lesz elérhető, a bővebb változat viszont csak a MédiaNavigátorban.

Az „alap csomag” csak a gemiusExplorert tartalmazza, a MédiaNavigátor használata – értelemszerűen – plusz költséget jelent. Ahogyan korábban írtuk, a gemiusExplorer kevésbé alkalmas szofisztikáltabb célcsoportok képzésére és a célcsoportok site látogatáson kívüli médiahasználati (vagy egyéb, pl. életstílus) elemzésére. Akik ezeket a funkciókat szeretnék használni, meg kell vásárolniuk a MédiaNavigátor szoftvert is.

A site-ok közönségösszetétele természetesen továbbra is lekérdezhető lesz a 27 változó mentén a gemiusExplorerben. Ugyancsak megmarad a pop-up (cookie) panel és a szoftveres panel adatainak együttes megjelenítése az adatbázisban, azaz továbbra is láthatjuk majd a mérőkóddal nem mért site-ok látogatottsági és közönség adatait. (A szoftver panel jelen pillanatban kb. 5 ezer fős, s így továbbra is a nagyobb külföldi és egyéb, mérőkóddal nem mért site-ok látogatószámára vonatkozóan szolgáltat megbízható adatokat.) A szoftver paneles oldalak oldalletöltés számának megjelenítésével kapcsolatban még nem jutottak konszenzusra a felek, valószínűleg a nagyobb megbízhatóság érdekében továbbra sem lesznek ezek az adatok megjelenítve. Ami változást jelent, hogy ezentúl nem a mérőkóddal mért, hanem a szoftver paneles oldalak lesznek jelölve. (A másik megoldásnak nyilván addig volt értelme, amíg még viszonylag alacsony volt a mérőkóddal mért oldalak száma.)

A MédiaNavigátor új változata már online kampányok tervezésére is alkalmas, bár kissé megcsúszva a korábban bejelentettekhez képest. A MédiaNavigátor tervezői moduljában – érthető módon – csak a mérőkóddal mért (a kutatás finanszírozásában részt vevő) oldalak szerepelnek, s a célcsoport képzésnél már olyan mutatókat is figyelembe lehet venni, mint az oldalletöltés, a látogatás vagy a site-on eltöltött idő. Ahogyan korábban is írtuk, első körben csak a display típusú hirdetések (bannerek, szponzorációk) idő és megjelenés alapú árai vannak rögzítve. A hivatkozott posztban részletesen foglalkoztunk a tervezői modul használatával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel, ezért csak annyit említenénk meg, hogy az online rugalmassága és az offline médiumoktól jelentősen eltérő jellege miatt vannak kételyeink azzal kapcsolatban, hogy az offline tervezési módszerek „lefordítása” önmagában mennyire lehet sikeres. Mindenesetre kíváncsian várjuk a konkrét megvalósítást.

Mind a gemiusExplorerhez, mind a MédiaNavigátorhoz havi adatbázisok készülnek, melyek az adott hónapot követő hó 15-éig, azaz hat hét után (a Navigátor esetében néhány nappal később) elérhetők. Az első komplett (600 változós) adatbázis a 2009. augusztusi adatokból készül, s a felek végleges megegyezését követően elérhető is lesz (egyes kérdésekben még egyeztetések folynak a piaci szereplőkkel).

Zárójelesen jegyzem meg, hogy ezen a tenderen véleményünk szerint jó szakmai döntés született, egy olyan közönségmérés mellett tették le a voksukat a szereplők, amely már számos országban bizonyított. Módszertani szempontból ugyan mindkét megoldás vet fel kérdéseket, de mind az adatgyűjtés módszere, mind az adatbázisok fúziója „tisztább” a gIA esetében. S bár a Medián az évek folyamán nagyon jó állásokat épített ki a médiatulajdonosoknál, ez nem volt elegendő ehhez a tendergyőzelemhez.

1. Ipsos diák a válságról, az internethasználatról, az internet penetrációról, az online vásárlásról, egyes tartalom/szolgáltatás típusok eléréséről, ill. vállalati döntéshozók véleménye az internetes eszközökről.

2. Medián diák az internet hozzáférésről, az internethasználat arányáról, a médiafogyasztásról, a belföldi napi látogatókról, a látogatók napi, ill. kor, nem, megyék és városok szerinti megoszlásáról.

3. GKIeNET diák többek között az internetes bankolásról és az online áruházakról.

4. Lőrincz Vilmos (GKIeNET) Mely üzletek taroltak és melyek nem? Mi lehet ennek az oka? c. prezentációja az e-kereskedelemről.

