A 2013. január 1-jén startoló közönségmérés legfontosabb változása, hogy a már meglévő webes mérés mellett magában foglalja a mobil és videós tartalmak mérését is. Emellett nagyon lényeges változást jelent az is, hogy az eddig csak a MédiaNavigátorban elérhető háttérváltozók használhatók lesznek a GemiusExplorerben is. (Sőt az adatbázis több szoftverbe is betölthető lesz, a GemiusExplorer és a MédiaNavigátor mellett például a Gemius elemző szoftverébe, a GemiusPlannerbe is, de akár a győztes konzorciumon kívüli szolgáltató szoftvere is használható lesz.) Fontos újdonságot jelent még az adatfeldolgozás sebességének gyorsulása: a jelenlegi másfél hónap helyett csak fél hónapot kell majd várni a közönségadatokra. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a kutató a sok kritikát kapó OPA helyett egy teljesen új felületen, a Webmetrics-en jeleníti majd meg a forgalmi adatokat.

A mobil mérés

A mobilon letöltött weboldalak, a mobilra optimalizált oldalak, illetve alkalmazások mérése ma is elérhető a gemiusTraffic analitikában, de ahhoz természetesen csak az adott médiatulajdonos fér hozzá. Sajnos a mobil mérőkódokra való átállás sem zajlott még le maradéktalanul, így vannak olyan médiatulajdonosok, amelyek a webes mérés kódjait terjesztették ki ezekre is, illetve egyes mobil felületek még nem is kerültek be a mérésbe. A mobil site és alkalmazás szintű forgalmi adatok jelenleg tehát nem érhetők el publikus vagy előfizetéses felületen a piaci szereplők számára, a közönségadatok szolgáltatása pedig nem volt része az eddigi közönségmérésnek. Sőt, egyelőre a Gemius más országban sem szolgáltat ilyen adatokat, igaz, Szlovákiában már elindult a mérés.

A jövőre induló mobil mérés a gemiusTraffic felületén elemezhető, real-time analitikát, a Webmetrics-en megjelenő, napi frissülésű forgalmi adatokat, illetve az elemző (GemiusExplorer) és elemző-tervező szoftverekben (GemiusPlanner, MédiaNavigátor stb.) elérhető havi közönségadatokat is magában fog foglalni. Az adatszolgáltatás kiterjed mind a mobilon letöltött hagyományos oldalakra és a mobilra optimalizált oldalakra, mind az Android, iOS és Windows Phone alkalmazásokra. Az adatszolgáltatás a weboldalak méréséhez hasonlóan domain szintű lesz.

A mobilon letöltött hagyományos oldalak forgalma eszköz alapján a mobil mérésbe sorol, a mobilra optimalizált oldallal együtt vagy attól elkülönítve is megjeleníthető lesz. Értékesítési és tervezési szempontból az utóbbi verzió lenne szerencsésebb, hiszen a hagyományos oldalon alap esetben a webes (és nem a mobil) hirdetések jelennek meg. Egy tartalom mobil oldala és alkalmazása számíthat külön domainnek, ez a megrendelői kör megállapodásának kérdése a kutatóval, de véleményem szerint már csak az értékesítési szempontok (pl. eltérő formátumok) miatt is érdemes külön megjeleníteni ezeket.

A mobilon megjelenő standard és arra optimalizált weboldalak valós felhasználószámának meghatározása a cookie-k hiánya miatt egy modellre fog épülni. Ennek részleteiről sajnos egyelőre nem rendelkezünk bővebb információval. Az alkalmazásoknál szerencsére nincsen ilyen gond, a cookie mindaddig él, amíg a felhasználó nem törli az appot.

