Néhány dolgot azonban sikerült kiszagolni.

Az iWiW alkalmazásokból alapvetően két fajta lesz – legalábbis “tulajdonosi” szempontból – a saját (origós) és a külső fejlesztésű appok. Ezekhez részben eltérő hirdetési megoldások társulnak majd.

A saját appok esetében adja magát a lehetőség, hogy szponzorációs formában is értékesítsék a felületeket. Ebben a konstrukcióban az adott alkalmazás brandingelve lesz, a mellette lévő rotálódó reklámfelület vagy kikerül az oldalból vagy fixen a hirdetőé lehet. Ehhez a megoldáshoz médiatámogatás is társul, amely azt garantálja, hogy az alkalmazást adott számú felhasználó fogja megtekinteni. Az ehhez használt eszközök pedig az aktivitás feed, a szokásos tartalmi modulok (kb. “pr lead”: képpel, címmel, rövid szöveggel), kiemelt pozíciók a különböző alkalmazások listájában, illetve hagyományos, célcsoportra targetált display hirdetések (bannerek). (Úgy tudjuk, hogy az alkalmazások élesedésével az aktivitás feed is ki fog kerülni a mostani eldugott helyéről.)

Itt nem teljesen világos, hogy csupán a canvas view-ra való eljuttatásra vagy tényleges alkalmazás telepítésre vállalnak majd garanciát. Mindez persze további kérdéseket is felvet: Aki már telepítette korábban, az majd csak úgy észreveszi, hogy márkázott lett, vagy felhívják erre a figyelmét? Vagy: Csak a canvas view lesz átmárkázva vagy a profil box is?

Úgy tudjuk, hogy a szponzoráció listaárát az első három hónapban bevezető jelleggel 700 ezer-1 millió Ft/hó közé tervezik beállítani alkalmazástól függően, de hogy ezért cserébe mennyi canvas view-ra irányítás vagy alkalmazás telepítés jár, az még kérdéses.

A vizuális típusoknak íme egy minta szponzorált alkalmazásra:

A szponzoráció végén pedig az alkalmazás visszatér “civil” életéhez:

A fenti Telekocsi alkalmazás egyébként arra szolgál majd, hogy az autós utazás költségeit megosszák egymással az utazók akár belföldi, akár külföldi útról van szó.  Ha valaki autóval utazik, utasokat keres, ha valakinek nincs autója, de utazna valahova, autóst kereshet a rendszerben.

A külső fejlesztők által készített alkalmazások számára alapvetően médiatámogatás lesz vásárolható. A médiatámogatás elemei azonosak a feljebb felsoroltakkal, az árazást pedig a hirdető által igényelt megtekintésszám mennyisége határozza majd meg. Valószínűleg közép- és hosszú távon kialakítanak majd „API-kóstolási” csomagokat. Ezen kívül – főleg direkt ügyfelek számára – terveznek egy olyan csomagot bevezetni, amely fix összegért egyrészt bizonyos kontaktusszámot, másrészt médiatámogatást biztosít majd. Ennek részletei még eléggé homályosak.

Írtunk róla korábban, hogy melyek azok a témák, amelyekre csak előzetes egyeztetéssel és/vagy együttműködés formájában készülhetnek alkalmazások, de érdemes feleleveníteni: az ÁSZF szerint olyan alkalmazások, melyek célja vagy eszköze a toborzás, direkt tranzakciókra való buzdítás – fogadás, nyereményjáték stb.-, ill. apróhirdetés, álláshirdetés, aukció, pénzügyi szolgáltatások, utazás és ezek termékszintre lebontott elemei. Ezekben az esetekben a fenti a szponzorációs megoldáshoz hasonlóan havi díjat állapítanak meg, és az együttműködés tartalmazhat médiatámogatást is. Az ilyen megjelenések ára az alkalmazás és a tranzakciók jellegétől függően változhat, de mindig fixdíjas. Azaz a tranzakciókból származó bevételre épülő bevételmegosztást – az előzetes információkkal és várakozásokkal ellentétben – nem vállalnak majd. (Feltehetőleg  technikai és adminisztratív szempontok miatt.) A bevezető időszakban pár százezres forintos tételre számíthatnak a hirdetők.

