Jó esetben a médiatulajdonoshoz egy tisztességes brief érkezik, amely a hirdető és a hirdetett termék/szolgáltatás információin kívül minimálisan tartalmazza a net-net büdzsét, a kampány időszakát, illetve a preferált felületeket. Jobb esetben további információkat is a célcsoportra, célokra, preferált elszámolási alapokra, kreatív elhelyezésekre vonatkozóan. Ha a médiatervezőnek egyáltalán nincs elképzelése (real shame kategória), akkor a büdzsé, időszak és célcsoport alapján tud a médiatulajdonos számára megjelenést ajánlani. Ha csak egy oldalról van szó, akkor persze könnyebb a helyzet, hiszen “csak” a megfelelő eszközt és elhelyezést kell megtalálni a hirdetés számára.

Az ajánlatkérés végén jó esetben szerepel a leadási határidő is, ami gyakran nagyon rövid – néhány óra, de legjobb esetben is néhány nap. Aki nem tud határidőn belül értékelhető ajánlatot adni, az nem fog tudni bekerülni a tervbe.

Az ajánlatot érdemes excelben készíteni, mert általában a médiatervek is abban készülnek, így a leggyorsabban ezzel tud a tervező dolgozni. Szintén gyors megoldás a számára, ha egyszerűen az email szövegében érkezik az ajánlat. A wordben és power pointban készített ajánlatok viszont kevésbé kedveznek a gyors felhasználhatóságnak. (Ehhez lásd még a tervező vs. sales-es postot.) Ezek abban az esetben hasznosak, ha komplexebb az ajánlat, ez azonban az eseteknek csak egy kisebb része. (A “kreatív megoldásokról” lásd a vonatkozó posztunkat.)

Az ajánlatnak az alábbi adatokat célszerű tartalmaznia:

• a megjelenés konkrét helye (pl. címlap, belföld rovat, összes oldal/run-of-site/ros),
• formátuma (pl. 300×250, szponzorációs elemek mérete, karakterszámok, képméretek stb.),
• várható megjelenésszám (AV) és egyedi látogatószám (UU)
• targetálás, ha van (pl. belépett felhasználók számára kor szerint, frequency – adott időszakon belül egy felhasználónak mennyiszer jelenik meg a hirdetés, pl. napi vagy heti 1x)
• elszámolási alap (idő, CT, AV, UU)
• egység listaárak és kumulált listaárak
• kedvezmények, esetleg felárak
• net-net ár
• fix megjelenések esetén “ceruzásan” befoglalt időszakok (ezeket a médiatulajdonos fenntartja a hirdető számára a tényleges, hivatalos megrendelés előtt is, ami csak akkor történhet meg, ha az ügyfél elfogadja a tervet)
• az ajánlat érvényessége (pl. 1 hónap)

Íme egy teljesen fikcionális ajánlat, mely mókás büdzsére és a Rabbitblog felületeire készült:

Ha az ajánlat nagy kedvezménnyel és valamilyen grátisz megjelenéssel egészül ki, az nagyban segíti az elfogadás esélyeit. Egy kisebb médiumnak nagyon rugalmasnak kell lennie, mert könnyen lehet ő egy terv leggyengébb láncszeme, és sokkal könnyebben kerül ki onnan, mint egy nagy médiatulajdonos, amely felé az ügynökségnek egyrészt vállalása van, másrészt számíthat arra, hogy a kampány a tervnek megfelelően tud majd futni (ha esetleg mégsem, akkor pedig kompenzációt kap). Ezért sem árt, ha az általános médiaajánlat tartalmaz olyan információt, amely a kevésbé tájékozott vagy kevésbé talpraesett médiatervező kezébe is ad az ügyfél felé képviselhető érveket a felület mellett.

