Esettanulmány: Adjunk el ADSL-t interneten!

Mint ígértem, az első esettanulmány az Invitel február-márciusi lakossági ADSL kampányáról fog szólni. Háttérinfóként annyit érdemes tudni, hogy az Invitel 2008 januárja óta az Arcusszal dolgozik. Az együttműködés online médiatervezésre, kreatívkészítésre és keresőhirdetés menedzselésére egyaránt kiterjed, így lehetőségünk van integrált online kommunikációs megoldások (de jól hangzik ez =:) megvalósítására.

A február-márciusi lakossági ADSL kampányban az Arcus feladata – a fentiek szerint – online megjelenések tervezése és a kreatívok gyártása volt. A szélessávú internet szolgáltatás online értékesítése nem egyszerű feladat, hiszen online azok a fogyasztók érhetők el, akik már rendelkeznek internet hozzáféréssel: munkahelyükön, iskolában, otthonukban interneteznek. Ha otthoni hozzáféréssel nem rendelkeznek, akkor arról kell meggyőzni őket, hogy az Invitelt válasszák a számos más ajánlat közül, ha már rendelkeznek otthoni internettel, akkor pedig arról, hogy érdemes az Invitelre váltani. A piaci verseny nagyon erős, a szolgáltatók folyamatosan versenyképesebbnél versenyképesebb ajánlatokkal, újdonságokkal, ajándékokkal jelennek meg, így a kínált előnyök csak ideig-óráig tarthatók fenn, majd kénytelenek újabb ajánlattal előrukkolni.

Az Invitel február-márciusi lakossági ADSL kampány esetében az üzleti cél a megadott értékesítési számok elérése, ezen belül az online értékesítés ösztönzése volt. Kommunikációs szempontból kettős cél fogalmazódott meg: elsődlegesen az egyes ajánlatok célcsoport specifikus kommunikációja segítségével online szerződéskötések ösztönzése, másodlagosan az Invitel márkaüzenetének erősítése a promóciós ajánlaton keresztül.

A kampány elsődleges célcsoportját azok a 25-60 éves, átlagos- vagy alacsonyabb jövedelmű, közép- vagy felsőfokú végzettségű, jellemzően családos emberek jelentették, akiknek van – munkahelyi, iskolai stb. – hozzáférésük az internethez, otthonukban számítógéppel rendelkeznek, azonban otthoni internet eléréssel még nem. A másodlagos célcsoportot azok a 20-40 éves, budapesti, közép- vagy felsőfokú végzettségű, átlagos vagy jobb jövedelmi helyzetű, “régi motoros” internethasználók jelentették, akik minőségi vagy ár szempontok miatt ISP-váltók lehetnek.

A célcsoportok pontosításához a Comm-os kollégák attitudinális szempontokat vettek figyelembe, megkeresve azokat a motivációs pontokat és szituációkat, amelyekben a célközönséget az Invitel ADSL ajánlatával megfoghatjuk. A feladat a meglévő információk alapján fogyasztói insight-ok gyűjtése volt, majd a nyújtani kívánt szolgáltatást, az Invitel értékeinek összevetése követte a piacon lévő helyzettel. Az elemzés során attitűd csoportokat különítettek el.

A kampány üzenete a különböző célokat szem előtt tartva igen egyszerűen megfogalmazható: vásároljon ADSL internet előfizetést az Inviteltől. Mindezt persze a kampányban az egyes ajánlatok a különböző célcsoport szegmensek számára releváns előnyeinek megfogalmazásával. A választást az Invitel márkaértékei támasztják alá: MEGBÍZHATÓ partner; ÉRTÉKES számomra; DINAMIKUS piaci szereplő; INNOVATÍV az ügyfelek kiszolgálásában; SZAKÉRTŐ, de nem specialista.

