Az „api” ugyanis NEM az application rövidített, netán becézett formája, hanem az application programming interface (alkalmazásprogramozási felület) betűszava, amit ebből kifolyólag helyesen API-nak írnánk, de ebbe a nyelvnáci irányba már nem szeretnénk elmenni (és persze ezzel is lehetne vitatkozni).

Az alkalmazásprogramozási felület vagy alkalmazásprogramozási interfész (angolul application programming interface, röviden API) egy program vagy rendszerprogram azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyet más programok felhasználhatnak. Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. – Wikipedia

Azaz például az iWiW vagy a Facebook API-jának köszönhetően külső fejlesztők készíthetnek alkalmazásokat, melyek ezeken a platformokon futnak, s ezek adatbázisát használják.

Az API fogalmának tisztázása után valamivel beljebb vagyunk, de rögtön bele is ütközünk az application (becézve app) / widget / gadget trióba. Az IAB tavaly májusban kiadott közösségi média definíciói között, a webes alkalmazásokon belül az alábbi elkülönítést találjuk:

1. Az alkalmazás (application) kifejezést leggyakrabban platform-specifikus programok esetében használják, pl. Facebook vagy Myspace alkalmazások, melyek támaszkodnak az adott közösségi oldal megosztó funkcióira vagy a felhasználók által megadott adatokra és kapcsolati hálóra, támogatva a kapcsolódást, együttműködést és az önkifejezést. A közösségi média alkalmazások általában csak azon a platformon működnek, melyre tervezték őket.
2. A widgetek az alkalmazásoktól elsősorban abban különböznek, hogy minden olyan platformon is működnek, amely engedélyez külső tartalmat, pl. közösségi oldalakon, blogokon, kezdőoldalakon, desktopon, személyes weboldalon, s nem feltétlenül használják az adott platform adatait. A fő különbség tehát a hordozhatóságban van.

A gadgetekkel a dokumentum nem foglalkozik. A Wikipedia meghatározása szerint a(z application) gadgetek olyan számítógépes programok, amelyek úgy nyújtanak különböző szolgáltatásokat, hogy nem szükséges több különböző alkalmazásnak futnia, hanem egy olyan környezetben futnak, amely több gadgetet tud kezelni, pl. Google Desktop, Google Gadgets, Microsoft Gadgets, Apple Dashboard Widgets. Bár definíció szinten nem találkozunk vele, a gadget kifejezést leggyakrabban a desktop widgetekre alkalmazzák.

A témához kapcsolódóan érdemes megemlíteni a jellemzően „connection” néven futó autentikációs szolgáltatást is, amit több közösségi oldal biztosít (pl. Facebook Connect), hogy külső oldalak tudjanak csatlakozni hozzá. Például a meetup.com-on megadott mai meetup szülinapos részvételünk automatikusan bekerülhet a Facebook hírfolyamba is, anélkül, hogy ezért fel kellene mennünk a Facebookra.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy míg az API és az alkalmazás különbsége éles és világos, addig a webes alkalmazások típusainak (közösségi média alkalmazás, widget, gadget) elkülönítése (még?) eléggé képlékeny.

Néhány dolgot azonban sikerült kiszagolni.

Az iWiW alkalmazásokból alapvetően két fajta lesz – legalábbis “tulajdonosi” szempontból – a saját (origós) és a külső fejlesztésű appok. Ezekhez részben eltérő hirdetési megoldások társulnak majd.

A saját appok esetében adja magát a lehetőség, hogy szponzorációs formában is értékesítsék a felületeket. Ebben a konstrukcióban az adott alkalmazás brandingelve lesz, a mellette lévő rotálódó reklámfelület vagy kikerül az oldalból vagy fixen a hirdetőé lehet. Ehhez a megoldáshoz médiatámogatás is társul, amely azt garantálja, hogy az alkalmazást adott számú felhasználó fogja megtekinteni. Az ehhez használt eszközök pedig az aktivitás feed, a szokásos tartalmi modulok (kb. “pr lead”: képpel, címmel, rövid szöveggel), kiemelt pozíciók a különböző alkalmazások listájában, illetve hagyományos, célcsoportra targetált display hirdetések (bannerek). (Úgy tudjuk, hogy az alkalmazások élesedésével az aktivitás feed is ki fog kerülni a mostani eldugott helyéről.)

Itt nem teljesen világos, hogy csupán a canvas view-ra való eljuttatásra vagy tényleges alkalmazás telepítésre vállalnak majd garanciát. Mindez persze további kérdéseket is felvet: Aki már telepítette korábban, az majd csak úgy észreveszi, hogy márkázott lett, vagy felhívják erre a figyelmét? Vagy: Csak a canvas view lesz átmárkázva vagy a profil box is?