Végül érdemes egy-két szót ejteni a számlázásról is, mert előfordulnak vele problémák. A számla kiállításának teljesítés után kell történnie (több hónapos kampány esetén havonta vagy a kampány végén), lehetőség szerint min. 30 napos fizetési határidővel. (Olyan is előfordult már, hogy a számlát nem küldték ki azzal az indokkal, hogy csak kifizetés után állítják ki…) A számlának tartalmaznia kell a megrendelés sorszámát/a kampány projektkódját/jobszámát. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat egyébként a megrendelőnek tartalmaznia kell(ene), érdemes odafigyelni rá. Mivel az ügynökség nem bank, akkor tud fizetni, amikor hozzá is beérkezik az ügyféltől a pénz, ami sok esetben külön boksz eredménye, és semmiképp sem a teljesítés után 8 napon belül történik…

Update (jan. 30.): Információink szerint, ha a médiatulajdonos ad grátisz felületet, akkor ezt a megrendelőn jelezni kell, feltüntve a megjelenés értékét. Ezután is szükséges az ÁFA befizetése, és a grátisz felület értéke hozzáadódik az adózás előtti eredményhez (mintha bevétel lenne). Ha a megrendelőn a grátisz felületet nem jelölik, az adócsalásnak minősül mind a megrendelő, mind a médiatulajdonos részéről.

Ebben a posztban igyekszünk néhány jó tanáccsal szolgálni azok számára, akik úgy döntöttek, hogy inkább maguk vennék kezükbe az online felületeik értékesítését. Lássuk, mit tartalmaz az ideális médiaajánlat.

1. Az oldal profilja

A médiaajánlat röviden (legfeljebb egy-két bekezdésben) szól az oldal témájáról, esetleg indulásáról, és ha ismert nevet nyert meg magának, akkor róla is. Ebben a részben érdemes szót ejteni a rovatokról (ha vannak), illetve az oldalhoz kapcsolódó szolgáltatásokról (ha vannak). Nem árt tartózkodni a túlzásoktól, mert ami “saját gyermekként” nagyon egyedinek, kivételesnek, csodálatosnak tűnik, nem biztos, hogy egy külső szemlélő számára is az. Lehetőleg ne legyen terjengős a szöveg, mert senki sem fogja elolvasni. A kulcsszavakat, -kifejezéseket érdemes (vastag betűvel) kiemelni.

2. Látogatottság

Az oldal tematikája mellett a látogatottság is nagyon sokat nyom a latban. A médiatervezői szemmel értékelhető látogatottság napi néhány ezer, heti néhány tízezer főnél kezdődik, de természetesen nagyban függ az oldal témájától is. Egyedi tartalom és így jól célozható közönség esetén alacsonyabb látogatószám is elfogadható, ha az adott termék/szolgáltatás pont ezt a szűkebb közönséget célozza.

A médiaajánlatban nem szerencsés ingyenes szerveres statisztikákra hivatkozni, mert ezek általában köszönőviszonyban sincsenek a mérőkódos mérések, illetve az adserverből kiszolgálható reklámmegjelenések adataival. Ha nincs külön büdzsé Webaudit vagy gemiusTraffic kódokra, akkor is érdemes legalább egy Google Analytics látogatottsági riportot az ajánlatba illeszteni. A látogatottsági adatokat a legjobb grafikonos formában beilleszteni, mely áttekinthetően tartalmazza az egyedi látogatók és oldalletöltések számát, jobb esetben a hónapok során bekövetkező látogatottságnövekedést is.

3. Célközönség

Az oldal látogatói körének bemutatásánál az kevésbé érdekes, hogy kit szeretnél elérni, sokkal inkább az, hogy valójában kik azok, akik a site-odat látogatják. Ideális esetben a közönségösszetételi adatok valamilyen elfogadott kutatásból származnak (webAUDIENCE, gemius/Ipsos Audience), de jobb híján saját megkérdezés is használható. A látogatók összetételének ismerete kor, nem, lakóhely, iskolai végzettség szerint már egy elég jó kiindulási alapot tud adni a másik oldalon ülő médiatervezőnek.