A „kintről jövő” alkalmazás tulajdonosa vásárolhat „bannermentes keretet”, azaz kizárhatja a canvas view-ról a hirdetéseket, melyeket egyéb esetben értékesíthet az Origo. Ennek árazása még folyamatban van.

Fontos, hogy a posztban szereplő megjelenések árát az Origo az első 3 hónapos bevezető időszakra állapítja meg, ezután a tapasztalatok alapján változhat az árazás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nagy durranás és sikertörténetek lesznek, akkor a viszonylag szemérmes árak szépen felkúsznak majd. Ami biztos, hogy az elején érdemes lecsapni a lehetőségre, mert biztosan nagy érdeklődés fogja övezni az alkalmazások bevezetését, ami pr érték szempontjából sem utolsó.

Alkalmazások azóta sincsenek az iWiW-en, de már fel is tűnt egy újabb erre szakosodott cég a színen, a Division3. Nem meglepően ez is iWiW-közeli vállalkozás, az alkalmazások hivatalos “evangelistája”, Bártházi András (Wish) részvételével. Mind a Sodapop, mind a Divison3 egy-egy fejlesztőcég és gerilla ügynökség részvételével alakult meg: előbbit a Virgo és a Raygun hozta létre, utóbbit pedig a Wish és a ReVISION.

A Division3-mal kapcsolatos részletekről Bártházi Andrást és Kaizer Gábort kérdeztük.

Rabbit: Miért van szükség egy még nem is létező piacon rögtön két szereplőre?

András: Ami az iWiW alkalmazásokat illeti, részünkről nagy fantáziát látunk bennük, az egyik motivációja ez volt a Division3 alapításának. Ezzel együtt nem csak a magyar piacra fogunk dolgozni, célünk más platformok lefedése a Facebooktól a Netvibeson át az iPhone-ig, illetve más mobil platformokig a globális piacokon is.

Gábor: További gondolat, hogy mi nem csupán a widget-gadget fejlesztésre hegesztettük össze a Division3-at, hanem egyfajta full service interactive hotshopként szeretnénk megjelenni. Friss hír, hogy a ReVISION-höz csatlakozott független tanácsadóként egy nemzetközi ügynökségnél new york-i, szingapúri és hong kongi vezetői székeket megjárt szakember. Többek között talán az ő segítségével is, ki lehet lépni a globális piacra, és globális ügyfeleknek dolgozni. Véleményem szerint mindez érdemi piac, egyrészt egyre több márka jelenik meg widgeteken a közösségi térben, másrészt a widget platformok, networkok egyre markánsabban megfogható médiumként tűnnek fel.

Rabbit: Miben nyújtotok ti többet-jobbat-mást?

András: Esetünkben két olyan cég állt össze, melynek nagy tapasztalata van abban, amit betett a közösbe. A Wish részt vett az egyik jelentős – az iWiW platformja mögött levő OpenSocialhöz hasonlító – widget szabvány, a Netvibes Universal Widget API kialakításában, továbbá neves nemzetközi cégekkel (Craigslist, Amazon, Expedia, Whitepages, Channel 4…) dolgozott már együtt widget fejlesztésben is.

Gábor: A ReVISION pedig az egyetlen hazai kimondottan gerilla- és vírusmarketingra specializálódott ügynökség. Olyan márkáknak dolgozunk-dolgoztunk már, mint Nike, Subway, Coty parfümcég, Lego, easyHotel, AXN… mi ahhoz értünk, hogy hogyan lehet szóbeszédet, vírust, fogyasztói interakciókat generálni, és ha szükséges, mindezt akár beilleszteni az ügyfél integrált, klasszikus elemekkel rendelkező marketingmixébe. Vagyis pont ahhoz, ami egy közösségi widgetet működtetni tud.

Rabbit: A hirdetők és ügynökségek részéről láttok már érdeklődést? Ki az elsődleges célcsoportotok (direkt ügyfelek vs. ügynökségek)?

András: Igen, elég nagy az érdeklődés, már most is több céggel dolgozunk együtt iWiW alkalmazás fejlesztésén. Mind direktben ügyfelekkel, mind pedig ügynökségekkel szívesen együttműködünk.

Rabbit: Folytattok valamilyen edukációs tevékenységet?

