Ipsos-Gemius. Mintha egy ókori görög egy ókori rómaival szövetkezne.
Ez lenne a digitális jövő 2010-ben? :) – H.A.
Update: A Medián levele és Novák Péter válaszlevele után a MAKSZ állásfoglalásával lezártnak tekinthetjük a tender ügyét. (via Nop @ Keresőmarketing nap)
Hónapok óta vártuk az online közönségmérési tender győztesének hivatalos kihirdetését (ami természetesen pont a szabadságunkra esett – a szerk.), míg végre megjelent a hír, hogy a Gemius-Ipsos páros nyert. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hazai piac (azaz az ügynökségek és a médiatulajdonosok/sales house-ok) a szerződéskötés időpontjától kezdve a két kutatócég forgalmi (gemiusTraffic) és közönség (gemius/Ipsos Audience) adatait fogadják el, szemben elsősorban a Medián webAUDIT-tal és a Medián-GfK-féle webAUDIENCE-szel, másodsorban pedig a Nielsen Online-nal, amelynek egyelőre itthon nincs meg a bevezetett közönségmérési szolgáltatása.
Mit jelent ez? A piaci szereplők ezentúl nem a webAUDIT-ot nézik majd a látogatottsági adatok – egyedi látogatók, látogatások, oldalletöltések – miatt, hanem a gemiusTraffic-et vagy annak nyilvános felületét, amely jelenleg az opa.gemius.hu alatt érhető el, de hamarosan a realtime.gemius.hu új oldal váltja majd fel. A site-ok közönségének vizsgálatához, célcsoport elemzésekhez és az online médiafogyasztási szokások vizsgálatához pedig a gemius/Ipsos Audience az elfogadott, nem pedig a webAUDIT adatokon alapuló webAUDIENCE.
A részletekről Kovács Marcival, az Ipsos kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Megtudtuk, hogy a gemiusTraffic webanalitikai rendszer, amely a gemius/Ipsos Audience mérőkódos forgalmi adatait szolgáltatja, mind motorjában, mind kezelőfelületében hamarosan megújul, ami természetesen a tartalomszolgáltatókat érinti leginkább. (Hozzá kell tenni, hogy akik korábban a webAUDIT-ot használták, azoknak hosszú évek gyakorlata után kell majd megbarátkozniuk az új rendszerrel.)
A látogatottsági adatok publikus felülete, az opa.gemius.hu, ahogyan a bevezetőben említettük, megszűnik, helyére várhatóan 2010 első negyedévében a realtime.gemius.hu oldal lép. (Hasonló oldal működik Dániában is, amely a realtime.fdim.dk alatt érhető el.) A webAUDIT-tal ellentétben a Gemius oldala nem a cookie-k alapján fogja az egyedi látogatószámokat megjeleníteni, hanem a 15 évnél idősebb közönségre vonatkozó, két hónappal korábbi gIA adatok alapján becsült valós felhasználó értéket mutatja majd. (Mivel a webAUDIT a teljes közönséget mutatta, értelemszerűen kevesebb felhasználót fogunk ebben a rendszerben látni. Ettől a gyerekek még ugyanúgy netezni fognak. ;) Ez tehát nem „a hivatalos” látogatottsági adat, hanem becslés, a már nem becslésen alapuló valós látogatószámok a vonatkozó gIA adatbázisban jelennek majd meg.
A realtime oldal publikus felületén közel valós időben, egy órás késleltetéssel lesznek láthatók az előző napra, hétre, hónapra vonatkozó oldalletöltési, látogatási és becsült valós felhasználói adatok. Az adatok a mérőkóddal mért oldalakról minimum domain szinten elérhetők lesznek, de a médiatulajdonosok saját döntésük szerint rovat szintű adatokat is megjeleníthetnek. Sajnos az oldal trendkövetésre nem lesz alkalmas, mert mindössze 75 napra visszamenőleg tárolja az adatokat, cserébe viszont gyors működést ígér. Ezen a felületen a közönség összetételére vonatkozó adatokat nem fogunk látni. (A gIA vásárlói számára több funkció és részletesebb adatok lesznek elérhetők.)
A korábbiakhoz képest a legnagyobb változást az eddig elérhető 27 változó számának kb. 600-ra emelése jelenti. A jelenlegiek (lásd a hivatkozott poszt végén a táblázatot) mellett elérhetők további életmóddal, attitűdökkel, érdeklődéssel, szabadidő eltöltéssel, üdüléssel, jövedelemmel és vagyonnal (autó, lakás, mobilszolgáltató, pénzügyi termékek, számítógéphasználat stb.), illetve médiafogyasztással kapcsolatos változók is.
Az adatfelvétel a korábbi gyakorlattal megegyezően pop-up kérdőívvel történik a mérőkóddal ellátott oldalakon (pop-up/cookie panel) és a szoftver panellel az egyéb oldalakon. Az így nyert adatbázist a 27 változó mentén fuzionálják a Nemzeti Médiaanalízis adatbázisával, amely adatainak felvételénél szintén szerepelnek a vonatkozó kérdések. A site-ok látogatására vonatkozó adatokat nem használják a fúzióhoz. (A site-ok látogatása adott a mérőkódos mérés esetén, s a Médiaanalízisben is szerepel kérdés kb. 30 site látogatására vonatkozóan, utóbbi esetben azonban a válaszadásnál a megkérdezettek az emlékezetükre hagyatkoznak. Ennek torzító hatásairól a VMR kapcsán tettünk említést.) A gIA esetében használt constrained fúziós eljárást egyébként az ELTE-TTK matematikai intézete dolgozta ki az Ipsos számára.
A későbbiekben – néhány hónapos távlatban – a videónézési adatok is elemezhetővé válnak majd, ami elsősorban a szerkesztett, profi, esetleg félprofi videókat szolgáltató médiatulajdonosoknak (RTL Klub, TV2, Index Videó stb.) jöhet jól. A tervek szerint első körben csak a videóindításokat fogják mérni, mert a magyar piac (például a dán vagy cseh piaccal ellentétben) egységesen egyelőre nem hajlandó megfizetni egy gemiusStream szintű mérés integrálását a rendszerbe. Persze a videótartalmaikból megélni kívánó és részletesebb mérésre (pl. időfaktor) igényt tartó médiatulajdonosok részére biztosítják a kutató cégek a gemiusStream mérés lehetőségét. (Az ezzel kapcsolatos kérdések persze nem csupán itthon várnak megválaszolásra.)
A gemius/Ipsos Audience adatai egyrészt a gemiusExplorerben, másrészt a MédiaNavigátorban elérhetők és elemezhetők. Fontos különbséget jelent azonban, hogy előbbi szoftverben továbbra is csak a 27 változós adatbázis lesz elérhető, a bővebb változat viszont csak a MédiaNavigátorban.
Az „alap csomag” csak a gemiusExplorert tartalmazza, a MédiaNavigátor használata – értelemszerűen – plusz költséget jelent. Ahogyan korábban írtuk, a gemiusExplorer kevésbé alkalmas szofisztikáltabb célcsoportok képzésére és a célcsoportok site látogatáson kívüli médiahasználati (vagy egyéb, pl. életstílus) elemzésére. Akik ezeket a funkciókat szeretnék használni, meg kell vásárolniuk a MédiaNavigátor szoftvert is.