A közönségadatok gyűjtése hasonlóan fog zajlani a webes mérés pop-up (cookie) paneljéhez, azaz a mérésben részt vevő oldalakon, alkalmazásokban véletlenszerűen jön majd fel a közönségmérés kérdőíve. A kérdőív a mobil felület jellemzőihez igazodik, csak korlátozott számú alap demográfiai változókra kérdez majd rá, gyorsan kitölthető, kevés adatforgalommal jár. A nem, kor, iskolai végzettség, illetve településtípus biztosan része lesz a kérdőívnek, ezeken felül legfeljebb 1-2 további változó várható. Igény esetén adatfúzióval megoldható a változók számának bővítése, de ehhez viszonylag kevés kemény demográfiai kapcsolóváltozót fog tartalmazni az adatbázis.

A táblagépek nem fognak külön megjelenni a mérésben: a böngészőből érkező forgalom a webes (nem a mobil!) mérésbe számolódik (a tablet böngészők tudják kezelni a cookie-kat), az alkalmazásokból érkező forgalom pedig a mobil applikációk mérésébe kerül.

Érdekes kérdés, hogy lehet-e majd a webes és mobil (illetve videós) forgalmat együtt elemezni, azaz például keresztlátogatottságot nézni a mobil és webes felületek között. Ez a megrendelői konzorcium döntésének kérdése, az elvi lehetősége megvan annak, hogy az adatokat egy adatbázisban publikálják. (A másik verzió, hogy a webes, mobil és videós mérés külön-külön adatbázisokban jelenik meg, így természetesen nem lehet majd keresztlátogatottságot elemezni.)

A videómérés

A videós tartalmak mérése a Gemius már ismert, de a piac által jelenleg kevésbé használt gemiusStream szolgáltatásán fognak alapulni. (A teljes funkcionalitású változat az ára miatt nem volt népszerű, az egyszerűsített lejátszó gomb mérés pedig nem jelentett komoly hozzáadott értéket a médiatulajdonosok számára.) A gemiusStream egy videós analitikai rendszer, amely real-time adatszolgáltatással támogatja majd a médiatulajdonosokat a videók fogyasztásának elemzésében, ilyen módon segítve a tartalomgyártást. A gemiusStream jelenleg is támogatja a legtöbb piacon lévő nyílt, illetve zárt forráskódú lejátszót.

Az analitikai adatok a gemiusStream felületén jelennek meg, míg a forgalmi adatok a webes és mobil méréshez hasonlóan, napi frissítéssel a Webmetrics-en, a közönségadatok pedig a több szoftverben is elemezhető havi közönségmérési adatbázisban. A Webmetrics-en és a közönségadatbázisban a videós tartalmakra vonatkozóan valós felhasználó, stream (letöltés), session (látogatás) és idő adatok jelennek meg.

A mobil adatokhoz hasonlóan egyelőre kérdéses az is, hogy a videós tartalmak mérése a webes forgalmi adatokkal együtt vagy külön jelenjen meg a Webmetrics felületén és a közönségmérési adatbázisban. Mivel mindkét esetben “webes felületen” fogyasztott tartalmakról van szó, az adatbázisok fúziója lényegesen egyszerűbb (lenne), mint a mobilos mérés esetében.

Megrendelői döntés kérdése, hogy a beágyazott videókat és az eredeti forrást hogyan kezelje a kutatás: egyben, külön, vagy egyben, de szétbonthatóan. Ennek technikai korlátja nincsen.

A tartalmak megjelenítésénél itt is a domain szint az alap, amit úgy lehet értelmezni, hogy a videót kiszolgáló oldal domainje. A stream adatbázisban mindenképp meg tud jelenni a tartalom domain szinten, azaz pl. az Indavideón összesen hány stream volt, mennyi idő, stb. De ha a piac felállít egy egységes tematikát, és ezt a kódolásnál is követi, akkor megbontható pl. felhasználók által előállított vs. szerkesztőségi tartalmakra vagy tematikus kategóriákra (autós/állatos/vicces stb.) is a domainen belül.

