Kutatások

A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:

  1. az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
  2. a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
  3. a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).

A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)

Az alábbi táblázat általános információkat tartalmaz a VMR és a gIA kutatásról.

Kutatás

Visitor Media Research (VMR)

Gemius Ipsos Audience (gIA)

Kutatócég

NRC

Gemius + Szonda Ipsos

Kutatás kezdete

2001

2006 augusztus

Kutatás gyakorisága

féléves

folyamatos (havi adatbázisok, ezen belül napi/heti/havi adatok)

Módszer

online tracking megkérdezés

paneles kutatás + mérőkódos mérés

Minta nagysága

10 000 fő

szoftver panel: 4 000 fő,
pop-up panel: 50 000 fő

Mérőkódos mérés

nincs

van (gemiusTraffic)

Súlyozás

TNS-NRC InterBus (offline)

Szonda Ipsos

Real-time adatszolgáltatás

nincs

nincs (azonban a mérőkódos mérés eredménye a résztvevő site-ok számára elérhető)

Vizsgált népesség

14-69 éves heti internetező közönség

15+ belföldi közönség

Szoftver

Miriad, SPSS

Gemius Explorer

Kutatásban szereplő oldalak száma

168 (portálok rovatai nélkül),
219 (portálok rovatait külön számolva);
adatbázis: 2007/II.

1023 (látogatószámmal),
1669 (összesen);
adatbázis: 2008-04

Változók száma

401 + oldalak látogatása

26

Változók

nem, kor(csoport), végzettség, településtípus, megye, aktivitás, foglalkozás, munkaterület, munkahely típusa, személyes havi nettó jövedelem, családi állapot, háztartásnagyság, gyermekek száma a háztartásban, háztartás egy főre eső jövedelme, ESOMAR státusz, főkereső, vagyontárgyak, személygépkocsi, érdeklődés, internethasználat gyakorisága, számítógép használata otthon, internethasználat helye, otthoni internet hozzáférés, internetezéssel töltött idő, kezdőoldal, online tevékenységek: vásárlás, fizetés, banking, vásárlás előtti infókeresés, chatelés, fórumozás, blog olvasás, blog írás, VOIP, körlevelek továbbküldése, társkeresés, fizetős letöltés, videó feltöltés, rádióhallgatás, tévénézés, ingyenes játék, szerencsejáték, távmunka, álláskeresés, apróhirdetések böngészése, aukciózás, hivatali ügyek intézése, RSS használat; lakossági folyószámla, bank, bankkártya, attitűd (márka, minőség, divat, reklám stb.), üdülés, fogyasztás (édesség, ital, alkohol, cigaretta stb.), tévénézéssel töltött idő, tévécsatornák nézésének gyakorisága, rádióhallgatással töltött idő, rádiócsatornák hallgatásának gyakorisága, napilapok olvasása, hetilapok olvasása, havilapok, magazinok olvasása stb.

nem, korcsoport, iskolai végzettség, háztartásnagyság, gyermekek száma, háztartás ellátottsága, személyes ellátottság, személygépkocsi, főbevásárló, főkereső, megye, településtípus, ESOMAR státusz, aktivitás, foglalkozás, településnagyság, régió, munkahely ágazata, alkalmazottak száma, internet-hozzáférési helyek (2), internethasználat gyakorisága, újságolvasás gyakorisága, tévénézés gyakorisága, rádióhallgatás gyakorisága, utazik külföldre

Az alábbiakban pedig az egyes kutatások pro és contra érveit vetem össze.

