Címke: gIA

Online közönségmérés 2013-tól: a gemius Ipsos Audience újdonságai

Múlt hónap közepén mutatta be az Ipsos a tendergyőztes, új gemius Ipsos Audience online közönségmérést. A Kreatívon egy elég részletes cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, így az alábbiakban a közönségmérés újdonságaival foglalkozom csak részletesebben.

A 2013. január 1-jén startoló közönségmérés legfontosabb változása, hogy a már meglévő webes mérés mellett magában foglalja a mobil és videós tartalmak mérését is. Emellett nagyon lényeges változást jelent az is, hogy az eddig csak a MédiaNavigátorban elérhető háttérváltozók használhatók lesznek a GemiusExplorerben is. (Sőt az adatbázis több szoftverbe is betölthető lesz, a GemiusExplorer és a MédiaNavigátor mellett például a Gemius elemző szoftverébe, a GemiusPlannerbe is, de akár a győztes konzorciumon kívüli szolgáltató szoftvere is használható lesz.) Fontos újdonságot jelent még az adatfeldolgozás sebességének gyorsulása: a jelenlegi másfél hónap helyett csak fél hónapot kell majd várni a közönségadatokra. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy a kutató a sok kritikát kapó OPA helyett egy teljesen új felületen, a Webmetrics-en jeleníti majd meg a forgalmi adatokat. “Online közönségmérés 2013-tól: a gemius Ipsos Audience újdonságai” bővebben

Kérjük, az igazi top 20 álljon fel!

A médiatervezés során a különböző “toplisták” és rangsorok – számos egyéb szempont mellett – fontos szerepet játszanak a hirdetési felületek kiválasztásában. Akár egy adott célcsoport tartalomfogyasztási szokásai, akár tematika szerint történik a válogatás, az elérés (és affinitás) adatokon alapuló rangsorok nélkülözhetetlenek a tervezéshez. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy ugyanarra a célcsoportra vagy ugyanarra a témára milyen oldalak jelennek meg egy toplistában. “Kérjük, az igazi top 20 álljon fel!” bővebben

Médiatervező opcióval bővül a gemius/Ipsos Audience

A kutatások összehasonlításánál érintettük, hogy készülőben van a webAUDIENCE (pontosabban kezelő szoftvere, a MEMRI) médiatervezői modulja, azonban béta állapota miatt még nem érdemes vele foglalkozni. Várható volt, hogy a másik oldal, a Gemius és Szonda Ipsos páros is előrukkol majd hasonló megoldással. A múlt heti workshopjukon bejelentették, hogy 2009 II. negyedévétől a Média Navigátor online kampányok tervezésére is alkalmas lesz. A részletekről Kovács Marcit, a Szonda Ipsos kutatásvezetőjét kérdeztük. “Médiatervező opcióval bővül a gemius/Ipsos Audience” bővebben

Módszertan sarok, 1. rész

Több ízben írtunk már a hazai internetező közönséget vizsgáló kutatásokról, a kutatásmódszertani megközelítést azonban eddig nem kockáztattuk meg. Ennek több oka is  van, melyek közül a legfontosabb, hogy nem érezzük magunkat kellő háttértudással felvértezettnek. Több irányú nyomásra azonban szerkesztőségünk mégis úgy döntött, hogy erre a területre is bemerészkedik, nem restelltük azonban megnevezett és meg nem nevezett szakértők véleményét kikérni. “Módszertan sarok, 1. rész” bővebben

Nagy kutatás teszt – gemius/Ipsos Audience vs. webAUDIENCE

A korábbi, kutatásokról szóló posztok folytatásaként ezúttal a gemius/Ipsos Audience és a webAUDIENCE kutatást hasonlítjuk össze. “Nagy kutatás teszt – gemius/Ipsos Audience vs. webAUDIENCE” bővebben

Csak a magyar, az megy?

Közismert, hogy a magyar társadalom igencsak rosszul áll nyelvtudás terén. Egy 2006-os KSH tanulmány szerint (pdf) “a magyar lakosság háromnegyede anyanyelvén kívül nem beszél semmilyen más nyelven”. A fiatalok esetében (pdf) nem ennyire riasztó, de messze nem rózsás a kép: a 15-29 éves korosztálynak mindössze 65%-ka rendelkezik valamilyen idegennyelv-ismerettel, 28,4% pedig nyelvvizsgával. A korcsoport kevesebb mint fele beszél (valamilyen szinten) angolul, és kevesebb mint ötöde németül. (Az egyéb nyelvek ismerete elenyésző.)

Az internetezőkre nézve nem áll rendelkezésemre idegennyelv-ismereti adat, de nem valószínű, hogy jobb lenne a helyzet, mint a 15-29 éves fiatalok esetében. (A digitális kultúra vs. nyelvtudás vs. multimédia vonalat meghagyom a szociológusoknak.)

Ezek után nem meglepő, hogy a hazai netezők alig merészkednek “külföldi vizekre”. A már említett gIA kutatás szoftver panelének köszönhetően nemcsak a hazai, hanem a külföldi oldalak látogatottságára vonatkozóan is rendelkezésünkre állnak adatok, ezek alapján tekintem át azokat a nagyobb oldalakat, melyekre a hazaiak is kimerészkednek. Ez abból a szempotból is érdekes, hogy melyek azok a szolgáltatások, tartalmak, melyeknek nincs hazai alternatívájuk, illetve azonos súlycsoportú versenytársuk. “Csak a magyar, az megy?” bővebben

K&V: Mire használhatók a kutatások?

Az Ad Plannerről szóló írásom végén ígértem, hogy külön is kitérek arra, mire használhatók az internetező közönséget és online tartalomfogyasztásukat vizsgáló kutatások, és mire nem. “K&V: Mire használhatók a kutatások?” bővebben

Kutatások

A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:

  1. az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
  2. a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
  3. a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).

A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)
“Kutatások” bővebben

Keresőnap – második felvonás

Az előző postot folytatván maradok a Keresőmarketing Napnál. =:)

Marckini izgalmas és tanulságos alapvetése után kicsit száraznak tűnt Darvas Péter (Szonda Ipsos) adatokban bővelkedő prezije a keresés hazai szerepéről. Persze ha elérhető lesz, érdemes letölteni, hiszen – a korábbi szondás előadásokhoz hasonlóan – ez is kézzel fogható kutatási adatokat, konkrét számokat tesz a feltételezések, előérzetek mögé, illetve friss adatokkal szolgál a jelenlegi helyzetről. “Keresőnap – második felvonás” bővebben