A CPA alapú kampányok futtatásának igénye folyamatosan jelen van a hirdetők részéről, hiszen sok esetben az az érdekük, hogy csak konkrét eredmények után fizessenek. Miért fizessen mondjuk időtartamért vagy reklámmegjelenésért, ha bizonyos hirdetések semmit (legalábbis semmi mérhetőt) sem hoznak a konyhára? (Ez természetesen abban az esetben igaz, ha a kampány célja call-to-action, jellegzetesen ügyfélszerzés vagy eladás, kiemelten fontos a lehető legjobb költséghatékonyság, és ha még részben sem cél a brand építés, amikor is kihagyhatatlanok a mainstream vagy prémium felületek.) Ebben az esetben a hirdető és hirdetést fogadó site közötti elszámolás alapja a site-ot látogató felhasználók valamilyen aktivitása a hirdetésben (interaktív banner) vagy a hirdető oldalán, így pl. regisztráció, egy szoftver letöltése vagy vásárlás. A hirdető a site-nak csak akkor fizet, ha az adott site-ról érkező látogató megteszi a kívánt aktivitást: vásárol („sale”), kitölt egy formot, regisztrál stb. („lead”), vagy legalábbis átkattint a hirdető oldalára („click”). Emiatt szokás ezt „pay-for-performance” modellnek nevezni, ahol a fizetett összeg lehet fix, illetve az eladott termék, szolgáltatás bizonyos százaléka.

A médiatulajdonosok, sales house-ok azonban fáznak a CPA alapú kampányok befogadásától. Ennek több oka is van. A médiatulajdonosok nem lehetnek hatással arra, hogy milyen ajánlatot ad, esetleg milyen nyereményt kínál a hirdető, milyen minőségű lesz a kreatív – azaz arra, hogy a hirdetés mennyire fogja ösztönözni a felhasználókat a kívánt akció megtételére. Ha az ajánlat semmitmondó, nincs nyeremény és emiatt a felhasználókat nem érdekli a dolog, akkor ingyen vagy nagyon kevés bevételért cserébe futtatják a hirdetést. A „sale” vagy „lead” generálása annyira esetleges, hogy (főleg a nagy) médiatulajdonosnak nem áll érdekükben ilyen módon értékesíteni a felületeiket, hiszen azokat számukra sokkal kedvezőbben, idő, reklámmegjelenés, átkattintás vagy egyedi látogató alapon is el tudják adni. A kisebb látogatottságú site-ok (pl. AdNetwork hálózata) még meghozzák ezt az „áldozatot” a bevételek reményében. Ugyancsak problematikus az utókövetés (regisztrációk és főleg tranzakciók követése), hiszen ahhoz a hirdető oldalát is el kell látni mérőkódokkal, és ez a szolgáltatás általában hiányzik a médiatulajdonosok által használt adserverekből.

Visszatérve az Origo affiliate networkjére: a héten találkoztam Somogyi Péterrel, az Origo médiaértékesítési igazgatójával, hogy kifaggassam a networköt illetően.

A keresőnapi előadásból is kiderült, hogy a hirdetők számára a network belső kommunikációs felületet, real-time kampánystatisztikát és egyszerű számlázási folyamatot kínál. A hirdetők 50,000 Ft egyszeri csatlakozási díj befizetésével vehetik majd igénybe a szolgáltatást, s ez a költség – mint találkozásunk alkalmával kiderült – “lefogyasztható” lesz (először ebből kerülnek kifizetésre a médiatulajdonosok jutalékai). A jutalékrendszert (click, lead, sale) a hirdető határozhatja meg, és egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik bizonyul leginkább működőképesnek. A hirdetők esetében előny, de nem követelmény a webshop megléte. Nem lesz havi díj, azaz kötelezően fizetendő minimális összeg, ha nem érnének el bizonyos szintet a tranzakciók. Az Origo elsősorban kkv hirdetőkre számít, de “nagyokat” is vár. A nagyobb hirdetők esetében olyan szolgáltatások reklámozására érdemes gondolni, melyekre külön büdzsét nem szoktak szánni (pl. webshop kampány).

