Múlt héten meghívtak bennünket egy remek reggelire, aminek az volt a különlegessége, hogy azt (nagyrészt) mi magunk készítettük el egy mexikói (?) szakács irányításával. A szervezők szerencsére nem követték el azt a hibát, amivel olyan sokszor lehet találkozni: hogy ti. hosszú és unalmas prezentációkkal fárasztják az éhező népet. Itt lehetett péksütit (stílszerűen cookie-t is =:) falatozni a reggeli elkészítése közben, utána pedig preziket hallgatni, míg sült a csirke- és marhahúsos empada. Az esemény helyszíne egy – többek között – csapatépítésre szakosodott főzőiskola volt, ami igencsak jó választásnak bizonyult (már csak azért is, mert kőhajításnyira található a munkahelyünktől). Amilyen ijesztő volt először kötényt kötni, olyan jó móka volt a későbbiekben a konyhában sertepertélni… =:) Annak ellenére, hogy főként a kollégákkal főztünk, kénytelenek voltunk másokkal is szóba elegyedni, legalábbis ha meg akartuk kóstolni, ők mire jutottak.
Ennyi énblogolás elég is volt, back to business. Két prezentációt láttunk, az első a Win Live (leánykori nevén MSN) Messengeren futtatott hazai hirdetésekkel kapcsolatos tapasztalatokat mutatta be, a második pedig felvillantott pár adatot egy friss MS-MTV kutatásból, amely a 10-20 éves fiatalok médiahasználatát vizsgálta.
A Messenger hazai szerepéről azt érdemes tudni, hogy 2.01 milló “aktív” felhasználója van, azaz ennyien lépnek be havonta legalább egyszer a szolgáltatásba. A napi egyedi látogatók száma 700 ezer, akiknek 45%-a 14-24 éves fiatal és további 15%-a 25-34 éves. A Messenger más országokkal összehasonlítva itthon meglehetősen populáris, a netezők 66%-a használja valamilyen gyakorisággal. Ami a hirdetéseket illeti, a hagyományos megoldásokat (half banner, kinyíló banner, tab) a hazai hirdetők is kipróbálták, de a personal expressions bevállalása még várat magára. A kampánytapasztalatok azt mutatják, hogy a hirdetések sikeresen keltik fel a felhasználók figyelmét, de ennek oka valószínüleg az újszerűségben, szoktlanságban keresendő. A targetált megjelenések persze itt is nagyságrendekkel jobban működnek. Kimondva-kimondatlanul, idővel a felhasználói érdeklődés (CTR-ben kifejezve: 1.8% felett) várhatóan csökken majd. Sajnos egyéb mutatók nem állnak rendelkezésre, így nem tudtuk meg, hogy a Nike mennyi cipőt és az Opel hány Corsát adott el a Messenger hirdetésnek köszönhetően =:) Nagy kár, hogy a tab hirdetést továbbra is három hónapra kell megvásárolni – annak ellenére, hogy tartalmát két-három hetente ajánlott frissíteni! A rendelkezésre álló adatok szerint a kezdeti őrület lecsengése után is napi több tízezres letöltéssel szerepelnek a tabek, ami nem is rossz. Egyébként – állítólag – a kezdeti technikai nehézségek megoldódni látszanak, rugalmasabb kedvezményekkel dolgoznak és már CT-alapú kampányok futtatására is van lehetőség. Sokadikként a sorban mi is kipróbáljuk, de az eredményeket sajna megtartom magamnak (meg az ügyfélnek). =:)
A második prezit Arend Hendriks tartotta, aki az eddig megismert MS emberekhez hasonlóan jó fejnek bizonyult. (Úgy látszik, arrafelé a felvételnél ezt a körülényt is ellenőrzik. =:) Arend inkább ismert általánosságokat mondott a fiatalok médiahasználatáról, amiből azt érdemes kiemelni, hogy míg a fiatalok a tévé előtt passzívan és unatkozva ülnek, addig a gép előtt akár egész nap elvannak úgy, hogy egy percet sem unatkoznak. A különböző korosztályoknak más és más igényeik vannak, de az ezekre adott válaszok, megoldások között mindenütt előkelő helyen szerepel az instant messaging (az azonnali üzenetküldés csak szerintem hangzik gázul?). És hogy miért olyan népszerű az IM? Mert ingyenes, mert privát (szülői kontrolltól mentes), mert jobban odamondhatsz, mintha szemtől szemben lennél valakivel (ismerős?), mert instant, de nem annyira, hogy ne gondolkodhass el a legjobb válaszon. És persze eldöntheted, hogy kikkel akarsz beszélni, és megteheted, hogy nem válaszolsz, ha nincs kedved. Éppen ezért biztonságos is. Az IM vonzereje a kapcsolatban és nem a tartalomban keresendő. Marketing szempontból pedig az a fontos, hogy az IM lehetővé teszi a brandek számára, hogy olyan világba lépjenek, ahol közönségük aktív befogadó és részes, ahol valódi interakció zajlik.
