Mint tegnap beharangoztuk, ma a gemius/Ipsos Audience (gIA) kutatásról lesz szó.
A gIA a gemiusTraffic mérési adatain alapszik. Ez a webAUDIT-hoz hasonlóan mérőkódos mérést jelent a kutatásban résztvevő oldalakon. A gemiusTraffic regisztrálja az oldalak megnyitását és ezeket az információkat a Gemius szerverére továbbítja – ezen alapulnak a látogatási mutatók. A gemiusTraffic mérésben cookie segítségével azonosítják a felhasználókat (a személyiség jogok megsértése nélkül, “anonim” módon), aminek köszönhetően a további megnyitásokat csoportosítani lehet a netezőknek tulajdonított látogatások szerint.
A gIA esetében a cookie/pop-up “panel” úgy keletkezik, hogy a mérésben résztvevő oldalakon véletlenszerűen rövid pop-up kérdőív jön fel, és az itt adott válaszok alapján azonosíthatók, cookie-val követhetők a felhasználók. A panel tagjai tehát a mérésben részt vevő összes site felhasználóiból kerülnek ki. (A panelt azért tettem idézőjelbe, mert itt nem valódi, állandó tagságú panelről van szó, ugyanakkor tudomásom szerint a panel tagsága kb. 80%-ban állandó.)
A cookie panel esetében termékoldal alapján “a Gemius kiküszöböli a cookie törlésének problémáját”, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy csak azoknak az adatatait veszik figyelembe, akik a hónap első és utolsó napján ugyanazzal a sütivel böngésznek (tesznek valamilyen aktivitást), és sütijük a következő hónap 20. napján is él. (Ez a demográfiai és nem a forgalmi – oldalletöltés – adatokra vonatkozik.) Az októberi adatbázisban a cookie panel tagjainak száma ~52 ezer fő, a site-on elérhető adat szerint 20-50 ezer fő. A panel mérete egyébként hónapról-hónapra változik, de nagyjából 45-50 ezer fő volt 2008 második felében.
Cookie-törlésre vonatkozó statisztiát végül a “másik oldalon” álló webAUDIT-tól kaptam, amely szerint a hazai netezők 10%-a törli a cookie-kat a gépéről hetente legalább egyszer, 30%-a pedig lavonta legalább egyszer.
A cookie panellel kapcsolatos gond, hogy nem tudja kezelni, ha egy gépről, egy böngészővel több felhasználó internetezik. Ezek az adatok annak a netezőnek a site-látogatási lesznek, aki kitöltötte a pop-up kérdőívet. A másik probléma a panel adatainak frissessége, hiszen azoknak a felhasználóknak nem jelenik meg újra a kérdőív, akik már korábban választ adtak és a cookie-t nem törölték. A demográfiai adatok egy része persze állandó, de a lakóhely, illetve iskolai végzettség már könnyebben változhat mondjuk egy fél éven belül (lásd pl. egyetemisták).
A szoftveres panel tagjait részben online, részben offline rekrutálják. Utóbbi esetben arra kell gondolni, hogy az offline Szondás kutatások végén megkérdezik a válaszadókat, hogy részt kívánnak-e venni a panelben. A panel az októberi adatbázis szerint több mint 4 ezer fős. A site-on ezzel szemben 5-30 ezer fős szoftveres panel szerepel.
A leírás alapján a panelkutatásban résztvevőknek a netMeter (lásd a site-on) netSoftware nevű szoftvert kell telepíteniük, amely jelenti egy központi szervernek, hogy a “számítógép” milyen site-okat látogat meg. A minta demográfiai és internethasználati szempontból súlyozott, hogy biztosítva legyen az adatok reprezentativitása. Ezt az offline szerkezeti felmérésből vett strukturális súlyok alkalmazásával és a weboldal-centrikus (mérőkódos) kutatás adatainak felhasználásával érik el. Kérdésként merülhet fel, hogy a súlyozás nélkül nem reprezentatív cookie panellel hogyan lehet súlyozni. Valójában nem klasszikus súlyozásra kell gondolni, hanem „viselkedési súlyozásra”, azaz azt nézik meg, hogy az egyes szervereken megjelent cookie-k hány oldalletöltést generáltak, hol jelentek még meg stb.
Az offline és online toborzott szoftverpanel-tagok aránya nem ismeretes. A panel tagjai több számítógépre is installálhatják a szoftvert, így munkahelyi internetezésük is követhető (a szoftver rákérdez, hogy otthon vagy munkahelyen telepítik, ettől még természetesen egy tagként szerepel az illető a kutatásban). Ez azonban csak részben valósul meg, így a szoftveres panel adatai a munkahelyi (és egyéb nem otthoni) internetezőkre vonatkozóan nem reprezentatívak.
Kérdés az is, hogy vajon a (napi, heti használatnál) ritkábban internetezők a valós arányuknak megfelelően válnak-e paneltaggá vagy a tagok szükségszerűen a heavy userekből kerülnek ki. Ez a probléma elvileg a toborzás során kiküszöbölhető (azaz biztosítható, hogy a mintába kerüljenek nem otthoni és nem gyakori internetezők is).
Persze a másik oldalról a hirdetőknek is az internetet ténylegesen (gyakran) használók az értékesebbek, nem pedig azok, akik véletlenül havonta egyszer-kétszer “feltévednek a világhálóra”.
A kisebb, mérőkóddal nem rendelkező oldalak mérésére – a tagok számából adódóan – a szoftver panel korlátozottan alkalmas. Viszont a szoftver panel – a cookie panellel ellentétben – jobban tudja kezelni, ha egy böngészőt több user használ, mert rákérdez, hogy ki ül a gépnél.
Érdekes, hogy a termékoldalon az szerepel, hogy “a leglényegesebb különbség a Pop-up Panel és a Szoftver Panel között a jelentett weboldalak számában nyilvánul meg”, holott az adatok pontossága sokkal fontosabb eltérést jelent.
A gIA esetében a cookie és a szoftver panel adatait egy adatbázisba fúzionálják, így egy felületen elérhetők mind a mérésben részt vevő, mind az abban részt nem vevő oldalak adatai. A fúzió mikéntje nem szerepel a site-on, információink szerint mindkét adatfelvételnél (popup és netSoftware install) ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, és kb. 25 közös (ún. kapcsoló) változója van a két adatbázisnak.
A módszertani sarok következő, holnapi része a webAUDIENCE kutatásról fog szólni.
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
Igen!