CPA alapú kampányra ügynökségi oldalról is jelentkezett igény, de a “nagy pénz” nyilván nem ebben lesz. Némi öncenzúrát gyakorolva annyit mondanék, hogy ezért maximum médiakezelési díjat lehet számolni, ami minden, csak nem nagy biznisz. =:)

A rendszeren belül a hirdetők és site-ok tájékozódását ranking rendszer fogja segíteni, de ennek indulása még kérdéses, attól függ, hogy mikorra gyűlik össze megfelelő mennyiségű és minőségű adat. Az Origo szakmai hírlevél (és rss) indítását tervezi, amely szintén segíti az eligazodást.

A network bevételét az jelenti, hogy a jutalékok 30%-át maguknál tartják. Arra a kérdésre, hogy el tud-e tartani a hazai piac egy ilyen networköt, azt a választ kaptam, hogy az Origo számára ez a fejlesztés annyira kevés költséggel jár, hogy nem vállalnak különösebb kockázatot, s már az első évben nyereséges működésre számítanak. Feljebb azt fejtegettem, hogy miért nem éri meg a nagyobb médiatulajdonosoknak CPA alapú kampányt futtatni, adja is magát a kérdés, hogy az Origónak miért jó ez mégis. Pétertől azt a választ kaptam, hogy az Origo, és főleg az AdNetwork esetében van szabad felületkapacitás erre a meglévő hirdetési helyeken, de külön erre a célra új zónák kialakítását is tervezik. Az affiliate network hirdetései nyilván nem az Origo nyitó oldalon vagy az Üzleti Negyeden fognak megjelenni, hiszen a felületek “leértékelése” nem érdeke az Origónak.

Látható, hogy a network arra hivatott, hogy a kihasználatlan, valamint további új felületekből is hozzon bevételt az Origo számára. A networkbe természetesen más médiatulajdonosok is beléphetnek, de a saját felületek dominanciája várható, hiszen egy sales house, s nem egy független szereplő áll mögötte. Nem sok esélyét látom annak, hogy egy Index vagy Sanoma szeretné az Origo zsebébe tömködni a pénzét, de elvben lehetséges az ő csatlakozásuk is. A modell egyébként a kisebb, de már 1,000-2,000 napi látogatóval rendelkező site-oknak kedvez, és kizárólagosságot sem követel (!).

A hirdetések kiszolgálására az Adverticum fejleszt az Origo számára egy saját rendszert, amely utókövetésre is alkalmas lesz (30 napig élő cookie). Ugyancsak ők adnak layout és logó javaslatot. Ebben a rendszerben is lesznek zónák (hirdetési helyek, hordozók), amelyek megkönnyítik a hirdetések kihelyezését, cseréjét, rotálását az oldalon. A rendszer mintájául számos networköt alapul vettek, de főként az affili.net-et és az Affiliate Network Pro-t. Az eszközöket illetően banneres, text link, eDM és HTML hirdetésekben gondolkodnak, hírlevet és keresőhirdetést egyelőre nem terveznek. Ami a technikai részt illeti, a network várhatóan év végére elkészül, és talán február magasságában indul is a béta tesztelés. Az első év Péter szerint is a bug keresésről fog szólni, de ezzel együtt nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ebből.

Ott és akkor nem kavart nagy port, de szerintem fontos bejelentést tett az Origo, amiből nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni. Egy olyan területre nyomulnak be, aminek igazából nincs előzménye a hazai piacon.

Egy affiliate networköt akarnak indítani 2008 tavaszán, ami több szempontból is érdekes vállalkozás. Szerintem meg is ér egy külön posztot majd. Előljáróban annyit, hogy a korábban revnyúlolt Commission Junctionhöz hasonló vállalkozásra készülnek (amelynek használatáról egyébként szintén írtam már korábban). Ebből is okulva úgy gondolom, sok macerával fog járni a bevezetés és igencsak kérdéses a sikere.

• El tud-e tartani ez a piac akár egy ilyen networköt? (Bár nem félek, hogy éhen hal az Origo =:)
• Mit szól a többi (nagy) médiatulajdonos, hogy az Origo és nem egy független szereplő áll mögötte? Van-e esély rá, hogy az Origós és AdNetworkös oldalakon kívül más tartalomszolgáltató is legyen?
• Megéri-e ez, és ha igen kinek?
• Kell-e ez a macera az ügynökségeknek?
• Hogyan szolgálják ki a hirdetéseket? Összeházasodnak az Adverticummal?
• Van-e esély rá, hogy CPA alapon működjön a hálózat vagy PPC-re lesz “kárhoztatva”?
• Van-e annyi online tranzakció, hogy működjön a rendszer (CPA alapon)?