Néhány kép az eseményről – szigorúan egocentrikusan:
A konyha =:)
Konyhatündér =:)))
Ugyanaz a téma még egyszer, idétlen kéztartással
Kolleginasz… tényleg ekkora nagy dög vagyok???
Kolleginasz – tágabban véve
Arend
Mindenki, de senki sem látszik =:)
Készül az empada, de ami még fontosabb…
…a háttérben tovább szerveződik a Banner Szövetség!
(Az oknyomozás bizonytalan időre elhalasztva.)
Ha tetszett a bejegyzés, nyomj egy lájkot!
Kövesd a Rabbitblogot Facebookon, vagy iratkozz fel az rss/email értesítőre!
Én csak azt sajnáltam, hogy most is mindenki kukán ott állt és senkinek nem merült fel, hogy nem gáz-e a carnationnak mint médiavásárló cégnek egy sales houset létrehozni? Elég belenézni az abctergattől kapott levelek fejlécébe ahol már a kiküldő serveren is látszik ki áll a társaság mögött.
másodszor látom ezt itt leírva (gondolom Béci és Résztvevő ugyanaz a személy?), de egy fejlécen kívül van ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték? mert akkor nem itt kéne megírni, hanem elküldeni valamelyik szaklapnak, biztos megérne egy kisebb cikket. én támogatnám, az biztos.
Valóban én voltam mind a két bejegyző csak múltkor úgy láttam, hogy technikai okokból nem ment át az üzenet. Bővebb info beluci21@gmail.com.
Aki ott volt, annak nyilván fogalma sem volt erről a gyanús körülményről.
A reakciók számának stagnálását látva:
a.) az érintettekig még nyilván nem jutott el a gyanú híre
b.) nem olvasnak blogot
c.) kussolnak
E heti kérdésünk? Ki nézi meg a cégbíróságon a tényeket?
Szorgalmi feladat:
az első hazai MSN kampányt ki csinálta, kinek? Van-e bármilyen gyanús körülmény?
Már rajta vagyok a témán, na, csak nem vagyok főállásban oknyomozó =:)
és ha a Carna van mögötte (amit egyébként tényleg csak a nagyon tájékozatlanok nem tudnak), akkor mi van… semmi…
Semmi, így van…
Ha egy ügynökség sales house-t alapít, az jogi szempontból nem támadható, de etikai szempotból igencsak megkérdőjelezhető. Nehéz ugyanis megítélni, hogy az ügynökség valóban szakmai szempontból, objektíven ajánlja-e ügyfeleinek az adott médium használatát vagy csak a saját kasszájába szeretne egy füst alatt még több pénzt talicskázni.
Ha saját érdekeltségéről ügyfelét nem tájékoztatja, akkor a helyzet még kevésbé etikus, akár jogilag is támadható lehet.
Itt még nem ér véget a történet, hiszen egy efféle összefonódás révén a hirdetők kampányainak eredményei nem csak a sales house, hanem az ügynökség számára is elérhetővé és akár felhasználhatóvá is válhatnak. Ilyen módon az ügynökség ráláthat ügyfelei konkurenseinek kampányaira is…
Miért baj ez, nem igaz?!
te nagyon tájékozott vagy mark? bizonyítékod van? mert ez a kérdés, nem a sejtések és távoli összefüggések.
egyébként szerintem abban az esetben nem “semmi” van, hanem 3 dolog:
1. a Carnation hiteltelenné válik mint médiaügynökség ügyfelei szemében amennyiben a saját maga által alapított vagy birtokolt cégbe tolja azok pénzét (pl a Pannon helyében rögtön elkezdene gyötörni, hogy örülök-e ezek ismeretében is annak, hogy én lehettem az első, aki komolyabb összeget költött a Carnation tanácsára az MSN-en?…)
2. rombolja a szerencsétlen vállalkozás amúgy is egyelőre sérülékeny image-ét (már bocsánat, de milyen független média az, ami egy médiaügynökséget tudhat a háta mögött??) ki bízik meg bennük ezek után?