4. Megjelenési lehetőségek

A médiaajánlat tartalmazza, hogy az oldalon belül milyen hirdetési helyek vásárolhatók meg. Már az oldal dizájnjának kialakításánál érdemes tekintettel lenni az IAB által ajánlott méretekre (hagyományos kreatívok és különleges eszközök; mindez magyarul az Adverticum honlapján). A nagyobb médiatulajdonosok sokféle kreatív mérettel dolgoznak, de a hazai IAB-hez való csatlakozásuk előbb-utóbb őket is a standard méretek felé kell(ene), hogy terelje.

Az alábbi bannerméretekkel érdemes számolnod:

• 120×240 (kevésbé szeretik a hirdetők, de ha nem kell különösebb reklámzajjal számolni, akkor ez is használható): vertical
• 120(160)x600: (wide) skyscraper
  
• 250×250: box / square
• 468×60 (szintén kevésbé kedvelt méret): full banner / standard banner
• 468×120: dupla banner
• 300×250: billboard / medium rectangle
• 728×90: leaderboard / superbanner / magnumbanner

Az egyedi kreatív méretek kialakítása azért kerülendő, mert plusz egy okot ad arra, hogy ne kerülhessen be a felületed egy médiatervbe. Egy kis oldal miatt ritkán gyártanak külön kreatívot a hirdetők.

A bannereken kívül leggyakrabban használt hagyományos eszközök a text linkek, fizetett cikkek (“pr cikk” / advertorial), hírlevél megjelenések, menügombok.

A médiaajánlat ideális esetben tartalmazza a hirdetések paramétereit is (pixel, karakterszám, képméret stb.), illetve megjelenés mintákat, ami lehet például egy olyan screenshot, amelyen az összes hirdetési hely jelölve van. Ez jó esetben olyan minőségű, hogy akár egy prezentációban is felhasználható.

5. Árazás

A megjelenések bemutatása után legcélszerűbb egy táblázatban elhelyezni a listaárakat felületek (pl. 728×90-es banner), illetve elszámolási alapok szerint. A leggyakrabban használt elszámolási alapok:

• idő – napi, heti, havi fix megjelenés
• AV (ad view, megjelenés) – a reklám nem fixen, hanem más hirdetésekkel rotálva fut, bizonyos időszak alatt bizonyos reklámmegjelenést teljesítve
• CT (click-through, átkattintás) – a hirdetés szintén más reklámokkal rotálva fut, de nem megjelenést, hanem átkattintást teljesít a médiatulajdonos; az átkattintás alapú kampányokat a szabad kapacitás terhére, több méretmutációval (pl. 728×90, 468×120, 300×250) szokták befogadni
• UU (unique user/vistor, egyedi látogató) – az elért egyedi látogatók szerint történik az elszámolás

Az egyes elszámolási alapoknál előre kell megbecsülnie a médiatulajdonosnak, hogy milyen mennyiséget tud kifuttatni. Idő alapú megjelenés esetén is elvárt a tervezett megjelenésszám 80-90%-ának elérése. Éppen ezért érdemes néhány tesztkampányt futtatni, hogy a médiatulajdonos tudja, hogy mit ajánlhat ki az érdeklődőknek.

Az árazás sok mindentől függ, összehasonlítási alapként érdemes megnézni a nagy portálok, illetve kisebb, hasonló tematikájú oldalak árait egyaránt. Fontos tudni, hogy online-ban eléggé nagy kedvezményekkel szokás számolni. A mennyiségi kedvezmény 10%-tól egészen akár 80%-ig terjedhet, és ebből jön le még az ügynökségi jutalék (fixen 15%). Emiatt az elfajzott rendszer miatt érdemes olyan árakat kialakítani, amiből akár 40+15% kedvezmény is adható. A médiaajánlat természetesen csak a listaárakat tartalmazza, a kedvezményszint megegyezés (nagyobb tartalomszolgáltatók esetén éves deal) kérdése.