A site-ok közönségösszetétele természetesen továbbra is lekérdezhető lesz a 27 változó mentén a gemiusExplorerben. Ugyancsak megmarad a pop-up (cookie) panel és a szoftveres panel adatainak együttes megjelenítése az adatbázisban, azaz továbbra is láthatjuk majd a mérőkóddal nem mért site-ok látogatottsági és közönség adatait. (A szoftver panel jelen pillanatban kb. 5 ezer fős, s így továbbra is a nagyobb külföldi és egyéb, mérőkóddal nem mért site-ok látogatószámára vonatkozóan szolgáltat megbízható adatokat.) A szoftver paneles oldalak oldalletöltés számának megjelenítésével kapcsolatban még nem jutottak konszenzusra a felek, valószínűleg a nagyobb megbízhatóság érdekében továbbra sem lesznek ezek az adatok megjelenítve. Ami változást jelent, hogy ezentúl nem a mérőkóddal mért, hanem a szoftver paneles oldalak lesznek jelölve. (A másik megoldásnak nyilván addig volt értelme, amíg még viszonylag alacsony volt a mérőkóddal mért oldalak száma.)
A MédiaNavigátor új változata már online kampányok tervezésére is alkalmas, bár kissé megcsúszva a korábban bejelentettekhez képest. A MédiaNavigátor tervezői moduljában – érthető módon – csak a mérőkóddal mért (a kutatás finanszírozásában részt vevő) oldalak szerepelnek, s a célcsoport képzésnél már olyan mutatókat is figyelembe lehet venni, mint az oldalletöltés, a látogatás vagy a site-on eltöltött idő. Ahogyan korábban is írtuk, első körben csak a display típusú hirdetések (bannerek, szponzorációk) idő és megjelenés alapú árai vannak rögzítve. A hivatkozott posztban részletesen foglalkoztunk a tervezői modul használatával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel, ezért csak annyit említenénk meg, hogy az online rugalmassága és az offline médiumoktól jelentősen eltérő jellege miatt vannak kételyeink azzal kapcsolatban, hogy az offline tervezési módszerek „lefordítása” önmagában mennyire lehet sikeres. Mindenesetre kíváncsian várjuk a konkrét megvalósítást.
Mind a gemiusExplorerhez, mind a MédiaNavigátorhoz havi adatbázisok készülnek, melyek az adott hónapot követő hó 15-éig, azaz hat hét után (a Navigátor esetében néhány nappal később) elérhetők. Az első komplett (600 változós) adatbázis a 2009. augusztusi adatokból készül, s a felek végleges megegyezését követően elérhető is lesz (egyes kérdésekben még egyeztetések folynak a piaci szereplőkkel).
Zárójelesen jegyzem meg, hogy ezen a tenderen véleményünk szerint jó szakmai döntés született, egy olyan közönségmérés mellett tették le a voksukat a szereplők, amely már számos országban bizonyított. Módszertani szempontból ugyan mindkét megoldás vet fel kérdéseket, de mind az adatgyűjtés módszere, mind az adatbázisok fúziója „tisztább” a gIA esetében. S bár a Medián az évek folyamán nagyon jó állásokat épített ki a médiatulajdonosoknál, ez nem volt elegendő ehhez a tendergyőzelemhez.
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
nemtom én még multkor mindig a webauditot néztem. de lehet, h hiper tévedek
akkor lassan ideje váltani =:)
Site-ok hogyan, mennyiért tudnak bekerülni a Gemius-ba? Kell-e egyáltalán előfizetni, ha nem cookiek alapján mér, hanem becsül?
Marci omb-s kommentje alapján 30e Ft+ÁFA-tól elérhető lesz a gIA mérés (http://onlinemarketing.blog.hu/2009/10/06/jobb_keson_mint_soha_5/fullcommentlist/1#c7304144). Csak a valódi felhasználók száma alapul majd becslésen, a mérés többi része (oldalletöltés, látogatás stb.) természetesen nem. Erre azért van szükség, mert nem a teljes látogatószám jelenik meg (cookie alapján), hanem csak a 15+ közönség becsült adata. Ez a webanalitikával nem mérhető közvetlenül.
“A webAUDIT-tal ellentétben a Gemius oldala nem a cookie-k alapján fogja az egyedi látogatószámokat megjeleníteni, hanem a 15 évnél idősebb közönségre vonatkozó, két hónappal korábbi gIA adatok alapján becsült valós felhasználó értéket mutatja majd.”
magyarán egyszerűbb lesz csalni. a webaudit és a gemius mérési technikái eddig elég kiegészítették egymást. volt kontroll, ezért komolyan lehetett venni ezeket a számokat. ha jól értem ezek után a gemius fog becsülni valamit, és nem lesz mérés, hanem becslés lesz helyette. jó úton jár az online reklámszakma abban, hogy a hirdetők előtt lejárassa magát.
@prospero
ideje tojni ezekre az adatokra
@nev Ne zavarjanak a cookie alapú látogatószámokkal kapcsolatos torzulások sem. Hiszen ha használok két böngészőt két gépen, akkor csak négy felhasználó leszek a mérésben. A cookie alapú mérésben egyrészt emiatt több a látogató, másrészt amiatt, hogy a gyerekek is benne vannak. A becsléssel egy hirdetői szempontból értékesebb közönség lesz megmutatva. Áruld már el, kinek az érdeke úgy csalni, hogy kevesebb felhasználója legyen?
@rabbit
mindkét technika mellett szólna érvek pro, és kontra. a két független cég azt eredményezte, hogy volt valami kontroll. most meg nem lesz.
a helyzet az, hogy a medián hosszú ideje stagnáló forgalmat mér (nyilván nem véletlenül, hanem azért, mert a forgalom tényleg stagnál), tehát kidobták a medián mérését. az ipsos nem fog kevesebb felhasználót fog becsülni, ezt előre borítékolom. épp ellenkezőleg. a stagnáló forgalom után növekedést fog mutatni, hiszen minden megrendelő ennek felmutatásában érdekelt.
az egy másik kérdés, hogy hirdetésre ettől senki sem fog többet költeni. a virtuális számok nem káprásztatják el se a kereskedőket, se a szolgáltatókat. recesszió van ugyanis. a hirdetők ellenőrizhetőséget, és átláthatóságot akarnak. az online hirdetéskiszolgálók nem irányba lépnek. this is the situation.
a hirdetési piac egyre inkább úgy fog kinézni, hogy lesznek cégek, akik a vevők érdekeit tartják szem előtt, és lesznek olyanok a hirdetési piac a eladóinak irányába csorgatják a nyálukat.
az előbbiek a kattintás alapú, utóbbiak a megjelenés alapú reklámokban érdekeltek. az egyik csoport az, amelyik nap mint nap maszekokkal lotyizik, a másik meg az, amelyik a multikkal mutyizik. ezeknek a csoportoknak egy ideig érdekük volt összartartani, de egyre inkább éleződni fog ez a konfliktus.
amúgy nem vagyok longhand, online marketinges se vagyok. egyszerűen csak zavar az, ami az utóbbi időben online marketing néven folyik.
@nev tudom, hogy nem vagy longhand, csak hecceltem őt. engem személy szerint az zavar, hogy tetszőleges témába belekötsz és összeesküvés elméleteket gyártasz, és soha semmi sem jó neked. mindezt névtelenül, már ha az esetedben lehet ilyet mondani ;)
Számomra ez az egész pop-up, műszeres mérés, fúziós eljárás, „becslés” legalább olyan ködös, mint maga az egész tender, amely átláthatatlan és titkokkal övezett lett. Igazán magyar.
