Online médiatervezés: Garnier BB krém kampány

Az előző bejegyzésben elkezdett gondolatmenetet folytatva, az online médiatervezést talán egy konkrét példán keresztül a legjobb bemutatni, mert akkor nemcsak általánosságokat puffogtat az ember, hanem jól bele lehet menni a részletekbe is. Olyan példát választottam, ami egyrészt aktuális (most fut), másrészt olyan, amivel szívesen foglalkozom. Így esett a választásom a Garnier BB krém bevezető kampányára, ami több szempontból is érdekes. Már azon túl is, hogy szépségápolás-mániás lettem az elmúlt egy évben.

Garnier BB @ NLCafé

A Garnier BB krém kampánya azért volt nagyon jó erre a célra, mert nemcsak a Garnier egy termékének bevezetését jelenti, hanem egy itthon gyakorlatilag teljesen ismeretlen “sok az egyben” arcápolási és sminktermék kategóriáét is. Korábban, a Garnier kampánya előtt, a BB krémeket csak egy viszonylag szűk, kozmetikumok iránt erősen érdeklődő, szépségápolási témájú blogokat látogató kör ismerte itthon, akiket egyébként – a külföldi blogok mellett – főleg a bbkrem.hu fertőzött meg az új őrülettel. Nagyjából tavaly nyáron szaporodtak meg a BB tesztek ezeken az oldalakon, de augusztus vége felé már a Garnier BB-ről is jelentek meg tesztek. “Online médiatervezés: Garnier BB krém kampány” bővebben

Online médiatervezés: tananyag evolúció

Negyedik éve tanítok online médiatervezést. Az anyag meglehetősen sokat alakult az elmúlt évek során, még úgy is, hogy az online piac aktuális állásán túl elsősorban a médiatervezés “klasszikus” formájával szoktunk foglalkozni, azaz a hagyományos csatornákon – kiadókon, sales house-okon – keresztül vásárolt display hirdetésekkel. A search, social, mobil és email megjelenések inkább érintőlegesen szoktak előkerülni, hogy azért egyben is lássuk a képet, de a részletekbe menés egyrészt nem férne bele ezekbe a többnyire egynapos képzésekbe, másrészt meg ezeknek a területeknek inkább vagyok érdeklődő “hobbistája”, mintsem specialistája. “Online médiatervezés: tananyag evolúció” bővebben

IAB Hungary Adex 2011: nettó online reklámköltési adatok

A mai Médiapiac konferencián jelentette be az IAB a hivatalos online reklámköltési adatokat, így a listaáras, részleges display adatok mellett megvannak a teljes piacra vonatkozó, hivatalos nettó számaink is. Az adatok, ahol lehet, önbevalláson alapulnak, ami az így le nem fedett területekre vonatkozóan kontrollált szakmai becsléssel egészül ki. Az  IAB partnere az Adex adatok szolgáltatásában a MAKSZ, illetve a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is a PwC.

Az IAB Adex adatai szerint a teljes nettó online reklámköltés 2011-ben 30,4 milliárd Ft volt, ami a teljes reklámpiac 18,8%-át jelenti, és 12%-os növekedést az előző évhez képest. Az online reklámtortán belül a display szegmens gyakorlatilag stagnált, így 1%-os növekedéssel 15 milliárd Ft-on zárt. Ez azt jelenti, hogy a “hagyományos” médiatulajdonosoknál, sales house-oknál bekövetkezett csökkenést – elsősorban – a Google és Facebook display kampányok hozták fel az előző éves szintre. “IAB Hungary Adex 2011: nettó online reklámköltési adatok” bővebben

Szépséges online reklámköltések, 2011

Az online reklámpiac egészéről szóló posztban már volt szó róla, hogy a tavalyi év nem a növekedésről szólt. Az engem leginkább érdeklő szépségápolás szektorán belül pedig jelenetős, mintegy 14,8%-os csökkenés következett be a listaáras online reklámköltésben 2010-ről 2011-re.

(Az adatok forrása a Kantar Media Adex, az online médiatulajdonosok, sales house-ok önbevallásán alapuló listaáras reklámköltési adatbázis. Ennek értelmezési kérdéseiről szintén a hivatkozott posztban volt szó, ezért most nem térünk ki rá külön.)