Már látom, hogy meg kell keresnem Somogyi Péter Pált, ha szeretnék választ kapni a kérdésekre…

Végül, az előadásokra visszatérve, Tóth András már említett prezijét emelem ki, amely stílusra, hangvételre, előadásmódra messze a legjobb volt. Egyszerű, vicces slide-okkal, frappáns és releváns észrevételekkel a keresőmarketingről mint szakmáról (és végső soron az online vagy bármilyen bizniszről), pontosabban annak nehézségeiről, buktatóiról, 10 pontban:

1. Kemény dió ez, hiszen ígéreteket (aka lufi =:) kell eladni, olyan dolgokat, melyek csak hosszú távon éreztetik igazán a hatásukat.

2. Cégeknek kell eladni, és korántsem mindegy, hogy azok éppen milyen életszakaszban vannak. A növekedési szakaszban lévőknek kis büdzséik vannak, s a megtérülés az elsődleges a számukra, az öregedő, nagy cégek pedig már csak büdzsét költenek és a főnökeiknek próbálnak megfelelni…

3. Új területről van szó, így rengeteg a szélhámos, és sajnos sokan be is dőlnek nekik.

4. Olyan ez, mint a foci meg a politika: mindenki ért hozzá.

5. Nagyon jellemző a “nem nehéz megcsinálni, bízzuk hát meg a szomszéd Pistikét olcsóért” mentalitás.

6. Nincs látszata és lassan hat.

7. A lényeget mutatja =:)

8. Hirdetni is kell egy site felfuttatásához, nem elég az optimalizáció.

9. Szükség van releváns tartalomra.

10. Élesedik a verseny, egyre nehezebb az első helyre kerülni és ott is maradni. Pedig a szánhúzó kutyáknál is a második sortól kezdve már ugyanazok a kilátások =:))

Sajnos az utolsó előadáson és a kerekasztal beszélgetésen már nem tudtam ott lenni, de így legalább nem írok több postot… Így is három hétre hónapra előre dolgoztam =:)

Amit még fontos megemlíteni: jó volt a társaság. Szinte mindenki ott volt, aki számít, bár persze még – legalábbis nekem – nem volt több az ismerős, mint az idegen. A helyszín, a Telekom székház pedig amúgy is jó emlékeket idéz, hiszen ott csöppentem bele másfél éve offline módon is a hazai webkettőbe (stílszerűen a Web 2.0 Syposiumon).

Szeder Petivel tovább építettük és promotáltuk az idei IH-n alapított, MLM rendszerben szerveződő Banner Szövetséget (aka Hungarian Banner Association), aminek head of leaderboardja (gyk. vezetője) Peti. Jómagam a head of billboard tisztét töltöm be =:) Briefly: a belépéshez venned kell ezer AV-t ezer Ft-ért, aminek 10%-a megy a közösbe, aztán ha beléptetsz valakit, akkor kapsz valami részesedést vagy miafene =:))) Az első rendezvény várhatóan a Standard Banner (468*60 forevör!!!) Napja lesz. De mondanom sem kell, hogy már az ATL kampány egyes elemei is bevetésre készen állnak. Szóval érzem, hogy ez a szövetség még sokat tesz le az asztalra…

Komolytalanság és konferenciabeszámoló lezárva. =:)

Ami az “eredményeket” illeti, eléggé szánalmasak lettek (2 826 AV és 12 CT egy hónap alatt, utóbbinak majdnem fele biztos én voltam), jutalék persze 0 EUR (nem vásároltatok, bitangok!).

A CJ belső oldalán (publisherként) egy egyszerű, áttekinthető felület fogad. A Home fülön találhatók az üzenetek, a login manager, új hirdetők adatai, a saját hirdetők legörgethető listája, valamint a teljesítményünk szintje, gyors statisztikák és lekérhető grafikonok, végül pedig a napi feladatok. Az Account fülön a saját céges és site-hoz kapcsolódó adatok állíthatók be, a Mail fül alatt a partnereknek lehet a rendszeren belül üzlenetet küldeni.

