A Mediascope kutatás európai eredményeiről a Médiapiac hasábjain olvashattátok az összefoglalónkat, most pedig megérkeztek a hazai adatok is. Az eredményeket Alison Fennah, az IAB Europe kutatásért és marketingért felelős alelnöke mutatta be az IAB Hungary ma délelőtti rendezvényén.
A Mediascope adatai szerint 426,9 millió európai internetezik, ami 65%-os penetrációt jelent. A tévénézéssel töltött idő átlagosan heti 16,8 óra, a régiókat külön tekintve Közép- és Kelet-Európában a legmagasabb, heti 17,7 óra, Észak-Európában a legalacsonyabb, heti 14 óra, Nyugat-Európában 16 óra, Dél-Európában pedig 16,7 óra. A kutatás adatai szerint rádiót az európaiak 64%-a hallgat legalább hetente, és ahol kevesebb tévét néznek, ott nagyobb arányban hallgatnak rádiót: Észak-Európában 85%, Nyugat-Európában 82%, Dél-Európában 68%, Közép- és Kelet-Európában 48% ez az arány. Hasonló a helyzet az újságok fogyasztásával is: az európai átlag 62%, Közép- és Kelet-Európában 56%, Dél-Európában 59%, Nyugat-Európában 70%, Észak-Európában 82% szokott legalább hetente újságot olvasni.
Az internethasználatban is megjelennek ezek a régiós különbségek, Közép- és Kelet-Európában 55%, Dél-Európában 61%, Nyugat-Európában 81%, Észak-Európában 87% internetezik legalább hetente. Az interneten eltöltött időben meglepő módon Közép- és Kelet-Európa jár az élen, heti 16,1 órával. Dél-Európában heti 13,8 órát, Nyugat-Európában 14 órát, Észak-Európában 14,8 órát töltenek a felhasználók egy héten internetezéssel. Ennek oka az internetezők demográfiai összetételében rejlik.
A hazai felhasználók 73%-a szokott online tévét nézni, ami megegyezik az európai átlaggal. 12% legalább naponta, 28% legalább hetente néz tévét online. Ez az arány Észak-Európában a legmagasabb (81%) és Dél-Európában a legalacsonyabb (65%). A hazai netezők 57%-a szokott rádiót hallgatni online (szemben a 67%-os európai átlaggal) és 89%-a olvas híreket az interneten (az európai átlag 91%). Mind rádióhallgatásban, mind hírolvasásban a Közép- és Kelet-Európai régió jár az élen (73%, ill. 96%), és Nyugat-Európa a sereghajtó (61%, ill. 86%).
Az internetre való csatlakozás leggyakrabban számítógépen keresztül történik, de az európai internetezők 37%-a, a magyarok 19%-a egynél több eszközt használ erre. Nem meglepően a második helyet a mobiltelefon, a harmadikat pedig a táblagép szerezte meg, a negyedi helyen a konzol áll. Az európaiak 21%-a a mobiljáról is csatlakozik az internetre legalább hetente és összesen 9,4 órát tölt el. Itthon még nem ennyire elterjedt a mobilról történő netezés, a hazaiak 11%-a (900 ezer fő) szokott legalább hetente netezni a telefonján keresztül és 5,3 órát tölt ezzel. Nem meglepően 84%-uk napközben használja a mobilját arra, hogy csatlakozzon a netre. Az európaiak 8%-a netezik táblagépen keresztül legalább hetente, míg a magyaroknak csupán 3%-a. Az internet elérése játékkonzolról az európaiak körében csaknem annyira elterjedt (6%), mint a táblagépen keresztül történő csatlakozás, itthon azonban 1% alatt marad ez az arány.
A médiumok együttes használata jellemző mind az európaiakra, mind a magyarokra. Az európaiak 48%-a használja az internetet tévénézés közben, míg a magyaroknak 49%. A médiumok együttes használatának aránya Észak-Európában a legmagasabb, 59%, Dél-Európában a legalacsonyabb, 39%.
Az európaiak heti 2,8 órát töltenek együttes tévénézéssel és internetezéssel (16%), itthon ez az idő heti másfél óra (10%). Fontos információ a médiacégek számára, hogy a tévét és internetet együttesen használó európaiak 33%-a, hazaiak 21%-a valamilyen a tévéprogramhoz kapcsolódó aktivitást végzett online. Leggyakrabban a szórakoztató, hír és dokumentum műsorok közben használják a netet mind az európaiak, mind a magyarok.
