Idén ismét részt vettem a L’Oreal Brandstorm marketing versenyének hazai döntőjén. Ez a verseny arról szól, hogy egyetemisták és főiskolások egy L’Oreal marketingmenedzser bőrébe bújhatnak, és a megadott brief alapján terméket terveznek, illetve marketing stratégiát dolgoznak ki. A Brandstorm verseny nemzetközi szinten 21, itthon 11 éves múltra tekint vissza, és egyedülálló tanulási és szakmai előrelépési lehetőséget jelent a résztvevőknek, a L’Oreal számára pedig természetesen tehetségkutató és utánpótlás-szervező eszközt. A L’Oreal vezetőségéből álló zsűri által legjobbnak ítélt csapat Párizsban, a nemzetközi döntőn is prezentálhatja az ötletét, és ott a dobogós csapatok a rengeteg élmény és tapasztalat mellett egy több ezer euró értékű utazást is kapnak egy általuk választott helyre.
Az idei feladat szerintem eggyel nehezebb volt, mint a tavalyi, ugyanis a résztvevőknek egy a dél-ázsiai piacra kifejlesztett hajápoló termékcsalád marketingstratégiáját kellett kidolgozniuk. A számunkra kevésbé ismert piac már eleve nem kis kihívást jelent, és persze mutatja azt is, hogy a kozmetikai cégek hová helyezik a fókuszt az elkövetkező években. A verseny idén kétlépcsős volt, belépő feladatként az indulóknak egy elemzést kellett készíteniük a L’Oreal Paris hajápolási termékeiről, azok versenytársairól, a helyi ázsiai fogyasztói igényekről, ezen kívül pedig azonosítani kellett a hajápolási és -formázási márkaértékeket, illetve stratégiai ajánlást tenni arra vonatkozóan, hogy mely meglévő termék lehetne vonzó a 15-35 éves helyi fogyasztók számára. A versenyfeladat pedig egy saját termékinnováció fejlesztése és a bevezetéséhez kapcsolódó kommunikáció megtervezése volt, amely egyrészt új, fiatalabb közönséget vonz a márkához, de a már meglévő fogyasztóknak is izgalmas újdonságot jelent. A prezentáció során azt kellett bemutatni, hogy milyen választ ad az új termék a fogyasztói igényekre, milyen egyedi terméktulajdonságai vannak, mi a fő célcsoportja, milyen integrált (online-offline, ATL-BTL) marketingkommunikációs mix-szel népszerűsítenék az első hat hónapban, illetve a következő két évben, beleértve a termék bevezetését az Ázsián kívüli piacokra is.
A játék idén 40 országból több, mint 50 ezer marketingszakost vonzott. Itthon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, Budapesti Corvinus Egyetemről, Budapesti Gazdasági Főiskoláról, Pécsi Tudományegyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről összesen 131-en jelentkeztek. A döntőbe négy Corvinus-os és egy szegedi csapat jutott be, és idén még nőiesebb volt a mezőny, az erősebbik nemet csupán egyetlen döntős képviselte. A résztvevő hallgatók idén is profi kreatív támogatást kaptak, méghozzá a McCann reklámügynökségtől.
A csapatok ebben az évben is nagyon ügyesek voltak, mindenki profi prezentációval és szórakoztató előadással készült, tudta tartani a 15 perces időkeretet, és szépen beszélt angolul. Azt kell mondanom, hogy már csak ezekkel is messze felülmúlták a hazai prezentációs átlagot.
A prezentációk – a feladatkiírásnak megfelelően – kutatási háttérrel és célcsoport insight-okkal indultak, majd a termék bemutatásával és pozicionálásával folytatódtak, végül pedig a marketingkommunikációs stratégia és a hosszabb távú fejlesztési, bővülési lehetőségek következtek. Mindez nagyon sok téma 15 percre, aminek következménye, hogy az egyes területekre eléggé kevés idő jutott, és általában a termékinnováció kapta a központi szerepet, a kommunikációs stratégia pedig többnyire a különböző csatornák és eszközök felsorolására szorítkozott, néhány kreatív ötlettel megspékelve.
Kicsit szomorú voltam, hogy a kommunikációs stratégiák rendre a tévével, magazinokkal és közterületi megjelenésekkel indultak, egy ilyen fiatal női célcsoportnál sokkal inkább a digitális eszközöket helyezném a középpontba és nem félnék egyes tradicionális csatornákról egyszerűen lemondani. A srácok ebben még kevésbé voltak bevállalósak. Örvendetes viszont, hogy a mobil megjelenésben való gondolkodás gyakorlatilag alapértelmezetté vált. A termékeknél pedig egészen elszabadult a fantázia, született kesztyű formájú szárazsampon, smink koncepcióra épülő hajfesték (alapozó + szín), tablettás sampon és balzsam, nanotechnológiás, applikáció vezérelte hajszínezés és -formázás, illetve egy szintén kapszulás, de kütyüvel kiegészített megoldás.
A harmadik helyezett a Brillasia (smink koncepció), a második helyezett a Hairpro Team (nanotechnológia), az első helyezett pedig a Brandioso csapat (kesztyű) lett. (Én is ezt a három csapatot választottam volna, szóval teljesen egyetértek a zsűri döntésével.) Mindhárom dobogós csapat a Corvinus-ról érkezett egyébként. Lucie Loukotova, a L’Oreal régiós hr vezetője a csapatszellemet, a prezentációs képességeket és a termékdizájnt emelte ki a magyar csapatok fő erősségeként.
Nagy gratuláció innen is mind az öt csapatnak és a nyerteseknek!
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!