Miért nem hozzák nyilvánosságra a kutató cégek a fúzió módszertanát? Azokat a kérdéseket és fúzió módszerét, amelyek alapján eldől, hogy a két adatbázis közül melyik válaszadó, melyik mért személy adataihoz kapcsolja a többi más módszerrel, más okból felvett média és fogyasztási adatokat.
Hol vannak a tesztek, amelyek bemutatják, hogy a fúzió ezen formája megbízhatóan és hitelesen működik?
Vajon mi lesz a fúzióval, ha jövőre nem az Ipsos – GFK csoport nyeri meg a Média tendert? Akkor milyen adatokat fűz hozzá az online méréshez?
Miért nem lehet semmit tudni arról, hogy a műszeres mérésnél, hogy mérik a munkahelyi, iskolai és egyéb helyen történő internetezést, amely ugye a hétköznapokban elég jelentős súllyal esnek latba.
Miért kell becsülni, ha mérni is lehet? Ettől mitől lett jobb az új mérési rendszer?
Vajon az 5000 fős panel mennyire hozhat megbízható adatokat egy ilyen szegmentált piacon? Itt is oda jutunk, hogy az Ipsos – Gemius mérése csak a nagyobb honlapoknak kedvez azzal, hogy a kisebb honlapok látogató számai, profilja a mérési hibán belül mérhető majd csak? Ha egyáltalán mérhető lesz? Ezáltal hiába a sok kis és jó látogató profillal rendelkező honlap a mérési módszer hibáiból adódóon nem lesznek rá megbízható adatok? Mert valószínű, hogy ez így oda vezet majd. De mit szólnak ehhez a közepes és kis honlapok? Nekik is olyan jó ez az új rendszer?
Vajon milyen problémákat vet majd fel az a helyzet, hogy a GEMIUS nem csak, mint független mérést biztosító cég, hanem, mint adserver szolgáltató is a piacon van. Nem okoz az senkinek gondot, hogy a Gemius saját magát méri majd?
És nem utolsósorban, hogy csatlakozzak nev-hez, vajon tényleg olyan jó az mindenkinek, hogy egy kézbe tettük le a jövőnket, ahol kontroll, versenytárs nélkül méri egy cég a teljes média piacot? Versenytárs nélkül nemcsak a mérés, de az árak is kontroll nélkül maradnak.
Jó ez nekünk?
Fontos még megjegyeznem, hogy nekem személy szerint nem a tenderrel, nem a nyertessel, hanem az egész eljárással és a tájékoztatással van bajom. De hátha most itt kapok, kapunk választ a kérdésekre és nem valami ködös, hosszú mellébeszélő magyarázatot adnak a kutatók megint, mint tették azt már meg jó néhányszor ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
én vagyok én.
de [nev], ha már a twittert is sasolod, ott miért nem szólalsz meg? nem férnél el 140 karakterben? ;D
@kerdesek Bár nem én vagyok az illetékes, azért reagálok pár dologra.
“átláthatatlan és titkokkal övezett tender” – ez nem volt közbeszerzés, miért zajlott volna nyilvánosan? :)
“miért nem hozzák nyilvánosságra a kutató cégek a fúzió módszertanát?” – nyilván azok, akik megvásárolják, megismerhetik, de sehol (értsd külföldön) sem szokás a teljes módszertant nyilvánosságra hozni
“miért kell becsülni, ha mérni is lehet?” – egyedi látogatókat lehet mérni cookie és/vagy IP cím alapján, 15+ közönséget nem lehet mérőkóddal mérni (a kutatási adatok pedig több hetes munka után érhetőek el, nem lehet realtime adatokat szolgáltatni erről, ezért használják becslésre ezekhez a korábbi adatbázisokat)
“vajon az 5000 fős panel mennyire hozhat megbízható adatokat” – a szoftver panel csak azokra a site-okra vonatkozóan közöl adatot, amelyek nem rendelkeznek mérőkódos méréssel (utóbbiakról a kb. 50-60 ezer fős cookie panelt építik), a kis site-ok “olcsóért” vehetnek mérőkódot, így lehet nekik is pontos adatuk
“tényleg olyan jó az mindenkinek, hogy egy kézbe tettük le a jövőnket” – így van olyan mérés, amit a piaci szereplők egységesen elfogadnak, külföldön is hasonlóan zajlik ez, a győzelem pedig korlátozott időtartamra szól, nem örökre (a médiatulajdonosok és az ügynökségek érdekei pedig sok tekintetben eltérőek, így egyik oldal szempontjai se tudnak egyoldalúan érvényesülni)
De ennyi elég is lesz, mert nem vagyok a gIA sales-ese, sem pedig a tenderkiírók szócsöve ;)
Néhány plusz infó: http://ujmediablog.sanomabp.hu/altalanos/etalonkent-elfogadott-online-merorendszer/
a kérdés az, hogy a hirdetők elfogadják-e etalonként az új rendszert. hisznek-e ennek a kövérkés bajuszos embernek a fényképen.
ha az új rendszer azt fogja kihozni, hogy hirtelen több látogatót becsülnek annál, mint amennyit eddig mértek, és ennek megfelelően többet kell fizetni, akkor szerintem a multik azt fogják mondani: oké, csak ezeket az adatokat nem hisszük el. egyébként ugyanez van a tévénél. van egy jelentős bizalomvesztés.
na, majd meglátjuk. nyilván nem olyan nagyon érdekes ez.
@longhand
a twittert annyira nem sasolom.
nyilván lehetne okosabban is kritizálni, a blogokba írni érdemi mondanivalót, a twitterbe meg beszólni keményen ha erre gondolsz. így elválasztani a kettőt. de egyrészt nem csinálom én ezt komolyan, másrészt mindig éppen azt írom le, ami az eszembe jut, és olyan ágas-bogasan, ahogyan épp az eszembe ötlik. szóval amikor kommentet írok, akkor nem spekulálok. a piacon meg majd mindenki eldönti, hogy kell-e neki ez a social média nevű maszlag reklámcélokra, vagy sem.
nyilván azt gondolom, hogy nem kell. üzleti és kereskedelmi célokra szerintem nem alkalmas a social média, de vannak akik hisznek ebben. szerintem ez egy virtuális napközi, és non profit a legjobb esetben.
Nagyon tetszik az összefoglaló, viszont egy csomó minden zavar ezzel a tenderrel és a győztessel kapcsolatban:
– ha nincsen mérés, csak becslés, akkor minek vannak befűzve az oldalakba a gemius mérőkódok?
– ha van mérés, akkor hogy fűzik össze a kutatást a méréssel?
– ha becslés van (mint az offline piacon), akkor miben jobb az online hirdetés mint az offline? Így végképp nem fogom tudni hol hirdessek, hiszen mostmár mindenhol becsülnek. Eddig mindig nagy előnyként lehetett felmutatni az online hirdetésekkel kapcsolatban, hogy ez legalább mérhető
– elég sok olyan dolog van a webauditban, amitől nem lehet cookie alapú mérésnek hívni amit csinál (nemcsak cookie alapján mér (legalábbis anno így volt, gondolom azóta csak jobbak lettek) ) btw: google analytics is mér
– azt honnan lehet tudni, hogy máshol jól működik, ha nincsen mellette mérő rendszer?