A szépségápolás szektorán belül ez a csökkenés elsősorban a nagyobb cégek – Procter & Gamble, Henkel, Unilever, Glaxo-SmithKline – büdzsévágásához volt köthető. A költését növelő Beiersdorf, Johnson & Johnson, L’Oreal és Coty ezt nem tudta ellensúlyozni. A szépségápolás szektorában listaáron összesen 849,55 millió Ft-ot költöttek el online a hirdetők.

Ha a teljes reklámpiacot tekintjük, a szépségápolás szektorán belül 3,5%-kal csökkent a reklámköltés, így listaáron összesen 62,54 milliárd Ft-ot költöttek el a hirdetők. Legnagyobb részesedése természetesen a tévének van, ahol a listaáras büdzsé 90%-át költötték el, a második pedig messze lemaradva a print, ahol a listaáras költés 6%-a realizálódott. A legtöbb pénzt – nem meglepően – a tévéből (de nem a kábeltévéből) és a sajtóból vonták ki a hirdetők, és a kábeltévén és mozin kívül sehol sem növelték a költésüket. Az online részedese a listaáras költésből mindössze 1,36%, ami valszínűleg net-net sem éri el az 5%-ot.

A szektor legnagyobb online hirdetői 2011-ben a Procter & Gamble, a Beiersdorf, az Unilever, a Johnson & Johnson, a L’Oreal, a Coty és az SCA Hygiene Products voltak.


Forrás: Kantar Media Adex, online listaáras reklámköltés, szépségápolás szektor, részleges hirdetői lista, 2010-2011 (ezer Ft-ban)

“Szépséges online reklámköltések, 2011” bővebben

Online reklámköltés, 2011

A tavalyi év nem sikerült túl jól. Ez nagyjából mindenki megtapasztalhatta, aki az online piacon dolgozik, legalábbis annak “hagyományos” média vagy ügynökségi oldalán (a hirdetőkről nem is beszélve). Bár a hivatalos, IAB-s net online reklámköltési számok csak március végén érkeznek, nagy meglepetésre nem nagyon számíthatunk ezzel kapcsolatban.

Az első teljes adatsor, a Kantar Media listaáras reklámköltés-analízise viszont már elérhető a múlt évről. Minden évben kifejtem, hogy a listaáras adatok elemzésének több hátulütője is van. Az egyik ugyebár, hogy listaárakról van szó, amelyek az utóbbi pár évben egyre csak távolodnak a ténylegesen kifizetett net-net összegektől, a másik az, hogy ezek a számok a médiumok önbevallásán alapulnak, így magukban hordozzák a pr bevallás csábítását és veszélyét, a harmadik pedig, hogy a piacnak egyre kisebb részét fedik le, a display-en belül is csak azokat, akik hajlandók bevallani a listaáras bevételeiket. A display piacon ráadásul egyre erősödnek a nemzetközi versenytársak, név szerint a Google és a Facebook, és ez persze nemcsak a ppc költéseket érinti, hanem erőteljesen nyírbálja a hagyományos médiatulajdonosok reklámbevételeit is.

Na de nézzük, mit mutatnak a Kantar Media Adex reklámköltési adatai múlt évre! “Online reklámköltés, 2011” bővebben

Mi a helyzet a blogokkal? – BrandFestival előadás

Úgy tűnik, hogy ez az ősz nekem a blogokról meg a blogolásról fog szólni. Ennek jegyében a BrandFestival második napján, a marketing stratégiai blokkban a blogokról beszéltem. Mivel a prezentáció szokás szerint inkább képes volt, mint szöveges, a diák mellett következzen némi szöveges magyarázat is.

Mi a helyzet a blogokkal?

“Mi a helyzet a blogokkal? – BrandFestival előadás” bővebben

Képzés ajánló: KÜRT Akadémia

A KÜRT Akadémia NET-WORKS képzése azt a célt tűzte maga elé, hogy minden tudást átadjon, amit az online kommunikációról üzleti szempontból tudni kell, illetve ami talán még fontosabb, hogy olyan szakmai társasággal hozza össze a résztvevőket, akiket érdemes ismerni. A szakmai érvényesüléshez az első kifejezetten hasznos, a második pedig elengedhetetlen.