Gábor: Természetesen. Bővebb információért iratkozz fel a hírlevelünkre. ;)

András: És persze szívesen megyünk el ügynökségekhez, potenciális ügyfelekhez beszélgetni, megmutatni nekik a lehetőségeket.

Rabbit: A Sodapop a tevékenységét elsősorban az iWiW köré építi. Szerintetek érdemes másban is gondolkodni jelen pillanatban, hazai viszonylatban?

Gábor: A Facebook a maga 100 ezres és egyre növekvő magyar felhasználói számával is már kritikus tömeg.

András: Attól függ, ki a célközönsége az alkalmazásnak. Míg az iWiW-en az online elérhető felhasználók közül bármelyik célcsoport megszólítható, addig a Facebook-on egyelőre inkább a geek közösség található meg. Amennyiben az alkalmazás minél szélesebb kört szeretne elérni, vagy ha ezt a közösséget szeretné megszólítani, akkor a Facebook alkalmazás fejlesztésen is érdemes lehet elgondolkodni. Speciális esetben szóba jöhet még Netvibes és iGoogle, esetleg iPhone alkalmazások fejlesztése is. Amennyiben a megrendelőnek szüksége van rá, egy komplex csomagot tudunk számára átnyújtani – akár az alkalmazások, widgetet, gadgetek készítésén felül is, igény szerint lefedve kampányának más elemeit is (akár filmes produkcióról, akár kreatív fejlesztésről, akár weboldal kivitelezésről legyen szó).

1. Alkalmazások (Applications)

A Facebookon való megjelenés egyik legizgalmasabb formáját az alkalmazások jelentik. A Facebook alkalmazás platformja 2007 májusában nyílt meg, azaz ettől az időponttól kezdve van lehetőség appok fejlesztésére. 2008 januárja óta az alkalmazások bármely külső site-on is elhelyezhetők. A Facebookon jelenleg több, mint 52 ezer alkalmazás érhető el, s naponta átlagosan 140 új születik. A Facebook tagok 95%-a kipróbálta már az alkalmazásokat legalább egyszer. Bízunk benne, hogy a hazai, iWiW-es közönség is hasonlóan nyitott lesz az alkalmazások használatára, illetve hogy a hazai fejlesztők értelmes, vonzó megoldásokkal rukkolnak majd elő.

Az alkalmazásokat talán már nem szükséges különösebben bemutatni, a hirdetők számára azért jelentenek többet bármely Facebook oldalnál és hirdetésnél, mert a felhasználók bevonásának és szórakoztatásának egy lényegesen mélyebb formáját valósít(hat)ják meg, és egy-egy jól sikerült alkalmazás nagyon gyorsan terjedhet a virális csatornákon (meghívás, aktivitás folyam, profil box megjelenés). Persze nem könnyű olyan (brandelt) alkalmazást fejleszteni, amely hosszabb távon is képes fenntartani az érdeklődést.

2008 júliusában meghirdetett “Great Apps Program” szerint az alkalmazásoknak az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük, hogy kiérdemeljék ezt a címet:

• értelmes: közösségi, hasznos, kifejező, megnyerő,
• megbízható: biztonságos, tiszteletteljes, őszinte,
• jól megtervezett: tiszta, egyszerű, stabil.

A Facebook alkalmazások bevezetése és monetizálása a Facebookon elérhető célközönség feltérképezésével, illetve természetesen az app elkészít(tet)ésével és tesztelésével kezdődik. Az app terjesztésének legalapvetőbb módja a saját telepítés és a barátoknak történő ajánlás. Ha az app arra érdemes, akkor a hangadó bloggerek és újságírók figyelmét is felkelti. Emellett ott vannak a “hagyományos” lehetőségek is, a Facebookon (illetve egyéb helyen) való hirdetés, Facebook oldalhoz adás stb. Az appok terjedésében nagyon fontos szerepet játszanak az aktivitások (x telepítette, illetve ezt és ezt csinálta vele típusú feedek).