Úgy tudjuk, hogy a szponzoráció listaárát az első három hónapban bevezető jelleggel 700 ezer-1 millió Ft/hó közé tervezik beállítani alkalmazástól függően, de hogy ezért cserébe mennyi canvas view-ra irányítás vagy alkalmazás telepítés jár, az még kérdéses.

A vizuális típusoknak íme egy minta szponzorált alkalmazásra:

A szponzoráció végén pedig az alkalmazás visszatér “civil” életéhez:

A fenti Telekocsi alkalmazás egyébként arra szolgál majd, hogy az autós utazás költségeit megosszák egymással az utazók akár belföldi, akár külföldi útról van szó.  Ha valaki autóval utazik, utasokat keres, ha valakinek nincs autója, de utazna valahova, autóst kereshet a rendszerben.

A külső fejlesztők által készített alkalmazások számára alapvetően médiatámogatás lesz vásárolható. A médiatámogatás elemei azonosak a feljebb felsoroltakkal, az árazást pedig a hirdető által igényelt megtekintésszám mennyisége határozza majd meg. Valószínűleg közép- és hosszú távon kialakítanak majd „API-kóstolási” csomagokat. Ezen kívül – főleg direkt ügyfelek számára – terveznek egy olyan csomagot bevezetni, amely fix összegért egyrészt bizonyos kontaktusszámot, másrészt médiatámogatást biztosít majd. Ennek részletei még eléggé homályosak.

Írtunk róla korábban, hogy melyek azok a témák, amelyekre csak előzetes egyeztetéssel és/vagy együttműködés formájában készülhetnek alkalmazások, de érdemes feleleveníteni: az ÁSZF szerint olyan alkalmazások, melyek célja vagy eszköze a toborzás, direkt tranzakciókra való buzdítás – fogadás, nyereményjáték stb.-, ill. apróhirdetés, álláshirdetés, aukció, pénzügyi szolgáltatások, utazás és ezek termékszintre lebontott elemei. Ezekben az esetekben a fenti a szponzorációs megoldáshoz hasonlóan havi díjat állapítanak meg, és az együttműködés tartalmazhat médiatámogatást is. Az ilyen megjelenések ára az alkalmazás és a tranzakciók jellegétől függően változhat, de mindig fixdíjas. Azaz a tranzakciókból származó bevételre épülő bevételmegosztást – az előzetes információkkal és várakozásokkal ellentétben – nem vállalnak majd. (Feltehetőleg  technikai és adminisztratív szempontok miatt.) A bevezető időszakban pár százezres forintos tételre számíthatnak a hirdetők.

A „kintről jövő” alkalmazás tulajdonosa vásárolhat „bannermentes keretet”, azaz kizárhatja a canvas view-ról a hirdetéseket, melyeket egyéb esetben értékesíthet az Origo. Ennek árazása még folyamatban van.

Fontos, hogy a posztban szereplő megjelenések árát az Origo az első 3 hónapos bevezető időszakra állapítja meg, ezután a tapasztalatok alapján változhat az árazás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nagy durranás és sikertörténetek lesznek, akkor a viszonylag szemérmes árak szépen felkúsznak majd. Ami biztos, hogy az elején érdemes lecsapni a lehetőségre, mert biztosan nagy érdeklődés fogja övezni az alkalmazások bevezetését, ami pr érték szempontjából sem utolsó.

Az eddig sem volt titok, hogy OpenSocial alapokon építkeznek. Az alkalmazások első körben nem túl sok infóhoz férhetnek majd hozzá: az authentikációhoz (ki van belépve :), a felhasználók nevéhez, thumbnailjéhez, illetve első szintű ismerőseihez. Fejlesztői szempontból érdekes, hogy az alkalmazásokhoz tartozó adattárolás történhet az iWiW-en. Az appokhoz kapcsolódóan aktivitás folyam generálódik, hasonlóan a Facebook minifeedjéhez. Egyelőre ennyi az alap készlet, de hamarosan érkeznek a notifikációk, illetve REST API (ez utóbbinak most nem vagyok hajlandó utánanézni :).

A gyakorlatban az iWiW-re felkerül egy Alkalmazások menüpont, amely egy gadget katalógusra vezet. Az alkalmazások kapnak egy saját oldalt (canvas view), illetve hozzáadás esetén felkerülnek a felhasználók adatlapjára (profile view).