– miért nem rendelt meg a szakma olyan mérést a webaudittól, amire szüksége van? (jó ez hülyén hangzik, de végül is csak lehetett volna)
@robi Légyszíves olvasd el a kommentjeimet is, mert tényleg nem szeretném harmadszor is leírni a választ ugyanazokra a kérdésekre (mérés vs. becslés) – természetesen van mérés. (Vagy tényleg ennyire nem érhető, hogy mi a különbség az egyedi látogató és a 15+ közönség között???) Itt nem valakitől rendeltek (=mutyi?), hanem tendert írtak ki, úgy gondolom, ez jóval korrektebb eljárás… A többiek is ugyanolyan esélyekkel indultak, mint a későbbi nyertes.
amikor egymástól független cégek mérnek, és becsülnek, akkor hamar kiderül, hogy valaki hazudik, mert olyankor a számok nem egy irányba mutatnak. amikor egyetlen cég közöl adatokat, akkor a hazugság soha sem fog kiderülni. és ez utóbbit hívja úgy a népnyelv, hogy mutyi.
és akkor mindenki döntse el, hogy ez a dolog mutyi vagy sem.
az ügynökségek nagyon úgy tűnik, hogy most nem a hirdetők, hanem a médiatulajdonosok érdekeit tartják szem előtt. azaz nem átláthatóságot akarnak, hanem azt mondják, amit a médiatulajdonosok is akarnak: egyetlen cég bemondja majd a számokat, és kéretik elhinni mindenkinek. és a kérdés, hogy ezeket az adatokat el fogják-e hinni a hidetők. el fogja-e hinni akárki. főleg akkor ha egy médiatulajdonos bejelenti, hogy nőtt a forgalom. konjunkturális időszakban könnyű a bizalmat megszerezni, dekonjunktúrában annál könnyebb elveszíteni. ne kelljen már ezt elmagyarázni.
akkor használjon mindenki egységesen a google analyitcs mérőkódot. a google nem kamuzik. persze az nem mondja meg, hogy hány 15 év feletti volt a látogató volt. oké. de minden szájt közölheti, hogy ott milyen a korösszetétetele. ez nem szokott havonként lényegesen megváltozni, azaz nem igényel folyamatos kutatást. úgy tűnik, hogy mindenki meghülyült. szóval ha már mindenképpen egyetlen céghez ragaszkodnak a médiatulajdonosok, akkor az legyen a google. mér, amit mér. és mellé lehet rakni különféle kutatásokat.
még annyit, hogy felőlem marahat így az egész. de az a megjelenés alapú reklám megszűnéséhez fog vezetni. az sem jelent olyan nagy problémát.
a kattintás alapú reklámokban érdekeltek kaptak most egy aduászt. könnyű lesz megkérdőjelezi a forgalmi adatokat. és szerintem bolond lesz az, aki ezt a lapot nem fogja kijátszani. a kis ügynökségek a nagyok ellen fognak fordulni.
@nev Még csak az kellene, hogy minden(ki) a Google-re alapozzon… A Google kezében már így is túl sok minden van. Ők az “új” evil empire ;)
A megjelenés alapú hirdetések egyre kevésbé jellemzőek, átkattintás és idő alapon hirdetünk inkább. A megjelenések teljesítését pedig nem a gIA, hanem az adserver számai alapján nézzük. Ennyiben egyébként jogos “kerdesek” felvetése, hogy ha ez az elvileg független, harmadik szereplő szintén a Gemius, akkor mi van… Remélem, erre vonatkozóan kapunk itt (is) egy megnyugató választ.
nev: amit írsz abból azt látom, vagy nem ismered a hazai valós helyzetet, vagy nem akarod elfogadni, hogy milyen. Ráadásul azt feltételezed, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy átbassza a másikat.
Próbálj meg nem magadból kiindulni, és ha megismered a valódi szereplőket (az embereket, akik egy-egy szolgáltatás mögött állnak), akkor érdemes lesz beszélgetnünk arról például, hogy pontosan miért tartott ilyen sokáig a döntés, pontosan milyen aggályok is vannak az egésszel kapcsolatban, hiszen ez a cikk pont nem azokat a dolgokat érinti, ami esetleg probléma lehet.
Rabbit: akinek kétségei vannak, az majd Adverticumot használ. Az most úgyis jobb lesz pár dologban. :)
@Konrád
lényegében egyik nagy network sem növekszik jó ideje. és ugye a tulajdonosi elvárás meg az, hogy növekedjen. zt tudja mindenki. és akkor mit mondanak ezek a derék cégek. nem jó a mérés. változtatni kell úgy, hogy mostantól egyetlen cég közöl kizárólagosan adatokat.
ez a korösszetétellel kapcsolatos dolog hogy működik ez a világban bárhol. az egyik cég kérdőívvel kutat, ami alapján durva becslést adnak a forgalomra, és jó közelítéssel megmondják a korösszetétel. és van egy másik meg ettől függetlenül mérés és becslés. gyakran maga a szájt kérdez rá egyszerűen arra, hogy hány éves vagy. és persze egy ilyen felmérés reprezentatív, mert csak egy egyszerű kérdés, de semmit sem hagynak kontroll nélkül. az egymás utáni felméréseknél sem bízzák meg mindig ugyanazt az egy céget. azért, hogy kiküszöböljék az esetleges módszertani hibákat. olyan meg pláne abszurd, hogy egyetlen céget bíznak meg kizárólagos jelleggel.
de nem fogunk ennél előrébb jutni.
és persze ez az egész nem ér meg ennyi kommentet. a piacon majd eldől, hogy mennyire válik be az új rendszer. szerintem nem kellene csodálkozni azon, hogy a hirdetési piacon egyre több ember bizalmatlan. recesszió van. ilyenkor természetes a bizalmatlanság. aki hirdetéseket vásárol az akar valami kontrollt a mérések fölött. és ez a kérdés továbbra is nyitva maradt. sajnálom. sziasztok.
“aki hirdetéseket vásárol az akar valami kontrollt a mérések fölött. és ez a kérdés továbbra is nyitva maradt.”
Már bocs, de ez a második mondatod…
Szóval. Te hirdetsz. Akkor van lehetőséged arra, hogy TE MAGAD válassz ki egy adservert, amin keresztül megy a hirdetésed. NE KELL, NEM KÖTELEZŐ a Gemiust használni. Használd az Adverticumot. Vagy a Google-t szereted? Akkor ott a DARTS. Vagy valami más kell? Még open source adserver is van. És akkor innentől nincs nyitva semmi kérdés, a mérés megvalósul, és ebbe nem szól bele se a portál, se a Gemius, se az atyaúristen.
továbbra sem értetm azt, hogy miért nem azt mondják a tulajdonosok, hogy mérjen x, és y, és egyébként becsüljön bátran z. különféle módszerekkel. nyilván ne akárki, de mondjuk ne egy cég. miért nem mondják azt, tessék, szabad a vásár. külön örülünk annak, hogy mindenféle kutatások lesznek a forgalommal kapcsolatban. és akkor azokat közzé lehet tenni. és nem értem miért kell ezt leszűkíteni egyetlen cégre.
megbízható adatok lennének arra vonatkozóan, hogy mi az, ami növekszik, és mi az, ami csökken. de a legjobb talán az lenne, ha a hírközlési hatóság mérne, és független elemzők meg kutatnának. de ezt már fel sem merem vetni. szóval nem értem, hogy miért ezt vajúdja ki magából a piac. de nyilván én vagyok a hülye. részemről nem érdemes ezzel foglalkozni tovább, szia.
nev: mert így olcsóbb. Meg így összehasonlíthatóbb. Most az lett a helyzet az utóbbi 2 évbe, hogy volt oldal, amit a Webaudit mért, volt, amit a Gemius. Most a Gemius a standard, elfogadott és nyomott áru.
Persze erre a Webaudit is reagálhat, egyáltalán nem biztos, hogy teljesen el kell tünnie. Lennének ötleteim, mit kellene csinálniuk.
