Mi a helyzet a blogokkal? – BrandFestival előadás

Úgy tűnik, hogy ez az ősz nekem a blogokról meg a blogolásról fog szólni. Ennek jegyében a BrandFestival második napján, a marketing stratégiai blokkban a blogokról beszéltem. Mivel a prezentáció szokás szerint inkább képes volt, mint szöveges, a diák mellett következzen némi szöveges magyarázat is.

A blogolás 2006-ban rendkívül szexi dolognak számított, boldog-boldogtalan blogot akart indítani. Ez a lendület kitartott a következő 2-3 évben is. Ezzel párhuzamosan egyre több helyen, kirakatokban, plakátokon jelentek meg a blog url-ek – hasonlóan a mai Facebook pecsétekhez. 2011-ben a blogok már megszokott, természetes dolgok és a témával évek óta foglalkozók számára már sokkal kevésbé szexik. Pedig a “nagyközönség” számára a blogok most népszerűbbek, mint valaha.

A gemius/Ipsos Audience adatai alapján 2008 augusztusában az internetezők fele látogatott blogokat (pontosabban kereste fel a 4. dián szereplő blogszolgáltatók bármely oldalát), ami akkor 1,7 millió 15 évnél idősebb, belföldi felhasználót jelentett. Ma a hazai netezők kétharmada látogat blogokat, ami 2,9 millió valós felhasználót jelent. A prímet a Blog.hu viszi, amely egyben a legnagyobb havi elérésű hazai weboldal is, de nem sokkal lemaradva követi a Google blogszolgáltatása, a Blogger/Blogspot. Ez a két blogszolgáltató szerepel a hazaiak által legnagyobb arányban látogatott weboldalak, szolgáltatások top 10-es listájában is.

A Miner.hu statisztikái alapján kb. 280.000 (nem üres) blog létezik ma Magyarországon, aminek nagyjából a tizede frissül valamilyen rendszerességgel. Ez pedig több tízezer “mini szerkesztőséget” jelent. A tartalmak között óriási verseny van, ugyanakkor az emberek ideje és figyelme véges. Ma érezhetően sokkal nehezebb felfuttatni egy blogot, mint néhány évvel ezelőtt, ezért sokan feladják. Ráadásul nemcsak az emberek figyelméért versenyeznek egyre többen, de a keresőbeli helyekért is. Fontos azonban, hogy bármilyen fragmentált is a tartalom, a szakblogok körül mini engagement centerek alakulhatnak ki, így mára a felfuttatás fogalma is megváltozott (nemcsak a “tömegblogok” lehetnek üzletileg sikeresek).

Má már nincs profi blog közösségi média aktivitás nélkül, a profi blogolás komplexebb feladattá vált. A közösségi média platformok kiegészítik egymást, ahogyan a felhasználók médiafogyasztásában, úgy a kommunikációs stratégiában is. A platformok nem ugyanarra alkalmasak (pl. Facebook: személyesebb kapcsolat, ügyfélszolgálat, egyedi akciók tagoknak, rövidebb infók vs. blog: hangsúlyosabb márkamegjelenés, hosszabb, részletesebb tartalmak, anyagok).

A platformok a forgalomterelésben is kiegészítik egymást. A Blog.hu forgalmának kb. 40%-a a közösségi médiából (Facebook, iWiW, Twitter) érkezik, 22%-a a CEMP egyéb oldalairól, 17%-a a keresőből. A direkt forgalom aránya 5% alatti, azaz nem jellemző, hogy egy adott blog címlapját nyitnák meg, sokkal inkább más oldalakról érkeznek rájuk.

A Blog.hu példáján is látszik, hogy a legfontosabb kiágazások a forgalomterelésben a Facebook és a portál, azaz a Blog.hu esetében az Index, a Postr esetében az Origo. A forgalomterelés ezekről tudatos munkát, tervezést és időbeli, ill. anyagi ráfordítást igényel. Nyilván a Facebook forgalom sincs ingyen, a legkevesebb a megosztás gombok beépítése, eggyel macerásabb a Facebook oldal létrehozása és menedzsmentje. A portál kiemeléseknél pedig egyedi, érdekes, értékes tartalomra és/vagy jó kapcsolatokra van szükség, ha nem akarunk vagy nem tudunk forgalmat vásárolni.