6. Technikai háttér

Ez általában nem szokott belekerülni az ajánlatba, de a látogatottsági adatokon kívül érdemes olyan kérdésekre is felkészülni, hogy van-e adservere (reklámkiszolgáló szervere) a médiumnak. A magyar piacon a legelterjedtebb az Adverticum és a Gemius adserver szolgáltatása, de amennyiben erre nincs külön keret, használható az ingyenes Google Ad Manager is.

Az adserverre azért van szükség, hogy pontosan mérhető legyen a hirdetések megjelenésszáma, átkattintás száma, illetve az elért egyedi felhasználók, egyedi kattintások és még számos egyéb mutató egészen a konverzióig (pl. mennyi és milyen értékű eladás történt egy kampányban x felület y kreatívjának a hatására). Ilyen mélységű utókövetést ügynökségi adserverből szoktak végezni, a média oldali adservernek minimálisan a megjelenés- és átkattintásszámokat kell mérnie.

Ha készen van az általános ajánlat, akkor már “csak” a neheze van hátra, hogy eljusson az illetékesekhez, akik egyrészt az adott oldal profiljához illeszkedő direkt ügyfelek, másrészt pedig ügynökségek. Fontos tudni, hogy a nagy nemzetközi cégek általában szerződésben vannak ügynökségekkel, akik kevésbé szeretik, ha a médiatulajdonos – akár információ híján – őket megkerülve, közvetlenül az ügyféllel egyezkedik.

Az ügynökségek listája elég jól összegyűjthető például a reklámportán (online ügynökségek, médiaügynökségek). A címlista összeállításánál online ügynökségeknél a média igazgatót, offline médiaügynökségeknél az online divízió vezetőjét érdemes valahogy levadászni. (Legjobb lenne persze a taktikai tervezők szintjéig eljutni, de azt csak személyes ismeretségeken keresztül érheted el, a honlapokon általában legfeljebb a vezetők szerepelnek.)

Az ajánlat elküldése mellett érdemes kierőltetni személyes találkozót is – ha sikerül -, mert egy átküldött ajánlat könnyen eltűnhet a süllyesztőben. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy hónapok, sőt akár évek kemény munkájába is telhet annyira behozni a köztudatba egy oldalt, hogy önállóan (nem mondjuk egy több site-ból álló csomag részeként) számoljanak vele az ügyfelek, ügynökségek.

Példa értékű médiaajánlata van többek között a Feminának és a Házipatikának, érdemes őket tanulmányozni az egyedi, az oldal profiljához illeszkedő megoldások megtalálása szempontjából is.

A következő posztban egy konkrét ajánlat elkészítéséhez adunk majd gyakorlati tanácsokat.

Please note: konkrét médiaajánlatok átnézése – a blogírással ellentétben – nem tartozik a szabadidős tevékenységeink közé =:)

Az egyik állítás szerint Magyarországon annyian interneteznek naponta, amennyien valójában egy hét alatt, illetve egy jobb forgalmú napon a külföldi – főként Mellesleg Networkön csüngő – látogatókkal együtt.

A másik állításban pedig ott van a csúsztatás, hogy míg először napi adatokról volt szó, hirtelen egy másik adatforrásból származó, láthatóan havi elérési adatot társítottak hozzá.

Ez pedig nem más, mint a lent látható kép, melyet legújabb nagy kedvencemnek adózva helyezek el.

Ha ingatlanos ügynökségtől érkeztem volna, akkor akár elégedett is lehettem volna a mondandóval: 2 hónap ingyenes kipróbálás után dönthetek, hogy akarom-e használni a site-ot mint adatbázist, az összes jelentős versenytársam jelen van (ennek problematikáját és lezsírozását hosszasan és a bennfentesek önbizalmával élvezhetem), könnyen használhatom az oldalt, hiszen maximálisan az én igényeimhez van igazítva, ráadásul kizárja legfőbb ellenségeimet, a magánhirdetőket, akik elveszik tőlem a zsíros közvetítői jutalékomat.