Az appok monetizálására a Facebookon számos út van, ezek egyike az alkalmazás oldalán affiliate linkek és bannerek, hirdetési hálózatokhoz tartozó reklámok, illetve saját hirdetések elhelyezése. (A profil oldalon látható alkalmazásban legfeljebb szponzorált linkek helyezhetők el.) Facebook alkalmazásokban történő hirdetésekkel több ad network is foglalkozik, például a Social Media, Offerpal Media, Super Rewards, AdParlor, Buddy Media, RockYou, Cubics, AOL-Platform, VideoEgg, és az elmaradhatatlan Google AdSense. A hirdetések CPM, CPC, CPA és CPI (cost-per-installation, az app telepítésének költsége szerint) vásárolhatók. Friss fejlemény, hogy a Facebook is megkezdte a maga ad networkjének tesztelését. Az appok esetében persze nemcsak a hirdetések, hanem tranzakciók (pl. az appon keresztül történő vásárlások) is szerepet kaphatnak.

A Facebookon mindezek a lehetőségek teljesen ingyen (!) érhetők el az alkalmazások fejlesztői számára, a Facebook maga nem részesedik sem az alkalmazások oldalán elhelyezett hirdetések bevételeiből, sem a tranzakciókból. Pedig az a hír járja, hogy van olyan fejlesztő, aki havonta 1 millió dollár bevételt termel velük.

A hazaiak minden bizonnyal ebből is okulva találták ki azt a rendszert, hogy az iWiW alkalmazások canvas nézetében elhelyezett hirdetések csak az AdNetwork rendszerén keresztül jelenhetnek meg, s a tranzakciós alapú alkalmazások bevételéből is részesedést kérnek majd. (A profil nézetben megjelenhet például a cég logója és szlogenje, de nem helyezhető el hirdetés és nem mutathat ki link az iWiW-ről.) Azt hallottuk, hogy a tranzakciós appok esetében hirdetői csomagot lehet majd vásárolni, aminek része az alkalmazások feltelepítése utáni költség, illetve a csomag fennmaradó összegével az alkalmazást reklámozza az iWiW felületén az Origo. A hirdetési bevételek esetében 70%-a az AdNetworköt illeti majd, s csupán 30% marad a fejlesztőnél. A canvas területén kívül az Origo adhat majd el hirdetéseket, külön megállapodással azonban lehet bannermentes.

A hazaiak nagyobb szigort érvényesítenek a témákat illetően is, csak a velük történő külön megállapodással fejleszthetők az alábbi alkalmazások:

• listing típusú hirdetések: álláshirdetés, apróhirdetés,
• aukció,
• pénzügyi szolgáltatások: biztosítás, banki szolgáltatások stb.,
• utazási ajánlatokat közzétevő, üzleti jellegű témák,
• ezek termékszintre lebontott elemei, pl.: ingatlanapró, utasbiztosítás stb.,
• közvetlen pénzmozgást elősegítő tranzakciós alkalmazás, azaz bármilyen olyan alkalmazás, amiből termék vagy szolgáltatás rendelhető meg,
• olyan alkalmazás, amelyben szerepel direkt link pénzmozgást elősegítő tranzakciós szolgáltatásra vagy termékre, oldalra,
• nyereményjáték,
• olyan alkalmazás, amelyben szerepel direkt nyereményjátékra mutató link.

Ugyancsak erősebb lesz a kontroll az iWiW esetében az appok megjelenése során. Az alkalmazások engedélyezése három lépcsős folyamat eredménye, üzleti, jogi és technikai szempontból ellenőrzik és hagyják jóvá őket. Az alkalmazás fejlesztése előtt van lehetőség a koncepció egyeztetésére, hogy ne fordulhasson elő, hogy kész alkalmazást nem engedélyeznek.

A hazai törvényi szabályozással összhangban az iWiW-en nem jelenhetnek majd meg olyan alkalmazások, amelyek szenzitív adatokat kérnek be és kezelnek (faji eredet, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, politikai vélemény vagy pártállás, vallásos vagy más világnézeti meggyőződés, érdekképviseleti szervezeti tagság, egészségi állapot, kóros szenvedélyek, a szexuális élet, bűnügyi személyes adat).

Az iWiW esetében az alkalmazás fejlesztőjének külön adatkezelési nyilatkozatot kell készítenie, ha az API-n keresztül elérhető adatokon felül egyéb személyes vagy kapcsolati adatot kér be az alkalmazás, ha felnőtt (18+) kategóriájú, illetve ha az alkalmazás személyes adatot tárol. A kapcsolati háló adatai semmiképpen sem tárolhatók.