Az egyes szegmenseket célozva három kreatív koncepció készült, melyek a túlzó ígéretek és az Invitel világos feltételeinek szembeállításán alapultak. A kreatívokban így először csilli-villi, színes, szagos környezetben egy sor szándékosan túlzó ígéret jelent meg, pl. “félmeztelen szerelőcsoport, választható nemmel”, “ajándék pizza minden letöltött megabájt után”, “15 évig ingyen kapod az ADSL-t” stb. Mellettük pedig “rendelj tőlünk”, illetve ISP-váltóknak “válts hozzánk” üzenetek jelentek meg, piros pecséttel kiemelve. A rajzolt kreatívok feltűnő színekben készültek – kék, sárga, zöld, rózsaszín, piros – sikeresen magukra vonva a felhasználók figyelmét, és erősítve a harsány, túlzó jelleget. Ezekkel az “ajánlatokkal” szemben, kontrasztként jelent meg az Invitel világos üzenete: ha unod a be nem váltott ígéreteket, akkor az Invitelnél köss szerződést. Ehhez társult egy ütős ajánlat, kis csillagos kiegészítések, egyéb rejtett feltételek nélkül: online szerződéskötés esetén új előfizetőknek/szolgáltató váltóknak az aktuális akciók és szolgáltatás árak kommunikációja.

adsl_februar_marcius_invitel_kreativ1.jpg

A kampány célja – mint említettem – bizonyos számú online szerződés-kötés generálása volt, ezért a médiakoncepció kialakításánál különösen fontos volt, hogy minél több potenciális érdeklődőt érjünk el és tereljünk a landing page-re, s ezt minél költséghatékonyabban tegyük. A lehető legszélesebb site-mix-en történő “szőnyegbombázás” ebben az esetben nagy fontossággal bírt, s ez leginkább költséghatékony módon bannerek átkattintás alapú vásárlásával, illetve text linkek alkalmazásával volt megvalósítható. Átkattintás alapú megjelenés esetén az ajánlat iránti konkrét érdeklődés (átkattintás) jelenti a médiumok felé az elszámolás alapját. Fix megjelenéseket olyan felületekre terveztünk, melyek esetében az átkattintás alapú vásárlás nem elérhető, különleges kreatív eszköz lévén magas átkattintási arány, így alacsony CT ár várható, illetve erősen célzottak (szélessávú internet, ADSL tematika). A kampány során olyan felületekre is terveztünk megjelenéseket, melyek más ügyfelek értékesítési célú, utókövetéses kampányaiban jól beváltak, de különböző okok miatt az Invitel még nem hirdetett rajtuk.

A három kreatív koncepció lehetővé tette, hogy az egyes célcsoport szegmenseket az általuk nagy arányban látogatott affinitás oldalakon, rovatokban a számukra leginkább testhezálló üzenetekkel bombázhassuk.

A hagyományos bannerek és textlinkek (Startlap, Win Live Messenger) mellett számos egyéb kreatív formátumot is használtunk: layereket (Freemail, AdNetwork oldalak), preloadert (Honfoglaló), matricázást (HotDog) és kilépőgomb átirányítást (myVIP).

A megjelenések folyamatos optimalizációja ebben a kampányban különösen fontos volt, hiszen konkrét, számszerűsíthető célokat kellett elérni az adott büdzsé keretei között. Éppen ezért a médiaterv kialakításánál olyan konstrukciókat kellett választani, melyek viszonylag “fájdalommentesen” alakíthatók az eredmények fényében. A bannerek esetében ezt legoptimálisabban a már említett átkattintás alapú vásárlással lehetett elérni. Így az egyes networkök – Origo férfi és női, Sanoma férfi és női, Axel Springer, Adaptive, Evomedia, ab&c Target Network – oldalain átkattintás alapon futó hirdetéseket az eredményeket látva azokra a site-okra és rovatokra összpontosíthattuk, melyek a legkedvezőbb áron a legtöbb eladást generálták.

A kampányt a Gemius adserveréből szolgáltuk ki, mely a kreatívok mérése mellett az optimalizációhoz nélkülözhetetlen utókövetést is lehetővé teszi. A post-action elemzés alapján látható, hogy az online értékesítések mely felületeken elhelyezett hirdetések hatására realizálódtak a kampányidőszakban, illetve az azt követő két hétben. Az eredményekből kiderül az is, hogy mely megjelenések voltak a leghatékonyabbak abból a szempontból, hogy kevesebb ráfordítás mellett több eladást generáltak, illetve melyek azok az oldalak, ahol a legalacsonyabb kötés árakat sikerült elérni. Az optimalizáció során biztosítottuk, hogy az átkattintás alapú megjelenések ezeken a legjobban teljesítő felületeken fussanak.