Ja, és mellesleg naponta x ember látogatja, akik y oldalletöltést generálnak. A magam részéről egyáltalán nem érdekelnek az ingatlanügynökségeknek nyújtott benefíciumok, engem a FELHASZNÁLÓ érdekel, meg az, hogy mi a búbántért megy inkább oda, mint a piacvezető oldalra…

Kiderült még az is, hogy kevés a bannerhely és jó eséllyel hónapokra el van adva az orrom elől, de ennek igazából örülhetek, mert kisebb a reklámzaj. Mondanom sem kell, hogy olyan információk, mint a jövő évtől elérhető nyilvános webaudit stat és adverticum használat csak külön kérdezésre, mintegy mellesleg került elő.

Könyörgöm, figyeljünk már oda, hogy kinek tartjuk azt a prezentációt és beszéljünk már arról, ami számára fontos. Ja, és fél óránál nem hosszabban. A reggeli azért finom volt és ebédre meg pont beértem dolgozni.

Először is az oldal profilját és célcsoportját, amelyet jó esetben valami kutatási anyaggal is meg lehet támogatni (VMR, IAR). Ezek afféle adatokat tartalmaznak, mint a látogatók neme, kora, végzettsége, lakhelye, esomar státusza stb. Utána következik a statisztika, alapvető adatokkal és jobb esetben linkkel a site Webauditos statjára (ha van ilyen). A Rabbitblog esetében a legfeltűnőbb, hogy az RSS többször jelenik meg, mint maga az oldal =:) Ebből azt a messzemenő következtetést vonom le, hogy főleg geekek olvassák… (Arra már nem viszem tovább, hogy ők valószínűleg adblockot használnak és marhára nem jelenik meg nekik a hirdetés akkor se, ha feljönnek az oldalra, mert a végén még elijesztem a potenciális hirdetőket =:)

A következő egység a megjelenési lehetőségeket tartalmazza, ideális esetben screenshotokkal. A médiatervező is vizuális típus, hát még az Ügyfél, úgyhogy igencsak jól jön, ha ajánlat prezikhez van hová nyúlni megjelenési mintákért és nem kell a site-on vadászni. (Ez különösen igaz a speciálisabb megjelenésekre, amelyek ritkábban fordulnak elő.) Közben lehet ízlelgetni a Rabbitblog gyümölcsöző együttműködését a Colával =:)

A végén árak, jelen esetben kissé (?!) elszálltak, az ilyenből illendő jó nagy kedvezményt adni :) Ezek az árak egy ilyen kis site esetében kb. a legeslegfelső határt jelentik. (Talán feltűnik, hogy az idő alapú árak arányban állnak a megjelenéssel, de nyilván kedvezőbbek az adott időszakra várható megjelenések AV-alapú áránál.)

Ami a kis site-ok lehetőségeit illeti, el akartam kicsit kapni Péli Árpit (aki nem ismeri: korábban origós, majd ringier-s, most evomédiázik), de egyelőre csak annyit sikerült kihúzni belőle, hogy “a tanácsom rövid és velős: csatlakozzon valamelyik networkhöz, ez ma az egyetlen járható út, hogy érdemleges bevételhez jusson és valójában nem kerül semmibe”. Remélem egyszer kicsit részletesebben is kifejti az álláspontját, mert kíváncsi lennék rá. A dolognak ezt az oldalát kevésbé ismerem…

Akárcsak a (sufnituningos) kreatívkészítésnél, itt is vannak típushibák, újra és újra visszatérő problémák.