Kutatás

Visitor Media Research (VMR)

Gemius Ipsos Audience (gIA)

Pro
  • nagy számú változó
    → speciális célcsoportok
    → részletes célcsoportelemzések készítésére alkalmas
  • médiafogyasztási, életstílus trendek kimutatására alkalmas
  • kedvező árú
  • hazai és nemzetközi site látogatottsági adatok (a szoftver panelnek köszönhetően nem csak azok az oldalak szerepelnek, melyekben van mérőkód)
  • pontos látogatottsági adatok a mérőkóddal mért oldalak esetében
  • jól használható elemzőszoftver
  • könnyen elérhető, lekérdezhető mutatók: látogatószám, látogatás és oldalletöltés (utóbbi kettő csak mérőkód esetén), oldalon töltött idő, elérés, affinitás, közönség összetétel, közönség részesedés, min. és max. közönség duplikáció (keresztolvasottság) stb.
  • csoportosított fastruktúra (hálózatok/sales house-ok szerint, tematika szerint, tetszőleges, felhasználó által választott szempont szerint)
Contra
  • csak azokról a site-okról tartalmaz adatokat, melyek részt vesznek a kutatásban (=fizetnek érte, kivétel: néhány nagy látogatottságú külföldi site)
  • a felhasználók önbevallásán alapuló látogatói adatok (látogatta Ön…?)
  • felhasználóbarát elemzőszoftver hiánya
  • csak a legalább heti szinten internetezőkre nézve reprezentatív
  • (túl) hosszú kérdőív az adatfelvételnél
  • a kutatásban csak azok a felhasználók vesznek részt, akik banner vagy eDM hatására a kérdőívre érkeznek
  • kis látogatottságú oldalak esetében nem megbízhatóak az adatok
  • kevesebb változó
  • médiafogyasztási, életstílus trendek követésére kevésbé alkalmas
  • több adatforrás összehangolásának problematikája
  • az adatok egy részének feldolgozása külföldön történik, titkos részben ismeretlen módszerek alapján
  • kis látogatottságú oldalak esetében nem megbízhatóak az adatok
  • viszonylag drága

A fenti táblázatok alapján látszik, hogy a két kutatás nem annyira alternatívája, sokkal inkább kiegészítője egymásnak. A kutatások eltérő jellege, fókusza miatt igazából a WebAudience-t és a gIA-t lenne érdemes összehasonlítani, de az előbbiről sajnos nem érkeznek infók, sem demo hozzáférés. Addig is a gIA szépen terjeszkedik mind média, mind ügynökségi oldalon…

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!

Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!

“Kutatások” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. A véleményalapú kutatásokkal (Ön milyen gyakrán látogatja, olvassa, fogyasztja……? az a gond általánosságban, hogy Magyarországon nem vagy csak nagyon kevesen foglalkoznak a válaszadási aránnyal.

    Tehát lehet, hogy egy kérdezőbiztos 100 címre becsönget, de csak egy helyen töltik ki a kérdőívet. Tehát egy 100 fős mintához 10000 lakásba kell becsöngetnie. A válaszadási arány ez esetben 1%. Az interneten úgyan az ez a helyzet. Rengetegen látják a kérdőív felhívására buzdító bannert, edm-et, de ehhez képest csak kevesen töltik ki. (Ha hosszú, akkor sokan félben is hagyják a kitöltést). Itt a nagykérdés ugye az, hogy a demográfiai tényezők mellett (ezt problémát súlyozással könnyen meg lehet oldalni) eltérnek-e a kitöltők a nem kitöltőktől a vizsgálat tárgyát illetően? Például, ha politikai kutatásoknál 1%-os lenne a válaszadási arány, akkor akár nagy meglepetés is lehet az előrejelzés és az eredmény között. Persze vannak olyan területek, ahol a válaszadási arány kevésbé számít, de ezzel az a gond, hogy nehéz megmondani látatlanban, hogy hol és mennyire is fontos.

    A gyakorlatban a válaszadási arány példától említettől azért jóval magasabb: 10%, 20%, 30%, 40%…… Az 50-70% válaszadási arány egyes felmérések esetében akár minimum követelmény is lehet, de ez esetben jóval több költségre kell számítani. Ezzel arra akartam rávilágítani, hogy a módszertani kérdések és azok szigorú betartása fontos szempont a felmérések pontosságát illetően.

Ne tartsd magadban a véleményedet!