A fejlesztői portál (dev.iwiw.hu), amely egyelőre nem publikus, a regisztráció, alkalmazás menedzsment és blog mellett teret ad a tesztelésnek (300 tesztfelhasználós “homokozó”), illetve a best practice megosztásának (saját wiki formájában). A fejlesztés és homokozós teszt után kell majd jóváhagyáson átesnie az appoknak, ami után élesben kikerülnek az iWiW-re. Az fejlesztői portál megnyitásához verseny is kapcsolódik majd 2008 decemberétől (1. forduló).

Mindebből látható, hogy a meetupos környezethez híven szinte teljes mértékben fejlesztői fókuszú volt a mai bejelentés. Vannak kérdések, amik szempontomból sokkal érdekesebbek, és bízom benne, hogy az újságíró kollégák jól kifaggatják majd őket holnap:

• Melyek lesznek azok a widget témák, amiknek a megvalósítására nem lesz lehetőségük a külső fejlesztőknek (pl. álláshirdetés, apróhirdetés, miegymás)?
• És mik azok, amikre az iWiW gyorsan ráveti magát és másnak már nem lesz terepe?
• Mennyire és milyen feltételekkel lehet majd használni az appok által begyűjtött adatokat?
• Lehetnek-e olyan appok, amik tranzakciós alapúak (pl. webshopra mutatnak)?
• Ha lehetnek, hogyan oszlanának meg a bevételek?
• Egyáltalán hogyan képzelik el a már emlegetett bevétel megosztást?
• Lehetnek-e hirdetési tartalmú, illetve szponzorált gadget-ek?
• Ha lehetnek, milyen feltételekkel? Kell-e fizetni értük? (ha nem áll mögöttük tranzakció, a bevételmegosztás nyilván nem értelmezhető)
• Milyen szempontok játszanak szerepet az alkalmazások engedélyezésében, hogyan, ki által zajlik majd ez?
• Társul valamilyen sales stratégia is ehhez vagy csak durr bele, majd lesz valami?

Update (dec. 5.): Reveal cikkek, még mindig sok kérdőjellel:

• Helyszíni beszámolós: Indul az iWiW API – ha geek vagy, fogj neki homokozni!
• Fejlesztőket kérdezős: Itt az iWiW fejlesztői portál
• Origós hivatalos: Külső alkalmazások felé nyit az iWiW
• HWSW-s fejlesztős: Már nem csak telefonkönyv, hanem alkalmazásplatform is az iWiW
• Kreatívos reklámos: Felpörgetné az Iwiwet az Origo

Az API nyitás a gyakorlatban annyit jelent, hogy lehet majd az iWiW-re különféle alkalmazásokat fejleszteni. Azaz túl lehet lépni a rendelkezésre álló – mondjuk a Facebookhoz hasonlítva – meglehetősen korlátozott számú fícsörökön. Kontroll és szigorú szabályozás ide vagy oda, ez a fejlesztés alapvető változásokat fog hozni, már csak azért is, mert a leglátogatottabb hazai site-ot érinti. Ha megindul az alkalmazások fejlesztése, az újabb lendületet adhat majd a jelen pillanatban finoman szólva is kevéssé izgalmas iWiW-nek: az ismerősök bekattogtatásán és képnézegetésen (és immár feltagelésen :) túl is érdemes lehet felmenni a site-ra, s akár (még) hosszabb ideig elidőzni ott.

Hirdetési szempontból ez hatalmas potenciált jelent, hiszen jelen pillanatban a hazai internetezők ~74%-a havonta, ~56%-a pedig hetente legalább egyszer megfordul az iWiW-en. Egy felhasználó átlagosan hetente 1 óra 20 percet, havonta 4 és fél órát áldoz az életéből arra, hogy az iWiW-en ténykedjen. Az iWiW-en tehát nemcsak sokan vannak, hanem hosszú időt is töltenek a felhasználók. Tanulságos adat, hogy az iWiW-nél több időt egy-egy felhasználó csak néhány site-on tölt, jellemzően játék oldalakon (Klánháború, Travian, Ikariam stb.), társkeresőkön (Lovebox, Freelove), az Index nyitón, illetve természetesen a Google keresőn. (Az adatok forrása: gIA, 2008-08.) Ha lesz miért felmenni (elnézést), az eltöltött idő további növekedése várható.

