K: Hol találok adatokat a hazai információs társadalom helyzetéről (lakossági és vállalati penetráció, szélessáv, mobil, e-közigazgatás, -gazdaság, -kultúra, -oktatás stb.)?
V: A ITTK és az NHH környékén érdemes nézelődni ezzel kapcsolatban.

• ITTK éves jelentések
• Kék Notesz – Internethajó gyorsjelentések
• NHH sajtóközlemények – vezetékes, mobil és internet penetráció

K: Hol találok adatokat a hazai internetező közönségről és honlapokról?
V: Online közönségméréssel, illetve életstílus kutatással több cég is foglalkozik Magyarországon: az NRC, a Szonda Ipsos és Gemius, valamint a Medián, melyek bizonyos időközönként publikálnak ezzel kapcsolatos híreket, információkat.

• gemius Ipsos Audience – az adatok fizetősek, de a hírek között elérhető néhány összefoglaló anyag
• VMR – szintén fizetős, náluk azonban a publikálási kedv nagyobb, többféle elemzés érhető el a hírek archívumában
• Webaudit – a hazai oldalak látogatottsági adatai (látogató, látogatás, oldalletöltés szerint), a felhasználói profilok (a kor és nem adatok) nem publikusak
• Rankings.hu – keresők, katalógusok, operációs rendszerek, böngészők, felbontások stb. adatai
• konferenciák prezentációi, pl. Internet Hungary, Media Hungary
• nemzetközi adatok: Google Trends for Websites, Alexa, Compete, Quantcast

K: Mennyi blog van Magyarországon? Egyáltalán, milyen a web2.0-s eszközök elterjedtsége hazánkban?
V:

• Miner statisztikák – blogok száma frissülési gyakoriság szerint
• NRC – VMR 2007/II. a hazai internetezők online tevékenységei
• Universal McCann – Wave 3 kutatás (pdf): a social media globális és hazai állásáról

K: Mennyit költenek a hazai hirdetők online reklámra?
V: Erről a TNS Media Intelligence Reklámköltés analízise és az MRSZ becslései (doc) szolgálnak adatokkal, de a legjobb összefoglalót helyben találod =:)

• 2007-ről egyszer és még egyszer
• 2006-ról

Ha néhány szakdolgozat írónak segít, akkor már megérte megírni =:)

A Blogter Videobombjának, majd az Econet Freevlogjának 2006 nyári indulása után az ősz a többiek tolongásával telt. Persze manapság is akadnak még, akik feltalálják a spanyolviaszt, illetve több webkettes szolgáltatást vegyítve próbálnak valami újat kihozni. (Mivel ez nem kémia, ez általában nem sikerül nekik.)

A “nagyok” természetesen itt is előnyt élveznek, hiszen adott a médiatámogatás: a húzó tartalmakról átküldenek jó pár felhasználót, mondjuk portál nyitó oldali befűzéssel, playerek elszórásával forgalmas szolgáltatások kilépő oldalain vagy – nyilván ingyenes – kampánnyal a portfolió site-jain. (A kisebbek számára az “eladjuk magunkat valamelyik nagynak” stratégiája tűnik működéképesnek.) A forgalom tehát megvan, már csak az a kérdés, hogy hogyan tovább.

Legkézenfekvőbb alternatívának a hirdetési bevétel látszik. A helyzet azonban az, hogy a hagyományos hirdetések botrányosan teljesítenek a webkettes oldalakon. Ugyanaz a felhasználó, aki az origón lekattintja a bannereket, belép az iWiW-re és elfelejti ezt a jó szokását. (A fifikásabb rich mediának azért még van esélye.)

A webkettes (vagy annak szánt) oldalakon a felhasználók elszöszmötölnek a dolgaikkal, ismerőst keresnek, videót néznek, szupergagyi oldalakat barkácsolnak, miegymás, és közben ignorálják a hagyományos hirdetéseket. Ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek beépülnek az oldal szerkezetébe, azaz elsőre nem hatnak hirdetésnek vagy amelyek elkerülhetetlenek a felhasználó számára, ha tartalmat akar fogyasztani – jelen esetben videót szeretne nézni. Ideális esetben ezek a hirdetések nem bosszantják, nem zavarják meg (nagyon) a tartalomfogyasztásban, targetáltak, azaz az ő érdeklődésére – vélhetően – számot tartanak.

Zárójelben: Feltételezzük, hogy a kampánnyal szeretnénk valamilyen hatást elérni, nem csupán AV-t vagy CT-t realizálni. Illetve bízunk benne, hogy ezek a hazai videómegosztó szolgáltatások belátható időn belül nem csak az internetezők kb. 15%-ához jutnak el, és legalább a YouTube szintjét elérik, melyet a hazai havi internetező közönség kb. 30%-a látogat, médiatámogatás nélkül, ugye.