A blog stratégiai eszköz, és mint ilyen tudatos tervezést igényel, nem szabad ad hoc módon kezelni. Az egyik legalapvetőbb döntés, hogy már meglévő blogokkal működjünk-e együtt vagy saját blogot indítsunk. Ugyanolyan tartalmi és dizájn, illetve forgalmi tervezést igényel egy saját blog elindítása is, mint egy weboldalé, sőt itt még inkább szükség van folyamatosan frissülő tartalmakra. Azt sem árt szem előtt tartani, hogy több hónap vagy akár év is lehet, míg egy blog állandó olvasókat szerez, kiépíti a bizalmat. Ha meglévő bloggal működünk együtt, az is más megközelítést igényel, mint a kampányokban való gondolkodás, a blog jellegzetességeinél fogva sokkal inkább hosszabb távú együttműködéssel érdemes tervezni.

A már meglévő, sikeres blogokkal való együttműködés pr és hirdetési területen egyaránt lehetséges. Ma már teljesen természetes, hogy a bloggerek sajtóanyagokat kapnak, sőt termékeket is tesztelésre vagy meghívják őket különböző eseményekre. Mindez többé-kevésbé működik is, bár ma is nagyon jellemzőek a tömeges sajtóközlemények és a kedves bloggerezés, amitől a mai napig ráz a hideg. A bloggerekkel való kapcsolatépítés ma is meglehetősen ad hoc jellegű, pedig egy blogger egy szerkesztőségnél általában rugalmasabb, és nyitottabb akár egyedi tartalmi együttműködésre is. Sőt a saját területén sokkal elismertebb, hitelesebb lehet, mint egy újságíró. A blogján pedig – nyilván témától is függően – egy nagyon jól célzott közönség szólítható meg. Általánosítani persze nem lehet, sokszor a blogger kevésbé kiszámítható, és csak előzetesen ismert vagy minősített bloggerekre igazak ezek a pozitívumok. (lyen minősítési rendszer pl. a Premium Selection nálunk a CEMP Sales House-nál.)

A hirdetés területén is más a helyzet, mint egy hagyományos médiumnál, ahol fizetett újságírók dolgoznak. Egy blog esetében a hirdető egyben a blog támogatója is, nem csupán egy adott tartalomhoz kapcsolódik szponzorként, hanem a bloggert személy szerint is támogatja. A blogger még boldogabban blogol, az olvasó pedig örül, hogy színvonalas tartalmat kap. (Ha még belefér egy kis önpromó, akkor mondom, hogy ezt a gondolatot intézményesítettük a Premium Selectionnel, ahol végre megvan a standard és értékesítési oldalról teljes mértékben támogatott módja annak, hogy a bloggerek is pénzhez jussanak.)

A saját blogoknak két fő csapásiránya van, a szponzorblog, illetve a céges blog. Az előbbi olyan témával foglalkozik, amely a cég számára fontos, de – ideális esetben – nem pr-szagúan, hanem a fogyasztók számára is élvezetes és szerethető formában. Ennek szerzője sok esetben nem is a cég alkalmazottja, hanem valamilyen külső, írásképes és a blogoszférában működőképes entitás. A céges blog viszont kifejezetten szakmai témákkal foglalkozik, tipikusan belsős szerzővel, és sokkal inkább bizalmat és reputációt épít. A céges blog itthon a kkv tanácsadóknak jött be leginkább, nagyon szép példákat mutattak a szakértői bloggal való ügyfélkör építésre. A szponzorblogok általában nem ekkora sikersztorik, kevés jó példát láthattunk az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy sokan csak pr szócsőként próbálták használni, túlzott tartalmi kontroll érvényesítésével, ami miatt az olvasók számára érdektelenné váltak. A másik tipikus hiba, amikor rövidtávú szemlélettel, kampány-jelleggel próbálták használni őket.

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!

Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!

4 hozzászólás a(z) “Mi a helyzet a blogokkal? – BrandFestival előadás” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Blog körkép és kórkép 2011-ben / Haldoklik a magyar blogoszféra? | Akira útja

  2. Érdeklődnék, hol találhatok adatokat a Miner.hu-n amiket ön a cikkben említ?