A hazai internetezőkről számos hasonló adattal rendelkezünk, érdemes azonban megvizsgálni, hogy miben térünk el az európai átlagtól.

1. Az online töltött idő (7. dia)

Az MCDC kutatás adatai szerint a magyarok az európai átlagnál naponta valamivel kevesebb ideig interneteznek, azaz valamivel nagyobb a napi 2 óránál kevesebbet, és valamivel kisebb a 2 óránál többet online töltők aránya.

2. Az internethasználat gyakorisága (8. dia)

A hetente csupán 2 vagy kevesebb napot internetezők aránya megegyezik az európai átlaggal, a 3-5 napon internetezők aránya magasabb, a 6-7 napon internetezőké viszont valamivel alacsonyabb, mint az európai átlag. A heti internetezők 60%-a szinte minden nap, 94%-a pedig legalább heti 3 napon internetezik. Azaz aki már egyszer rákapott a netezésre, eléggé gyakran teszi azt.

3. Otthoni internetkapcsolat (9. dia)

A hazai heti internetezők 90%-a szélessávú otthoni internetkapcsolattal rendelkezik, ami valamivel magasabb, mint az európai átlag. A heti internetezőknek pedig csupán 3%-a nem rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel.

4. Wi-fi kapcsolat (10. dia)

Sokkal nagyobb a különbség a drótnélküli internetkapcsolatot illetően, ugyanis a hazaiaknak csupán a 19%-a használ wi-fit, szemben a 49%-os európai átlaggal.

5. Okostelefonok használata (11. dia)

Hasonló a helyzet az okostelefonok birtoklása terén is, itthon az internetezők 9%-a, európai átlagban viszont 14%-a használ okostelefont vagy PDA-t.

6. Online tevékenységek (12-14. dia)

Nem meglepően a leggyakoribb online tevékenység mind itthon, mind európai átlagban az információkeresés és a hírolvasás, utóbbit minimálisan alacsonyabb arányban űzzük, mint az európai átlag. Jobban le vagyunk maradva a termékekkel, szolgáltatásokkal, márkákkal, cégekkel vagy boltokkal kapcsolatos információkeresés terén (63% vs. 74%), s kifejezetten sereghajtók vagyunk az online bankolásban (26% vs. 52%). Jellemző azonban, hogy az európai átlagnál többet játszunk és többet chatelünk (chatszobákban és/vagy közösségi oldalakon).

Online videó nézésben, podcast hallgatásban és vodcast nézésben az európai átlaghoz hasonlóan állunk, messze lemaradunk azonban akkor, ha valamiért fizetni kell (pl. zeneletöltés: 3% vs. 9%) vagy ha nem csupán passzív tartalomfogyasztásról van szó (pl. videó feltöltés: 5% vs. 12%). Az európai átlagnál kevesebb online rádiót vagy streaming zenét hallgatunk, viszont az ingyenes zeneletöltést sokkal nagyobb arányban (24% vs. 17%) gyakoroljuk.

Ami az olyan közösségi aktivitásokat illeti, mint a fórumozás, illetve a státuszüzenetek, egyedül a fórumolvasásban teljesítettünk jobban, mint az európai átlag. A Facebook gyors terjedésével viszont a státuszüzenetek frissítése és másokénak a figyelése is egészen biztosan növekedett tavaly nyár óta.

7. Közösségi oldalak használata (15-16. dia)

A közösségi oldalakon való jelenlét – nem meglepő módon, és főként az iWiW-nek köszönhetően – jóval magasabb (81%) az európai átlagnál (65%). Szintén nem meglepően a közösségi oldalak rendszeres használata a 15-24 évesek körében a leggyakoribb, s a kor előrehaladtával (legalábbis 55 éves korig) mind a rendszeres használat, mind a kipróbálás aránya csökken. Megfigyelhető azonban, hogy a rendszeres (legalább heti) használat kb. kétszer olyan magas az 55 évnél idősebbek (feltehetően főleg a nyugdíjasok) körében, mint a 35-54 évesek között. A közösségi oldalak feltehetőleg a családtagokkal való kapcsolattartás egyik fontos elemévé váltak az 55 évnél idősebbek körében.

8. Online identitás (17. dia)

A kutatás adatai szerint a hazaiak valamivel nagyobb arányban aktív tagjai online fórumoknak vagy közösségeknek, mint az európai átlag, s körülbelül azonos arányban vezetnek blogot vagy tartanak fent személyes weboldalt. Azaz ha közösségi média stratégiában gondolkodunk, erre érdemes építenünk. (Ezen a dián a korábbi 80%-os közösségi oldali tagság helyett 60% szerepel, feltételezésünk szerint az utóbbi szám a heti használatot jelentheti.)