A beágyazások kezelése más szempontból is érdekes kérdés. A webes mérésben jelenleg el vannak különítve a mérőkóddal mért (piros) és a csak szoftverpanellel mért (fekete) adatok. A videók esetében viszont a beágyazások miatt nem feltétlenül egy domain van, és nem is feltétlenül mérőkóddal mért az az oldal, ahová a videót beágyazták.

A kibővített közönség adatbázis

A kibővített, fúziós közönségadatbázis több, mint 500 háttérváltozót tartalmaz majd. Tudomásunk szerint a fúzió a NOK adatbázisával történik majd. Fontos újdonságot jelent a kibővített adatbázis esetében, hogy a mérőkóddal nem mért weboldalak már nemcsak a gemiusExplorerben jelennek meg, hanem az egyéb elemző és tervező szoftverekben is. Érdekes kérdés, hogy az elemző-tervező szoftverek mennyire lesznek alkalmasak a tervezői munka hatékony támogatására, és használatuk át fog-e menni a napi gyakorlatba.

Nem tartozik szorosan a kibővített adatbázis témájához, de érdemes megemlíteni, hogy a kutatásban 2013-tól nem a havi, hanem – a korábbi tenderkiírásnak megfelelően – a napi adatok lesznek alapértelmezettek. Ez változást hoz majd a top oldalak sorrendjében: azok az oldalak lesznek majd az élen, amelyeknek a napi látogatottsága magas, és hátrébb sorolódnak azok, amelyeknek a napi látogatottsága alacsonyabb, de például a közösségi médiából vagy a keresőből havi szinten sok – de nem állandó, napi szintű – látogatót szereznek. Ez a megoldás egyébként a mi (értsd: CEMP Sales House) értékesítési struktúránknak jobban megfelel, mert az idő alapon eladott felületekben a fix napok jellemzőek. Igencsak ritka, hogy egy kampány valamilyen site összes oldalán egy hónapig fusson, így a havi adatokkal való munka magában hordozta ezt a torzítást.

A másik változás, hogy ezentúl viselkedés alapú célcsoportképzésre is lesz lehetőség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a weboldalak látogatása kombinálható lesz más változókkal. Ilyen módon létre lehet majd hozni az Index látogatók vagy az Index látogató nők célcsoportját. Az, hogy a site-ok látogatására vonatkozó változók esetében napi vagy havi használatot vesznek-e majd alapul, szintén az eldöntendő kérdések közé tartozik.

A Webmetrics

Az ügynökségek nem sokat érzékeltek abból a “harcból”, ami médiaoldalon tört ki annak idején a Webauditot váltó, alapvető forgalmi adatokat megjelenítő OPA bevezetése kapcsán. Bár nagyon sokat fejlődött az OPA a gIA Szakmai Bizottság és a kutató közös munkája során, sajnos a mai napig nem állt elő egy olyan felhasználóbarát felület, amit az érintett szerkesztőségi munkatársak többsége teljes mellbedobással tudna támogatni. Éppen ezért a magam részéről üdvözlöm a döntést, hogy az új közönségmérés része egy új forgalmi felület, a Webmetrics is, amit rendes magyarok módjára természetesen cs-vel ejtünk.

A Webmetrics az OPA-hoz hasonlóan napi frissítésű lesz és – mint feljebb említettem – a weboldalak mellett a mobil és videós forgalmi adatok is megjelennek rajta. Az OPA egyik legnagyobb – a megrendelői szerződésben rögzített RU és estRU mutatók megjelenítéséből adódó – hátránya az új oldalak és rovatváltozások rugalmatlan és lassú követése volt, az új felület azt ígéri, hogy ez gyorsabban fog menni. A megrendelői kör körében végzett igényfelmérés alapján várhatóan a hálózatos (kiadók, sales house-ok) nézetben megmarad a tisztított elérés számot nyújtó megoldás (ahogyan a jelenlegi OPA-ban is van), de a weboldalas nézet ettől elválhat és rugalmasan lehet kezelhető: nem (feltétlenül) adna tisztított adatot, viszont cserébe a jelenleginél sokkal rövidebb – akár 24-36 óra – átfutással jelenhetne meg egy-egy új oldal vagy rovat. (A közönségmérési adatbázisba az első teljes mért hónap adatai tudnak bekerülni, ahogyan eddig is.)