Az alkalmazások támogatására a Facebookhoz hasonlóan az iWiW-en is be lehet majd vetni különféle eszközöket. Lesz lehetőség targetált támogatóbannerek futtatására, illetve a listaoldalon kategória szponzorációra. Használható lesz egyedi, az alkalmazást kívülről is közvetlenül elérő url (az alkalmazás felvételére mutató link vagy az alkalmazásban található termékre mutató paraméterezett link), azaz pl. egy banner hirdetésben is megjelenhet majd az alkalmazás telepítésére buzdító üzenet. Lesz lehetőség kiemelt értesítés küldésére is.

Kissé megkésett monetizálási próbálkozásként a Facebook 2008 november végén bevezette a Verified App Programot. Azok az alkalmazások, melyek megfelelnek a követelményeknek és fejlesztőik kifizetnek évente 375 dollárt, “pecsétet” és speciális helyet kapnak az alkalmazások közt, több üzenetet, értesítést, kérést küldhetnek a felhasználóknak, erőteljesebb láthatóságot kapnak a news feedben, illetve valamennyi ingyenes hirdetési lehetőség is a rendelkezésükre áll. Ugyanakkor, írja Arrington a feljebb linkelt posztban, a Facebook régen ígért fizetési rendszere, amely lehetővé tenné bizonyos alkalmazások fizetőssé tételét, továbbra sem került bevezetésre.

Mindezt azzal a gondolattal egészíteném ki, hogy nem árt tényleg jól átgondolni az üzleti modellt, méghozzá előzetesen, mert az utólagos “szigorítások” mindig felhördülést okoznak. Ami korábban ingyen volt, azért nem akar senki szívesen fizetni.

Az Allfacebook blogon jelent meg nemrégiben 13 jótanács arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet sikeres appokat bevezetni. Ezek tanulságul szolgálhatnak az iWiW alkalmazások fejlesztői számára is, persze erősen érződik rajtuk, hogy egy már hosszabb ideje működő rendszerről van szó, sok-sok alkalmazással. A tippek éppen ezért úgy kezdődnek, hogy másolj le egy másik appot, illetve vigyél valamilyen csavart egy már létező, népszerű appba, ami jelen esetben leginkább úgy értelmezhető, hogy nézd meg milyen alkalmazások pörögnek más közösségi oldalakon és ezeket másold le vagy adaptáld. Ezekhez kapcsolódik a meglévő alkalmazások lefordítása más nyelvre, de ez ebben az esetben ugyancsak a lemásolást vagy adaptációt jelenti. A többi tanács pedig:

• készíts ünnepekhez kapcsolódó alkalmazásokat,
• kínálj (niche) ajándékokat (az iWiW-en nyilván “bármi” lehetne, hiszen új a platform),
• az alkalmazás posztoljon meglepő/felháborító mini-feed történetet (nálunk persze kezdetben az is bőven elég lesz, ha jól megfogalmazottak),
• integráld a barátok értékelését,
• hozz létre olyan alkalmazást, amely kedvelt rajongói oldalhoz kapcsolódik,
• készítsd el tévés vetélkedők online változatát,
• készíts kulturális irányultságú alkalmazást (ez is nyilván a multikulti Facebook esetében bír nagyobb jelentőséggel),
• hozz létre értékelő rendszert,
• készíts olyan appokat, melyekkel a felhasználók exkluzív közösségek tagjaivá válhatnak,
• készíts kreatív kvízeket.

Szintén megoldás, ha egy cég megvásárol egy befutott appot. Ezt tette például a TripAdvisor, amely a Where I’ve been alkalmazásra tette rá a kezét. Az alkalmazásban a felkeresett helyek megosztásán és utazási tippeken túl már repülőjegyet is lehet vásárolni.