9. Digitális kommunikáció (18. dia)

A barátokkal és családtagokkal folytatott kommunikáció során a hazaiak körében az sms(/mms) és főleg a chatelés, ill. a közösségi oldalakon küldött direkt vagy chat üzenetek elterjedtebbek, mint európai átlagban. Az emailes és VOIP kapcsolattartás aránya viszont valamivel alacsonyabb, mint az európai átlag, mindezzel együtt mindkettő közötte van a legnépszerűbb online kapcsolattartási módoknak a hazai internetezők körében is.

10. Keresés és információforrások (19-20.dia)

Ami a keresési szokásokat illeti, a hazaiak a hobbijukkal és személyes érdeklődésükkel kapcsolatos dolgokra keresnek legnagyobb arányban, ezt követi a zenék, filmek és képek letöltése (!), a hírekhez kapcsolódó információk, valamint az iskolához vagy munkához kapcsolódó anyagok keresése.

Az adatok alapján elmondható, hogy az európai átlagnál sokkal többet keresünk zene, film és képletöltésekhez kapcsolódóan, illetve olyan termékekre, amiket már megvásároltunk, valamint sokkal hajlamosabbak vagyunk arra is, hogy mások profilját ellenőrizgessük.

Érdekes adat egyébként, hogy – szemben az európai átlaggal – alig valamivel kisebb arányban keresünk olyan termékekre, amiket már megvettünk, mint olyanokra, amiket meg szeretnénk vásárolni. Ugyancsak az európai átlagnál kevesebbet keresünk olyan boltokra, ahol bizonyos terméket vagy szolgáltatásokat szeretnénk megvásárolni.

Új termékek és szolgáltatások beszerzésénél leginkább az összehasonlító oldalakra, a rokonok és barátok tanácsára, valamint a gyártó hivatalos oldalára támaszkodunk, mindhárom esetben jóval az európai átlag feletti mértékben. Szintén fontos tájékozódási forrást jelentenek az üzletekben az eladókkal folytatott beszélgetések, illetve a weboldalakon olvasott felhasználói értékelések.

Az európai átlagnál kisebb mértékben támaszkodunk a weboldalakon a szakemberek értékelésére és az üzletekben, újságokban, tévében, ill. az interneten látott promóciókra. Az európai átlagnál sokkal kevésbé támaszkodunk a tévében és sajtóban látott információkra, illetve a keresőtalálatokra – a vizsgált területek közül ez utóbbiakra támaszkodnak a hazai netezők a legkisebb arányban.

11. E-kereskedelem (21. dia)

A e-kereskedelem területén – nem meglepően – messze elmaradunk az európai átlagtól. 59% azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy mennyi alkalommal vásároltak online az elmúlt egy évben, s csupán 5% azoké, akik legalább 6 alkalommal vásároltak. Az e-kereskedelem területén mutatkozó elmaradottságunk az egyik fő gátja annak, hogy a tranzakció alapú modellek (pl. affiliate networkök) el tudjanak terjedni hazánkban.

12. Kapcsolati marketing (22. dia)

A hazaiak az európai átlaghoz hasonlóan nem bánják, ha promóciós ajánlatokat vagy kuponokat kapnak azoktól a cégektől, ahol már korábban vásároltak, illetve ha egy cég proaktívan küld testreszabott termékinformációkat. Az európai átlagnál jobban szeretjük, ha egy weboldal a hasonló érdeklődésű felhasználók vásárlásai alapján ajánl a számunkra termékeket, s valamivel kevésbé kedveljük, ha a saját korábbi vásárlásaink alapján teszi ezt.

13. A jó online hirdetés (23. dia)

A jó online hirdetésnek a hazaiak szerint elsősorban okosan kreatívnak (bármit jelentsen is ez :), másodsorban szórakoztatónak vagy viccesnek kell lennie. Kevésbé fontos, hogy érdekes információt adjon a felhasználó számára.

(A prezentációban előfordul, hogy nem megfelelő cím vagy kérdés szerepel egy-egy dián, ezeket nem javítottuk, a prezentációt a kapott formában töltöttük fel.)

Az Európára vonatkozó, két publikus riport a már hivatkozott MCDC oldalról tölthető le.

Köszönjük az IAB Hungary-nek, hogy a tagok mellett a Rabbitblog olvasók számára is elérhetővé tette a kutatás adatait.

