Nyakunkon az Interact, úgyhogy most már tényleg nem halogatom tovább, hogy beszámoljak az IdejaX számomra leghasznosabb és legérdekesebb előadásáról. Nate Elliott, a Forrester alelnöke és vezető elemzője az interaktív márka ökoszisztémáról beszélt.
Az előadás abból a gondolatból indult ki, hogy míg az internetnek köszönhetően a cégek üzletvitele rengeteget változott, a márkaépítés módja ezt nem követte le. A márkaépítés középpontjában ma is a 30 másodperces tévészpot áll, és ehhez igazodik a rádió, print és online kampány. Ugyanakkor egyrészt ma már a tévé nem dominálja a médiafogyasztást, másrészt a fogyasztók a 30 másodperces szpotnál több információra vágynak, a márkákról, termékekről az interneten tájékozódnak. “Interaktív márka ökoszisztéma” bővebben
A tegnap délutánt a L’Orealnál töltöttem, ugyanis a Rabbitblog szerkesztősége a Brandstorm nemzetközi marketing üzleti játék hazai döntőjére volt hivatalos. Mivel mind az oktatás, mind a szépségápolás a szívügyeim közé tartozik, ez az esemény több szempontból is érdekes volt a számomra.
Be kell vallanom, hogy a Brandstorm engem eddig teljesen elkerült, pedig nem kevesebb, mint 20 éves múltra tekint vissza és itthon is 2006 óta működik. A játék lényege, hogy a főiskolások, egyetemisták kipróbálhatják magukat L’Oreal termékmenedzserként. Idén 40+ ország 50.000 hallgatója vesz részt benne, ami jól mutatja, hogy igencsak komoly megmérettetésről van szó. “Szépséges utánpótlás: Brandstorm 2012” bővebben
Tudom, rémes ez a szóvicc, de sajnos kihagyhatatlan, főleg annak fényében, hogy az utóbbi két hónapom a pharma jegyében telt. A Professional Publishing – többek között a Kreatív és a Medical Tribune kiadója – felkért arra, hogy vényköteles gyógyszerek termékmenedzserei részére az ePharma Communication képzés keretein belül oktassak online médiatervezést.
Amikor elkezdtem felkészülni a versenytársfigyeléssel és az orvosoknak való hirdetéssel kapcsolatos részekre, akkor rövid úton rá kellett jönnöm, hogy a dolog még sokkal komplikáltabb, mint amilyennek elsőre tűnt. Nagyon speciális b2b kommunikációról van ugyanis szó a gyógyszercégek és az orvosok között.
Leginkább nem szabad – A gyógyszeripari reklámok szabályozása
Ismeretes, hogy a gyógyszeripari hirdetésekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, amiből a „laikusok” (ami alatt most a pharmában kevésbé járatos, hirdetéssel foglalkozó szakembereket értem) általában annyit szoktak tudni, a fogyasztók felé csak nem vényköteles (otc) termékeket lehet hirdetni, abból is azokat, amelyek nem részesülnek tb támogatásban és a hirdetésben meg kell jelennie a kockázatokról és mellékhatásokról szóló kötelező szövegnek. Azt is szokták (szoktuk) tudni, hogy a nem vényköteles, nem tb támogatott termékek hirdetésén túl a gyógyszercégek arculati kommunikációjára is van lehetőség. “Elő a pharmával!” bővebben
A múlt héten egy igen rövid kiruccanást tettünk Szerbiába a korábban már beharangozottDigital Day apropójából, ami több szempontból is érdekes volt a számomra. Egyrészt sosem jártam még Belgrádban (meg úgy egyáltalán Szerbiában sem), másrészt a helyi piaccal kapcsolatban is szert tettem némi közvetlen tapasztalatra. Bár nevezzük inkább benyomásnak, hiszen ennyire rövid idő alatt legfeljebb azt lehet szerezni. Nem számítottam ugyan metropoliszra, de Belgrádban tényleg igazi poszt-szocialista és a helyi események által kissé megtépázott városkép fogadott. Ebbe a képbe tökéletesen beleillett az a hely is, ahol az ebédeltünk: csak dohányzó része volt és lefelejtették a csirkét az angol étlapról, így a vegetáriánus kolleginának új rendelést kellett leadnia. Mindezzel együtt egyébként megvan a helynek a maga hangulata, sajnálom, hogy csak átfutottunk rajta.
A Digital Day egybként az alig egy éves szerb IAB második rendezvénye volt és az ottani sajtóvisszhangja alapján nagyon jól sikerült. Amit ebből én is láttam, az az, hogy a helyi piac szereplői szépen feltöltötték az előadótermet. A program maga tükrözte a piac fejlettségének a szintjét, nagyon általános, inkább bevezető jellegű előadások voltak. A program ebből a szempontból tényleg jól volt összeállítva, hiszen az európai hirdetési piaci kérdésektől a régiós áttekintésen át a viselkedés alapú targetálásig és Google display hirdetésekig nagyon sok mindenről volt szó. Igazán mély szakmai ismereteket nem szerezhettek a jelenlévők, de feltehetőleg nem is tart még ott a piac, hogy erre legyen igény. Bevezetőnek és IAB tagtoborzónak viszont nagyon is jó volt a dolog, ahogy hallottam.