Egyébként pedig a site méréseknek is lesz alternatívája, gondolom Klenovszkiék a VMR-t nem fogják kidobni.
nehezebb lesz eladniuk. mert ha erre a feladatra ki van jelölve egyetlen cég, mint ahogy ki van, ehhez az ember nagyjából kétféle módon viszonyulhat. 1) lenyeli a békát, és azt mondja: fölösleges minden más kutatás, mert amúgy is mindenki ahhoz az egyhez igazodik. ha átbasznak, akkor majd kivonulunk. 2) van egy egyre zajosabb közeg, amiben amúgy se lehet hatékonyan reklámozni. nem kell ez a közeg. keresőmarketingre van szükség kell minimális pénköltéssel. és egyre inkább ebbe az irányba hajlok, hogy nem kell ezt túlbonyolítani.
De a keresőmarketing nem való mindenre… Az csak egy szegmens. Olyan, mintha azt mondanád: a szórólap a jó reklám, semmi más nem kell.
És ha falun van egy pizzériád, akkor igazad van. De ha te vagy a Coca Cola, akkor meg nagyot tévedtél.
@Konrád
szerintem a hatékony marketing döntően offline. a coca cola számára a hatékony marketing eszköz az, ha mindenhol van egy dizájn hűtőszekrény tele üdítőitalokkal. hatékony marketing eszköz az, ha a műanyag kupakokat coca cola papír kuponra lehet beváltani, és azt üvegpohárra, vagy textil pólóra. hatékony marketing eszköz az, ha coca cola beach house-on egy faházban fűszoknyás lányok szolgálják fel a hűsítő italokat. az a legjobb marketing. azt is megmondom miért. azért mert az low tech, offline. a hűtőszekrény, a pohár, a póló, low tech, a fűszoknya van a technikai rangsorban legalul. marketing szempontból pont az a leghatékonyabb.
röviden: az offline marketing a menő. azt is megmondom miért. mert vannak átmeneti, és maradandó élményeink. és nem kell hozzá nagy tudósnak lenni, hogy a maradandó élményeink többnyire az offline történések. szerintem sokan emlékeznek az óvodában az első szexuális élményeikre, de nem hiszem, hogy sokan tudják, hogy melyik volt az első online pornószájt, amit meglátogattak. oké, aki geek, mondjuk bill gates, annál ez pont fordítva van. ő lefogadom, hogy fel tudja idézni, hogy mi volt az első program, amit életében írt, pontosan tudja, hogyan bírt működésre először egy gépet, de fogalma sincs, hogy mikor fogta meg utoljára a felesége kezét, és hogy milyen érzelmeket váltott ki élete párjából. azt sem tudja, hogy megfogta-e egyáltalán. miközben persze gates is normál ember, simán le tudnál vele ülni sörözni, csak valamiért az élményeit nem úgy rendezi el, mint a többség. ennek a szélsőséges esete az, amikor valaki autista, képes betanulni a telefonkönyvet. de az a társadalomnak egy nagyon szűk szelete.
és akkor ez azt jelenti, hogy a többségnek még is csak offline kell reklámozni. az online marketing költést minimalizálni kell, és akkor keresőmarketing lehet az, ami ezen a területen a befutó. de az nem arra való, hogy ha az ember beírja, hogy coca cola, akkor kiírja, hogy coca cola. hanem arra, hogy beírja valaki, hogy pepsi, akkor jöjjön egy szponzorált link, hogy always coca cola. és persze a coca cola kifejezésre meg az jön ki, hogy pepsi. ez egy ilyen játék. és elvben az üdítőital szóra sem kellene szerintem optimalizálni, mert majd optimalizál a google. és ha az nem a piaci rangosrt dobja ki, mert van a black hat seo, és belép valami noname kóla, akkor nyilván azt helyre kell állítani, különben meg nem kell. online rangsorban elsőnek lenni nem jó, akkor ha a valóságban középszerű vagy. van egy rosszabb üdítőital, mondjuk “rc cola”, és az kóla szóra az jön ki először. ez mit jelent. szerintem az égvilágon semmit se. mert nyilván nem az elsőt fogom választani. hanem végig fogom nézni az első akárhányat, és ha a második lesz a coca cola, vagy huszadik, sag schon. a lényeg itt szerintem az, hogy a konkurensre keres rá, akkor legyen ott. és legfeljebb azt lehet megcsinálni, hogy ha valaki online felborítja a piaci erősorrendet, akkor azt helyre kell állítani. de online szerintem egyáltalán nem nagy baj, ha egy kicsit alulpozícionáljuk magunkat. nyilván nem nagyon, hanem éppen hogy.
ezért lehet jó marketing eszköz a komment. a repost. a kommentekből lehet megismerni a piacot. a jegyzetek, a posztok gyakran hazudnak. a kommentek, a riposztok meg többnyire őszinték.
név, te ugye nem ismered a fiatalok médiaahasználati szokásait? Te ugye ha tanultad is, de nem használod azt a tudásodat, amit a marketingpszichológia néven neveznek az értő szakemberek? Folytassam?
Amiket írsz, azzal nem a a baj, hogy nem lenne igaz. Ha politika lenne a téma, akkor azt mondanám, demagóg vagy. Amiket írsz azzal az a baj, hogy csak magadból indulsz ki, csak azt ismered el jónak, amiről TE azt gondolod, hogy jó. De ez nettó butaság, szerintem. Egész egyszerűen nincs igazság abban, amit írsz, és nem elvi, hanem gyakorlati tapasztalatok alapján mondom ezt. Sok olyan cégről tudok, amelyiknek nagyon bejött az internet, és nemcsak a keresőmarketing, hanem pl. a bannerek. Nagyon bejött: nőtt a forgalmuk, kimutathatóan az internetes reklám miatt.
És persze tudok sok olyan cégről is, amelyiknek nem jött be. De ugyanez igaz az offlinera is.
Vagyis igen, részben igazad van, de nem, nem ez a teljes igazság. Egy kommunikációs folyamatot ennyire nem szabad leegyszerűsíteni, főleg nem szabad szélsőségesen kezelni.
BTW, a geek-ek sem ilyenek. Érdemes lenne megismerkedned párral, nagyon meglepődnél.
a működik, és a hatékony nem szinonimák. az online marketing konjunkturális időszakban működik, de akkor minden működik, vagy majdnem minden. konjunktúrában növekedést produkálni nem kunszt, mert olyankor általában növekedés van. olyan, mint egy folyón lefelé evezni.
amúgy te vagy a demagóg. azt mondtad coca cola. és példákat soroltam, hogy mik az ultra brutál jó marketing eszközök. mindenhol beváltják a kupakot kuponra. a kupont pohárra, pólóra. gyűjtik az emberek, mint a lutra albumot. beszélnek róla a vacsoránál, kiteszik a dohányzó asztalra, hogy reggel el ne felejtsék beváltani, mert lejár a határidő, stb. és sort állnak az emberek az utcán pólóért. nézd meg a nagyáruházakban amikor adnak egy karton korongot, hogy dobd be a szerencsekerékbe. rengeteg ember bedobja. és beszélnek róla az emberek. hogy nem nyer senki, de mégis kell nekik a korong, és sorba állnak, mert azért néha mégis nyer valaki. vagy nézd meg a mcdonalds happy meal menüt, adnak valami plasztik játékot. a gyerekek imádják. ezeknek az eszközöknek a közös tulajdonsága, hogy alacsony technológiai szinten készülnek.