Bízom benne, hogy a Webmetrics egy egyszerű, jól kezelhető felület lesz, amin már a jelenleginél kevesebb és egyértelműbb adatsorok jelennek meg. (Jelenleg elérhető napi szinten UC = unique cookie, estRU = becsült valós felhasználó és RU = valós felhasználó adat, mindez belföldre, külföldre és teljes forgalomra, amit ember legyen a talpán, aki tud értelmezni. Az UC egyébként a nyers cookie adat, ami pont a korrigálás hiánya miatt csak napi szinten érhető el. Az RU adatok már 15 évnél idősebb közönségre vonatkoznak, napi, heti és havi szinten, a sima RU a már publikált közönségadatbázisból származik, az estRU pedig historikus adatok alapján becsült RU szám, amíg nincs hivatalos RU adat. Tegyük gyorsan hozzá, hogy az RU a havi közönségmérési adatbázisban csak 15 évnél idősebb belföldi látogatókat jelent, míg az OPA-n van ugye külföldi forgalom is. Szóval ezt a mutató kavalkádot mindenképpen érdemes lenne tisztítani.)

Az előző tender fontos és fájdalmas tanulsága volt, hogy ennek a főleg médiatulajdonosok által használt felületnek jóval nagyobb figyelmet kell kapnia. Az igényfelmérés – ahogyan említettem – már elkezdődött a kutató részéről, a specifikációra pedig nagyon oda kell figyelnünk, hogy egy jól használható, lehetőleg kompromisszum-mentes felülettel tudjunk dolgozni az elkövetkező három évben.

Bár a múlt évben az ügynökségek és a főbb médiatulajdonosok a gemius/Ipsos Audience kutatást fogadták el, vannak olyan piaci szereplők, amelyek ezt nem engedhetik meg maguknak, és pl. webAUDIENCE-t használnak. (Aki pedig egyáltalán nem fér hozzá kutatási adatokhoz, az olyan ingyenesen elérhető forrásokból tájékozódik, mint a webAUDIT, az opa.gemius.hu vagy audience.gemius.hu, esetleg a Google AdPlanner vagy az Alexa.)

Persze ahány forrás, annyiféle adat, ahogyan ezt már a hazai online közönségmérésekről szóló posztsorozat első részében megkapargattuk.

Azon túl, hogy a különböző forrásból származó adatok tökéletes egyezése de facto lehetetlen, van néhány alapvető különbség, ami a mérés módszeréből vagy az egyes terminusok eltérő jelentéséből ered:

1. Az egyedi látogatók mérése

Nem mindegy, hogy az egyedi látogatók mérése cookie vagy IP cím alapján történik, vagy netán nem is mérésen, hanem paneles adatokon alapszik. (Utóbbi esetben – különböző súlyozási eljárásokkal – a paneltagok tartalomfogyasztási szokásait vetítik ki a teljes internetező közönségre.) A mérésnél is kérdés, hogy a cookie törléssel, a közös számítógéphasználattal, ill. a több gép/böngésző használatával kezd-e bármit, vagy mondjuk gond nélkül havi 7 millió internetezőt mér Magyarországon.

2. Külföldi vs. belföldi egyedi látogatók

Kérdés, hogy az (alapértelmezett) adatok között az összes (külföldi+belföldi) vagy csak a belföldi forgalom jelenik-e meg, hiszen összességében és kategóriánként (pl. videómegosztók, blogszolgáltatók) is egészen eltérő toplista keletkezhet, ha a sokszor csak felnőtt tartalomra érkező külföldieket is tekintjük, nem beszélve arról, hogy a hazai hirdetők számára általában a hazai forgalom érdekes.