A NET-WORKS képzés négy hónapon át tart majd és közel negyven szakembert hívtak meg előadónak, köztük engem is.

Illusztris társaság tablóképe – nyúllal

A képzés 2011. október 21-én indul és 15 négyórás blokkból épül fel, ami sorra veszi az online kommunikáció legfontosabb területeit, csatornáit. “Képzés ajánló: KÜRT Akadémia” bővebben

Manapság blogolni

2005 vége óta blogolok kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de azt lehet mondani, hogy folyamatosan. Ezalatt a hat év alatt rengeteget fejlődött a magyar blogoszféra. Csak hogy egy kicsit haza is beszéljek, havi elérésben a Blog.hu vált a legnagyobb hazai oldallá, maga mögé utasítva olyan régi versenytársakat, mint az iWiW vagy a Startlap. Akkoriban, amikor kezdtem a blogolást, még nem volt boldog boldogtalannak blogja, különösen nem szakmai témákban. Színvonalas tartalommal és 1-2 év építkezéssel nagyon jó eredményeket lehetett elérni.

2009-ben tartottam egy előadást szakmai blogolás témában, ahol a forgalomterelés fő eszközeiként egyebek mellett a keresőoptimalizálást, a hasonló témájú blogokon való aktív részvételt, a linképítést, ill. a közösségi médiás (iWiW, Twitter, Facebook) ajánlásokat és közösségeket említettem. Ma már azonban az látszik, hogy ezen a régi, organikus növekedési úton nagyon nehéz, ha nem lehetetlen (el)ismertségre szert tenni. Hihetetlen mennyiségű kompetitív tartalom van, amely az emberek figyelméért és persze a keresőbeli helyezésért verseng. Persze nem csak a szakmai blogok területén, hanem gyakorlatilag minden témában. “Manapság blogolni” bővebben

Hogyan szerezzük az információt?

Az információ megszerzésének módja iszonyatos változáson ment keresztül az elmúlt években. Egyetemista koromban gyakorlatilag minden “komoly” információt könyvekből szereztem. Viszonylag későn kezdtem el a netet aktívan használni, csak hogy egy példát mondjak, másodéves koromban még nem is nagyon értettem, hogy miért lenne szükségem email címre (ez 2002-ben volt). Azaz korántsem lehet azt mondani, hogy az interneten szocializálódtam, bőven felnőtt voltam már akkor, amikor intenzíven elkezdtem használni. Mindezt nem azért írtam le, mert a sminkes vonal kiszervezése után most visszatérnék az énbloghoz, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy egy szemlélet felnőtt fejjel is megváltozhat, bár nyilván nem mindegy, hogy hány éves gyakorlattal kell szakítani.

A Digitália konferencia egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, aminek a központi vitatémája az volt, hogy mennyire megbízható információforrás az internet. Ebben pedig egy hatalmas szakadék alakult ki a “régi motorosok” és a “netes generáció” között. A régi motorosok azt vallották, hogy a régebbi, tévés és sajtó márkáknál az ember tudja milyen szemléletre és mélységekre számíthat, illetve hogy a kinyomtatott vagy sugárzásba adott tartalmaknak sokkal nagyobb a súlyuk, mint a neten keringő információnak. Első hallásra ez az állítás igaznak is tűnhet, de ha jobban belegondolunk, akkor arról van szó, hogy a neten ugyanúgy megvannak a márkák, amelyeket megismerve el tudjuk őket helyezni a megbízhatósági skálán. Ugyanúgy lehet tudni, hogy mire számíthat az ember, ha kinyitja a Demokratát, mint ha felmegy az Indexre. “Hogyan szerezzük az információt?” bővebben

Digitália

Az utóbbi idők szakmai konferenciatermése után kifejezetten üdítő volt a Médiapiac által szervezett Digitália. Ez egy olyan konferencia volt, ahol nem folyton az motoszkált az ember fejében, hogy az elhangzottakat már olvasta valahol vagy – horribile dictu – viszonylag kevés erőbefektetéssel akár maga is össze tudta volna rakni az anyagot. “Digitália” bővebben