Módszertan sarok, 1. rész

Több ízben írtunk már a hazai internetező közönséget vizsgáló kutatásokról, a kutatásmódszertani megközelítést azonban eddig nem kockáztattuk meg. Ennek több oka is  van, melyek közül a legfontosabb, hogy nem érezzük magunkat kellő háttértudással felvértezettnek. Több irányú nyomásra azonban szerkesztőségünk mégis úgy döntött, hogy erre a területre is bemerészkedik, nem restelltük azonban megnevezett és meg nem nevezett szakértők véleményét kikérni.

A sorozat további három (talán négy) részből fog állni: először a gemius/Ipsos Audience-t, majd a webAUDIENCE-t, végül pedig a VMR-t vesszük górcső alá. Elsősorban publikusan elérhető adatokra támaszkodunk, melyek szükségszerűen nem teljes körűek, így a bemutatás mellett kérdések is felvetőd(het)nek, melyekre örömmel vesszük az illetékesek válaszát a kommentek között.

A fenti három kutatás csak részben vethető össze, hiszen míg a VMR online tracking megkérdezésen, addig a másik kettő mérőkódos mérésen és paneles kutatáson alapul. Így értelemszerűen a VMR-t nem hasonlítjuk a másik kettőhöz, hanem külön egységként módszertani szempontból vizsgáljuk.

Emellett terveink között szerepel ennek a posztsorozatnak a folytatásaként konkrét adatok összevetése (a teljes közönségre és néhány kiválasztott site látogatóira vonatkozóan), és az eltérések visszavezetése a módszertani különbségekre.

A kutatásokkal kapcsolatos kérdőjelek már a mérőkódos mérésnél megjelennek, kezdve azzal, hogy ténylegesen mit mérnek egy adott oldal esetében (pl. be vannak-e alá mérve fórum oldalak, esetleg egyéb webcímek is stb.).

A gIA szoftverében megtekinthetők a konkrét URL-ek, a webAUDIT esetében kevésbé egyértelmű a helyzet. Utóbbinál mappák vannak, melyek közül csak a publikus almappák látszanak (melyekhez a tartalomszolgáltató hozzájárult). Pl. az Inda esetében a webAUDIT-ban csak a fórumok és az Indavideó adatai publikusak, a blog.hu és egyéb Inda szolgáltatások adatai nem látszanak külön. A VMR esetében a látogatók percepciójától függ egy-egy oldal “látogatása”.

Hasonlóan érdekes kérdés az alkalmazások (pl. instant messengerek) mérése – az alkalmazás tényleges használatával (pl. nem csak automatikus belépés) és az aktívan (pl. csetelés, VOIP) eltöltött idő mérésével kapcsolatban vannak kétségeim…

Ugyancsak okozhat különbséget a mérésben, hogy csak a 15+ közönség adatai vannak-e megjelenítve, vagy a náluk fiatalabbak által kezdeményezett forgalom is.

Szintén kérdéses a cookie-kra vonatkozó policy, hogy figyelembe veszik-e a sütiket egy hónapnál gyakrabban törlők és így “új felhasználóként” internetezők adatait. Nem beszélve arról, hogy elkülöníthetők-e egyáltalán valamilyen módon a közös számítógépet, egy böngészőt használók adatai.

Látszik tehát, hogy a kutatások – legalábbis a gIA és a wA – adatainak értékelése nem csupán piackutatói ismereteket, hanem technikai háttértudást is igényel.

Az alábbi posztokban táblázatban foglaltuk össze az alapvető módszertani tudnivalókat (kutatás módszere, gyakorisága, mintanagyság, változók stb.), érdemes ezeket a következő részek előtt feleleveníteni:

• VMR (és gIA)
• gIA és wA

Holnap a gIA-ról lesz szó részletesebben, stay tuned.

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!

Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!