3. Belföldi egyedi látogatók vs. 15 évnél idősebb belföldi közönség (a gIA-ban: “valós felhasználók”)

Még mindig sokan keverik a (belföldi) egyedi látogató és a valós felhasználó fogalmát, holott utóbbi esetben a 15 évnél fiatalabbak és az esetleges duplikált belföldi egyedi látogatók is ki vannak szűrve.

Ha ezeken az “apróságokon” túltesszük magunkat, akkor jönnek csak az igazán pikáns falatok, hogy ti. milyen szempontok alapján kerülnek be bizonyos felületek a különböző toplistákba, rangsorokba. Például:

1. Bent vannak-e (alapértelmezettként) a mérőkóddal nem mért (azaz az adott mérésért/kutatásért nem fizető) oldalak is a listában.

Egészen másképpen alakul egy általános top 20-as lista attól függően, hogy benne vannak-e azok a többnyire külföldi oldalak, melyek nem mérőkóddal mértek (pl. Google, YouTube, Facebook, Live.com, Gmail, Wikipedia). Ebben az esetben olyan elsőre talán jelentéktelennek tűnő szempontok is számítanak, hogy ezek az oldalak külön adatbázisban érhetők-e el (ha elérhetők egyáltalán), illetve ha azonos adatbázisból elérhetők, de alapértelmezésben nem jelennek meg, akkor mekkora “fáradság” őket elővarázsolni.

2. Melyek az alapértelmezett megjelenő egységek (médiatulajdonosok, oldalcsoportok, oldalak, esetleg rovatok), illetve az elérés adatok milyen időszakra vonatkoznak (pl. napi átlag vs. havi adatok).

Minél nagyobbak az alapértelmezett egységek (portál oldalak, oldalcsoportok, médiatulajdonosok), annál valószínűbb, hogy egy-egy rangsorban az egyes célcsoportok elérésében ugyanaz a néhány felület teljesít majd a legjobban. Az oldalcsoportok ráadásul kifejezetten megtévesztőek tudnak lenni, hiszen egy listában nem feltétlenül látszik, ha egy név nem egy, hanem több oldalt takar. Van olyan, aki láthatóan rá is erősít erre a percepcióra.

Ide tartozik az a kérdéskör is, hogy az egyes oldalak alá mi van bemérve – például benne vannak-e a hirdetési szempontból általában kevésbé értékes fórumok, ill. esetleg egyéb domainek is. Továbbá, hogy mindez látszik-e egyértelműen, azaz fel vannak-e tüntetve a konkrét mért domainek.

A nagyobb egységek (portál oldalak, oldalcsoportok, médiatulajdonosok) esetén az egyes témákhoz kapcsolódó felületeket (pl. gazdaság vagy sport rovat) “elnyeli” a toplista. Ha pedig rovat vagy alrovat szintű a bontás, akkor a nagyon célzott felületek az affinitás listák élén landolhatnak, és egyéb – pl. minimális elérés – szűrő híján néhány százas vagy ezres eléréssel könnyen ott ülhetnek azok élén.

Ehhez a témához tartozik az is, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen időegységekben gondolkodunk. Ha napi adatokat nézünk, bizonyos témák és célcsoportok esetén egészen más sorrendet kaphatunk, mint a havi adatok használatakor. A napi elérések ráadásul általában annyira alacsonyak, hogy csak a legnagyobb site-okra vonatkozóan áll rendelkezésre megbízható adat.

3. Ha vannak tematikus csoportok, akkor azokba milyen szempontok alapján kerülnek be bizonyos oldalak, rovatok.

A tematikus csoportosítás szempontjai jelenleg semmilyen formában sincsenek meghatározva, így például ha valaki híroldal rangsort készít, akkor a saját döntésének függvénye, hogy abban szerepeltet-e  mondjuk bulvár oldalakat (Velvet, Blikk, Story Online) vagy sem. A top 10-es lista ennek az “apró” döntésnek a függvényében egészen másképpen alakulhat. (Hasonlóan érdekes kérdés, hogy például a Story Online-t bulvár vagy női oldalnak tekintjük-e.)