én nem látom, hogy a banner recesszióban bárhol is bizonyítana. mondj egy bannerkampányt, ami most sikeres. villogtatják, hogy chevrolet, és rohannak az emberek az autókereskedésben venni egy kocsit, vagy legalább is megnézni, kipróbálni. ez csak konjunktúrában működik. de a helyzet az, hogy olyankor akármit csinálsz működik. de most nem jó a flash bannerre költeni, nem jó azt ingyen adni, hanem a műanyag izét kell ajándékba adni. és akkor ha kap egy olyat, akkor érdeklődni fog, beleül, kipróbálja, vágyik rá. és ugye ez neki élmény lesz, perzisztens memóriába kerül a dolog, kipróbálta az új chevrolet-et. miközben mindenhol azt hallja, hogy világvége van. ő meg a legújabb modellbe beleült. marketing szempontból ez nem egyszerűen jó, hanem szuper jó. ha más nem brand építésre. akinek kevés pénze van majd vesz egy használt chevrolet-t.
most az egy másik kérdés, hogy a chevrolet honlapja használható legyen. az is fontos, de az nem marketing, hanem design. meg persze fontos az is, hogy a google előírásainak megfelelően történjen az átirányítás. de ez megint nem marketing, hanem support. az online marketing döntően support.
és nyilván kell ez, mert digitális írástudatlanság, meg mit tudom én. és a régi supportosok a szerver oldalra szorultak, a kliens oldali support pedig az online marketing.
nev, veled nem lehet akkor vitatkozni, ha csak megismétled a korábbi érveidet. Egyrészt elbeszélsz a másik mellett, másrészt csak szajkózod ugyanazokat. Én meg már unom ugyanazt válaszolni…
Ez a csak konjuktúrában működő marketing, meg mi a marketing és mi nem, meg – és főleg! – a hatékonyság és működés elkülönítése…
Tudod, olyan vagy, mint egy hívő. Neked aztán bármilyen bizonyítékot is hozhatnék, ha nem tartozik bele a hitvilágodba, akkor az nem létezik. A hittel meg nem tudok és nem is akarok vitatkozni.
Legyen neked így, ne is használj semmi olyat, amit nem szeretsz, sőt, indíts egy blogot erről – de teljesen fölösleges a szakmai blogokat ezzel szétflamelni. Úgyse fogsz meggyőzni engem vagy Rabbitot arról, amit írsz, mi meg úgyse tudunk téged a hitedből eltéríteni.
te vagy a hívő. te vagy az, aki nem hagyja aláásni a hitét. hanem azt mondod, hogy bármilyen bizonyítékot hozhatnál. mondj egy példát.
nem én hoztam fel a coca colát témának, hanem te. én azt láttam, hogy amikor a coca cola offline kampányol az elég hatékony tud lenni. amikor low tech eszközöket használ. és a falusi pizzéria ugyanígy. nézz meg egy apple boltot. ott minden offline, low tech. végtelen egyszerű színek, bútorok. és ebből a környezetből tűnnek ki a high tech cuccok. tehát maga a marketing műszaki értelemben alá van pozícionálva a terméknek, és nem fölé.
mondjuk a francia vasúttársaságnak tudod mi a jó marketing. a gőzmozdony. felül rá mindenki. csi-hu-hu. és kifut az államásról, és akkor túl kemény a szék. nem elég komfortos, mert low tech. mégsem háborog senki sem miatta. sőt a gyerekek örülnek, és a felnőttek is. majd amikor befut a vonat a high tech állomásra, és meglátja mindenki a légkondicionált gyorsvasutat videojátékkal, akkor mindenki arra vágyik, hogy abba akar beleülni. miközben egy OFFLINE közösségi élménnyel gazdagabb lett. amit sohasem fog elfelejteni. és akkor ez kibaszott jó marketing.
ehhez képest villogtathatod te a bannert napestig. és abban igazad van, hogy vitatkozhatnánk itt napestig. egyszerűen nem vagy jó marketinges, sőt marketinges se vagy, hanem kliens oldali supportos. szevasz.
nev: “egyszerűen nem vagy jó marketinges, sőt marketinges se vagy, hanem kliens oldali supportos. szevasz.”
Ez az a pont, amihez legutóbb is eljutottunk, igaz? Akkor itt szerintem én befejeztem.
szevasz.
sajnálom. hoztál fel érveket, példákat az online marketing mellett. egyet is. szerintem nem. tegyünk képzeletben egymás mellé egy online és egy jól összerakott offline kampányt. és nézzük meg melyik tűnik hatékonyabbnak. nyilván nehéz lesz összemérni, hiszen nincsenek párhuzamos világaink, de azért lehet a nyilvánvalót érezni.
hogy ha annak a vasúttársaságnak a facebookon lesz egy klubja, és arra kell kattintgatni, akkor az konjunkturális időszakban úgy ahogy működik, fognak regisztrálni, meg feliratkoznak a hírlevére, meg mit tudom én, nem lesz túl hatékony, de működik. recesszióban meg nem lesz jó. a nép azt fogja mondani, hogy elege van már az összes virtuális izéből. viszont a csihuhu, ha végigmegy az összes állomáson terv szerint, és elég jól össze van rakva a kampány igen hatékony kampányeszköznek tűnik. és mennél régebbi típusú a mozdony, annál jobb. és ez a kampány nem lesz drágább, mint a facebook szervereit pénzelni. most arról már nem is beszélek, hogy egy csomó gyerek újra vasutas akarna lenni. szóval ha egymás mellé tesszük a kettőt, akkor szerintem simán az offline tűnik a hatékonynak. ez persze nyilván aláássa a hitedet, hogy az online.
annyit azért hozzá teszek, hogy nem személy szerint veled van bajom természetesen, hanem azzal a jelenséggel, hogy jött egy csoport, aki magát pionírnak kiáltotta ki, és azt mondta, hogy legyőzte a hagyományt. minden területen jött ez. nem csak a marketingben.
én a kvantumfizikusokat komplett idiótáknak tartom. ütköztetnek két részecskét, ami a másodperc egymilliomod részének az egymilliomod részéig sem létezik, hanem szétesik, és akkor annak le akarják írni a mozgását. és képtelenek ugyanazt a mozgást kétszer egymás után reprodukálni. mert már régen nem a magenergiáról esik szó. a kísérleteik megismétetlhetetlenek, a mozgásegyenletek nem igazolhatók. ehhez képest ők szuper tudományként állítják a tudásukat. ezt azért írom le, mert én egész diszciplinákról gondolom azt, hogy hülyeség. és felőlem taníthatják az iskolában, sőt akár az egyetemen. nyilván nem kvantumfizika a progresszív terület, hanem a biofizika. a sejtek működésének, nem csak kémiája van, hanem fizikája is van. és az sokkal fontosabb kutatni, mint azt, hogy mi van a fekete lyukba. és egyébként könnyebb is, nyilván lehet készíteni valós méretekben is egy membránt, mint mondjuk a fekete lyukba belemenni, ahonnan állítólag már nem lehet ki se jönni, mert végtelen ott a gravitáció. csak vajon akkor annak hogy vizsgáljuk meg a belsejét. ilyenkor az a válasz. hogy a fekete lyuknak nincs belseje. és a fizikus nagyon ideges lesz ilyenkor. a fekete lyuk ugyanis a mese habbal kategóriája esik, nem fizika, hanem metafizika valójában. és ennek komoly tudománya van, és mégis szerintem nyilvánvaló ostobaság.
még egyszer. ezt csak azért írtam ide, hogy nem veled van bajom. én diszciplinákra szoktam tüzelni, mindegy ki jön szembe. nekem az a bajom, hogy nincs klasszikus marketing, hanem technical supporttal akarjátok helyettesíteni, és én nem a support szükségességét akarom megkérdőjelezni, hanem csak azt mondom, hogy hagyományos marketing nélkül az egész mit sem ér.