Jelen pillanatban az iWiW leginkább image hirdetések futtatására alkalmas, és főleg hagyományos hirdetési felületekkel operál. A hagyományos bannereken túl kedvelt a login oldal patkó alakú hirdetése, a személyes kezdőoldal main bannere (az a nagy középen :), időnként feltűnnek szinkron bannerek a Kit ismerhetek oldalon (két bannerban összehangolt animáció fut), ritkábban egyedi szponzorációs megoldások a hangulatcsúszkánál, üzenőfalnál stb.

Emellett elérhető klubrendszer is, amely nyilván akkor használható, ha a hirdetőnek folyamatosan van mondanivalója a klubtagok számára, szolgál valamilyen előnyökkel a tagság stb. Ezek közül csak a Coke Club volt – számomra – elég látványos ahhoz, hogy megüsse az ingerküszöböt. Ezen felül van persze egy kilépő oldalunk is, ahol különféle ajánlók is számításba jöhetnek hirdetési felületekként.

Nem titok, hogy az iWiW-en nem kattintják halálra a hirdetéseket a felhasználók, sőt egészen közömbösek tudnak lenni irántuk. (Általánosságban én nem temetném a bannereket, különös tekintettel az interaktív kreatívokra.) Ebben a közegben a felhasználók figyelmének felkeltésére jelen pillanatban az egyedi megoldások, illetve a nagy méretű, interaktív bannerek alkalmasak. Ennek oka elsősorban valószínűleg az, hogy a hirdetések nem a megfelelő tudatállapotban érik a felhasználót – azaz éppen teljesen irrelevánsak a számukra. Pl. ha egy szempillaspirált hirdetek, egy női oldal szépség rovatában sokkal nagyobb érdeklődéssel számolhatok, mintha az iWiW-en jelenek meg vele, akár célcsoportra szűrve. Míg az előbbi oldalra azért ment a felhasználó, hogy szépségtippeket kapjon, az iWiW-re azért érkezett, hogy ellenőrizze a volt pasija adatlapját, megnézze fő “konkurenciája” új fotóit, elolvassa a neki küldött belső üzenetet, feltöltse a legújabb bulifotóit stb.

Emellett fontos megemlíteni, hogy sajnos nagyon kevés targetálási opció használható az iWiW-en – kor, nem, lakóhely -, a beharangozott szabadszavas célzás sajnos nem került bevezetésre. (A behavioral pedig egészen futurisztikus gondolat :) A targetálás ráadásul annyival meg is drágíthatja a hirdetést – ha nem a megfelelő elszámolási alapot választjuk-, hogy jobban megéri szőnyegbombázni. (Persze a kampánycéloknak megfelelően az iWiW-en is meg lehet találni azokat a felületeket, eszközöket, amelyek [költség]hatékonyak.)

Ezt az állóvizet tudják majd felkavarni a “külsősök” által fejlesztett alkalmazások. Remélhetőleg a hirdetők (ügynökségei) is be fogják dobni magukat ezen a téren, belátva, hogy igazából ez lesz az egyetlen reális lehetőség arra, hogy ezen a felületen a felhasználók figyelmét megszerezzék, bevonják és szórakoztassák őket. És ne felejtsük el, hogy a hazai internethasználók háromnegyedét elérjük itt! Persze szükség lesz arra, hogy a kreatívosok is elszakadjanak a banner-szemlélettől és olyan alkalmazásokat találjanak ki, amelyek a felhasználók számára ténylegesen érdekesek, hasznosak, szórakozatóak – így velük időt töltsenek, kitegyék a profiljukra, azaz végső soron önként támogassák a hirdetőt. (Az appok aka widgetek reklámcélú felhasználásáról lásd a Fogjátok és widgetek című posztot.)

Remélem, hogy a technikai háttér kialakítása mellett folyamatosan dolgoznak azon is, hogy a sales szempontok is érvényesüljenek, s meglegyen a kidolgozott modell, mire megnyitják az API-t. A Webisztán poszt érintette, hogy bevétel megosztás várható az appok fejlesztői és az oldal tudajdonosa között, ami sokak számára jelenthet majd kellő motivációt a fejlesztéshez.

A második és harmadik számú közösségi site – myVIP és Barátikör – véleményem szerint elég nagy hibát követett el, hogy nem játszotta ki az API-kártyát, és hagyta, hogy a magenta mamut lépje meg ezt előbb. Ugyanez vonatkozik az Indanetre is, amelynek jóval előbb és eleve app támogatással kellett volna megjelennie, hogy tudjon nyújtani valamilyen pluszt a többi általános közösségi oldallal szemben. Így valami nagyon ütőssel kell(ene) előállniuk, hogy labdába rúghassanak…