Ugyancsak fontos lehet, hogy milyen szintig bontva szerepel egy oldal egy tematikus kategóriában. A gIA téma szerinti csoportjaiba például url szinten kerülnek be az egyes oldalak, ezért egy-egy kategóriában könnyen ott lehet az Origo vagy az Index teljes site, csak mert van az adott tematikába tartozó rovata. Ilyenkor persze a teljes site, nem pedig a kapcsolódó rovat elérés adata szerepel, ami igencsak megtévesztő lehet.

Kérdés az is, hogy a tematikus csoportokba csak a mérőkóddal mért oldalak kerülnek-e be vagy a panelesek is, ha pedig az utóbbiak is, akkor mennyire alapos ez a válogatás. A gIA gasztronómiai csoportjából például hiányzik a NoSalty és a TutiReceptek, holott az adatok szerint mindkettő kb. feleakkora havi eléréssel rendelkezik, mint a piacvezető Mindmegette.

Miért fontos mindez?

A közönségmérési adatokból származó, az egyes célcsoportok online médiafogyasztásásra vonatkozó különböző rangsorok alapján fontos üzleti döntések születnek, azaz legalábbis részben ezek alapján dől el, hogy melyik hirdetési felület kerül a médiatervekbe. A fentiek alapján is látszik, hogy olyan “apróságokon”, mint a site-ok csoportosítása és összecsomagolása, illetve kategóriákba sorolása, mennyi múlhat. Az amerikai IAB már dolgozik a megoldáson, kérdés, hogy nálunk milyen lépésekre kerül sor ezügyben.

R: Karcsi, mi a helyzet közönségmérés fronton és főleg: mi a helyzet veletek?

VK: Arra a kérdésre nem tudunk választ adni, hogy mi lesz az online közönségmérési piacon egy hét, egy hónap vagy egy év múlva, csak annyit állíthatunk biztosan, hogy a webAUDIT partnerkörében nincs változás – de ezzel nem árultunk el titkot, hiszen ezt bárki láthatja nap mint nap a webaudit.hu-n megjelenő látogatottsági eredményekben. Hasonlóképpen nincs lényegi változás a webAUDIENCE online médiatervező szolgáltatásban sem.

R: Tudomásom szerint a Gemius webAUDIT-alternatívája még fejlesztés alatt áll, hogyan látjátok: meg tudjátok őrizni a webAUDIT pozícióját ennek elkészültét követően is?

VK: Egy közönségmérési verseny valójában piaci érdekek mentén dől el, az érintett szolgáltatások technikai vagy minőségi paraméterei csak másodlagos súllyal esnek latba, így ha az online mérési piacon bármi lényegi változás történne a közeljövőben, annak biztosan nem a Gemius új fejlesztése lesz az oka, legfeljebb az indoka.

Persze nem szeretném bagatellizálni mondjuk a közönségadatokat publikáló szoftverek vagy webes felületek szépségének vagy használhatóságának jelentőségét, de azért alapvetően mégiscsak az a közönségmérés alapfunkciója, hogy iránytűként, vagy legalábbis hivatkozási alapként szolgáljon a hirdetési pénzek elköltéséhez. A versenyt az a mérési szolgáltatás nyeri meg, amely olyan hangsúlyokkal, összefüggésekben és szerkezetben képes publikálni az eredményeket, amely a hazai internetes szakma, ezen belül is a döntéseket befolyásolni képes cégek érdekeit leginkább támogatja.

Egyre többen hangsúlyozzák, hogy szükség van két mérő szolgáltatásra, mert a verseny jobb teljesítményre és alacsonyabb árakra ösztönöz, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a piaci érdekrendszer idővel éppúgy változhat, mint a domináns cégek elvárásai, vagy akár maguk a meghatározó szereplők. A megváltozott elvárások leghatékonyabban pályázat útján érvényesíthetők, amelyhez viszont elengedhetetlen legalább két választási lehetőség.