Ebben a kampányban is bebizonyosodott, hogy a nagy portálok, netwörkök is tudnak hatékonyak, költséghatékonyak lenni, esetenként sokkal inkább, mint egyes célzottnak mondott megjelenések. Vannak olyan általános kategóriájú termékek – jó példa erre az ADSL-, amelyek esetében “mindenkit” meg szeretnénk szólítani: a munkahelyi internetezőket, a potenciális ISP váltókat, a “véleményvezéreket”, a fiatalokat, az időseket, nőket, férfiakat, családokat stb. stb. Így tehát a széles elérés fontosabb, mint a pontos célzás, s ezeknél a keresőmarketing és az erősen célzott, ugyanakkor jellemzően kis látogatottságú felületek kevésbé muzsikálnak jól.

A legkedvezőbb kötés árakat kreatív koncepció szerint is megvizsgáltuk. Meg kell azonban jegyezni, hogy az adott kreatívról történő értékesítés nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak hatására csak az adott célcsoportba tartozó felhasználók kötöttek volna szerződést.

Az adserver adataiból az is látszik, hogy az értékesítések nagy százaléka post-view hatásra történt, azaz az eladások egy jelentős része nem a hirdetésre való kattintás, hanem a hirdetés megtekintése után a landing page-re látogatás során valósult meg. Ezek a (post-view aktivitás) információk elvesznek, ha nem olyan rendszerrel történik a mérés, amely a hirdetés kiszolgálását is végzi. Post-view hatást csak display hirdetések esetében mérünk.

Az Etarget keresőkampány kulcsszavait – a szavakra érkező átkattintások jellegét tekintve – két fő csoportra osztották a Search-ös kollégák:

1) általános kulcsszavak

Ide tartoznak azok a kulcsszavak, melyek az Invitel teljes tevékenységi körét lefedik, így ez a kulcsszókészlet állandónak mondható. Értelemszerűen ez a szókészlet adja a hirdetési kulcsszavak legnagyobb hányadát. Az Invitel aktuális promóciós ajánlatai ezekre a szavakra futottak.

2) élethelyzethez kötődő kulcsszavak

Innovatív teszt jelleggel a szegmentált célcsoport szokásaira és élethelyzeteire építve kerestünk olyan területeket, amelyekhez kapcsolódó kulcsszavak további átkattintásokat generáltak.

A kampány eredményeként 7 hét alatt a kitűzött célokat – meghatározott szerződés-számokat – túl is teljesítettük.

A kreatív részhez adott segítségért köszönet Szommer Zsófi és Gulyás Kriszti kolléganőimnek. Az eredeti és optimalizált médiaterveket Frank Csilla kolléganőm készítette. A kampányokat Bánsági Andor kollégám menedzselte.

Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!

Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!

“Esettanulmány: Adjunk el ADSL-t interneten!” bejegyzéshez 21 hozzászólás

  1. Rabbit,

    Amennyiben egy esettanulmány, a koncepció, és stratégia leírásban, az alkalmazások és az alkalmazott eljárások felsorolásban kimerül akkor kiváló a poszt.

    Én valami, érdemi tapasztalatot, de legalább egyfajta összegzést vártam volna, nem üzleti titkokat, de egy elemenkénti, s egy összegzett, hatékonyság lajstromot. Melyik eszköz, melyik célcsoport, melyik pozicionálás kombináció működik ma a magyar piacon.
    Mert ugye itt elég széles spektrumot célzott a kampányt, tehát sok résztvevőt, minden régióból, széles demográfia skálán.
    Tehát a kreatívok, akik mondjuk ekkora spektrumú kampányt soha nem fognak meg valósítani, ők is alapozhatnának egy ilyen jellegű kampány sikerességi, hatékonysági mutatóira. Amennyiben szándékos, az ilyen információk takargatása, akkor ismét előjön a gondolat a szakmai féltékenységről

    Épp az, amiről írtál a hiányzó tanulmányok, lényege hogy ki-ki adaptálni, de legalább esélyfelmérni tudjon, marad el itt is…

    A kezdeményezés, az elképzelés minden estre biztató, régóta olvaslak, azt hiszem, most szólok hozzá először. Pont azért mer partnereinél is tapasztalom az igényt, a hasonló infószolgáltatásokra.