A Mediascope kutatás adatai alapján az európai netezők 41%-a szerint fontos, hogy a márkák hogyan kommunikálnak online. Az internet befolyásolja a márkaválasztást és a vásárlási döntést. Az európai netezők 47%, a magyarok 55%-a érez késztetést arra, hogy többet tudjon meg olyan termékről, amelynek a hirdetését látta az interneten. Az európai netezők 46%-a, a magyarok 41%-a gyakran felkeresi a kedvenc márkái weboldalát. Az európai netezők 30%-a, a hazaiak 34%-a inkább vásárol olyan terméket, amelynek márkáját követi közösségi oldalon. Az európai netezők 41%-a, a hazaiak 46%-a vallja azt, hogy egy márka online kommunikációja hatással van arra, hogy mit gondol a márkáról.
Az európai netezők 51%-a, a hazaiak 49%-a mondja, hogy az internet segítségére van abban, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat válasszon. A hazai internetezők számára az internet az elektronikai termékekkel (69%), biztosítással (58%), utazással (57%), pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal (55%) és mobil készülékekkel, előfizetésekkel kapcsolatban (51%) hozott vásárlási döntésekben a legfontosabb. Európában az utazási jegyek, elektronikai termékek, utazás és mobil készülékek, előfizetések állnak a toplista első öt helyén.
Az európai okostelefon használók 48%-a érdeklődik a hely alapú utalványok iránt, a hazai okostelefon tudaljdonosok esetében ez az arány 42%. Az európai okostelefonosok 41%-át, a hazaiak 31%-át érdekli a mobil alkalmazások letöltése. Az európai okostelefon használók 32%-a, a hazaiak 20%-a érdeklődik a QR kódok iránt. Bár a hazaiak 82%-a fent van a Facebookon (forrás: Ipsos – Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data, 2011-03, 15+ belföldi közönség), a brandekhez való kapcsolódás a közösségi oldalakon keresztül csak a hazaiak 37%-át érdekli, hasonlóan az európai átlaghoz (38%). Az európai netezők 30%-a, a hazaiak 26%-a érdeklődik az iránt, hogy egy reklámkampányhoz kapcsolódó videó tartalmat nézzen meg. Az európai netezők 24%-a, a hazaiak 17%-a töltene fel videót vagy képet egy márka oldalára valamilyen kampány keretén belül.
A felhasználók számára az internet számos előnnyel jár. Az európai netezők 81%-a mondja, hogy az internet segít az életének menedzselésében, 63% szerint segít a barátokkal és rokonokkal való kapcsolattartásban, 44% számára segítséget ad a pénzügyek menedzseléséhez, a hazaiak körében ez az arány 77%, 61% és 53%.
Az online alapvető fontosságú a szórakozásban. Az európaiak 52%-a internetezik az esti tévés csúcsidőben, míg a hazaiak 61%-a (feltételezem, hogy ez a netezőkre vonatkozik). Ez az arány Észak-Európában a legmagasabb (74%) és Közép- és Kelet-Európában a legalacsonyabb (42%). Az európaiak 60%-a online hétvégén, míg a magyarok 62%-a. Ennek aránya szintén Észak-Európában a legmagasabb (83%) és Közép- és Kelet-Európában a legalacsonyabb (51%). A magyarok a legnagyobb arányban videóklipeket (89%), filmeket (72%), élő közvetítéseket (66%) néztek, zenét hallgattak (62%), tévét néztek (59%) és filmet töltöttek le (59%) már szórakozás céljából.
A mobiltelefonon legalább hetente végzett aktivitások közül a hazaiak körében az emailezés a legmagasabb arányú (22%), ezt követi a weboldalak látogatása (17%), a közösségi oldalak használata (16%) és a zenehallgatás vagy -letöltés (12%). A mobilon végzett aktivitásokban a hazaiak elmaradnak az európai átlagtól.
A Mediascope eredményei szerint az európai netezők 43%-a naponta látogat közösségi média oldalakat, 40%-a híroldalakat, 18% fogyaszt videós tartalmakat, míg a hazai netezők körében 47%, 36%, illetve 22% ez az arány. Fontos megemlíteni, hogy ez a kutatás megkérdezésen alapul, nem pedig mérésen, így csak a tudatos médiafogyasztást veheti figyelembe, és egyéb torzító tényezőkkel is számolni kell. A legnagyobb különbség egyébként a banki és pénzügyi oldalak látogatásában van, az európai netezők 16%-a, a hazaiaknak viszont mindössze 8%-a látogat ilyen tartalmakat napi rendszerességgel. Ha a legalább havi szinten látogatott tartalmakat vizsgáljuk, akkor az európai netezők számára a hír (78%), a közösségi média (70%) és a videós tartalmak (67%) végeztek az élen, a hazaiak körében a közösségi média (80%), a videó (78%) és hír tartalmak (73%).