Először is: feltűnően kevés a megjelenési lehetőség, sokszor csupán egy-két bannerméret, a hirdetők által legkevésbé kedvelt 468*60-as és 120*240-es szerepel az ajánlatban (ha van olyan egyáltalán). Ezek eléggé kicsik, az utóbbi ráadásul nem túl feltűnő helyen, az oldal szélén helyezkedik el. (Elég kellemetlen az is, ha csupán egy pici oldal miatt külön bannerméretet kell gyártani…) Mivel nagyon jól célzottak a megjelenések, a reklámzaj pedig minimális (ha van), ezek a formátumok is lehetnek hatékonyak. A helyzet persze sokkal egyszerűbb lenne, ha legalább a hagyományos méretek (a fentieken kívül 468*120/180, 330*247, 728*90), valamint hírlevél és fizetett cikk (“pr cikk”) megjelenések is szerepelnének és be lennének árazva.

Másodszor: Ha már az árazásnál tartunk, az sokszor teljesen irreális, és olykor a nagy portálok áraival vetekszik. Ez még nem is lenne akkora katasztrófa (bár azért eléggé vicces), ha valami irdatlan nagy kedvezményt adnának hozzá, de sokszor a 20+15%-ot is alig lehet kicsikarni. (Az előbbi a mennyiségi kedvezmény, amelyet a listaárból vonunk le, utóbbi az ügynökségi jutalék, amit a mennyiségi kedvezménnyel csökkentett árból (net ár) vonunk le. Az így kapott nettó ár a net-net ár.)

A legkritikusabb részt hagytam a végére: a statisztikát. Ettől már előre félek.

A kis médiatulajdonosoknak sokszor fogalmuk sincs az oldalukról, nem tudják mennyi az oldalletöltés, mennyi az egyedi látogató. Ezek olyan alap adatok, amelyek nélkül nem lehet tervezni az oldalra. Miért fizessen a hirdető, ha nem tud semmit az oldalról? Offline példával: mégis ki hirdetne olyan újságban, aminek nem tudja a példányszámát? Ezeket az adatokat nem csak nem tudják, de nem is ismerik a PI, AV és az ehhez hasonló fogalmakat.

Mikor végre sikerül megértetni, hogy az érdekel bennünket, hogy adott időszak alatt hányszor fog megjelenni a hirdetés, akkor jön a néma csönd vagy a hebegés-habogás és a „műszaki kolléga” kapcsolása. Nála persze lehet elölről kezdeni a kérdezősködést, és gyorsan előjön, hogy a reklámmegjelenéshez ő nem ért, mert az marketing terület. A webauditot nem ismerik, jó ha egy szerver statisztikából tudnak mondani valamit az oldalra nézve, persze legjobb esetben is csak a teljes site-ra, nem mondjuk címlap vs. cikkoldalakra, netán rovatokra. Innentől már az is biztos, hogy nem fizetnek elő “tisztességes” adserverre sem, így vagy mi szolgáljuk ki a kampányt vagy elfogadjuk az általuk adott “random number generátorral” előállított statokat… Mert nekik “saját fejlesztésű adserverük” van (~ direktben teszik a hirdetést az oldalba) és nem mérik a kattintást. Olyan is volt már, aki az adverticumos clicktaget direkt url-re cserélte (szóval az swf decompilert bezzeg ismerte) és szépen direktben fűzte be a hirdetést az oldalba, nem mérve persze a kattintást.

Ezek után talán nem meglepő, ha az ember megpróbálja kihagyni az oldalt, és a jól bevált origo-index-startlap kombót erőlteti. (Különösen, ha a fentebb leírt kínlódásra nincs idő, mert S.O.S. kell végezni.) A kis oldalakat azonban nem mindig lehet kihagyni, pl. egy nagyon speciális célcsoport vagy az Ügyfél külön kívánsága esetén, így nagy szívességet tennének maguknak és nekünk is, ha kicsit utánanéznének azoknak a dolgoknak, amikről ez a post szól… A hangsúly itt nem a panaszon vagy a cikizésen van, hanem azon, hogy hátha egy illetékes kiguglizza és okul belőle. Jó lenne, ha nem kellene minden kampányt csak a nagy médiatulajokra építeni. :)

A végére hagytam egy médiaajánlatot, amit ezen a héten kaptam és elborzadva tanulmányoztam. A site nevét kihagytam, de a lényeg maradt. Íme:

HÍRLEVÉL

1. Főoldal alsó banner

A hivatalos médiaajánlatunk szerint a banner minimális rendelési mennyisége 1 hét, de jelen esetben (a többféle megjelenés miatt) kivételt tudunk tenni.