Ezeknél érdekesebb a Get Links fül, ahol – ta-dááám – linkekre lehet szert tenni (linkeknek nevez mindenféle taget). Ehhez természetesen jelentkezni kell programokra, amit egy első ránézésre jónak tűnő kereső könnyít meg. Hirdetők, linkek és termékek között egyaránt lehet kulcsszavas keresést indítani, de természetesen csak olyan programok linkjeit helyezhetünk el az oldalunkon, amelyekre jelentkeztünk, s jelentkezésünket jóvá is hagyták. A kulcsszavas keresés mellett számos szűkítő feltételt be lehet állítani:

• a promóció típusát (kupon, nyereményjáték, “hot product”, leértékelés, ingyenes kiszállítás, szezonális ajánlat)
• a link típusát (banner, advanced link, szöveges link, content link, termék katalógus, smart link, kulcsszó link stb., amelyek közül némelyik számomra ismeretlen funkciót tölt be)
• kategóriát (autó, utazás, ruha, könyv, banki szolgáltatás, étel-ital, játék, bútor stb. stb.)
• bannerméretet
• kapcsolati státuszt (összes, saját hirdetők, potenciális jövendőbeli hirdetők)
• nyelvet
• a hirdető célországát

A találati listán a sorrendet illetően választhatom az eredményességet (3 havi EPC, egy heti EPC, network bevételek), a kereshető jutalék összegét (sale %, lead, click) vagy a kategóriát. Az első talán a legérdekesebb. Az EPC nem más, mint az átlagos kereset 100 CT után. Itt a legmagasabb összeg jelen pillantban 577,72 €, ami már egészen szép kis summa…

A programok kiválasztása során nyilván nem elég a legjobban fizető hirdetőt kiválasztani, hanem az adott oldal profiljához leginkább illeszkedő, így a látogatókat valószínűsíthetően érdeklő hirdetések megtalálására kell törekedni. Innentől pedig indulhat a tesztelés fáradságos munkája: mit érdemes leginkább futtatni a millióegy ajánlat közül… (Nekem nincs ilyen gondom, gyakorlatilag azt futtatok, amit akarok – mindegy, hogy mivel nem keresek semmit :)

A találati oldalon lehetőség van az összes program egy mozdulattal történő kijelölésére és a programokra történő tömeges jelentkezésre (szemben pl. a Tradedoublerrel, ahol is minden programra egyesével kell jelentkezni). A programok egy részénél jelentkezésemmel státuszom azonnal aktívvá vált, máshol automatikusan elutasították, megint máshol pedig elbírálás alá került. Ezeket egyébként a By Relationship fül alatt a rendszer könnyen áttekinthetővé teszi. Sajnos az elutasítás okáról nem kaptam információt, bár feltételezem, hogy az eddigi teljesítménnyel függ össze.

Ha megvannak az aktív partnerek és a kiszemelt hirdetések, más dolgunk már nincs is, mint hogy a kreatívokat elhelyezzük az oldalunkon. A hirdetések kiszolgálása során a CJ nem csupán egy taget ad az adott affiliate programhoz, amit az oldalba direkt módon be lehet fűzni (html, illetve js kód), hanem az ún. SmartZone megoldást is kínálja, amely egy dinamikus reklámhordozó felületet (bannerhelyet) alakít ki az oldalunkon. Ilyen módon a hirdetések cseréje, illetve (súlyozott) rotálása a CJ kezelőfelületéről (CJ Account Manager) valósítható meg.

Az affiliate marketingben is legalább olyan kulcsfontosságúak a riportok, mint bármely más területeten, hiszen így követhető nyomon a kampányok eredményessége. A Commission Junctionben a riportokat Run Reports fülnél kérhetjük le. Alapvetően két fajtájuk van: a teljesítmény riportok és a tranzakció riportok. A teljesítmény riportoknál azt nézhetük meg, hogy melyik site, melyik link és melyik hirdető generálja a legnagyobb forgalmat (traffic). A tranzakciós riport pedig a kapott jutalék nyomon követésére szolgál. A Rabbitblog teljesítménye sajna nem ad lehetőséget ezen funkció tesztelésére és bemutatására :)