Egy kanadai telco cég olyan alkalmazást vezetett be, amely szimbolikusan jelenítette meg a cég legújabb akcióját, melynek keretében öt kiválasztott számmal ingyen lehetett telefonálni és sms-ezni. Az app megjelenésében és koncepciójában illeszkedett a cég egyéb reklámaktivitásaihoz, és az egyik, felhasználók által kedvelt megoldáson, a barátok rangsorolásán alapult. Az appban egyébként egy akvárium volt, ahol a felhasználó – az első hal – választhatott 5 társat az ismerősei közül, s ezután kapta meg a cég üzenetét az akcióról.

A Coca Cola egyik alkalmazása a CokeTag, amely egy testre szabható, flash-alapú bookmark widget, mely a felhasználók által megadott kedvenceket linkeli. A widget a we8 projektet promotálta, amely a kóla Olimpia szponzorációjához kapcsolódott, hasznos, egyszerű és könnyen terjeszthető, kevésbé reklámszagú alkalmazásként.

Nemrég kevert nagy port a Burger King alkalmazása, amely 10 barát “feláldozása” árán ingyenes Whopper szendvicset ígért. Az alkalmazást rekordgyorsasággal telepítették mintegy 20 ezren, és meg is szabadultak összesen 200 ezer “barátjuktól” az ingyen junkfoodért. Az alkalmazást – látván a kapcsolati hálók “leépülését” – privacy aggályok miatt gyorsan levette a Facebook, ezzel együtt emlékezetes és ügyes megoldás volt.

Persze az appok korántsem jelentenek garanciát a sikerre, mint ahogyan azt a Facebookon a legnagyobb hirdetők is megtapasztalták. Az alkalmazások sikertelenségének oka sokszor a stratégiai szemlélet hiánya, az appok bonyolultsága, az interakció hiánya vagy a brand túlzott hangsúlya.

A Facebook 2008 júliusától tesztelt és végül szeptemberben elindított, kommunikáció központú redizájnjával az appok kevésbé hangsúlyosak az oldalon, nagy részük a profil nézetben külön fül alá került. A profil box-ok sem kerülnek már fel automatikusan, csak utólagos hozzáadásukra van lehetőség. Az alapbeállítás szerint az alkalmazás posztolhat aktivitásokat, de nem küldhet email értesítéseket. Nem mellesleg a Facebook a redizájn után még gyorsabb növekedési pályára állt, és 2008 végére átlépte a havi 200 milliós egyedi látogatószámot.

Az iWiW alkalmazások egyébként a régi Facebook dizájnhoz hasonlóan a profil adatok alatt fognak megjelenni.

A Facebook Connect, amelyről később még lesz szó, az appok történetének egy új fejezetét nyitja meg, amelytől számottevő bevételt is remélhet a site.

Holnap az aktivitás értesítésekkel, a virtuális ajándékbolttal, illetve az apróhirdetésekkel foglalkozunk.

Az eddig sem volt titok, hogy OpenSocial alapokon építkeznek. Az alkalmazások első körben nem túl sok infóhoz férhetnek majd hozzá: az authentikációhoz (ki van belépve :), a felhasználók nevéhez, thumbnailjéhez, illetve első szintű ismerőseihez. Fejlesztői szempontból érdekes, hogy az alkalmazásokhoz tartozó adattárolás történhet az iWiW-en. Az appokhoz kapcsolódóan aktivitás folyam generálódik, hasonlóan a Facebook minifeedjéhez. Egyelőre ennyi az alap készlet, de hamarosan érkeznek a notifikációk, illetve REST API (ez utóbbinak most nem vagyok hajlandó utánanézni :).

A gyakorlatban az iWiW-re felkerül egy Alkalmazások menüpont, amely egy gadget katalógusra vezet. Az alkalmazások kapnak egy saját oldalt (canvas view), illetve hozzáadás esetén felkerülnek a felhasználók adatlapjára (profile view).

A fejlesztői portál (dev.iwiw.hu), amely egyelőre nem publikus, a regisztráció, alkalmazás menedzsment és blog mellett teret ad a tesztelésnek (300 tesztfelhasználós “homokozó”), illetve a best practice megosztásának (saját wiki formájában). A fejlesztés és homokozós teszt után kell majd jóváhagyáson átesnie az appoknak, ami után élesben kikerülnek az iWiW-re. Az fejlesztői portál megnyitásához verseny is kapcsolódik majd 2008 decemberétől (1. forduló).