Listaár: 15.000 Ft/hét
Három megjelenés időarányos ára: 3.000 Ft/nap

Kedvezmény: 10%.
Kedvezményes ár a hírlevél főoldal alsó bannerhelyre: 2.700 Ft/nap

Összesen: 8.100 Ft

2. AJÁNLÓ rovat

Az Ajánló rovatban való megjelenés tarifája: az apróhirdetések ára +10% felár

Az apróhirdetések lisaára:

350 karakterig:	7.500 Ft/nap (Ajánló rovatban: +10%)
351-600 karakterig:	8.250 Ft/nap (Ajánló rovatban: +10%)
601-1000 karakterig:	9.000 Ft/nap (Ajánló rovatban: +10%)

Kedvezmény 1:
Eltekintünk a 10%-os felártól.

Kedvezmény 2:
Karakterszámtól függetlenül (de maximum 900 karakterig) 7.000 Ft/nap áron számolunk.

Kedvezmény 3:
Mennyiségi kedvezmény: 10%.

Kedvezményes ár az Ajánló rovatban való megjelenésre: 6.300 Ft/nap

Összesen: 18.900 Ft

WWW.DOMAINNEV.HU

Aloldal felső banner

Listaár: 15.000 Ft/hét

Rotációs kedvezmény (megjelenés felváltva másik hirdető bannerével): 10%.

Összesen: 13.500 Ft

Mi a baj ezzel? Például baromi hosszú és áttekinthetetlen. Azután bonyolult is, különös tekintettel a 2. pontra. Na de kezdjük az elején!

Eleve különös dolog, hogy egy napi hírlevélbe heti áron lehet bannert vásárolni. Ez nem fix kihelyezés, ráadásul csak 5 nap megy ki, ezért sincs értelme heti árról beszélni. Végül azért adtak “napi” árat és 10% kedvezményt. Továbbra is a hírlevélnél maradva, annak ajánló rovatánál: ez a rész rémségesen túl van bonyolítva az apróhirdetés felárral és annak elengedésével meg a karakterszámok szerinti áreltéréssel és az attól való eltekintéssel, a három féle kedvezménnyel meg a… Nekem áttekinthetőbbnek tűnik ilyen módon:

Hírlevél:
468*60 px alsó banner + max. 900 kar. text
Listaár: 12.900 Ft / kiküldés
(tudod, a banner 3.000 Ft, a szöveges az ajánlóban meg ilyen karakterszámnál 9.000 + 10% felár :)

És akkor ebből jöhetne le a kedvezmény, ami máris tetszetősebb.

A harmadik résznél pedig akár fel is háborodhatok, hogy egy fix megjelenés helyett rotáltat kapok és az ár csak 10%-kal csökken. Ráadásul megjelenésszámot így sem mondanak hozzá, hogy még csak nem is fixen van kint???

Mellékesen jegyzem meg, hogy a bannerek mérete hiányzik az ajánlatból. Még egy észrevétel: xls-ben célszerűbb ajánlatot készíteni, mint wordben, hiszen az előbbi rögtön elvégzi a számításokat is.

Ha a kedvezményeket nézzük, akkor a hírlevélnél 30%-ot is ki lehet hozni, a bannernél 10%-ot és ezekből jön le még a csomagkedvezmény, ami 20%. Persze ez minden, csak nem “hagyományos”, jó médiaajánlat. A mókás az, hogy nagyjából ugyanez az összeg jön ki net-net árra, ha 29%-os mennyiségi kedvezménnyel és 15%-os ügynökségi jutalékkal számolunk. Mondjuk 30+15%. Miért nem lehet ezt így, ilyen egyszerűen?!