Barátaim,
egyrészt elgondolkodtató méretű ismerethiány olvasható ki a soraitok közül, melyek egy része szakmai (kutatás) más része üzleti (pénz) területre vezethetőek vissza. Nem szeretnék túlságosan hosszú választ írni, de azért néhány info talán segít, tehát:
1, A médiatulajdonosok öme jelenleg kétfelé fizet nem is keveset, miközben szolgáltatást nem kap eleget egyik oldalról sem. Ezért kell egy mérés.
2, Valamennyi médiatípusnak egy mérésre van szüksége egy-egy piacon annak érdekében, hogy az egyes csatornák közötti választásban egy adatra lehessen támaszkodni (golden currency). A mérés legfontosabb feladata ugyanis nem a valóság/igazság ismerete – tudom ez brutális hangzik de mégis igaz – hanem az egyes médiumok közötti eltérések megállapíthatóságának biztosítása.
3, A webaudit sem mérést közöl jelenleg sem tisztán, hanem rendkívül összetett és bonyolult módon becsléseket ad a forgalomról (csak a legismertebb gondokat említve: cookie nélküli felhasználók, cookie törlők, töb felhasználó-több gép problémák, stb…) Ja egyébként az OPA-n sem tisztán mérési adatok szerepelnek jelenleg sem.
4, A tenderrel kapcsolatban jogos számos felmerülő rossz szájíz – és ez teljesen független a későbbi nyertes kiválóságától avagy tökéletes alkalmatlanságától (ez most szándékosan a skála két végpontja, mert magam nem fogok direkt véleményt mondani a döntésről). Ebben pedig a leginkább jogos elem, hogy a médiaoldalról csupán 3 cég dönt mindenben, kihagyva valamennyi kisebb médiatulajdonost – a hatékonyságra hivatkozva.
5, A tender egyik következménye – és ez a leginkább üdvözlendő elem, bár ezt kevesen látják -, hogy a további fejlesztések nem a kutatók belátása hanem egyeztetett piaci igények alapján alakulnak ki és árazódnak – tehát csökken a felesleges vagy túlságosan drága elemek megjelenésének lehetősége.
másrészt Konrád és név “vitájához:
kedves név, miközben Konrád (majd)minden mondatában lehet találni olyan elemet amit meg lehet kérdőjelezni azért egy dolgot szeretnék a figyelmedbe ajánlani: A világ változik, a marketingben alkalmazott eszközök együtt változnak a fogyasztói igényekkel. Abban lehet igazad, hogy Konrád barátunk miért nem beszél itt sem a trade-marketingről, sem az event-média megoldásokról, sem az illat-marketingről, de hát botorság lenne ezt elvárni tőle, hiszen nem ez a dolga, nem ez a szakterülete!
Neki kifejezetten az online megoldások területén van tapasztalata, ott végez (szerintem igen hasznos és értékelhető) munkát az üzletfeleinek – és azokkal együtt bizony sikereket is ér el – bár ebben vannak néha vitáink :)
Ne várj el ilyen megközelítést egy onlinemarketingről szóló blogban, mert az bizony műfaji tévedés lenne.
Ja és még valami: bizony a kvantumfizika egyes felfedezései nélkül számos mai eszköz egyszerűen nem létezne, beleértve a mobiltelefont, műholdas tv, rádió kapcsolatot és feltehetően magát az internetet. Szóval lehet, hogy értelmetlennek tűnik, de azért vannak kézzelfogható eredményei is amihez kvázi diliseket kell elviselnünk…
@bullbull
a kvantummechanikának semmi köze nincs a távközléshez. csak azért hoztam példának, mert az is egy olyan terület, ami azt hirdette, hogy meghaladta a klasszikus fizikát, pont úgy, mint az online marketing. az is azt hirdeti, hogy meghaladta a klasszikus marketinget. szerintem meg nem haladt meg semmit se. a marketingben szerintem még mindig a klasszikus eszközök a hatékonyak.
klasszikus illatokat kell nyomni a parfümériában. azt, ami az új csoda parfüm illatát kiemeli. amiből kiderül, hogy az áru nem rózsaolaj. és ezért pont egy kis rózsaolajat kell kipermetezni, hogy érezze a vevő a külöbséget. persze úgy, hogy a két illat harmonizáljon. az illatmarketing szerintem semmi egyéb, mint a klasszikus, hagyományos illatok kreatív alkalmazása. tehát nem a vevőt kell manipulálni mindenféle új illatokkal, hanem a vevőnek kell manipulálnia ezekkel, és ehhez meg kell egy klasszikus illatfelhő. mondjuk valami rózsaillat.
a példákat vég nélkül lehetne sorolni. melyik reklámfilm a hatékony. az, amiben szuper effektek vannak, ami olyan, mint a shrek 4d, vagy ami a monthy python kreatív “bénázásához” hasonlít. én elhiszem, hogy mindkettő “működik”, de melyik a “hatékony”. hozzáteszem európában. (nem ázsiában. ez megint egy vitatéma, hogy össze lehet-e mosni a földrészeket.) szerintem egyértelműen az utóbbi. persze csak akkor, ha jól van megcsinálva, és a kisfilm eredeti, humoros. ami marketing szempontból hatékony lesz, az a low tech. mert a potenciális vásárló úgy érzi, nem akarják átverni. hanem kapott egy vicces, vidám dolgot. de a reklámfilmben a lényeg nem az, hogy belógjon a mikrofon, hogy elhiggye, hogy ez nem egy beállított szituáció, a reklámfilmben nem így kell bénázni, a néző ennyire nem hülye, hanem elő kell venni a műszaki-technológiai fejlettség alacsonyabb fokáról az eszközöket, és azokat kell kreatívan alkalmazni. ugyanaz a helyzet, mint az illatmarketinggel. talán nem véletlenül. mert valójában ez a marketing. capiche?
és ez nincsen meghaladva. ezt csak az unalmas, sótlan emberek mondják. akinek nincs egy eredeti ötletük, vagy gondolatuk se. na szerintem ez a blogger. aki kimásolja a pogácsareceptet a kiskegyedből, és akkor abból lesz a gasztroblog. vagy lefordít pár külföldi cikket. rabbit ír egy könyvet a marketingről. egy baj van, hogy annak semmi köze a marketinghez. nem azt mondom, hogy amit csinál az nem fontos, vagy hasznos, hanem csak azt, hogy az nem marketing, az én értelmezésemben. nyilván ő meg azt mondja, hogy de, de. azt használja ki, hogy a marketing szónak definíciója. hanem mindenre, ami eladhatatlan rámondjuk marketing. most ez a helyzet.
persze én nem bántani akarom ezeket az embereket. mert nyilván ez a csoport meg általában pontos, fegyelmezett, megbízható, éppen az ellentétei a klasszikus reklámközegnek. én sose láttam rabbitot, de nyilván egy tüchtig kosztümöt visel, és nem hiszem, hogy konrád egy szakadt farmerben jár, meg egy koszos zakóban. hanem nyilván azt sugározzák, hogy ha ők azt mondják holnap reggel, akkor az holnap reggel, és nem holnap délután, és pláne nem holnapután. egy klasszikus marketinges azt mondja holnap reggel, akkor tudom, hogy a jövő héten. nem akarom én ezt tovább ellenpontozni. szerintem világos, hogy itt a tűzről, és a vízről van szó.
