ahogy Bill Bernbach mondta: “A great ad campaign will make a bad product fail faster. It will get more people to know it’s bad.”

ami ideális lenne nagy vonalakban: az ügyfél meghatározza a terméket/szolgáltatás tervét; az ügynökség és az ügyfél kialakítja a márkakommunikáció mellett a termék/szolgáltatás jellemzőit is (nem azt jelenti, h ők teveznek autót, hanem azt, h komm.startégiai alapokat és komm.kutatásokat is bekapcsolnak a fejlesztésbe); az ügyfél és az ügynökség közösen érdekelt a termék/szolgáltatás eladásában.

na jó, asszem messze rugaszkodtam a post-tól.

én kicsit kiegészíteném egy-két gondolattal (tényleg nem kötözködés, csak pár dolgot nem értek vagy nem értek velük egyet, ezért is “gyűröm” ezt a témát):
1. olcsó a ct, ez nem volt kérdés. valahol sokkal olcsóbb, mint máshol, de még “máshol” is nagyon olcsó. még te is ezt írtad, le is vezetted az előző postban.
mint ahogy azt is, hogy a médiatulajdonosok utálják. a kérdés az volt, hogy ez az ellentmondás miért létezik mégis? jó-e, ahogy most van pl?
2. itt azt írtad korábban, hogy a tervezőknek jó, sőt, imádják. én ennek a hátterét szerettem volna boncolgatni. a post-impression hatásról egyébként több elemzés és kutatás született tőlünk fejlettebb piacokon, hogy nagyon leegyszerűsítsem a kérdésedre a választ: “nem a tv-ben látta vagy a barátjától hallotta”. ezt páran “odakint” és páran már itthon is tudják (ki tudja… kérdésre válasz :) )
3. “nem igaz, hogy nem lehet targetálni ct-kampányt” ezt te írtad válaszul saját magadnak? :) “Persze ennek is megvannak a hátulütői. CT kampány esetén általában kevesebb hatással lehetünk arra, hogy konkrétan hol (mely rovatokban) fut a hirdetés, a médiatulajdonosok az éppen szabad felületeiken tudják futtatni, s minél több helyre tehetik ki, minél több méretben, annál biztosabban tudják teljesíteni a megrendelést.” én nem írtam egy szóval sem, hogy nem lehet targetálni, valamelyest lehet, de nem erre vonatkozott a kérdésem. azt próbáltam inkább feszegetni, hogy mikor érdemes használni? milyen problémára kínálhat megoldást? (“mire jó…?” “mikor jó…?”
4. nem értem teljesen ezt a választ (amúgy a régi bejegyzés újraolvasása érdekes volt és tanulságos :) ), nem említettem, hogy az AV hasznosabb mutató, mint a CT, mégis ezzel “véded meg” a CT-t. que? én a CT túlmisztifikálása ellen “tüntetek”, ezért próbáltam rákérdezni arra, hogy pontosan mit is mutat meg a hozzáértőknek, mi az, amiben az ereje rejlik és mekkora az az erő pontosan. (ehhez a ponthoz sokkal jobban passzolt volna a post-impression-ös elmélkedésed, amit a 2.-hez írtál, de azt emiatt ott válaszoltam meg)
5. nem a helyenkénti indokoltságát vitattam. a “CT rulez” hozzáállás nem ezt jelenti számomra. de elég messze vagyunk a “szerintem bizonyos esetekben”-nel a “Az idő és megjelenés alapú vásárlás mellett a hirdetők kezdenek rákattanni a CT alapú dealekre is. A tervezők imádják, a média utálja…
Az átkattintás alapú vásárlás egyrészt garantált kontaktusszámot (CT) biztosít a hirdető számára, másrészt a többi vásárlási módnál kedvezőbb áron és akár hosszabb időtartamra teszi lehetővé a(z átkattintási aránytól függő) nagy megjelenésszámot és széles elérést. Nagy előnye, hogy az esetleges meddőszórás sem jár többletköltséggel, hiszen az elszámolás alapja a CT, tehát a termék iránti közvetlen érdeklődés.” szóval a mérték és a használat célja/gyakorisága a kérdés ill. a piaci árak körüli anomáliák hatása.