Az „api” ugyanis NEM az application rövidített, netán becézett formája, hanem az application programming interface (alkalmazásprogramozási felület) betűszava, amit ebből kifolyólag helyesen API-nak írnánk, de ebbe a nyelvnáci irányba már nem szeretnénk elmenni (és persze ezzel is lehetne vitatkozni).

Az alkalmazásprogramozási felület vagy alkalmazásprogramozási interfész (angolul application programming interface, röviden API) egy program vagy rendszerprogram azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyet más programok felhasználhatnak. Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. – Wikipedia

Azaz például az iWiW vagy a Facebook API-jának köszönhetően külső fejlesztők készíthetnek alkalmazásokat, melyek ezeken a platformokon futnak, s ezek adatbázisát használják.

Az API fogalmának tisztázása után valamivel beljebb vagyunk, de rögtön bele is ütközünk az application (becézve app) / widget / gadget trióba. Az IAB tavaly májusban kiadott közösségi média definíciói között, a webes alkalmazásokon belül az alábbi elkülönítést találjuk:

1. Az alkalmazás (application) kifejezést leggyakrabban platform-specifikus programok esetében használják, pl. Facebook vagy Myspace alkalmazások, melyek támaszkodnak az adott közösségi oldal megosztó funkcióira vagy a felhasználók által megadott adatokra és kapcsolati hálóra, támogatva a kapcsolódást, együttműködést és az önkifejezést. A közösségi média alkalmazások általában csak azon a platformon működnek, melyre tervezték őket.
2. A widgetek az alkalmazásoktól elsősorban abban különböznek, hogy minden olyan platformon is működnek, amely engedélyez külső tartalmat, pl. közösségi oldalakon, blogokon, kezdőoldalakon, desktopon, személyes weboldalon, s nem feltétlenül használják az adott platform adatait. A fő különbség tehát a hordozhatóságban van.

A gadgetekkel a dokumentum nem foglalkozik. A Wikipedia meghatározása szerint a(z application) gadgetek olyan számítógépes programok, amelyek úgy nyújtanak különböző szolgáltatásokat, hogy nem szükséges több különböző alkalmazásnak futnia, hanem egy olyan környezetben futnak, amely több gadgetet tud kezelni, pl. Google Desktop, Google Gadgets, Microsoft Gadgets, Apple Dashboard Widgets. Bár definíció szinten nem találkozunk vele, a gadget kifejezést leggyakrabban a desktop widgetekre alkalmazzák.

A témához kapcsolódóan érdemes megemlíteni a jellemzően „connection” néven futó autentikációs szolgáltatást is, amit több közösségi oldal biztosít (pl. Facebook Connect), hogy külső oldalak tudjanak csatlakozni hozzá. Például a meetup.com-on megadott mai meetup szülinapos részvételünk automatikusan bekerülhet a Facebook hírfolyamba is, anélkül, hogy ezért fel kellene mennünk a Facebookra.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy míg az API és az alkalmazás különbsége éles és világos, addig a webes alkalmazások típusainak (közösségi média alkalmazás, widget, gadget) elkülönítése (még?) eléggé képlékeny.

Az eddig sem volt titok, hogy OpenSocial alapokon építkeznek. Az alkalmazások első körben nem túl sok infóhoz férhetnek majd hozzá: az authentikációhoz (ki van belépve :), a felhasználók nevéhez, thumbnailjéhez, illetve első szintű ismerőseihez. Fejlesztői szempontból érdekes, hogy az alkalmazásokhoz tartozó adattárolás történhet az iWiW-en. Az appokhoz kapcsolódóan aktivitás folyam generálódik, hasonlóan a Facebook minifeedjéhez. Egyelőre ennyi az alap készlet, de hamarosan érkeznek a notifikációk, illetve REST API (ez utóbbinak most nem vagyok hajlandó utánanézni :).

A gyakorlatban az iWiW-re felkerül egy Alkalmazások menüpont, amely egy gadget katalógusra vezet. Az alkalmazások kapnak egy saját oldalt (canvas view), illetve hozzáadás esetén felkerülnek a felhasználók adatlapjára (profile view).

A fejlesztői portál (dev.iwiw.hu), amely egyelőre nem publikus, a regisztráció, alkalmazás menedzsment és blog mellett teret ad a tesztelésnek (300 tesztfelhasználós “homokozó”), illetve a best practice megosztásának (saját wiki formájában). A fejlesztés és homokozós teszt után kell majd jóváhagyáson átesnie az appoknak, ami után élesben kikerülnek az iWiW-re. Az fejlesztői portál megnyitásához verseny is kapcsolódik majd 2008 decemberétől (1. forduló).

Mindebből látható, hogy a meetupos környezethez híven szinte teljes mértékben fejlesztői fókuszú volt a mai bejelentés. Vannak kérdések, amik szempontomból sokkal érdekesebbek, és bízom benne, hogy az újságíró kollégák jól kifaggatják majd őket holnap:

• Melyek lesznek azok a widget témák, amiknek a megvalósítására nem lesz lehetőségük a külső fejlesztőknek (pl. álláshirdetés, apróhirdetés, miegymás)?
• És mik azok, amikre az iWiW gyorsan ráveti magát és másnak már nem lesz terepe?
• Mennyire és milyen feltételekkel lehet majd használni az appok által begyűjtött adatokat?
• Lehetnek-e olyan appok, amik tranzakciós alapúak (pl. webshopra mutatnak)?
• Ha lehetnek, hogyan oszlanának meg a bevételek?
• Egyáltalán hogyan képzelik el a már emlegetett bevétel megosztást?
• Lehetnek-e hirdetési tartalmú, illetve szponzorált gadget-ek?
• Ha lehetnek, milyen feltételekkel? Kell-e fizetni értük? (ha nem áll mögöttük tranzakció, a bevételmegosztás nyilván nem értelmezhető)
• Milyen szempontok játszanak szerepet az alkalmazások engedélyezésében, hogyan, ki által zajlik majd ez?
• Társul valamilyen sales stratégia is ehhez vagy csak durr bele, majd lesz valami?

Update (dec. 5.): Reveal cikkek, még mindig sok kérdőjellel:

• Helyszíni beszámolós: Indul az iWiW API – ha geek vagy, fogj neki homokozni!
• Fejlesztőket kérdezős: Itt az iWiW fejlesztői portál
• Origós hivatalos: Külső alkalmazások felé nyit az iWiW
• HWSW-s fejlesztős: Már nem csak telefonkönyv, hanem alkalmazásplatform is az iWiW
• Kreatívos reklámos: Felpörgetné az Iwiwet az Origo