Mindebből látható, hogy a meetupos környezethez híven szinte teljes mértékben fejlesztői fókuszú volt a mai bejelentés. Vannak kérdések, amik szempontomból sokkal érdekesebbek, és bízom benne, hogy az újságíró kollégák jól kifaggatják majd őket holnap:

• Melyek lesznek azok a widget témák, amiknek a megvalósítására nem lesz lehetőségük a külső fejlesztőknek (pl. álláshirdetés, apróhirdetés, miegymás)?
• És mik azok, amikre az iWiW gyorsan ráveti magát és másnak már nem lesz terepe?
• Mennyire és milyen feltételekkel lehet majd használni az appok által begyűjtött adatokat?
• Lehetnek-e olyan appok, amik tranzakciós alapúak (pl. webshopra mutatnak)?
• Ha lehetnek, hogyan oszlanának meg a bevételek?
• Egyáltalán hogyan képzelik el a már emlegetett bevétel megosztást?
• Lehetnek-e hirdetési tartalmú, illetve szponzorált gadget-ek?
• Ha lehetnek, milyen feltételekkel? Kell-e fizetni értük? (ha nem áll mögöttük tranzakció, a bevételmegosztás nyilván nem értelmezhető)
• Milyen szempontok játszanak szerepet az alkalmazások engedélyezésében, hogyan, ki által zajlik majd ez?
• Társul valamilyen sales stratégia is ehhez vagy csak durr bele, majd lesz valami?

Update (dec. 5.): Reveal cikkek, még mindig sok kérdőjellel:

• Helyszíni beszámolós: Indul az iWiW API – ha geek vagy, fogj neki homokozni!
• Fejlesztőket kérdezős: Itt az iWiW fejlesztői portál
• Origós hivatalos: Külső alkalmazások felé nyit az iWiW
• HWSW-s fejlesztős: Már nem csak telefonkönyv, hanem alkalmazásplatform is az iWiW
• Kreatívos reklámos: Felpörgetné az Iwiwet az Origo

Az API nyitás a gyakorlatban annyit jelent, hogy lehet majd az iWiW-re különféle alkalmazásokat fejleszteni. Azaz túl lehet lépni a rendelkezésre álló – mondjuk a Facebookhoz hasonlítva – meglehetősen korlátozott számú fícsörökön. Kontroll és szigorú szabályozás ide vagy oda, ez a fejlesztés alapvető változásokat fog hozni, már csak azért is, mert a leglátogatottabb hazai site-ot érinti. Ha megindul az alkalmazások fejlesztése, az újabb lendületet adhat majd a jelen pillanatban finoman szólva is kevéssé izgalmas iWiW-nek: az ismerősök bekattogtatásán és képnézegetésen (és immár feltagelésen :) túl is érdemes lehet felmenni a site-ra, s akár (még) hosszabb ideig elidőzni ott.

Hirdetési szempontból ez hatalmas potenciált jelent, hiszen jelen pillanatban a hazai internetezők ~74%-a havonta, ~56%-a pedig hetente legalább egyszer megfordul az iWiW-en. Egy felhasználó átlagosan hetente 1 óra 20 percet, havonta 4 és fél órát áldoz az életéből arra, hogy az iWiW-en ténykedjen. Az iWiW-en tehát nemcsak sokan vannak, hanem hosszú időt is töltenek a felhasználók. Tanulságos adat, hogy az iWiW-nél több időt egy-egy felhasználó csak néhány site-on tölt, jellemzően játék oldalakon (Klánháború, Travian, Ikariam stb.), társkeresőkön (Lovebox, Freelove), az Index nyitón, illetve természetesen a Google keresőn. (Az adatok forrása: gIA, 2008-08.) Ha lesz miért felmenni (elnézést), az eltöltött idő további növekedése várható.

Jelen pillanatban az iWiW leginkább image hirdetések futtatására alkalmas, és főleg hagyományos hirdetési felületekkel operál. A hagyományos bannereken túl kedvelt a login oldal patkó alakú hirdetése, a személyes kezdőoldal main bannere (az a nagy középen :), időnként feltűnnek szinkron bannerek a Kit ismerhetek oldalon (két bannerban összehangolt animáció fut), ritkábban egyedi szponzorációs megoldások a hangulatcsúszkánál, üzenőfalnál stb.