5. Végül pedig egy az IAB tagok körében a GfK, az NRC és az Ipsos által végzett kutatás a médiatulajdonosok és az ügynökségek egymásról alkotott véleményéről.

Bár az érintettek minden bizonnyal tisztában vannak a kutatás korlátaival, és az adatfelvételből is eredő torzulásokkal, úgy gondolom, hogy elfért volna egy ezzel kapcsolatos dia a prezentációban. (Sajnos nem hallottam az előadást, így nem tudom, esett-e szó erről.) Visszajelzés értéke mindenképpen van a dolognak, és ebből a szempontból persze tanulságos is. (Meglepő adat nem volt, hasonlóan látom én is a médiatulajdonosokat, illetve a többi ügynökséget.)

Innentől pedig a zárójeles megjegyzések… Az egyik legdurvább torzító tényező a válaszadók alacsony száma, ami nyilván az érintettek körének szűk voltából is adódik. (Olyan szereplő is bekerült az értékelésbe, akiről mindössze négy másik szereplő mondott véleményt.) Érdemes megemlíteni, hogy az adatfelvétel úgy zajlott, hogy az egyes megkérdezettek (ügynökségek, médiatulajdonosok) egyetlen kérdőívet tölthettek ki, azaz már eleve magunk között is konszenzusra kellett jutni, s ezt a közös álláspontot képviselni. Nem mindegy ugye, hogy ki töltötte ki a kérdőívet, mert az egyes partnerek megítélése már az adott cégeken belül is jelentősen eltérő lehet. A kérdőív egyébként meglehetősen hosszú volt, becsületes, közös kitöltéssel (benne ugye a közös álláspont kialakításával) egy óra alatt sem értünk a végére.

A kapcsolatok megítélésében számos olyan szempont van, ami a kérdőívben – értelemszerűen – nem jelenhetett meg, a válaszok mögött mégis ott lehet sejteni tudni őket. Nem egyszerű egy céget megítélni akkor sem, ha több kapcsolattartóval dolgozunk együtt, s míg egyikükkel mondjuk nagyon gördülékeny az együttműködés és jó a kapcsolat, addig egy másikkal esetleg kevésbé. Éppen ezért sokkal könnyebb “jó pontot” adni azoknak, ahol jellemzően egy név jelenti az adott céget (jó példa erre a HWSW).

És akkor még olyan “nyúlfarknyi” szempontok nem is kerültek elő, hogy kivel (számszerűleg) mennyi a kontaktus, illetve hogy az adott illető ügyfelei mennyit költenek. Nehéz arról véleményt mondani, akivel esetleg fél éve nem is beszéltünk, és hát nehéz arról jó véleménnyel lenni, aki az istennek sem akar nálunk (eleget) költeni :) Emellett az ügynökség ügyfélköre és annak elvárásai, no meg büdzséje sem keveset nyom a latban sok szempontból, például hogy mennyire tud kreatív és innovatív lenni. Emellett nyilván rengeteg egyéb észrevételt is lehetne tenni, de akkor már végképp úgy tűnne, mintha az indokoltnál komolyabban vettem volna ezt a “játékot” :)

Egyéb prezentációk elérhetők még a hivatalos oldalon.

Függelék

Néhány építő javaslat az IH oldal számára, annak apropóján, hogy arra jártam a prezentációk letöltése céljából:

• prezentációk – linkként vannak fent, némelyik 3-5 db-ban, így elég nehézkesen tölthetők le és nézhetők át… mennyivel jobb lenne mondjuk a Slideshare-t használni
• program – pdf-ben és képként van fent, utóbbi esetben még a szöveg sem jelölhető ki… klassz lenne, ha a résztvevők kapnának egy saját accountot az IH oldalán, amivel bejelölhetik az őket érdeklő programokat, és ezt mondjuk ki is nyomtathatnák maguknak (lásd még a Barcamp-féle közösségi fícsöröket)
• jelentkezés – még mindig faxos jelentkezés van… időszerű lenne egy online kitölthető jelentkezési lap (vagy az eddigi adatok alapján a saját account alatt csak le kellene okézni, hogy igen, jövünk idén is) és esetleg online fizetési felület
• beszámolók – élő Twitteres közvetítés (megadott hashtag behúzása), ill. az egykori Planet IH mintájára lehetne gyűjteni a tartalmakat a hivatalos oldalra
• értesítések – a konferencia alatt pl. igény szerinti sms értesítés a programok kezdetéről (mobilszolgáltatói szponzoráció), a konf előtt email a frissülő programról, utána pedig a prezentációk, fotók felkerüléséről stb.
• “történelem” – a korábbi konferenciák programját, prezentációit érdemes lenne megtartani
• stb. stb.