Mindez eddig elég jól hangzik: összetett keresés jó szűkítési lehetőségekkel, programok kiválasztása relevancia és jövedelmezőség szerint, kényelmes adserving, hasznos riportok…

Emellett azonban számos nagyon bosszantó tulajdonsága van a rendszernek. Az egyik az, hogy nem lehet a keresést olyan potenciális partnerekre szűkíteni, akikhez még nem jelentkeztem: keresésnél a rendszer listázza az elutasításokat és az elbírálás alatt álló programokat is. Azaz a struktúra a gyakorlatban a tömeges jelentkezésnek kevésbé kedvez. Ezen kívül kétségeim vannak a nyelvi beállításokat illetően is, hiszen hiába kértem később például a magyar nyelvű találatok kilistázását, a kapott eredmények angol nyelvűek voltak. Ugyancsak hiányzik az opciók közül, hogy a kívánt aktivitások típusára (sale, lead, esetleg click) lehessen keresni.

Hiányoznak a hirdetőkhöz társítható általános mérőkódok is. Ilyenek pl. a Tradedoubler deep linkjei, amelyek általában valahogy így festenek: affiliate networkös mérőkód + “&url=” + destination url. (Ilyenek az adserverek text linkeknél használatos mérői is.) A text linkek között olykor-olykor fellelhető ilyen megoldás, de nincsenek egy helyen összegyűjtve és semmi sem utal arra, hogy az adott hirdetőnek van-e ilyen vagy sem. Így ha egy efféle mérőkódot keresek, akkor esetleg az adott hirdető összes szöveges linkjét át kell bogarásznom, hátha találok ilyet. Így sajnos automatizálásra nincs lehetőség, minden egyes kampányt “kézzel” kell beállítani.

A bannerek minőségét a végére hagyom, mert az a legbotrányosabb! A rendszerben a hirdetők .gif bannerei vannak, amelyek erőforrásaik, igényeik függvényében igencsak változatosak, de sajnos általánosan elmondható, hogy amatőr, igénytelen munkák. Ennek ellenére a rendszer működik, és 100 CT után akár közel 150 000 Ft-ot is lehet kaszálni. Talán indítanom kellene egy populárisabb oldalt (is)…

Először is érdemes röviden tisztázni, mi az az affiliate marketing. A lényege meglehetősen egyszerű: a hirdető (kereskedő) szeretne eladni valamit, és ezért cserébe fizet tőle független site-oknak, hogy az ő termékeit, szolgáltatásait promotálják az oldalukon. Ez eddig akár “egyszerű” online hirdetés is lehetne, de messze nem erről van szó: a hirdető itt csak eredmények után fizet, akkor ha az adott site-ról érkező látogató megteszi a kívánt aktivitást: vásárol (“sale”), vagy kitölt egy formot, regisztrál stb. (“lead”). Ez tehát egy “pay-for-performance” modell, ahol a fizetett összeg lehet fix, illetve az eladott termék, szolgáltatás bizonyos %-a. Az affiliate network lényege pedig, hogy összehozza a hirdetőket és azokat, akik szívesen fogadnának hirdetést.

A Commisson Junctiont 1998-ban alapították Santa Barbarában (California) és mára már a világ minden táján vannak irodái. 2001-ben sikerült áttörést elérnie, amikor is elérhetővé tette az egyes hirdetők, közzétevő site-ok (publishers) és hirdetések teljesítményét (EPC – average earnings per 100 clicks, azaz átlagos kereset 100 CT után; illetve network bevételek). A Commission Junction networkje egyébként a CJ Marketplace névre hallgat.

Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy – jelentkezés és felvétel után – a hirdető készít egy programleírást, meghatározza a feltételeket, átnézi és felülvizsgálja a programjára jelentkező site-okat és analizálja a program eredményességét. A közzétevő site pedig jelentkezik a hirdetők programjaira, hozzáférést kap kreatívokhoz (bannerek, text linkek, termék linkek stb.), pontosabban a mérőkóddal ellátott tagekhez, amelyket azután elhelyez az oldalán, email kampányában vagy keresőtalálatai között. Magyarországról egyébként hirdetőnek nem, publishernek viszont lehet jelentkezni. (Egyéb hasznos infók lelhetők fel a FAQ oldalon.)

(folyt. köv.)