Bár millióegy alkalmazás van rá, reggelente az Indexen szoktam megnézni, hogy milyen idő lesz. Ez nagyjából eligazít, hogy milyen melegen öltözzek, de abban aztán semmit sem segít, hogy mégis mit vegyek fel. Amikor a harmadik ruhát teszem vissza a szekrénybe vagy azon kapom magam, hogy teljesen feketébe öltöztem, akkor már tudom, hogy ez nem az én napom. Talán erre az égető, általában nőket érintő problémára vezethető vissza, hogy nagyon megtetszett a Pimkie legutóbbi digitális projektje, a Color Forecast.
Color Forecast a Pimkie-től
A Color Forecast pontosan az, aminek elsőre hangzik, egy “színjárás” jelző, amely azt mutatja meg, hogy az emberek milyen színeket viselnek három nagy divatvárosban, Párizsban, Milánóban és Antwerpenben. Úgy működik a dolog, hogy a városokban egy-egy kamerát állítottak fel, amely az utcát figyeli, konkrétan a mozgó objektumokat, kihagyva az álló autókat és fákat. A kamera előtt elsétáló emberekről vett színmintát pedig feldolgozza és megjeleníti az alkalmazás. Grafikonon láthatók a népszerű színek valós időben, az előző napokra óránkénti bontásban, az előző hétre és hónapra pedig napi bontásban. Magával a márkával pedig úgy van összekötve, hogy az egyes színekhez ruhákat ajánlanak a Pimkie kínálatából.
Színhez ruhák
A Color Forecast április végén egyébként iPhone app formájában is elérhető lesz.
Nem mondom, hogy mostantól csak ez alapján öltözöm, de az ötlet tetszik, még azzal együtt is, hogy valójában nem előre jelez színeket, mint arra eredetileg számítottam, illetve hogy sokakkal együtt magam is szeretem azt hinni, hogy nem mások hatására választom meg az öltözetemet (pedig de).
Idén tavasszal is komolyan tobzódunk a konferenciákban, a magam részéről előre láthatóan az alábbiakon fogok még részt venni, azaz ezekkel kapcsolatban számíthattok beszámolóra vagy anyagokra.
@Barcamp. Képünk illusztráció. Feladat: Keresse meg a képen a nyulat!
IAB Serbia Digital Day – április 25., Belgrád. A szerb IAB éves rendezvényének célja, hogy a digitális terület legjobb szakembereit összehozza. Az idei Digital Day középpontjában azok a hirdetők lesznek, akik a legjobban használják a digitális csatornákat a kommunikációjukban. A rendezvényen Alain Heureux, az IAB Europe elnöke az európai digitális hirdetési ipar kihívásairól és lehetőségeiről fog beszélni, de lesz szó a viselkedés alapú targetálásról (Ionel Naftanaila, IAB Europe), a CEE régió piacáról (Marta Klepka, Gemius), a kreativitásról a mobil hirdetések piacán (Matevz Klasnjek, Celtra), a Google display hirdetési törekvéseiről (Steffen Ehrhardt), a fogyasztói engagementről a közösségi hálókon (Claude Spasevski, Marnie Digital), illetve a média jövőjéről (Rupert Slade, PhD) is. A márkák közül a Heineken, a Coca-Cola és a Beiersdorf biztosan képviselteti majd magát. A digitális napon lesz hazai előadó is, Tóth Gergely, a Heineken frissen kinevezett stratégiai kommunikációs menedzsere, aki a sör online és valódi világának összekapcsolásáról beszél majd. “Konferencia turizmus: április-május” bővebben
Ha bizonyos szektorok online marketingje ügyében próbálok kutakodni, akkor általában körbenézek az L2-nél is. Remek éves riportjaik vannak többek között divat és szépségápolás témában, de mondjuk a turizmus vagy a pharma iránt érdeklődők sem fognak csalódni, ha ellátogatnak hozzájuk. A riportok ingyenesen letölthetők és tele vannak okosságokkal. Még tavaly ősszel látott napvilágot a szépségápolási fókuszú digitális IQ indexük. Ez a riport egy igazi kincsesbánya azok számára, akik a szépségápolási szektor online marketingjére kíváncsiak.