Az IAB Europe éves reklámköltési riportja, az AdEx fontos tájékozódási pontot jelent az online területen dolgozók számára. A riportot 19 európai ország IAB tagszervezeteinek azonos metódus alapján gyűjtött adataiból állítják össze a PricewaterhouseCoopers (PwC) közreműködésével, s hiteles képet nyújt a teljes európai online piac méretéről, s ezeket országok és formátumok szerinti bontásban is közli. Magyarország (Horvátországgal és Romániával együtt) először szerepel a kimutatásban. A 2008-ra vonatkozó legalapvetőbb adatok két hónappal ezelőtt láttak napvilágot, augusztus folyamán pedig megérkezett a teljes riport. Az alábbiakban az IAB Europe engedélyével exkluzív adatokat (is) közlünk az AdEx 2008 dokumentumból.

2008-ban az európai hirdetési piac – a harmadik negyedévben kezdődő válság ellenére – 20%-os növekedést ért el az előző évhez képest. Az IAB Europe hálózatába tartozó 19 ország teljes online reklámköltése tavaly 12,9 milliárd euró volt, amivel tovább csökkent a különbség az USA és Európa online hirdetési piaca között (a 2007-es 4,4 milliárdról 3,7 milliárd euróra).

A három legnagyobb piac – az Egyesült Királyság (27%), Németország (23%) és Franciaország (14%) – továbbra is domináns szerepet tölt be, s 64%-kal részesedik a teljes európai reklámköltésből.

Forrás: IAB Europe/PwC, AdEx 2008

A teljes európai költésből – mint láttuk – az Egyesült Királyság részesedik legnagyobb arányban, ugyanakkor az online költés aránya (a teljes reklámköltésen belül) Dániában a legmagasabb. Magyarország pedig sikeresen landolt a top 10-ben ebből a szempontból.

Forrás: IAB Europe/PwC, AdEx 2008

Az online reklámpiac növekedési ütemében Szlovénia, Lengyelország és Ausztria járt az élen, de figyelembe kell venni azt is, hogy a három új résztvevő adatai ebbe a kimutatásba értelemszerűen nem kerültek be. Ha a rendelkezésünkre álló adatokra hagyatkozunk, akkor a hazai online reklámpiac a maga 42%-os növekedésével ebben a listában a 4. helyet szerezte volna meg (Romániát és Horvátországot nem számítva).

Forrás: IAB Europe/PwC, AdEx 2008

A formátumok közül továbbra is a keresőhirdetés vezet 43%-os részesedéssel, s a legerőteljesebb, 26%-os éves növekedéssel. A növekedési ütemet tekintve keresőhirdetést az apróhirdetések (classifieds/listings) követik, 17,4%-os éves növekedéssel és 26%-os részesedéssel.

Forrás: IAB Europe/PwC, AdEx 2008

Végül egy régiós kitekintést osztunk meg a reklámköltés összegéről és az egyes formátumok részesedéséről az online reklámtortán belül. A teljes online reklámköltés összegét tekintve Magyarország a harmadik helyet szerzi meg a közép-kelet-európai IAB országok közül. Szembetűnő jellegzetesség, hogy Románia után nálunk a legalacsonyabb a keresőhirdetés aránya az online reklámtortán belül. A display hirdetések aránya Görögországban és Szlovéniában alakul Magyarországhoz hasonlóan, az apróhirdetések pedig Lengyelországban és Horvátországban jutnak hasonló szerephez, mint nálunk. Az email hirdetések aránya szintén Görögországban alakul a miénkhez hasonlóan.

Ha a formátumok arányát tekintjük, a régión belül az email hirdetések Lengyelországban és Horvátországban, a keresőhirdetés Törökországban és Horvátországban, az apróhirdetés pedig szintén Törökországban a legjelentősebb, a legnagyobb arányú display költést pedig Románia mondhatja magáénak.

[Update (aug. 21.): A Spend by format and by country: Central and Eastern Europe grafikont az IAB Europe kérésére eltávolítottuk.]

Megjegyzés: Az AdEx net költést tartalmaz, azaz azt az összeget, amelyet a hirdető fizet az online hirdetésért (kedvezményekkel csökkentett összeg, amely tartalmazza az ügynökségi jutalékot/munkadíjat).

Az IAB AdEx riport az IAB tagok számára ingyenesen elérhető, egyéb esetben 1500 euróért vásárolható meg. A 45 oldalas riport a részletes reklámköltési adatokon túl 2009-2010-re vonatkozó piaci előrejelzést, illetve penetrációs adatokat, valamint országos comScore és Nielsen statisztikákat tartalmaz.