    Long Tail

  2. Szerintem a koncepció és eszközök leírása eléggé pontos képet ad, hogy melyek azok a szempontok, amiket figyelembe vettünk, melyek azok az irányok, amerre indultunk.

    Az eredmények kapcsán ezek azok az információk, amik publikusan megjelenhetnek. Itt konkrét számok, arányok, “hatékonysági lajstrom” (eszköz vs. célcsoport vs. elhelyezés) leírására nincs mód. Igyekeztem viszont minél pontosabban leírni, hogy milyen mutatókat tartottunk folyamatosan szemmel az optimalizációhoz, hogy minél több eladást generáljunk.

    A leírtakban sokkal inkább a módszerek tanulságosak, mintsem a konkrét adatok.

  3. Rabbit,

    OK! De…

    Marad a langyos víz, hisz ezeket a szempontokat, egy magára valamit adó médiaértékesítőnek, egy ilyen „tanulmány” nélkül is kell tudni, sőt a miértjeit is. Pont amit egy átlagos „szakmabeli” nem tehet meg, ilyen volumenben, ilyen, demográfiai spektrumban nem fog, kampányt véghez vinni. Tehát nem a sarokszámokat, hanem a trendeket sem látom itt kirajzolódni…
    Tehát marad a szomorú, magyar valóság:

    „Ennek oka valószínűleg a tudás titkolásának hazai nagy “divatjában” rejlik,”?!

    Minden esetre, tisztelem a szándékod és köszönöm a reakció!

    Long Tail

  4. Szia Long Tail!
    Szerintem Rabbit írása még így is épp elég hasznos információt tartalmaz. Persze nem azoknak, akik “értenek” ehhez a területhez, hanem olyanoknak, akik nem igazán. Egy – nem céges! – blogon is más információk jeleníthetőek meg, és pl. egy szűkebb prezentáció keretében is másról lehet szó. (egyébként pedig a cégek titoktartási kötelezettsége is elég konkrét kereteket szab meg)
    Langyos víz? Nem tudom, nézheted ilyen szemmel is. De inkább azt kérdezem, hogy egy cég miért ossza meg mindenkivel olyan szintig a tudását, ami esetleg a konkurenseivel szemben versenyelőnyt jelenthet? Azt a tudását, ami egyrészt sokba került, másrészt sokat is ér? Nagyon sok tréninget tartunk az ügyfeleinknek, ahol próbáljuk az online marketing tudásukat is minél magasabb szintre hozni. (van akit kell, van akit nem, van akit lehet, van akit nem)
    De miért tanítsunk mindenkit? (A többes szám az Arcusra, rám és Rabbitra vonatkozik) Ezzel együtt úgy gondolom, Rabbit így is nagyon-nagyon sokat tesz azért, hogy mások sokat tanuljanak a blogjában leírtakból. Lehetne többet? Mindig lehetne többet.
    Idézlek:
    „Ennek oka valószínűleg a tudás titkolásának hazai nagy “divatjában” rejlik,”?!
    Ha már hazai közhely:
    “Nekünk semmi sem elég jó.”
    Zs

  5. Bocs, én, szamár utoljára, szóval:
    (A többes szám az Arcusra, Rabbitra és rám vonatkozik)
    zs

  6. Zsolt,

    “Szerintem Rabbit írása még így is épp elég hasznos információt tartalmaz. Persze nem azoknak, akik “értenek” ehhez a területhez, hanem olyanoknak, akik nem igazán.”

    Aki nem igazán ért hozzá, az ne is kezdjen bele, ez egy szakma. Akinek viszont mond valamit a poszt, nyilván többet vár!
    Miért osztana meg sokat érő infót “ingyen”?
    Tudás menedzsment hogy kiképezze jövö megrenedelőit, vagy hogy akkora meg befutott az adott cég, hogy nincs szüksége csak brandelésre.