A webAUDIT-nak, mint valóban független mérésnek, nincs adserver szolgáltatása vagy egyéb webpiaci kötődése, érdekeltsége, így ha a közönségmérési bevételei megszűnnek, akkor maga a szolgáltatás is megszűnik. Bízunk benne, hogy a hazai online szakma nem teszi egyszereplőssé a mérési piacot, nem hozza magát kiszolgáltatott helyzetbe.

R: Említetted, hogy a webAUDIENCE szolgáltatásban sincsen lényegi változás. Ezek szerint viszitek tovább mind a webPROFILE, mind a webPANEL szolgáltatást? Továbbra sem tervezitek a két adatbázis fúzióját, hogy egyszerre lehessen elemezni a mérőkódon alapuló és paneles adatokat?

VK: A webPANEL mérésünket másfél év alatt alaposan kiteszteltük, amennyiben a következő pályázaton mi nyerünk, a kiírók elvárásainak megfelelően fogjuk szolgáltatni a webAUDIT-on és a panelmérésen alapuló közönségadatokat, akár külön, akár közös felületen.

Addig azonban a webPROFILE adatbázist továbbra is önállóan szolgáltatjuk, amelyre sorban kötjük a 2010-re vonatkozó szerződéseket. Az online médiatervező rendszerünk iránt kifejezetten nagy az érdeklődés, egyrészt mert köztudottan 600 változó mentén teszi lehetővé a hazai online piac analízisét – szemben a gIA huszonegynéhány változójával –, másrészt mert a konkurenciához képest jelentősen kedvezőbb áron szolgáltatjuk. [A gIA hasonló számú változót tartalmazó adatbázisa a MédiaNavigátorban elemezhető. – a szerk.]

Sajnálatos, hogy olyan információk terjedtek el a piacon, miszerint a webPROFILE már nem is létezik, ezért is örülünk annak, hogy ezen a fórumon is cáfolhatjuk ezt a több mint etikátlan hírverést.

R: Terveztek valamilyen módszertani változtatást a webPROFILE-hoz kapcsolódóan?

VK: A webPROFILE adatbázisának előállításában semmilyen elvi változtatást nem tervezünk, meggyőződésünk szerint úgy jó, ahogy van. Az előállítás menetrendjén, munkafolyamatán végeztünk néhány apróbb átszervezést, így megrendelőink már egy hónapon belül friss adatokkal dolgozhatnak.

R: A webAUDIT-tal kapcsolatban terveztek valamilyen újdonságot?

VK: Az elmúlt két év döntően a közönségmérési adatok és szolgáltatások létrehozásával és tökéletesítésével telt, ami miatt a webAUDIT szolgáltatás-palettájának bővítése lassabban haladt. Az utóbbi időszakban a fejlesztéseink célkeresztjébe ismét a médiatulajdonosok igényeinek kielégítése került. Fontos cél a webAUDIT forgalomanalízisének továbbfejlesztése, ugyanakkor szokásunkhoz híven szeretnénk kilépni a hagyományos forgalommérési szolgáltatások köréből, mint ahogy a demográfiai statisztikák elindításakor is tettük.

Az egyik ilyen újdonság a Medián webDIAG, amely a weboldalak rendelkezésre állását, kívülről történő elérhetőségét monitorozza, így akár a médiatulajdonos szerverparkjában, akár a hosting szolgáltatójánál, akár az internetes hálózat más pontján keletkezik hiba vagy számottevő lassulás, a rendszer azonnal jelez, e-mailben vagy sms-ben riasztást küld.