A Mediascope eredményei alátámasztják, hogy az internet gazdagítja a fogyasztói kommunikációt. Az európaiak 95% kommunikált már emailen keresztül, 62%-a fórumozott, 61%-a blogolt már, a hazai netezők körében 99%, 63% és 61% ez az arány. Ha a napi aktivitást vizsgáljuk, akkor persze más képet kapunk, az európai netezők 74%-a emailezik, 9%-a fórumozik és 8%-a blogol, itthon 88% emailezik, a fórumozás és blogolás aránya pedig megegyezik az európai átlaggal. Havi szinten az európai nerezők 93%-a emailezik, 38%-a fórumozik és 32%-a blogol, a hazaiak körében az emailezés aránya 98%-os, a fórumozásé 34%, a blogolásé pedig megegyezik az európai átlaggal.
Az európai netezők 81%-a használt már személyes vagy szakmai közösségi oldalt. Ez az arány a Közép- és Kelet-Európai régióban a legmagasabb, 87%, és Nyugat-Európában a legalacsonyabb, 73%. A közösségi médiában végzett tevékenységek közül a hazaiak között a legnagyobb arányú az emailek, illetve a státusz frissítések és üzenetek olvasása. Ami a márkákkal kapcsolatos, legalább havi aktivitásokat illeti, a hazaiak 43%-a lájkolt valamilyen brandet, ill. 12%-a panaszkodott valamilyen márka vagy szolgáltatás miatt (utóbbiban messze alatta maradunk a 20%-os európai átlagnak). A valaha végzett aktivitások közül a márkák lájkolása (70%), a márkával/termékkel kapcsolatos panasz (41%) és a cégnek történő direkt panasz tétel (38%) végzett az élen a hazai netezők körében, de látszik, hogy a hazaiak – legalábbis ebből a szempontból – kevésbé aktív panaszkodók, mint más európai társaik.
Az interneten a hazaiak legnagyobb arányban könyvet (45%), elektronikai terméket (33%), nyaralást (24%), utazási jegyet (23%), illetve ruhákat (22%) vásárolnak. A konverziós arány a cd-k, blu-ray lemezek, autókölcsönzés, könyvek és dvd-k esetében a legmagasabb.
Összefoglalóan elmondható, hogy az internet egyre fontosabbá válik más médiumok – tévé, rádió, újságok – fogyasztásában is. Az internet elérése mostmár nem csupán a hagyományos módon, számítógépen keresztül történik, hanem egyéb eszközökön, mobilon, táblagépen és játékkonzolon keresztül is. Az internet befolyásolja az emberek képét a márkákról és termékekről, amiben még van további potenciál. Az emberek egyre gyakrabban párhuzamosan néznek tévét és használják az internetet, a bővülő táblagép használat pedig tovább növeli ezt a médiakonvergenciát.
A Mediascope kutatás az európai offline és online médiafogyasztási szokásokat, fogyasztói és e-kereskedelmi trendeket vizsgálja. A 2012-es kutatás a korábbi 15 helyett immár 28 országra terjed ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törököszág, Egyesült Királyság, Ukrajna.
A Mediascope kutatás omnibusz és online módszertan szerint készül, összesen 28.500 online és 22.200 omnibusz interjúval. Piacmérettől függően legalább 1.000 online és 500-3.000 omnibuszos adatfelvétel történik. Az idei kutatás adatfelvétele 2012 februárjában történt. A minta kor, nem, iskolai végzettség és regionális eloszlás szerint reprezentálja az európai lakosságot. Az omnibusz kutatás során az offline és online médiafogyasztást vizsgálják, míg az online kutatással főként az online médiafogyasztási szokások területén fúrnak mélyebbre. A kutatást az SPA Future Thinking irányítja, helyi kutatási partnerekkel együttműködve. A hazai minta mérete az online kutatásban 1.000 fő, az omnibusz kutatásban 500 fő volt, előbbit a Global Park / GMI, utóbbit az IMAS International bonyolította le.
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!