3. gyakorlatilag kizárja azt, hogy a versenytársak oda tervezzenek kampányokat (ki akarja szándékosan tömni a versenytársa zsebét?) és ezáltal is ellehetetleníti azt.
belevágtak már ebbe mások is (legyünk egyszerre médiaügynökség és média), bele is buktak. azt hihetnénk, hogy itthon könnyű dolga van az embernek, hiszen minden több év késéssel ér el hozzánk, könnyű tanulni mások hibáiból, de úgy látszik nálunk még ez sem megy normálisan.
mindenesetre, legszebb öröm a káröröm, én egyáltalán nem bánom. :)
Egy húron pendülünk asszem =:)
helló,
ja, van bizonyítékom (bár lehet, hogy van olyan jogi fórum, amely mondjuk ezt nem ismerné el), de ha nyitott szemmel jártok, elég jelet láthattatok ti is, a carna/abc elég sok gyermeteg hibát követett el az abc alapításakor.
ugyanakkor rabbit, nincsenek illúzióim, az ügyfeleket baromira nem fogja érdekelni sem az, hogy:
– a carnánál esetleg saját érdekeik szerint osztják fel a pénzt (mutass egy olyan nem specialista ügynökséget, aki nem a média felé tett vállalásai szerint osztja szét a büdzsét)
– látják más ügynökségek eredményeit… na és mit látnak? ct számot, av-t, uv-t? kiszolgáló adszerver típusát? listaárból adott kedvezményt? ugyanmár… az abc-nél elköltöttek vajon hány százalékát teszik ki egy ügynökség költéseinek?
na mindegy, szép dolog, hogy túrjátok a dolgot, igazából szurkolok is nektek, bátorság, hogy nem dugjátok homokba a fejeteket, csak azt gondolom, hogy a nap végén úgysem fog számítani, hogy terítékre kerül-e vagy sem.
köszi mark a támogatást, de én meg azt hiszem, hogy ha ez alapján csak az Arcus és esetleg más idetévedő nagyobb ügynökség ignorálja a fent nevezett médiatulajdonost, az már eléggé fog számítani ;-)
nem hiszem el, hogy lenne mo-on egyetlen olyan online ügynökség, vállalkozás a Carnation-ön kívül természetesen, amelyik a Carnation zsebét szeretné tömni saját ill. ügyfelei pénzével.
ebben nem hinném, hogy tévedek :-)
kis időtávlatból:
most már csak az a kérdés, hogy függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos, minden nagyobb ügynökség viszi a pénzt az abc-hez, ha a kampány megkívánja. ez számomra azt jelenti, hogy nagy első (mindegy hogy valós vagy nem valós, jogos vagy nem jogos) felindulás után az ügynökségek elfogadják és hisznek abban, hogy az ügyfeleik részére értéket teremtenek akkor, ha jelen sales housa-ba tartozó felületeken hirdetéseket jelenítenek meg.
akkor tehát, miért lenne hiteltelen bármely médiavásárló, aki az abc-nél hirdet?
igazából nem értem amiket írtok a kommentjeitekben, nem értem hogy miért fáj ez nektek ennyire. én nem tudom hogy a carnation tulajdonos-e vagy sem (különösebben nem is érdekel), de ha az, akkor szerintem ügyeset léptek nagyon. vertikális integrációnak hívják, és nem ez az egyetlen iparág ahol ez előfordul – teljesen logikus és okos lépés – az értéklánc nem csak egy, hanem több pontján is ott és több helyen tudsz hasznot realizálni. olyan helyeken, ahol a függetlenség, hitelesség mindennél fontosabb, a legnagyobb hülyeség lenne bármilyen bizalmas adattal visszaélni, a vállalkozás saját magát csinálná ki pillanatok alatt, ez teljesen evidens? szerintetek egy-egy kampányért kockáztatna egy ügynökségi tulajdonos egy komplett (látogatottságot tekintve legalábbis) nem is akármilyen, komplett sales house-t?
tényleg sajnálom, de én úgy látom hogy az itt leírt kommentek érvei 1) nem állják meg a helyüket 2) alapvetően rosszindulatúak. ahelyett hogy annak örültetek volna, hogy az MSN-en is lehet hirdetni végre, így az ügyfeleiteknek is pontosabb, hatékonyabb kampányokat tudtok tervezni, elkapott titeket a “szapuljuk a versenytársat” érzést.
kár, pedig a post alapján máról is szólhattak volna a kommentek.
@olaf, legközelebb otthonról írj, ha nem akarod, hogy látszódjon melyik cégnél ülsz éppen.
ez min változtat rabbit?
nem mindegy, hogy “ők” vagy “mi” szvsz.
mondjuk én már fönt leírtam a véleményemet ezzel kapcsolatban – komoly etikai aggályokat vet fel: szakmai a döntésem vagy csak a saját zsebembe teszem az ügyfél pénzét?
Na, úgy látom, nem gondolták azt, hogy a Carnának, vagy az ab&c-nek dolgozol. :D
@maghiardigicreatics igyekszik az ember, na :D