Emellett elérhető klubrendszer is, amely nyilván akkor használható, ha a hirdetőnek folyamatosan van mondanivalója a klubtagok számára, szolgál valamilyen előnyökkel a tagság stb. Ezek közül csak a Coke Club volt – számomra – elég látványos ahhoz, hogy megüsse az ingerküszöböt. Ezen felül van persze egy kilépő oldalunk is, ahol különféle ajánlók is számításba jöhetnek hirdetési felületekként.

Nem titok, hogy az iWiW-en nem kattintják halálra a hirdetéseket a felhasználók, sőt egészen közömbösek tudnak lenni irántuk. (Általánosságban én nem temetném a bannereket, különös tekintettel az interaktív kreatívokra.) Ebben a közegben a felhasználók figyelmének felkeltésére jelen pillanatban az egyedi megoldások, illetve a nagy méretű, interaktív bannerek alkalmasak. Ennek oka elsősorban valószínűleg az, hogy a hirdetések nem a megfelelő tudatállapotban érik a felhasználót – azaz éppen teljesen irrelevánsak a számukra. Pl. ha egy szempillaspirált hirdetek, egy női oldal szépség rovatában sokkal nagyobb érdeklődéssel számolhatok, mintha az iWiW-en jelenek meg vele, akár célcsoportra szűrve. Míg az előbbi oldalra azért ment a felhasználó, hogy szépségtippeket kapjon, az iWiW-re azért érkezett, hogy ellenőrizze a volt pasija adatlapját, megnézze fő “konkurenciája” új fotóit, elolvassa a neki küldött belső üzenetet, feltöltse a legújabb bulifotóit stb.

Emellett fontos megemlíteni, hogy sajnos nagyon kevés targetálási opció használható az iWiW-en – kor, nem, lakóhely -, a beharangozott szabadszavas célzás sajnos nem került bevezetésre. (A behavioral pedig egészen futurisztikus gondolat :) A targetálás ráadásul annyival meg is drágíthatja a hirdetést – ha nem a megfelelő elszámolási alapot választjuk-, hogy jobban megéri szőnyegbombázni. (Persze a kampánycéloknak megfelelően az iWiW-en is meg lehet találni azokat a felületeket, eszközöket, amelyek [költség]hatékonyak.)

Ezt az állóvizet tudják majd felkavarni a “külsősök” által fejlesztett alkalmazások. Remélhetőleg a hirdetők (ügynökségei) is be fogják dobni magukat ezen a téren, belátva, hogy igazából ez lesz az egyetlen reális lehetőség arra, hogy ezen a felületen a felhasználók figyelmét megszerezzék, bevonják és szórakoztassák őket. És ne felejtsük el, hogy a hazai internethasználók háromnegyedét elérjük itt! Persze szükség lesz arra, hogy a kreatívosok is elszakadjanak a banner-szemlélettől és olyan alkalmazásokat találjanak ki, amelyek a felhasználók számára ténylegesen érdekesek, hasznosak, szórakozatóak – így velük időt töltsenek, kitegyék a profiljukra, azaz végső soron önként támogassák a hirdetőt. (Az appok aka widgetek reklámcélú felhasználásáról lásd a Fogjátok és widgetek című posztot.)

Remélem, hogy a technikai háttér kialakítása mellett folyamatosan dolgoznak azon is, hogy a sales szempontok is érvényesüljenek, s meglegyen a kidolgozott modell, mire megnyitják az API-t. A Webisztán poszt érintette, hogy bevétel megosztás várható az appok fejlesztői és az oldal tudajdonosa között, ami sokak számára jelenthet majd kellő motivációt a fejlesztéshez.

A második és harmadik számú közösségi site – myVIP és Barátikör – véleményem szerint elég nagy hibát követett el, hogy nem játszotta ki az API-kártyát, és hagyta, hogy a magenta mamut lépje meg ezt előbb. Ugyanez vonatkozik az Indanetre is, amelynek jóval előbb és eleve app támogatással kellett volna megjelennie, hogy tudjon nyújtani valamilyen pluszt a többi általános közösségi oldallal szemben. Így valami nagyon ütőssel kell(ene) előállniuk, hogy labdába rúghassanak…