én azt állítom, hogy amit konrád csinál annak kevés köze van a marketinghez. az valójában support. egy online marketinges pont azt csinálja, mint egy technical supportos, csak épp nem egy vállalaton belül alkalmazottként, hanem a vállalatok között. egy online marketinges mit csinál. el mondja, hogy van az rss csatorna, a twitter api, és a google analytics. de ez akár tetszik, akár nem, ez support. nem kell programozni, hanem telepíteni, konfigurálni kell pár dolgot. rabbit azt csinálja, hogy összesíti a forgalmi statisztikát. pont ezt csinálja a rendszeradminisztrátor. összeollózza egy excel táblázatba, és átadja a cégvezetőnek. ennek semmi köze nincsen a klasszikus marketinghez. ezt úgy hívják: technical support.
doransky írt egy posztot arról, hogy marketing = technológia. szerintem az igaz, hogy online marketing = technical support.
persze tudom, hogy nem ez a poszt eredeti témája, lehet emiatt anyázni, csak szerintem fontos lenne ezt a dolgot tisztázni.
—
ami itt az ontopic. bazdmeg. akkor mondja azt ez a sok médiatulajdonos, hogy mérjen a hírközlési hatóság. lobbizza ki, ha már nem akar olyan nagyon sokat fizetni. mert akkor az ingyen lesz, vagy valami minimális illeték lesz csak. egy ilyen mérőkódos script a szerver oldalon egy 10 soros ávéká (awk). bárki megírja ingyen. venni kell hozzá egy közepes teljesítményű szervert, amin csak ez a script fut. és akkor ez a dedikált szerver minden nap közzé teszi a hiteles adatokat. aztán bárki feldolgozhatja, megjelenítheti. és akkor ez ingyen van. az még az nhh havonta közzétesz egy pédéefet, egy szokásos sajtóközleményt.
a kutatást meg nyilván elvégzik ingyen a közintézmények. a médiatulajdonosoknak ehhez azt kell mondani, hogy bárki, aki a megfelelő tudományos minősítéssel fel van vértezve, mondjuk egy egyetemi intézet kutasson bátran. van vagy 70 egyetem (főiskola) magyarországon. szerintem majd mindenhol van társadalomtudományi képzés. mindezt elvégzik ingyen. nyilván kelljen hozzá valami minősítés. de szociológós rengeteg van, ha már fizetik őket közpénzből, akkor dolgozzanak meg érte. és szerintem simán elvégzik ezeket a feladatokat akár ingyen, mert a tudományos előmenetelhez kell nekik mindenféle kutatás, és akkor az internetes forgalomból pont mindent ki lehet kutatni. és ez eddig ingyen van.
és persze ezen felül a piac is végeztheti ilyeneket, csinálhat még jobb mérőkódot, ami már nem a 10 soros awk script, hanem kiszűri a fake usereket, és végezhet kutatást az igényekhez igazodva rendszeresen és célzottan, és akkor ennek meg legyen piaca.
ehelyett az van, hogy lesz egy cég. ha én ezzel a témával komolyan foglalkoznék, szaladnék a versenyhivatalhoz. és itt nyilván nem a gemius ellen beszélek, mert ha a gemius a legjobb, vagy a legolcsóbb, már pedig a piac mégis csak ezt mondta most ki, akkor gondolom, hogy szabad piaci viszonyok között is ő lesz a legjobb.
én azt mondom, hogy kívülről úgy tűnik, nem állítom, hogy így van, hanem csak azt mondom úgy tűnik, mivel nem nő mostanában a forgalom, megbíztak egy céget, aki majd kikutatja, hogy de.
@nev Én már csak arra reagálnék, hogy egyrészt valószínűleg nem olvastad a könyvet, másrészt nem “online marketingről” szól, hanem online médiatervezésről, ami egy kis szelet. Egyébként általában farmerban járok, és bárkivel szívesen találkozom személyesen is és elmondom a véleményemet ;)
csak a fejezetcímeket olvastam el. annak szerintem semmi köze a médiatervezéshez. a “médiatervezés” az én értelmezésemben az, hogy előveszünk egy rajztáblát, és nem az, hogy elővesszük a számolótáblát. lehet mondnani, hogy ez egy önkényes értelmezés, de a helyzet az, hogy ez a klasszikus értelmezés. “marketing = low tech creativity”. és ebbe a rajztábla pont beleillik.
de én nem állítom, hogy nem jó, hogy te excel táblázol, de ez nem fogja helyettesíteni a klasszikus médiatervezést, hanem kiegészíteni fogja. az ehhez a területhez egy segédlet valójában. pont jó, mert a rajszakkörös médiatervez, és akkor a döntéshozó meg támogatva a grafikonokkal. de ez ahhoz hasonló, amikor egy vállalatnál azt mondják a supportos gyereknek, hogy összesítsd már ezt, meg azt, mert kell a főnöknek a kávé mellé. ez klasszikus rendszeraminisztráció, ami a műszaki támogatás része. “online marketing = technical support”.
@nev Egyszer az egyetemen én is mondtam véleményt egy olyan könyvről, amit nem olvastam, de nem voltam rá büszke :D
Az hogy te hogyan értelmezel valamit, meg hogy mi valójában az, illetve hogy esetleg nem tudsz különbséget tenni a marketing és a médiatervezés között, illetve a stratégia és a taktika között, azon én nem fogok tudni és nem is akarok segíteni. Továbbá get a life.
Hát eléggé parttalan lett a vita. Az eredeti íráshoz csak annyit, hogy a tenderen győzött az egyik cég. Ez tény. Nem is érdemes rajta vitatkozni. A vesztes kutató cégeknek, illetve az új szereplőknek van 2 évük arra, hogy egy újabb online tenderre felkészüljenek és ott akár nyerjenek. 2 év alatt csalódhat a piac a győztesben, ha esetleg nem lesz megfelelő szakmailag vagy éppen ár kúszik nagyon felfelé.
A véleményem, hogy a jövőre kell koncentrálnia mindenkinek: ügynökségeknek, médiatulajdonosoknak és hirdetőknek is. 2 év nem nagy idő, gyorsan elszalad.
Egy biztos, hogy az online médiapiac csak úgy jár jól, ha szakmailag felkészült és független piackutató cég végzi a mérést. Ez mindhárom piackutató cégre igaz, tehát ebből a szempontból nem hoztak rossz döntést a piaci szereplők.
Amit viszont az online média piaci szereplőknek nagyon gyorsan helyre kell rakni a Gemius körül azaz, hogy vajon mit keres itt az adserver piacon.
Most mérni akar, tehát független kutató cégként jelen lenni hazánkban vagy éppen a reklámpiacon akar adserver-üzemeltetőként szolgáltatnia. A kettő ugyanis nem mehet egyszerre. Ha ezt mégis megengedik neki a piaci szereplők, akkor mind a mérésbe vetett hitt, mind a média szereplők már rövid távon is sokat veszthetnek.
Szerintem elsősorban ez itt most a fő kérdés.
A mindhárom piackutató cég alatt a tenderen indulókra gondoltam: GFK-Medián, AGB Nielsen és Ipsos.
A Gemius-nál nem tudom eldönteni, hogy most akkor “ők” piackutató, szoftverfejlesztő vagy éppen adserver szolgáltató cégként van jelen hazánkban.
uff.
Sajnos nem találom a kérdéseket tartalmazó oldalt….