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után végre rá is térek a post tárgyára, a hazai videómegosztókra és a (nem hagyományos) hirdetési lehetőségekre. A videómegosztókkal kapcsolatban a legfontosabb adatok a látogatottság, a nem és korcsoport, esetleg – ha elérhető ilyen adat – ESOMAR státusz szerinti látogatói összetétel. Ugyancsak tanulságos infó az oldalak indulása – melyik médiatulajdonos mikor eszmélt, hogy ebből a bizniszből ő sem maradhat ki. A hirdetési lehetőségeknél az alábbiakat vettem sorra:

• Kiemelt videó ajánló: a videó ajánlása a “hot” videók között vagy egyéb, kiemelt helyen
• Pre-roll/post-roll ad: a videók előtt vagy után, a playeren belül lejátszodó hirdetések
• Stand-by-image: a player leálltott állapotában látszó kép hirdetés
• Video overlay: a videó lejátszása közben a playerben megjelenő, majd bezáródó, kis méretű layer hirdetés
• Szponzoráció: oldal átszínezés, saját csatorna, logóval ellátott vagy brandingelt media player stb.

A hazai videómegosztó oldalaknak utánanézni nem is egyszerű vállalkozás, ugyanis a Webaudit-féle látogatottsági adatok csak a Freevlog és a Pörkölt esetében publikusak. Ha pedig a médiaajánlatra vagyunk kíváncsiak, akkor sem járunk jobban, mert használhatóval csak az Indavideón és a Pörköltön lehet találkozni, ezek is főként a banner hirdetéseket részletezik. Mindez utal arra, hogy gyerekcipőben jár az ezektől eltérő eszközök használata, s nem előre kialakított és publikált árazás, hanem egyedi dealek jellemzőek. Az elérhető adatok hiányossága miatt főként a médiatulajdonosok önbevallására hagyatkoztam. Az eredményeket – az oldalak indulásának sorrendjében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Nagy újdonságok nem derülnek ki: a hazai videómegosztók tipikus látogatója a huszonéves, ESOMAR AB státuszú férfi. Látható, hogy azokon az oldalakon, amelyeket portál kiemelés támogat (és kevesebb a cicis néni), valamivel alacsonyabb a fiatalok és a férfiak aránya. (Az Indavideo lóg csak ki a sorból, de az Index látogatói is jellemzően férfiak.) A látogatottsági adatokból látszik, hogy mennyit ér az Index vagy az Origo háttértámogatása, illetve az egyedi tartalom (Webcsatorna).

Ami a hirdetési lehetőségeket illeti, jó ha a legrégebb óta jelen lévő eszközök (kiemelt videó, pre- és post-roll ad) elérhetőek. Az Econet ebből a szempontból a többiek előtt jár, kisebb (online) médiatulajdonosként sokkal rugalmasabb, illetve jobban követi a nemzetközi trendeket (video overlay). Hasonló rugalmasság jellemző az ab&c Targetre is. A hagyományos (banneres) megoldásokhoz leginkább az Origo ragaszkodik. Ezzel szemben az Index (szinte) mindenre hajlandó, ha a hirdetőnek elég vastag a pénztárcája. A Webcsatorna profilja eltér a többiekétől, a hirdetési lehetőségek is eszerint alakulnak (pl. product placement). Zárójel: a Sanomának ugyancsak sürgős volt múlt ősszel a videómegosztó oldal, s az lassan már egy éve a piacon van, de még mindig nem értékesítik a felületeit…

A tanulság mindebből annyi, hogy egyelőre az Indavideo az egyetlen hazai videómegosztó szolgáltatás, amelynek sikerült számottevő látogatottságot szereznie, s ebben jelentős szerepe van az index-es linkeléseknek. A többi nagy médiatulajdonosnál (Origo, Sanoma) inkább a “nekünk is van ilyenünk” funkcióját töltik be. A látogatottsági adatokat, illetve tartalom-specifikus reklámmegjelenések lehetőségét ha nem is rejtegetik, de nem teszik egykönnyen elérhetővé. Nagy áttörés mostanában nem várható – főleg egy olyan piacon, ahol az internet még mindig “új” médiumnak számít és az ügyfeleknek a CT fogalmát kell elmagyarázni…

Igaz, csak az IMA konferencia második napján vettem részt, de nyugodt szívvel mondhatom, hogy nagyon jól sikerült a rendezvény. Mi pedig gondosan írtuk a konfblogot, így aki nem tudott eljönni, követhette az eseményeket, vagy áttekintheti utólag, aki pedig ott volt, annak is plusz infókat ad előzetesekkel, videókkal, twitter live közvetítéssel meg egyéb trendi dolgokkal. Egybehangzó vélemények szerint a konfblog nagyon színvonalas lett, büszkék lehetünk rá – nagy kár, hogy nem kapott nagyobb publicitást.

A pénteki napon voltam ott, amikor is egyértelműen Paul Marsden vitte a prímet, aki eszméletlenül szuggesztív előadást tartott szóbeszéd alapú marketing témában. A másik kedvencem nop előadása volt, aki nem átallott egy olyan dologról, egészen pontosan a felhasználók által készített reklámról beszélni, amit még nem rágtak át ötvenszer, és remek insight-ot adott a témához.