    OK!

    De akkor nem esettanulmány, hanem PR cikk!

    Long Tail

  7. Elég sok mindentől függ, hogy mi kerülhet bele egy esettanulmányba… Annyiban “pr cikk” ez, hogy leírja milyen megoldásaink vannak, hogyan csináljuk, és ez valakinek tetszhet :)

  8. Rabbit,

    OK, de akkor nevezzük annak, ami, vagy adjunk egy olyan címet, ami nem támaszt követelményt. Egyébként “leírja milyen megoldásaink vannak” erre a célra kiváló, sőt lehetne köznapibban is, hiszen szakmai nyelvezet a szakmának szól, az pedig nyilván ismeri a stratégiát illetve az egyes elemeit, illetve hogyan épülnek fel.
    A potenciális ügyfelet hétköznapibb megfogalmazással lehet megnyerni.

    Long Tail

  9. Szerinted a kreatív a jó példa? Ott én még soha nem láttam értelmes esettanulmányt… Egyébként a linkje ettől független az oldalsávomban is ott van, mint a kevés hazai online reklám hírforrás egyike.

    A másik két site-on végképp semmi használhatót nem leletem. (Az Optimuszt természetesen használjuk eDM kiküldésre…)

    Várom továbbra is a non plus ultra esettanulmány linkjét!

  10. Szerintem a flémelésbe kár belemenni.

    Az eDM csak egy eszköz a sok közül, van amitre használható, van amire nem. Itt több eszköz komplex használatáról van szó, teljesen más tészta.

    Hidd el, értettem, hogy nem találod, de írtad, hogy ha meglesz, “passzolod” – erre én: “várom”. :)

    Személyeskedni kár és ezt a “vitát” én itt be is fejeztem. Ha tényleg jó példát nem tudsz adni, akkor nincs miről beszélni.

  11. Long Tail
    Egy esettanulmánynak nyilván lehet PR értéke, akkor is, ha nem annak szánja az ember. Ahogy Rabbit blogja sem az Arcusról szól. De, ha Te ezt PR cikknek látod/gondolod, ám legyen.
    Tudás menedzsment. Szép szó. De cégek/emberek más és más módon működnek. Vannak cégek, akiknek az a stratégiája, amit Te szerettél volna fellelni Rabbit írásában is, és vannak, amelyeknek nem célja pl. Téged megtanítani olyan dolgokra, amelyeket esetleg nem tudsz, nem tapasztaltál. (Elnézést, csak feltételezek, ettől még lehetsz nyugodtan online guru) Szóval mindenki máshol húz határt. Rabbit írásába úgy tudom ennyi fért.
    Ezeket írod:
    “Aki nem igazán ért hozzá, az ne is kezdjen bele, ez egy szakma. Akinek viszont mond valamit a poszt, nyilván többet vár!
    Miért osztana meg sokat érő infót “ingyen”?
    Tudás menedzsment hogy kiképezze jövö megrenedelőit, vagy hogy akkora meg befutott az adott cég, hogy nincs szüksége csak brandelésre.”
    Akkor most Rabbit az írásával/írásaival képezzen? Vagy ne képezzen? Vagy ki(t)képezzen?

    Nebojsát ezúton is üdvözlöm!
    A linkjeidet nem értem.
    Zs

  12. Zsolt,

    “Vagy ne képezzen?”

    Amennyiben ezen infókat a nagyon korrekt szakmai nyelvet, koncepció leírást valaki szintjén kezeli, az ő számára nem igazán hordoz új információt.
    Akinek viszont ezek új infók, az ő számára valószinüleg, túl szakamai a nyelvezet.

    Rabbit,

    Nem akartam szét flamelni, bocsi, de…

    Azért járok ide már régóta, mert mindig új és releváns tartalmat találok, új megközelítést. Szerintem eddig itt még nem kommenteztem, mert nem volt hozzátenni valóm. Itt sem, most sem másért reagálok, csupán azért mert nekem ez a vélményem, nem azért mert többet, vagy mert jobban tudok.

    Long Tail

Ne tartsd magadban a véleményedet!