Hozzászólás: Profitabilitás és usability

Szerző: hoya

hoya — Fri, 10 Aug 2012 20:54:10 +0000

Szerintem Mirjam csak csajozni akar veled, Rabbit…

Szerző: links for 2009-08-25 « Köszönjük, Emese!

links for 2009-08-25 « Köszönjük, Emese! — Tue, 25 Aug 2009 12:14:40 +0000

[…] Profitabilitás és usability – Rabbit | online media blog (tags: usability test tools) […]

Szerző: Atisp

Atisp — Thu, 06 Aug 2009 16:13:37 +0000

András: igen, de a példa szerint ez esetben 350%-os hatékonyságnövekedás. Szerintem itt olyan szerkezeti hibának kell lennie, ami szabad szemmel is látható már.

A másik, hogy méretgazdaságossági kérdés azért nagyon fontos. Ha valakinek a webshopjában napi 5 millió forgalom van, annak lehet már 10% hatékonyságnövekedésnél is érdemes ilyen vizsgálatot igénybe vennie, hiszen nagyon hamar megtérül. Ahol csak napi 50 000 Ft forgalom van ott pedig lehet 100% hatékonyságnövekedésnél sem érdemes ugyanezt megtenni. Tehát ezért ez a dolog a komolyabb forgalmú cégek eszköze és egyben lehetősége.

Szerző: Rung András

Rung András — Mon, 03 Aug 2009 09:20:54 +0000

Atisp: Persze sok tényező befolyásolja az eredményességet, de ez az összes energiabefektetéssel így van. Hiába dolgozol jobban, lehet, hogy rossz a terméked és kevesebbet keresel. Hiába jó a reklámod, ha csökken a médiád nézettsége stb. Viszont valaminek a hatékonysága laboratoriumi körülmények közt jobban mérhető. Pl. A vásárlást az első tesztben 10-ből 2 ember hajtja végre, utána meg 7, akkor ott azért történt valami.

Szerző: Harder

Harder — Wed, 29 Jul 2009 20:17:47 +0000

Köszönöm a szerzőnek és a hozzászólóknak is cikket, hasznos és érdekes volt, remélem lesz folytatása.

Szerző: ZaZie

ZaZie — Wed, 29 Jul 2009 13:32:30 +0000

Ez nekem olyan izgi volt, mint egy akciófilm. Tényleg!

Szerző: Atisp

Atisp — Wed, 29 Jul 2009 12:34:04 +0000

András: Szerintem az eredménye a dolognak nehezen megfogható. Ha 100 vásárlásból 120 lesz naponta, akkor érzékelhető a külömbség. Ha 5-ből 6 vásárló lesz akkor nem. Másik, hogy ettől nem lesz feltétlenül több megrendelés, hiszen pl. a áruházban árult termékek ára, látogatók száma, ismertség és sok minden más is befolyásolja az eladásokat. Tehát racionálisan nem lehet megígérni, hogy ettől 50% növekedni fog az eladás, hiszen az eladó lehet 2x annyiért adaja terméket, mint mások, olyan terméket árul ami a senkinek sem kell vagy csak menet közben abbahagyja a hirdetéseit és napi 2000 látogató helyett napi 200 lesz. Illetve az is lehet, hogy az eladó vagy fejlesztő nagyjából eltalálta a usability dolgokat és további optimalizálás már túl sokat nem hoz. Aztán figyelbe kell venni, hogy módosításoknak fejlesztési költség igénye is van, ami teljesen változó lehet. Akkár egy apróság tűnő dolog is kerülhet nagyon sokba. S figyelembe kell venni a piacon a sok Önjelölt, szakmai kompetenciákkal nem vagy alig rendelkező tanácsadót, gurut is :) Bár gondolom a nagyobb válalatok ezekre döntően immunisak. Na ennek fényében mondom, hogy ezért nem lehet könnyű sokat elkérni ezekért a dolgokért. S nem ennek hasznát vitatom.

Szerző: Rung András

Rung András — Wed, 29 Jul 2009 08:07:10 +0000

Érdemes volt végigolvasni, Benedek jól beszél. Talán a tagolásban lehetett volna egy horizontális vonalat húzni a megszólalók közt, egy kicsit így egybefolyik. A szakmai részéhez annyit, hogy “laboratóriumi” használhatósági vizsgálatot egyszerű és olcsó csinálni. Akár már 4 emberrel egy nap alatt csodálatos eredményeket lehet kihozni, ha megfelelő szakértő csinálja.

Atisp: Benedeknek igaza van, a usability itthon az ismeretlensége miatt még nagyon olcsó. Gyakorlatilag nem tudsz olyan dolgot venni a webes területen most, ami jobban megérné. Nem lesz ez sokáig így, de aki usabilityre költ a következő 1-2 évben az nagyon jól fektette be a pénzét. Mondjuk utána is, de most különösen.

Szerző: Terepnapló

Terepnapló — Tue, 28 Jul 2009 21:12:11 +0000

Bár csak érintőlegesen került szóba a bejegyzés kapcsán, de nem túl szerencsés véleményem szerint – főleg ebben a kontextusban – párhuzamba állítani a különböző adatfelvételi módokat. Mindegyik hasznos a maga módján, és ugyanúgy megvannak a maga előnyei, hátrányai, korlátai.
A felhasználó / megrendelő / elemző felelőssége, hogy tudja melyikből milyen (érvényes és megbízható) következtetéseket lehet levonni az adott probléma kapcsán, mikor melyiket (vagy milyen kombinációban) érdemes alkalmazni.

Ilyen alapon azt is kijelenthetnénk, hogy a kvantitatív kutatás az “igazi” (mert “nagymintás”, reprezentatív stb.) a kvalitatív módszerek pedig “haszontalanok” (“nehogymár 10 ember mondja meg a frankót”) – ez pedig nyilván nem igaz.

Ennyivel mindenképpen érdemes árnyalni a képet szerintem, nem elvitatva természetesen a “usability” kapcsán a szemkamera jelentőségét, mint kutatási módszer.

Szerző: Atisp

Atisp — Tue, 28 Jul 2009 21:03:46 +0000

Az eyetracking és piackutatások és általában hasznosak és pontosak. Függetlenül attól, hogy nem teljesen spontán a kutatás körülményei. Mindegyiket másra lehet használni és nem igazán helyettesítik egymást. Pl. piackutatásnál nagyon pontos eredményt lehet elérni jó módszertannal, hogy ki milyen márkájú fogkrémet használ. Hogy ki milyen gyakran mos valaki fogat az már kényesebb kérdés? Piackutatásnál vannak nehéz ügyek és lehetetlen dolgok is. Tehát nem lehet bizonyos dolgokat megkérdezni, mert a kérdés kényes vagy egyszerűen nem tudják a választ, mert nem jó a kérdés vagy rosszul kérdeznek. Vannak nehéz esetek pl. a választási előrejelzések. Sajnos viszont más tehcnikával nem lehet megtudni, hogy ki kire fog szavazni, csak a módszertanon lehet javítani. Egyébként itt sincsenek annyira nagy tévedések. Az eyetracking és usabylity elemzések, szolgáltatások szerintem drágák. Bár utóbbi időben nem találkoztam árakkal.. Szinte csak multi, max nagyvállalati kategória. S általában az a helyzet Mo-n, ha egy cég akar egy webes fejlkesztést pl. webáruház készítésre akkor kap ajánlatot ugyanrra 30 000 Ft-tól 15 000 000 Ft-ig. Ilyen környezetben ezen elmzéseket, szolgáltatásokat szerintem nem lehet könnyű eladni.