Hű olvasóim kedvéért összegyűjtöttem az ott publikált írásaimat =;)

A forradalmár profilja – Exkluzív kutatási eredmények – az IMA 2007 számára készült, az új csatornákat és eszközöket már használó fogyasztók elemzésével foglalkozó tanulmány. Előadó: Kurucz Imre, nrc

• előzetes: Forradalmat tetszettünk csinálni
• beszámoló: Az internet szerepe a vásárlói döntésekben

Create Time – amikor a fogyasztók építik a márkát – „Kedves reklámos kollégák! Egy sereg új munkatársérkezett, ők a fogyasztók. Reklámokat fognak készíteni. Kellemes együttmőködést velük!” Előadó: Novák Péter, kirowski

• előzetes: Reklámcsinálók
• beszámoló: Jönnek a barbárok?!

A média és a kutatások – Milyen kutatásokra és kimutatásokra lenne szüksége a médiának az interaktív csatornákban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához? Moderátor: Kozári István, Initiative. Résztvevők: Máth András, Ringier; Kurucz Imre, nrc; Darvas Péter, Szonda Ipsos; Varga Károly, Webaudit; Müller Kornél, Unilever.

• beszámoló: Média vs. kutatások

Nem tudom megállni, szólnom kell pár szót “bloggerként” is, hogy szerintem mi az, amivel legközelebb még jobb konfblogot lehetne csinálni. Az infrastruktúrával nem szeretnék különösebben foglalkozni: jó lenne egy helyiség a bloggereknek, ahol lepakolhatják a cuccukat, mert nyilván nem hagyjuk szívesen őrizetlenül a notikat, kamerákat. Ugyancsak jó lett volna tudni róla, hogy van dedikált wifi, és persze konnektorból sohasem elég =:)

A blog tartalmi részével semmi gond sem volt, hiszen elég jó kis csapat állt mögötte. Viszont jobb kereshetőséget kellene biztosítani, egyrészt az előadások címének a postokhoz kapcsolásával, másrészt kategóriák vagy cimkék megjelenítésével. Jó lenne, ha lehetne a postok szerzői, illetve tartalomtípus (előzetes vs. beszámoló, interjú, videó vs. text stb.) szerint listázni a bejegyzéseket.

Leginkább azonban a publicitás hiányzott. Egyrészt magán a konferencián: emlékeim szerint Kozári István volt az egyetlen, aki említést tett róla. Másrészt hirdetéssel is érdemes lenne megnyomni a blogot, releváns felületeken és keresőben való megjelenéssel. Mégiscsak az lenne az igazi, ha egy konfblog a szakmai párbeszéd helyszíne lehetne, nem pedig a Blogter címlapról érkező énbloggerek játszótere.

A héten egyik nap még csak egy nagy áttörésre figyelmeztető felirat volt látható, másnap viszont már egy vadiúj site várta a látogatókat. (Emellett a régi változat is elérhető maradt.) A portál átalakulását ötletesen kommunikálják a felhasználóknak: elhelyeztek egy “oktató anyagot”, pontosabban “varázsceruzát”, amely végigkalauzol a legújabb feature-ökön – lerajzolja, hogy mit hol találunk… Ez az egyszerű, de mégis látványos megoldás hasznos is egyben, hiszen figyelmezteti a usereket mind az – 1999-es indulás óta meglehetősen hasonló – layout változására, mind az új lehetőségekre.

Ami részben a koncepciót és teljes egészében a dizájnt illeti – nyilván nem véletlenül – eléggé Netvibes-osra sikerült. A többféle kereső – internet, cégek, menetrend, térkép, kép, ingatlan, szótárak, áru – alatt látható fülecskéket (általános kezdőoldal, kommunikáció, hírek, szabadidő, saját oldal – amolyan faliújság) végignézve, azok alatt a Netvibes-éhoz hasonló dobozkákat láthatunk, ám ez esetben a perszonalizáció főként arra korlátozódik, hogy az rss-box-okban megjelenő feedek számát beállíthassuk, ritkábban tartalmukba is belenyúlhatunk (ezt a kis zöld nyilakkal ellátott box-oknál tehetjük meg).

Az általános kezdőoldalon lehetőség nyílik a bal oldali menüsor testreszabására – a Centrum szolgáltatásai közül bármit választhat a felhasználó. A jobb oldalon alul pedig a saját kedvenc linkeket adhatjuk hozzá (á la Startlap). A személyre szabhatóság másik módja, hogy a user maga állíthatja be a portál színeit – ha nem tetszik a hidegebb (netvibes-osabb :) kék, választhat rózsaszínt, feketét és egyebeket is… A web2.0 elmaradhatatlan gradiensei persze jelen vannak, bármelyik színvilágot választjuk is. :)

Látszik tehát, hogy a Centrumot is megcsapta a web2.0 szele, és a hagyományos portáloknál tágabb teret enged a felhasználó igényeinek és a divatos, felkapott szolgáltatásoknak. Nem teljes mértékben testreszabaható oldalról van szó, de úgy gondolom, az átlagos felhasználó szintjén ennyi elegendő, és kezdetnek nem is rossz. A Daily Me-re (Dan Gillmore) pedig – “profi” felhasználóknak – ott a Netvibes (és klónjai)…