A riport néhány adat megadásával ingyenesen letölthető
A riport az alapján rangsorolja a márkákat és gyártókat, hogy milyen a “digitális IQ-juk”. A pontszámok 40%-át a webes megjelenés (funkcionalitás és tartalom, illetve a brand megjelenése), 30%-át a digitális marketing aktivitások (kereső, display, email), 20%-át a közösségi média jelenlét (Facebook, YouTube, Twitter), 10%-át pedig a mobil megjelenés adja. A pontszámok alapján 5 kategóriát alakítottak ki, a legfelső, “zseni” szint 140 ponttól, a legalsó, “gyenge” szint 70 pont alatt kezdődik. A riportban 55 szépségápolási márka digitális IQ-ját vizsgálták meg. “Digitális IQ index: szépségápolás” bővebben
Jobb későn, mint soha alapon elindult a Rabbitblog Facebook oldala, kérünk minden kedves Olvasót, hogy tetszését a Tetszik gomb megnyomásával is fejezze ki! Aki pedig nem akar lemaradni semmiről (igyekszünk az elkövetkező időben negyedévesnél nagyobb gyakorisággal posztolni…), az jobban teszi, ha rögtön az érdeklődési listáihoz is hozzáadja, ami egyébként az oldalon a Like gomb legördítésével is megtehető.
A múlt héten a GfK-nál jártam egy szoftverbemutató prezentáción, ahol Suzan Hoogland mutatta be az online médiatervezéshez fejlesztett W4-et, annak is külön az elemzési (Reporter) és tervezői (Probe) modulját.
A W4 a Who, Where, When, What (az interneten) rövidítése. A W4 Reporter fő előnye a könnyű használhatóság és intuitív felület, a fejlett vizualizáció (interaktív grafikonok és színezett táblázatok), az, hogy ad hoc és állandó riportok készítésére is nagyon alkalmas, és hogy nyers adatokkal dolgozik (saját célcsoportok, site-csoportok definiálhatók). A W4 Probe fő előnye szintén a könnyű használhatóság, több terv tekinthető át egyszerre, igazodik az online tervezéshez (targetálás, gyakoriság, kattintások), illetve preferencia alapján optimalizál.
Az online médiatervezés, azon belül is a klasszikus display kampányok tervezése továbbra is úgy kezdődik, hogy a célcsoportunk online médiafogyasztási szokásait elemezzük. Ez praktikusan havi és/vagy napi elérés és affinitás szerint sorba rendezett site-ok, rovatok nézegetését szokta jelenteni, amikor is azt elemezzük, hogy melyek azok a felületek, amelyek a leghatékonyabban érik el a célcsoportot (magas reach és affinitás index), illetve megfelelő tartalmi környezetet és/vagy pontos targetálási lehetőségeket kínálnak.
Erre leggyakrabban a hivatalos online közönségméréshez, a gemius Ipsos Audience-hez csomagolt gemiusExplorer szoftvert használjuk. Ez elérés és affintiás rankingek futtatására, illetve a keresztlátogatottság elemzésére alkalmas elsősorban, már az ehhez a munkafázishoz szorosan kapcsolódó kereszttáblás célcsoportelemzést nem teszi lehetővé. [Frissítés: Az Ipsos tájékoztatása szerint ezt már tudja a gemiusExplorer is.] Ezt elvileg a MédiaNavigátor szoftverben lehet vizsgálni, amely egyébként online kampányok tervezésére is alkalmas, azonban – itt nem részletezendő okok miatt – ennek a használata nem tudott átmenni az online médiatervezés gyakorlatába.
Maga a szoftver persze csak egy része a dolognak, kell lennie egy megfelelő adatbázisnak mögötte. Az hogy ez melyik lesz, az az online közönségmérési tenderen dől el. A GfK által bemutatott szoftvert ettől függetlenül érdemes tekinteni, hiszen más adatbázis is elemezhető benne, nem csupán az általuk a Mediánnal közösen készített közönségmérés, így független a nyertes pályázattól.
A viszonylag eseménytelen téli időszak után ismét beköszöntött a pörgősebb oktatási és konferenciaszezon. A héten a Médiapiac konferenciáján, pontosabban konferenciáin (Médiapiac és Kutatás) jártam Tapolcán. Kifejezetten kellemes élmény volt, mert bár több százan voltak, mégsem az az ezres létszám volt, ahol az emberek már egymást tapossák, és egy óra alatt lehet kijutni a mosdóba, mert mindig szóba “kell” elegyedni valakivel. Nem volt ott “mindenki”, de mégis pont annyian, hogy bármikor legyen egy régi ismerős, akivel jól el lehet beszélgetni.
Ami a programot illeti, nekem elsősorban az első napi reklámköltési bejelentések és a második napi esettanulmányok voltak érdekesek, de ezen a ponton be kell vallanom, hogy az első nap délutánját többnyire a folyosón beszélgetve töltöttem. (Szerencsére a Médiapiac részletesen beszámolt az eseményekről.) Sajnos a program mindkét nap erősen megcsúszott, így számomra eléggé nehéz volt követni, hogy mi mikor lesz és egy idő után fel is adtam. Nagyon jó lenne egy olyan felület, ami mondjuk mobilra (is) optimalizált és legalább nagyjából követhető a program változása. Azt viszont kifejezetten jónak tartom, hogy a második napon kb. ebédig tartott a program, hiszen olyankor már a többség távozik és csak néhány kitartó ember marad lent a végéig, mert mondjuk a főnöke késő délután fog szerepelni valamelyik műsorszámban.