A webDIAG szolgáltatásunk már fél éve elérhető, míg a másik újdonságunkat, a realtime cikkforgalmi rendszerünket április végén fogjuk bemutatni. Ez a termék az online szerkesztőségek számára kíván gyors és hatékony visszajelzést szolgáltatni a weboldalakon lévő hírek, cikkek, kép- és videó anyagok pillanatnyi forgalmáról. A statisztikai felületen percről perce nyomon követhető a kurrens anyagok forgalmának alakulása. Az azonnali visszajelzésből a szerkesztőség pontosan láthatja, hogy mely anyagokat érdemes még a címlapon tartani, melyeket kell már hátrébb sorolni vagy lecserélni, illetve hogy mely témák a legkeresettebbek, melyekhez érdemes még újabb anyagokat készíteni.

Mind a webDIAG, mind a realtime cikkforgalmi rendszer fejlesztése partnereink visszajelzései alapján indult el. A további fejlesztéseinket is hasonló elvek szerint tervezzük, igyekszünk feltérképezni azokat a területeket, amelyeken hiány mutatkozik célszerű és hatékony eszközökből, és ezekre a feladatokra készítünk hatékony megoldásokat.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a problémát gyakran nem is a megfelelő eszközök hiánya okozza, sokkal inkább az, hogy a túlterhelt médiaoldali kollégáknak sem idejük sem energiájuk nincsen az egyes alkalmazások megismerésére és használatára – de ugyanez elmondható az ügynökségi vagy a megrendelői oldal munkatársairól is. A problémát azzal próbáljuk feloldani, hogy egyre szélesebb körben tervezünk egyedi vagy rendszeres, személyre szabott vagy általános érvényű összefoglalókat, tanulmányokat, kimutatásokat szolgáltatni, és ez gyors, hatékony, kényelmes, és nem utolsó sorban költséghatékony megoldás lehet partnereink számára, mind a média, mind a megrendelői, mind az ügynökségi oldalon.

R: Mondanál néhány példát, hogy milyen típusú elemzések, tanulmányok várhatók? Ezek elsősorban a webPROFILE adatain alapulnak majd?

VK: A webPROFILE adataiból megrendelőink számára jelenleg is készítünk rendszeres másodelemzéseket akár a saját site-jaik, akár a konkurens weboldalak közönségéről, valamint átfogó tanulmányokat a hazai internet helyzetéről, folyamatairól. Hasonlóképpen a webAUDIT látogatottsági statisztikákból is számos partnerünk rendel heti, havi, éves felsővezetői összefoglalókat. A jövőben ezeknek a fizetős szolgáltatásoknak egyszerűsített, tömör, és nem utolsó sorban ingyenes változatát szeretnénk rendszeresen eljuttatni az előfizetőinkhez.

R: Levonhatunk valamilyen végkövetkeztetést? Hogyan látod szerepeteket az elmúlt időszakban és a jelenlegi helyzetben?

VK: A webAUDIT az elmúlt tíz évben a hazai online szektor szolgálatát tekintette alapfeladatának, amit jellemzően akkor tudott jól végezni, amikor a szakma, ezen belül is a média oldal meg tudta fogalmazni azokat az alapelveket, amelyek a hazai online piac fejlődését segítették, és nem utolsó sorban a piaci szereplők ezeket az elveket egységesen elfogadták és betartották. Az egység persze mindig instabil és kompromisszumokkal terhelt volt, de ennek ellenére sokáig mégiscsak volt.

Az utóbbi években azt látjuk, hogy a régebben megfogalmazott alapelvek már sokaknak nem felelnek meg, ugyanakkor a hazai online szakma az egységes érdekeit ma nem tudja megfogalmazni, így az azokat megtestesítő elvek sem fektethetők le.

Ebben a helyzetben nem tehetünk mást, mint hogy várunk a hazai tartalomipar újbóli egymásra találására, és közben megrendelőink számára a tőlünk telhető leghasznosabb szolgáltatást végezzük, a lehető leghatékonyabb támogatást nyújtjuk a napi munkavégzésükhöz, a weboldalak üzemeltetéséhez, tökéletesítéséhez, akár személyre szabott szolgáltatások keretében is.