Wall-E kontra médiaügynökség

A kutatások használhatóságáról szóló posztomban érintettem azt a kérdést, hogy miben segíthetik a szoftverek az online médiatervezői munkát. Csiszi tovább gondolta a dolgot, és egyenesen arra kérdezett rá, hogy létezhet-e olyan rendszer, ami kiváltja a médiaügynökségeket:

“Mit kellene tudnia, milyen közegben kéne léteznie (pl automatizált foglalás/elszámolás) egy rendszernek, ami ki akarná váltani a médiaügynökségeket? Mi az, ami miatt ez nem tud ma működni? Tehát mi lenne az a fekete doboz, aminek megmondanám kik a célcsoportom, mit szeretnék elérni és mennyi pénzem van rá, az pedig elhelyezi a hirdetésem X helyen?

Ha ilyen létezne, az javítana a hatékonyságon, és ha igen, hol/hogy? Esetleg jobban előtérbe kerülne a long tail vékonyabb vége, az automatizáltság, és ezáltal az egyeztetés szükségtelensége miatt?

Vagy mik azok az apsektusok, amik miatt a médiatervezőt sosem válthatja le Wall-E?” “Wall-E kontra médiaügynökség” bővebben

Látogatószám vs. reklámköltés

Koronix vetette fel a kérdést, hogy a nyári időszakban (aka uborkaszezon) visszaesik-e a hazai internetezők száma vagy aktivitása, s ha igen, ezt az online reklámköltés mennyire arányosan követi. “Látogatószám vs. reklámköltés” bővebben

Miről olvasnál szívesen?

Koronix dobott fel ma egy olyan ötletet, hogy milyen jó lenne, ha az olvasók valamilyen módon befolyásolhatnák az általuk látogatott oldalak tartalmát. Pontosabban olyan témákat vethetnének fel, amikről szívesen olvasnának. Ezen felbuzdulva szondáznék egyet, hogy van-e olyan, amiről szívesen olvasnátok a Rabbitblogon. “Miről olvasnál szívesen?” bővebben

K&V: Mire használhatók a kutatások?

Az Ad Plannerről szóló írásom végén ígértem, hogy külön is kitérek arra, mire használhatók az internetező közönséget és online tartalomfogyasztásukat vizsgáló kutatások, és mire nem. “K&V: Mire használhatók a kutatások?” bővebben

Kipróbáltuk: Google Ad Planner

Az Ad Planner a Google június végén bevezetett, ingyenesen elérhető szolgáltatása, amely a médiatervezést hivatott segíteni. Ma reggel – ahogyan a Csiripen is beszámoltunk róla – sokunkhoz megérkezett a várva várt hozzáférés. Íme az első tapasztalatok. “Kipróbáltuk: Google Ad Planner” bővebben

K&V: Mit csinál a médiatervező?

Bizonyára mindenki sokszor ütközik bele a te mivel foglalkozol kérdésbe. A magam részéről ilyenkor azt szoktam mondani, hogy médiatervező vagyok, esetleg azt, hogy online médiatervező vagyok. Erre a legtöbbször üres tekintet a válasz, ritkábban a másik fél próbál értelmesen nézni, még ritkábban tényleg tudja, hogy miről van szó. Tekintve, hogy a keresőből is érkeznek a blogra olyanok, akik próbálják kideríteni, mi lehet ez az egész, szerintem érdemes rászánni egy posztot. “K&V: Mit csinál a médiatervező?” bővebben

Kutatások

A hazai internetező közönségre, főként annak honlaplátogatási szokásaira vonatkozóan jelenleg három általános kutatás ismeretes:

  1. az NRC által 2001 óta, immár féléves gyakorisággal végzett online tracking kutatás, a Visitor Media Research (VMR, korábban VLR, Visitor Lifestyles Research);
  2. a Gemius és a Szonda Ipsos által közösen végzett online közönségmérés, a gemius/Ipsos Audience (gIA), mely 2006 augusztusa óta elérhető el; illetve
  3. a Medián WebAudience szolgáltatása, amely a 2006 decemberében, a gIA-ra válaszként született – közvetlenül nem linkelhető – WebProfile ügynökségi verziója (lesz).

A Medián WebAudience-szel kapcsolatban új információ jó ideje nem érkezett, ezért az alábbiakban csak a VMR-t és a gIA-t hasonlítom össze, sorra véve az egyes kutatások mellett és ellen szóló érveket is. Számomra az ügynökségi, médiatervezési használhatóság lesz az elsődleges szempont, a kutatásmódszertanba kevésbé kontárkodom bele. (Persze remek lenne, ha egy illetékes kolléga ezt is megtenné, megtehetné egyszer.)
“Kutatások” bővebben

Fogjátok és widgetek

A widget egy olyan téma, ami a “nyugati szaksajtóban” so hot right now*, itthon viszont egészen kevés szó esik róla. A widgetek (vagy gadgetek) olyan minialkalmazások, amelyek értékes és megosztani való tartalmat hordoznak, és amelyeket a felhasználók egyrészt blogjukon, közösségi oldali profiljukban, illetve személyes kezdőoldalukon (web widgetek), másrészt a számítógépük desktopján helyezhetnek el (desktop widgetek). “Fogjátok és widgetek” bővebben